Az Est, 1936. szeptember (27. évfolyam, 199-223. szám)
1936-09-24 / 218. szám
SPORTCSARNOKOT BUDAPESTNEK! Sztankovits Szilárd: A berlini sikerek után nem lehet a magyar sporttól megtagadni a Nemzeti Sportcsarnokot !Sztankovits Szilárd Az olimpiai válogató bizottság élére Kelemen Kornélnak, az OTT elnökének bizalma Berlin előtt Sztankovits Szilárdot állította. Ez a választás helyesnek bizonyult Jövő évben lesz negyven éve, hogy Sztankovits aktív munkája a magyar sportéletnek. 1897-ben alakult meg a Magyar Atlétikai Szövetség, amelynek első titkára Sztankovits Szilárd volt. Titkárból főtitkár, főtitkárból alelnök, alelnökitől társelnök, társelnökből elnök lett de mindig kitartott az általa alapított szövetség mellett. De nemcsak az atlétikához ért. Talán az utolsó mohikánja annak a sportgenerációnak, amely nemcsak egy sportággal foglalkozott, henem az összes sportágakhoz értett. Mint az olimpiai válogató bizottság elnökéhez elsősorban azt a kérdést tettük fel, hogy remélték-e hivatalos helyen, hogy ilyen nagyarányú lesz a berlini olimpiai siker. A magyar és a német sikerek az olimpiászon . Dehogy reméltük, nem is álmodtunk olyan ragyogó sikerről, mint amit a magyar sport Berlinben, elért. A magyar sport ilyen kiváló szereplése volt a berlini olimpiász legnagyobb szenzációja. — És a németek? — Kétségtelen, hogy a német sikereket sem várta senki ilyen nagy mértékben. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ők otthon voltak, őket segítették az összes körülmények, természetesen őket buzdította a hazai közönség s amellett őket segítette a szerencse is. Atlétikában három szép győzelmet arattak, de csak a szerencsének lehet betudni, hogy az olyan biztos olimpiai bajnokok, mint Torrance és Jaervinnen éppen az olimpiász idejére törtek le. — Miben látja a berlini olimpiász legnagyobb tanulságát ? — Abban, hogy a kis nemzetekben is akadhatnak egyes kivételes tehetségek, akik olimpiai győzelmeket arathatnak, bár egyébként országuk abban a sportágban egyáltalában nem játszik nagy szerepet. Ilyen volt például most Lovelock győzelme, amely egyben az egyetlen győzelme is volt New Zeelandnak. Felmerült Berlinnel kapcsolatosan egy olyan elmélet, amely szerint egyes nemzetek különösen alkalmasak bizonyos sportágakra, így például Amerika az atlétikára, a négerek a futásra és ugrásra, Finnország a hosszútávfutásokra, Japán az úszásra, Magyarország például a kardvívásra, vagy úszásban — és atlétikában is — a rövidebb távokra. — Ilyen megállapítások tényleg felmerültek. Ez azonban még nem eléggé bebizonyított teória• Ezt nem vizsgálták még meg a sport tudósai. Nagyon sok tapasztalatot kellene összegyűjteni, igen sok tényezőt a mérlegre tonni, hogy biztos következtetéseket lehessen levonni. Sportcsarnokot! Sportcsarnokot! — A birkózás, vívás és ökölvívás berlini nagy sikerei talán azt jelentik, hogy meg tudunk élni Sportcsarnok nélkül is. — Éppen ellenkezőleg. Ezek a sikerek, melyek mérhetetlen propagandát jelentettek Magyarországnak, csak akkor konzerválhatok a jövőre is, ha most már haladék nélkül megalkotjuk a Nemzeti Sportcsarnokot. — Az atlétikának is használna a Nemzeti Sportcsarnok! —Az atlétikai szövetség a maga részéről mindig a legmelegebben pártolta a Nemzeti Sportcsarnok létesítését célzó mozgalmait. Az atlétikának a többi sportággal szemben annyiban válna hasznára, hogy nem kellene téli szünetet tartania. Télen is rendezhetnénk az atlétika bizonyos ágaiban versenyeket, úgy hogy meg tudnánk teremteni a kapcsolatot és átmenetet a következő esztendő munkájával. — És miben látja az építendő sportcsarnok legnagyobb hatását a többi sportágra nézve? Óriási jelentősége volna, mert közönséget nevelne ezeknek a nagy sikereket elért magyar sportágaknak, ezáltal az illető sportágak szövetségeit is jobb anyagi helyzetbe hozná Ezek azután sokkal több áldozatot tudnának hozni, nagy versenyeket rendeznének, Budapestre el tudnák hozni a külföld legjobbjait, akiktől azután a mi versenyzőink tanulhatnának, versenyrutint szereznének. A Nemzeti Sportcsarnok fejlesztő hatása megmérhetetlen. " Elegendő volna-e a magyar sportnak egy kis sportcsarnok? "Ha nem lehet másképpen, egyelőre meg kell csinálni a kis sportcsarnokot. Meg vagyok győződve arról, hogy nagy sportcsarnokká kibővítése magától fog jönni. Hogyan, hol és miből építsük fel a Sportcsarnokot? — Tehát rentábilisnak tartja a Sportcsarnokot? — Eleinte persze nem lehet számítani arra, hogy kifizeti magát. Mindaddig azonban, amíg a sport teljesen le nem foglalja, nagyon jól fel lehet használni a sportcsarnokot más célokra is, gyűlések, hangversenyek, előadások, bemutatók céljaira. — Állami, fővárosi vagy magánkezedben kellene-e vezetni?— Németországban az olimpiász céljaira épített Deutschlandhallet külön társaság vezeti. Ez azonban nem teljesen független az államtól, hiszen úgy jött létre, hogy az állam szólította fel a nagyvállalatokat arra, hogy jegyezzék le a Deuterblandhalle rész vényeit. A vezetés azonban mégis a külön erre a célra alakított társaság kezében van, ami helyes is, mert a magántőke mindig mozgékonyabb és nagyobb anyagi eredményeket tud elérni, mintha hivatalos úton adnák ki a rendelkezéseket. — Hol volna a helye a Nemzeti Sportcsarnoknak! — Én nagyon megfelelőnek tartom azt a helyet, amit Szendy Károly polgármesterünk szemelt ki erre a célra, a régi lóversenyteret. Ez megfelel annak a követelménynek, ami a siker első feltétele, hogy ne legyen messze a vámostól és akár húszezer ember is megközelíthesse gyalogosan. — Együtt oldjuk ezt meg a Nemzeti Stadionnal! — Sehol a világon nem csinálják együtt a szabadtéri sportok céljaira szolgáló versenyteret a fedett sportcsarnokkal. A németek is teljesen különválasztották a stadiont a Deutschlandhalletól. Az együttes megoldás csak megnehezítené a megvalósítást, de nincs is semmi gyakorlati előnye. Az olimpiai válogatóbizottság elnöke nyilatkozatának végén kijelentette, hogy a legnagyobb mértékben bízik az OTT elnökének, Kelemen Kornélnak tetterejében él energiájában, hogy ő még 1937-ben keresztülviszi a Nemzeti Sportcsarnok felépítését. A magyar sport világraszóló sikerei szinte erkölcsi kötelességet rónak úgy az állami, mint a fővárosi hatóságokra, hogy ők maguk vegyék kezükbe a kezdeményezést. A Nemzeti Sportcsarnokot 1937-ben meg kell nyitni Dr. Földes János Miniszterek a válogatott mérkőzésen !-Az Est tudósítóidtól • A vasárnapi magyar-osztrák Európa Kupa-mérkőzés iránt tegnap ugrásszerűen emelkedett az érdeklődés. A futballkapitány névsorából az tűnt ki, hogy nem is állunk olyan rosszul, mint ahogy sokan gondolták. A tegnapi nap folyamán a Labdarúgók Szövetsége értesítést kapott Hóman Bálinttól, Fabinyi Tihamértól és Imrédy Bélától, hogy a mérkőzésen megjelennek. Bécsből mintegy ezer nézőt várnak, vidékről is több ezer jegyet foglaltak le. A válogatott csapatot a mai triálmérkőzés után állítja össze Dietz Károly. A triál délután fél 2 órakor kezdődik az üllői úti pályán és háromszor húsz percig tart. A triólra a kapitány Az Est által már közölt csapatokat rendelte ki, de a tartalékok számát kibővítette és kirendelte Csikós és Havas kapusokat, Bélás hátvédet, Kapta fedezetet, Sztancsik és Déri csatárokat is. A triálmérkőzés után a nagyegyesületek kombinált csapata játszik a bukaresti CFR csapatával, amelynek Konrád Kálmán a trénere és játszik benne Avar, az Újpest volt válogatott csatára is. •WWWWWW/VWWVW«WWWVWWVVVWNSrt«AWWWVWWVWVWAS/Wa A nagycserés elemisták is megünnepelték a tíz magyar olimpiai győzelmet Babérkoszorúkat kötöttek, Kabosnak és Elek Ilonának kiskardokat, Csák Ibolyának kis ugrómércét küldenek Az Est útján . ’Az Est tudósítóidtól -Hatalmas dobozt kézbesített tegnap nekünk a posta. Kibontottuk, tele volt forgáccsal, a forgács között babérkoszorúval. Egy levél is feküdt mellette: »Kedves Az Est." A nagycserei állami elemi iskola (tanyai) tanulói nevében tisztelettel kérem, legyen szíves e csekélységeket a berlini olimpiászon oly dicsőségesen szerepelt bajnokainknak átadni. Nem tudjuk, hol laknak, mi a címük, de mert a szívünk diktálta, hogy így kell cselekednünk, megkérjük a nekünk oly kedves Az Est-et, segítsen bennünket abban, hogy megkapják a dicsők tőlünk is ezt a csekélységet.« Kerbely Zoltán, a kisdiákok tanítója elmondja ezután levelében, hogy most jöttek fel teljes számban az ő kis tanyai vadvirágai és őa hivatalos közlendőkön kívül elmesélte nekik a berlini olimpiász történetét is és azt a hallatlan dicsőséget, amit a magyar versenyzők ott elértek. A kis nebulók ragyogó szemmel és tátott szájjal hallgatták az igaz, szép mesét, hát még amikor tanítójuk előszedte az olimpiászról szóló lapokat, megmutogatta, nekik a képeket... Másnap azután nagy meglepetés érte a tanítót. Valamelyik kisdiáknak kipattant a fejéből az a gondolat, hogy ők is ünnepelték a magyar olimpiai győzteseket. Kiszaladtak az erdőbe, tölgylevelet szedtek és ebből kis koszorúkat fűztek. Mindenegyes koszorún ott van a felírás: Csik Ferencnek, nemzetünk büszkeségének a nagycseréi áll, elemi iskola tanulóig Ilyen koszorút kapott Zombori Ödön, Kárpáti Károly, Lőrincz Márton, Harangi Imre is, míg Kabos Endrének billlér le vesékből egy kis kardot, Elek Ilonának egy kisebb kardot, Csák Ibolyának pedig egy kis ugrómércét raktak össze. A magyar olimpiai győztesek ezt a kedves emléket bizonyosan odateszik: azok mellé a sokkal értékesebb ajándékok mellé, amiket kaptak.