Az Est, 1937. december (28. évfolyam, 273-297. szám)
1937-12-21 / 289. szám
Előfizetési ár: egy hónapra 3 pengő Egyes szám ára 10 fillér. Telefon 1-455-59 (sorozat) 1-464-19 (sorozat) Politikai napilap ••• FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR 1910—1933 Szerkesztőség és kiadóhivatal a VII. ker., Rákóczi út 54. Jegypénztár, hirdetési•, előfizetési*, utazási», és könyvosztály VII., Erzsébet körút 18*20. m- Egyetlen mandátumot, de egyetlenegyet se kaptak a nyilasok a pestszenterzsébeti választáson, az új képviselőtestület nyugodtan dolgozhatik, semmiféle szélsőség nem telepszik le a tanácskozó asztal köré. Íme: a szembesítés. A szembesítés a néppel, amelynek »nevében« handabandáznak! A szembesítés — a tömegekkel, amelyek mind egy szálig hiányoztak mellőlük. Ez a választás titkos volt, mindenki a lelkiismerete szerint szavazott. Eredménye: nulla a szélsőség javára és valamennyi mandátum a komoly jobb- és baloldali pártok javára. Ez a választás titkos volt — de eredménye nyílt és világos. És tanulhatnának belőle azok, akik maguk ugyan nem tartoznak semmiféle szélsőséghez, de bedőlnek az álhír közvéleményének, amely szájról-szájra jár és suttog: »de mégis csak sokan vannak ... nem képzeled, kérlek szépen, micsoda tömegek vannak mögöttük... — tömegmozgalom ez barátocskám, tömegmozgalom...« Hát itt a tömegmozgalom, az urnák ellenpróbájában! Hogy Pesterzsébet nem a világ? De várjon hol mutattak fel, micsoda választáson mutattak fel más eredményt? Hol? Sehol! Ez az agitáció nálunk nem kell sehol, hiába zörget kis falusi ablakokon, hiába »gyűlésezik« a nagyvárosban. Ez a föld: a magyar alkotmány földje. Ez a levegő: a rend, a béke, a munka levegője. Itt, lám, hiába próbálnak propagandát csinálni a szolgaságnak. A magyar nép tudja, hogy ami baj van, ami gyógyítanivaló van, azt nem a propaganda fogja begyógyítani. A demagógia még nem kötözött be sebet sehol, csak vitriolt önt a sebre. Itt nem hisznek az agitátoroknak, akik a biztos fedél alól uszítanak elégedetlenségre, bajkeverésre. De nem is ártana egyszer közelebbről szemügyre venni, hogy ugyan milyen állásokban, vagy pozíciókban »szenvednek« azok, akik a szenvedésre és szenvedélyekre mernek spekulálni. A pesterzsébeti választás, leleplezés volt, megint lelepleződött, hogy semmi sincs a szélsőség mögött. Nem tudjuk, a szélsőség tanul-e ebből a tapasztalatból. De nagyon kívánatos volna, ha szíves okulására szolgálna az mindazoknak, akik abban a tévhitben élnek, hogy »az árral úsznak«, amikor csak úgy mozdulatlanul nézik ezt a »mozgalmat«. Minden választáson kiderül, hogy amit árnak hívnak, az még csak egy kancsó víz se. LUDENDORFF MEGHALT münchen, december 20 (Az Est és a United Press tudósítójától) A nagybeteg Ludendorff tábornok állapota vasárnap este hirtelen aggasztóra fordult. Ma reggel fél nyolckor kezelőorvosa a következő jelentést adta ki: Erich von Ludendorff halálával a világháború hadvezérei közül az utolsó nagy figura távozik az élők sorából. Ludendorff kétségkívül zseniális katorta volt, akinek politikai nézetei és döntései a legélesebb kritika kereszttüzébe kerültek. A tábornok már a háború alatt is tübbször beavatkozott Németország politikájába. Miután a tábornok az utóbbi hetekben aránylag jól érezte magát és naponta néhány órára felkelhetett, tegnap szívgyengeség lépett fel és az erőállapot szemlátomást il jen süt. A katasztrófa minden percben bekövetkezhetik. München december 1. (Az Est és a United Press tudósítójától, de ezzel csak azt érte el, hogy az egyik oldalról azzal vádolták, hogy a háborút fölöslegesen meghosszabbította, a másik oldalról pedig azzal, hogy idő előtt feladta a harcot. A világháború után Ludendorff új teóriával lépett elő, szerinte a világot hároimállam feletti hatalom« fenyegeti: a szabadkőművesek, a zsidók és a jezsuiták■ Ludendorff levonta ebből a végső következtetéseket is a maga számára, teljesen hátat fordított a kereszténységnek, amivel sok régi hívét veszítette el. Erich von Ludendorff vezérezredes 1865 április 9-én Posen közelében a Prusennia birtokon született. Szülei katonának szánták és a kadétiskola elvégzése után 17 éves korában belépett a porosz hadseregbe. 1895-ben a nagy vezérkarhoz vezényelték, 1914 elején vezérőrnaggyá nevezték ki, egyidejűleg pedig a strassburgi gyalogdandár parancsnokságával bízták meg. A tannenbergi csata és Lenin hazatérése A világháború kitörése után, amikor Hindenburgot reaktiválták, Ludendorffot adták mellé augusztus 22-én vezérkari főnöknek. A tannenbergi csatában már döntő szerepet játszott, bár amikor Hinden- int társzságán is itt érkezett,Francot tábornok, az előző parancsnok már mindent előkészített. Amikor Hindenburgot 1916 augusztusában a nagy vezérkar főnökévé nevezték ki, Ludendorff lett mellette az első főhadi szállásmester. Ettől kezdve a két hadvezér nevét a történelem állandóan egymás mellett jegyezte fel. A német hadsereg világháborús sikerei nagyrészt Ludendorff tehetségére vezethetők vissza, bár kétségtelen, hogy Hindenburg mégis csak nagyobb szerepet játszott, mint azt később Ludendorff állította. Ludendorff ötlete volt az is, hogy a svájci emigrációban élő Lenint »lepecsételt vagonban« Németországon keresztül Oroszországba csempéssze, hogy az összeomlás előtt álló orosz hadsereget teljesen felbomlassza. Ma már tudjuk, hogy ennek az eleinte nagysikerű tervnek milyen végzetes következményei lettek. Vilmos császár még a háborúban nemesi rangra emelte Ludendorffot, azonban a tábornok sohasem használta az ezzel járó »von« címet. 1918 október 24-én a kormány és a pártok nyomására II. Vilmos kénytelen volt Ludendorffot felmenteni állásától. A császár lemondása után Ludendorff, éppen úgy, mint Hindenburg, felajánlotta szolgálatát az új német kztársaságnak, azonban a kormány felszólította, hogy keressen külföldön menedéket, mert nem garantálhatják személyi biztonságát Németországban. Ludendorff tábornok ma reggel nyolc óra húsz perckor 72 éves korában meghalt. A nagy hadvezér életregénye lloendokfi Két mmüncheni nuccs Kissler Svédországban keresett menedéket és itt megírta háborús emlékiratait, melyek körül később nagy viták folytak. 1919-ben hazatért és Minnon mellett Ludwigshöhe mellett telepedett le és itt is élt mindvégig. 1911 november 18-án Ludendorff is megjelent Hindenburg oldalán a birodalmi gyűlés parlamenti vizsgálóbizottság előtt, hogy védekezzen az ellen a vád ellen: a háborút feleslegesen meghosszabbította. 1920 márciusában jelentékeny szerepe volt a Kapp-puccsban . A és ezidtán érintkezésbe került Hittel nemzeti szocialista mozgalmával. Hitler első felkelésekor, 1923 november 8-án Ledendo, ff .il a .vinz-ti szocialista csapatok főparancsnoka. Hitler ésieruig oldalán ő is részt-