Az Est, 1938. július (29. évfolyam, 146-171. szám)

1938-07-03 / 147. szám

M­A:E­ZREST! * Vasárnap * julius 3 X­ X.III. árfolyam Budapest, 1938 * 147. szám. Előfizetési ár: Egy hónapra pangó Politikai napilap Szerk­esztőség és kiadóhivatal­­ VII. ker., Rákóczi út 54. Egyes szám ára 10 fillér. Telefon *45-559. *146-419 FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS SÁNDOR 1910—1933 Jegypénztár, hirdetésié, előfize­­tési», utazási«„ és könyvosztályt Vilty Erzsébet körút 18*206 Hálás köszönet a tudósoknak, a tudománynak és a műszereknek. Köszönjük szép mi a jó hírt, hogy összeomlóban van a hőség zsarnoksága, diktatúrája. Csontunk, húsunk, idegünk, agy­velőnk, lelkünk agyongyötörve lesi a pillanatot, amikor a higany­oszlop megindul lefelé. Amikor a trópusi kínok szűnni kezdenek. "Amikor megszűnik »ez a nyomás a fejemen« és végetér »a szoron­gás a szívem körül« és a többi hasonló panasz és sóhaj. Tudós urak, mondják az Istenért, há­t csakugyan apad, csökken, gyengül a fullasztó forróság? Ez a gonosz­­ kemence igazán hülő­félben vajl­ Nem tévednek a műszerek, nem csalnak a számítások! Nyugodtan örülhetünk, nem jön kiábrándulás? Hű, hű, fű, micsoda irgalmatlan időlavina zuhant be megint az ab­lakon! Elfogy a levegő, kisül be­lőle az ózon! A test minden egyes pórusa megnyílik, megállás nélkül folyik az emberen végig a víz. Fej­vesztetten kapkodunk az enyhítő­szerek után. Gyötör a szomjúság. De mit igyon a boldogtalan? Hi­deget, meleget? A japánok forró teával, forró fürdővel védekeznek. De X. néni és Y. bácsi a hideget ajánlotta. Ez hideg tejet, az jeges spriccert. Mindenki terrorisztikus formában írja elő a tanácsot, nem tűr ellentmondást. A szerencsét­len szenvedő mit csináljon, kinek higgyen? Számom ... szirokkó ... egyenlítő ... ilyen szavakat mo­tyog és semmi sem érdekli. Még az sem, hogy az olasz csodalóért 1.800.000 pengőt adott egy angol. Eszébe sem jut az embernek, hogy ennyi pénzért milyen sok rádiumot lehetett volna venni a szegény be­tegeknek. A jövő, sülő ember még­sem látja a hírt, hogy a pékipar szeretettel hívja az érettségizett ifjakat, mert 1000 olyan helység van Magyarországon, ahol nincs pékiparos. Nem akad meg a szeme a tudósításon, hogy a belügymi­niszter rendeletet küldött a fővá­rosnak, s abban felsorolja az ösz­­szes szélsőséges pártot, mert ezekbe tilos belépniök a főváros tisztvise­lőinek. Más: a németek mégis visz­­szafizetik Angliának Ausztria köl­­csöneit. A Belváros kereskedői csoportosan csatlakoznak a víkend m­ozgalomhoz, s szombaton délben kettőkor zárnak. Mindez kavarog, fő, forr, rotyog az agyunkban, s kétségbeesetten irigyeljük az esz­kimót, aki hómezőn fókára vadá­­sszik. Grönland, az ország! ELFOGTÁK R­ekenye rendőr főtörzsőrmester egyik merénylőjét — r Az Est tudósítói­tól —* Szombat délelőttre siker koronázta a rendőrség ötnapos óriási munká­ját: a jelek szerint elfogták a hétfő éjszakai rendőr­­merénylet egyik tettesét, Ajtai Farkas János 31 éves cigány­­legényt. Társáról csak annyit tud a rendőr­ség, hogy István a keresztneve és csehszlovák katonaszökevény. A déli órákban óriási hajsza folyik, hogy Ajtai társát kézrekerítsék.­­A déli órákban még folyik a me­rénylő részletes kihallgatása, úgy­hogy a késő délutáni órákba telik, míg a főkapitányság bűnügyi osztá­lya tiszta képet nyer a történtekről. A rendőrség kedd hajnal óta a fő­városban és Budapest környékén óriási hajtórazziát rendezett a me­rénylők kézrekerítésére. Kétszázötven detektív és rendőr kutatta pihenés nélkül a tetteseket. A merénylet helyszínén tartózkodott négy rendőr, Bekenye Imre, vitéz Figura Gyula, Papp László és Szabó Dániel személyleírására támaszkodott a nyomozás. A négy rendőr egybe­hangzóan azt állította, hogy a lövöl­dözők cigánylegények voltak, leg­alább is akkor, amikor a Nánási út 46. számú villa előtt levő lámpa fé­nyében megnézték őket, ez volt a be­nyomásuk. Személyleírást is adtak, amely sze­rint az egyik cigány, aki Rekenyére lőtt, körülbelül 160—170 centiméter magas, míg vitéz Figura merénylője valamivel magasabb ember volt. Hoz­závetőlegesen leírták a merénylők ru­házatát is. Gyanús cigány a szekér mélyén Az Est jelentette, hogy az elmúlt napok folyamán elsősorban cigányle­­gényeket fogtak el. Óbuda, Csillag­hegy, Újpest cigányait razziázták végig, üstfoltozó, szegkovács és kül­telki muzsikuscigányok egész serege került a rendőrségre. Az éjszakát is razziázással töltötték a detektívek, így a szombatra virradó éjszaka An­gyalföldre került sor. Házról-házra jártak a detektívek, kutattak ott, ahol tudták, hogy a há­zakban cigányok laknak. Így jutottak el a Reiter Ferenc utca 18. számú ház­ba, amelynek udvarán egy szekér mé­lyén aludt egy körülbelül 170—175 centiméter magas, barnahajú cigány­legény. Amikor a detektívek a cigányt megrázták, hogy felkeltsék, az olyan ijedten, elsápadva és riadtan ugrott fel, hogy azonnal gyanút keltett. . Nem kérdeztek tőle semmit, csak azt a parancsot adták, hogy öltözködjék fel. Szürke nadrágot, barna félcipőt, tarka inget húzott magára a cigány, akiről közben megállapították, hogy Ajtai Farkas János a neve, 31 éves és állandó fog­lalkozása nincs, úgyhogy a házban azt mondták róla, hogy nyilván bű­nös úton szerzi azt a pénzt, melyből fentartja magát. Elmondták a ház lakói a detektí­­veknek­­ azt is, hogy hiába kínálnak munkát Ajtainak, dolgozni nem akar és büszkén szokta mesélni, hogy a kánikula elöl a főváros környékének strandjain keres menedéket, egész napját ott tölti és jelentőségteljesen hunyorgatott akkor, amikor arról be­szélt, hogy ez a strandtartózkodás még jövedelemmel is jár. A házbe­liek azt hitték, hogy Ajtai arra céloz, hgy a strandokon könnyű a lopás, különösen az ingyenstrandokon és a lopás útján szerzett holmikat a külvárosokban könnyű értékesíteni. Ajtait rendőrautóra tették és be­vitték a főkapitányság bűnügyi osz­tályára. Itt azonnal Szrubián Dezső rendőrfőtanácsos, a rendőrmerény­let nyomozásának vezetője elé vezet­ték. Szrubián első kérdése ez volt: — Hol voltál hétfő éjszaka? Ajtai először úgy tett, mintha töp­rengene, azután azzal próbált ki­bújni a válasz alól, hogy nem emlé­kezik, majd ezt mondotta: — Csillaghegyen voltam egy bará­tomnál ... Detektívek vették közre a cigányt és keresztkérdések alá fogták. Ki a barátja? Csillaghegy melyik részén tartózkodott? Hol aludt Csillaghe­gyen? Miért ment Csillaghegyre strandolni? Be akart törni? Betört-e valahova? Mit lopott? Miből él? Hol vásárolta a ruhát, amelyet visel? Mi­­ből telik strandolásra? Miért éppen Csillaghegyre ment? Miért nem­ ment haza Angyalföldre éjszakára? A cigány minden harmadik-negye­­dik kérdésre adott csak valami hoz­­závetőleges választ. Egyre idegeset!

Next