Az Est, 1936. szeptember (27. évfolyam, 199-223. szám)

1936-09-24 / 218. szám

6. oldal i­m­i Hogyan viszem színpadra „A Pál­uccai fiúk"-at és miért játssza Nemecseket színésznő írta: Hevesi Sándor A Vígszínház az átalakítás alatt levő Royal­ Színház­at, új színpadát október tizedike táján, mint ismeretes, »A Pál­­uccai fiúk«-kal nyitja meg, amelyet Mol­nár Ferenc világhírű regényéből én dra­matizáltam. Én rendezem a színjáték elő­adását is, amelynek próbái augusztus közepe óta szakadatlanul folynak. Molnár Ferenc regénye százezer pél­dányban fogyott el magyar nyelven, tö­mérdek idegen nyelvre van lefordítva és­­ valóságos klasszikus munka lett a maga nemében. A nagy írót sok-sok éven át ostromolták ügynökök és ki­adók, hogy dramatizálja, vagy engedje színpadra vinni világhírű regényét, de ő sohasem akart beleegyezni. Hat évvel ez­előtt azonban — én még akkor a Nem­zeti Színház igazgatója voltam — egyik nagy színházi ügynökség vezetője előtt azt a kijelentést tette, hogy egy esetben megengedné a dramatizálást: ha Hevesi Sándor vállalná ezt a munkát, mert ő regényt írt és a regényből nem hajlandó darabot csinálni. Molnár választása való­színűen azért esett rám, mert Jókai­­dramatizálásaim sikerrel kerültek színre és mert ezekben a regényírót a végsőig respektáltam. Meg is történt a megálla­podás. A dramatizálás valóban a Jókai-féle alapon történt: a közönség — ellentétben a nálunk is ismert amerikai hangosfilm­mel — a színpadról is csak Molnár szavait fogja hallani.­­A regényhez való hűséges ragaszkodásom­nak másik eredménye, hogy Molnár su­gárzó, derűs, fiatal humorát is átvittem a színpadra, holott az amerikai film csak tragikus volt, ami Budapesten ártott is a sikerének. A szereposztás hihetetlen nehézségeket támasztott. A filmben három szerep van, a többi fiú statisztál. A darabban tizen­kilenc fiúszerep van, sőt nemcsak szerep, hanem típus; a regény remekül jellemzett pesti diákjait egytől-egyik átmentettem a színpadra, így azonban »A Pál-uccai Buli« nehezebb darab lett »A kék madáré­nál. Több mint 300 fiú közül kellett kisze­melni a szereplőket. Azt hiszem, többen akadnak köztük, akik meglepetéssel fog­nak szolgálni. Hogy a kis Nemecsekre nem akad majd ifjúszereplő, ezt harmincnégy éves tapasz­talatom alapján előre tudtam. Nemecsek nem gyerekszerep, hanem súlyos művészi feladat, fölépítendő karakter erős lélektani alapon. Haldoklási jelenete nem könnyebb Júlia méregjelene­­ténél. Párizsban negyven év óta Jules Re­­­iard híres darabjában, a »Poil de Carotte«­­ban a vöröshajú fiút elsőrangú színésznő játssza, aminthogy Cherubini a »Figaro házasságáéban 150 év óta ugyancsak nagy művésznők játsszák. Technika és rutin nél­kül ezt a szerepet a legtehetségesebb fiú­gyerek sem játszhatná el, ha pedig már megszerezte ezt a rutint és technikát, ak­kor nem fiúgyerek többé, hanem fiatal­ember és ezért nem játszhatná a szerepet. Molnár eleinte félt ettől a megoldástól, de a próbálkozások után, főképp, amikor kiost a próbákon Dán Etelkát látja (aki olyan illúziót kelt, hogy eleinte a fiúk nem tudták róla, hogy leány), örül ennek a megoldásnak. A darabnak Nemecsek a hőse, rája van építve a cselekmény és minthogy itt nem egy-két perces átvillanó jeleneteik van­nak, mint a filmben, ahol könnyű meg­téveszteni a hallgatót, hanem tíz-tizenöt percig is kell a színpadon az érdeklődést fentartani, előrelátható volt, hogy a leg­különbözőbb fiúkkal­ való próbálkozások­kal ebben a szerepben semmire sem fo­gunk menni. Nemecsek egész lelki alkata, érzelmi élete, testi törékenység©­s fiatal színésznőt kíván, aki persze teljes illúziót kelt. A darab ezért Bécsben is ezzel a megoldással fog színre kerülni. Molnár regénye a színpadon 3 felvonás és 7 kép és a lényege, hogy gyermekekről szól, diákgyerekekről, de nem gyermekdarab. Mélyen emberi és igaz történet, költői alkotás — gyermektetekbe helyezve és azokból kifejlesztve. A sok gyerektípus — emberi típus. A darab tehát gyerekek­ről szól, de felnőtteknek is szól, éppen­­úgy, mint fantasztikus testvérpárja, »A kék madár«. A rendezésben is az az egy szempont vezet, ami a dramatizálásban vezetett: a regény értékeit és csodálatos levegőjét megvalósítani a színpadon. Szolgáim a költőt, akinek minden mondata mögött érzelem rejlik és humor csillog és akinek olyan a szövege, mint a változószínű se­lyem: könny és kacaj folyton felváltják egymást. A Thália óta — és ennek már több mint harminc esztendeje — az egy estére össze­vont »Faust«-on kívül soha darabhoz nem kellett ennyi próba. Most tartunk a 32-iknél és az ötven pró­báig meg se állunk. De hát 19 fiú játszik szerepet — köztük hét komikus figurát — és ez igazán megvisel szereplőt, rendezőt egyaránt. Hevesi Sándor Székely István toást készíti ku**A Hetödik haggasfillmjei Házi ünnepséget rendeztek tegnap a budapesti filmgyárban Székely Ist­ván filmrendező tiszteletére abból az alkalomból, hogy most készíti 25-ik hangosfilmjét. A jubileum egybeesik azzal a meghívással is, amelyet Szé­kely Londonból kapott. — Október végén Londonba utazom, —– mondotta nekünk az ismert rendező. — Úgynevezett supervisor leszek egy ké­szülő angol filmnek. — A huszonöt hangos film közül, ame­lyet a nyelvi változatokkal együtt eddig rendeztem, négy Berlinben készült, né­met nyelven. Az első hangosfilmem a »Die grosse Sehnsucht« volt. Én rendez­tem annak idején a »Hippolit, a lakáj« című filmet, amelynek sikere indította meg a magyar hangosfilmgyártást. A 25 filia közül melyik tetszett a legjobban! Talán a »Rákóczi-induló« vagy a »Café Moszkva«. Vagy talán a »Lila ákác«. Művészeti szempontból a »Légy jó mind­­halálig«-nak volt legnagyobb siker©. Me­lyik volt a legdrágább film! A »Bál a Savoyban«. Melyik volt a legolcsóbb! Ezt csak ezután fogom megcsinálni. 3te6sz* Csütörtök, 1956. szeptember 24. A NEMZETI SZÍNHÁZ KÍNAI SZERZŐJE S. I. HSIUNG kínai színpadi szerző, a londoni kínai követség sajtóattaséja, akinek »Gyémántpatak kisasszony« című mesejátékát pénteken mutatja be a Nemzeti Színház. Baloldalt a felesége, jobboldalt Diana Wong, Londonban tar­tózkodó kínai filmszínésznő Zádor Tánc-szimfóniáját a bécsi filharmonikusok mutatják be Bécs, szeptember 23 (Az Est bécsi szerkesztőségétől) A bécsi f­ilharmonikusok most hoz­ták nyilvánosságra program­tervü­ket az új szezonra. A műsorterv sze­rint be fogják mutatni Zádor Jenő­nek, a Bécsben élő jeles magyar zene­szerzőnek, a budapesti Operaházban tavaly szánrekerült »Azra« komponis­­tá­jának új zenekari művét, amelynek Tánc-szimfónia a címe. Zádor új kompozíciójának előadását a bécsi fil­harmonikusok élén Hans Knapperts­­busch fogja vezényelni. WVV­VWWWVVWVSVVWWVWWVVAVVViVVVVWVVVWVWWWWWVVIl Strauss Richárd új operája Strauss Richárd Strauss Richárd bizalmas baráti kö­rének már­ bemutatta új operájának első felvonását, amellyel a nyáron elkészült és amelyről az a hír szivár­gott ki, hogy egyike a nagy zene­szerző leghatalmasabb alkotásainak. Az operának »A békenap« _ (»Der Friedenstag«) a címe, a harmincéves háború idejében szászódik a cselek­ménye és szövegét Joseph Gregor írta. Strauss kétfelvonásos új dalmű­vét a télen befejezi és az opera ta­vasszal kerül először a közönség elé, minden valószínűség szerint a drez­dai operaházban. * A Kamaraszínház új rezsimje. A Ka­maraszínház irodájában ma reggel megje­lent Szűcs László operaénekes, az új­ igaz­gató. Tegnap az állami színházak szám­ve­­vőségi hivatalában lefizette azt a biztosi já­tékot, amelyet a bérleti szerződés előírt és így hivatalosan is átvette a színház veze­tését. Most tárgyal darabról, szerződteté­­sekről és holnap már tudni fogja, milyen magyar darabbal kezdi rezsimjét. e^VAAWSOWVVWWVVWWWW'/VI RENDKÍVÜLI) SZÍNHÁZI KEDVEZMÉNY Az Est-lapok olvasói és előfizetői részére Az alábbi színháji előadásokra olvasóink ál­­l.- Unióink KÜLÖNBÖZŐ RANGÚ JEGYET REND­KÍVÜL LESZÁLLÍTOTT ÁRON »állhatnak A« Est kiadóhivatalában. VII. bér- Erzsébet köret IS—SO.­ez. (Telefoni il-'W-B-aB}. Reggel 9 órától délután 1 óráig, vasárnap déle­tt f—1 óráig. A kedvezményes áru előadások műsora: SZERDÁN, SZEPTEMBER 23-ÁN VÍGSZÍNHÁZ: Fiam, a miniszter úr (81. TERÉZKÖZÖJTI: Fehér és fekete (9). BETH­LEN TÉRI: Emlékezés (81. KOMÉDIA: Malac­­banda (8VJ. ERZSÉBETVÁROSI: Pármai ibolya (1%). CSÜTÖRTÖKÖN, SZEPTEMBER 24-ÉN BELVÁROSI SZÍNHÁZ: Udvari páholy (81. PESTI SZÍNHÁZ: A giráozó us­zony (81. VÁROSI: Csárdás (81. TERÉZKORÜTT: Fehér és fekete (9). BETHLEN TÉRI: Emlékező* (8). KOMÉDIA: Malacbanda (6V41-MINDEN JEGYVASÁRLÓ INGYEN KAPJA A TELJES SZINLAPO -MAGYAR SZÍNPAP-0* nAA/wwwwvvwwwwvvvtaa Szombaton premier: Kényszerleszállás a Komédiában

Next