Az Est, 1938. július (29. évfolyam, 146-171. szám)

1938-07-03 / 147. szám

MA:EZREST! * Vasárnap * julius 3 X X.III. árfolyam Budapest, 1938 * 147. szám. Előfizetési ár: Egy hónapra pangó Politikai napilap Szerkesztőség és kiadóhivatal VII. ker., Rákóczi út 54. Egyes szám ára 10 fillér. Telefon *45-559. *146-419 FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS SÁNDOR 1910—1933 Jegypénztár, hirdetésié, előfizetési», utazási«„ és könyvosztályt Vilty Erzsébet körút 18*206 Hálás köszönet a tudósoknak, a tudománynak és a műszereknek. Köszönjük szép mi a jó hírt, hogy összeomlóban van a hőség zsarnoksága, diktatúrája. Csontunk, húsunk, idegünk, agyvelőnk, lelkünk agyongyötörve lesi a pillanatot, amikor a higanyoszlop megindul lefelé. Amikor a trópusi kínok szűnni kezdenek. "Amikor megszűnik »ez a nyomás a fejemen« és végetér »a szorongás a szívem körül« és a többi hasonló panasz és sóhaj. Tudós urak, mondják az Istenért, hát csakugyan apad, csökken, gyengül a fullasztó forróság? Ez a gonosz kemence igazán hülőfélben vajl Nem tévednek a műszerek, nem csalnak a számítások! Nyugodtan örülhetünk, nem jön kiábrándulás? Hű, hű, fű, micsoda irgalmatlan időlavina zuhant be megint az ablakon! Elfogy a levegő, kisül belőle az ózon! A test minden egyes pórusa megnyílik, megállás nélkül folyik az emberen végig a víz. Fejvesztetten kapkodunk az enyhítőszerek után. Gyötör a szomjúság. De mit igyon a boldogtalan? Hideget, meleget? A japánok forró teával, forró fürdővel védekeznek. De X. néni és Y. bácsi a hideget ajánlotta. Ez hideg tejet, az jeges spriccert. Mindenki terrorisztikus formában írja elő a tanácsot, nem tűr ellentmondást. A szerencsétlen szenvedő mit csináljon, kinek higgyen? Számom ... szirokkó ... egyenlítő ... ilyen szavakat motyog és semmi sem érdekli. Még az sem, hogy az olasz csodalóért 1.800.000 pengőt adott egy angol. Eszébe sem jut az embernek, hogy ennyi pénzért milyen sok rádiumot lehetett volna venni a szegény betegeknek. A jövő, sülő ember mégsem látja a hírt, hogy a pékipar szeretettel hívja az érettségizett ifjakat, mert 1000 olyan helység van Magyarországon, ahol nincs pékiparos. Nem akad meg a szeme a tudósításon, hogy a belügyminiszter rendeletet küldött a fővárosnak, s abban felsorolja az öszszes szélsőséges pártot, mert ezekbe tilos belépniök a főváros tisztviselőinek. Más: a németek mégis viszszafizetik Angliának Ausztria kölcsöneit. A Belváros kereskedői csoportosan csatlakoznak a víkend mozgalomhoz, s szombaton délben kettőkor zárnak. Mindez kavarog, fő, forr, rotyog az agyunkban, s kétségbeesetten irigyeljük az eszkimót, aki hómezőn fókára vadásszik. Grönland, az ország! ELFOGTÁK Rekenye rendőr főtörzsőrmester egyik merénylőjét — r Az Est tudósítóitól —* Szombat délelőttre siker koronázta a rendőrség ötnapos óriási munkáját: a jelek szerint elfogták a hétfő éjszakai rendőrmerénylet egyik tettesét, Ajtai Farkas János 31 éves cigánylegényt. Társáról csak annyit tud a rendőrség, hogy István a keresztneve és csehszlovák katonaszökevény. A déli órákban óriási hajsza folyik, hogy Ajtai társát kézrekerítsék.A déli órákban még folyik a merénylő részletes kihallgatása, úgyhogy a késő délutáni órákba telik, míg a főkapitányság bűnügyi osztálya tiszta képet nyer a történtekről. A rendőrség kedd hajnal óta a fővárosban és Budapest környékén óriási hajtórazziát rendezett a merénylők kézrekerítésére. Kétszázötven detektív és rendőr kutatta pihenés nélkül a tetteseket. A merénylet helyszínén tartózkodott négy rendőr, Bekenye Imre, vitéz Figura Gyula, Papp László és Szabó Dániel személyleírására támaszkodott a nyomozás. A négy rendőr egybehangzóan azt állította, hogy a lövöldözők cigánylegények voltak, legalább is akkor, amikor a Nánási út 46. számú villa előtt levő lámpa fényében megnézték őket, ez volt a benyomásuk. Személyleírást is adtak, amely szerint az egyik cigány, aki Rekenyére lőtt, körülbelül 160—170 centiméter magas, míg vitéz Figura merénylője valamivel magasabb ember volt. Hozzávetőlegesen leírták a merénylők ruházatát is. Gyanús cigány a szekér mélyén Az Est jelentette, hogy az elmúlt napok folyamán elsősorban cigánylegényeket fogtak el. Óbuda, Csillaghegy, Újpest cigányait razziázták végig, üstfoltozó, szegkovács és kültelki muzsikuscigányok egész serege került a rendőrségre. Az éjszakát is razziázással töltötték a detektívek, így a szombatra virradó éjszaka Angyalföldre került sor. Házról-házra jártak a detektívek, kutattak ott, ahol tudták, hogy a házakban cigányok laknak. Így jutottak el a Reiter Ferenc utca 18. számú házba, amelynek udvarán egy szekér mélyén aludt egy körülbelül 170—175 centiméter magas, barnahajú cigánylegény. Amikor a detektívek a cigányt megrázták, hogy felkeltsék, az olyan ijedten, elsápadva és riadtan ugrott fel, hogy azonnal gyanút keltett. . Nem kérdeztek tőle semmit, csak azt a parancsot adták, hogy öltözködjék fel. Szürke nadrágot, barna félcipőt, tarka inget húzott magára a cigány, akiről közben megállapították, hogy Ajtai Farkas János a neve, 31 éves és állandó foglalkozása nincs, úgyhogy a házban azt mondták róla, hogy nyilván bűnös úton szerzi azt a pénzt, melyből fentartja magát. Elmondták a ház lakói a detektíveknek azt is, hogy hiába kínálnak munkát Ajtainak, dolgozni nem akar és büszkén szokta mesélni, hogy a kánikula elöl a főváros környékének strandjain keres menedéket, egész napját ott tölti és jelentőségteljesen hunyorgatott akkor, amikor arról beszélt, hogy ez a strandtartózkodás még jövedelemmel is jár. A házbeliek azt hitték, hogy Ajtai arra céloz, hgy a strandokon könnyű a lopás, különösen az ingyenstrandokon és a lopás útján szerzett holmikat a külvárosokban könnyű értékesíteni. Ajtait rendőrautóra tették és bevitték a főkapitányság bűnügyi osztályára. Itt azonnal Szrubián Dezső rendőrfőtanácsos, a rendőrmerénylet nyomozásának vezetője elé vezették. Szrubián első kérdése ez volt: — Hol voltál hétfő éjszaka? Ajtai először úgy tett, mintha töprengene, azután azzal próbált kibújni a válasz alól, hogy nem emlékezik, majd ezt mondotta: — Csillaghegyen voltam egy barátomnál ... Detektívek vették közre a cigányt és keresztkérdések alá fogták. Ki a barátja? Csillaghegy melyik részén tartózkodott? Hol aludt Csillaghegyen? Miért ment Csillaghegyre strandolni? Be akart törni? Betört-e valahova? Mit lopott? Miből él? Hol vásárolta a ruhát, amelyet visel? Miből telik strandolásra? Miért éppen Csillaghegyre ment? Miért nem ment haza Angyalföldre éjszakára? A cigány minden harmadik-negyedik kérdésre adott csak valami hozzávetőleges választ. Egyre idegeset!