Az Est, 1938. augusztus (29. évfolyam, 172-195. szám)

1938-08-09 / 178. szám

10. oldal. S Z­SsT­IQedd, 1938. augusztus 9 Csík Ferenc olimpiai bajnok nem indulhat az Európabajnokságon, mert mandulagyulla­dása és influenzája van A magyar színeket Körösi képviseli a 100 m-es gyorsúszás döntőjében London, augusztus 8 .Az Est londoni szerkesztőségének telefonjelentése) A magyar úszótáborban rossz han­gulat uralkodik, Csik Ferenc olim­piai bajnok, a legtehetségesebb ma­gyar versenyző, mindnyájunk re­ménysége, beteg. Ma reggelre, sajnos, véglegesen eldőlt, hogy a további versenye­ken nem indulhat és a vezetőség tagjai már csak arra várnak, hogy állapota annyira javuljon, hogy haza tudjon utazni. Csik Ferenc szombati indulását nagy izgalom előzte meg. Úgy lát­szik a hajón fázott meg, mert Lon­donba érkezve, már nem érezte jól magát és mire a szombati verseny­nyitás órája elérkezett, 38 fokos lá­za volt. Ezt azonban senki sem tud­ta, csak Bárány és Csik. Eltitkolták a nyilvánosság előtt, attól félve, hogy a többi nemzet úszói túlságo­san kihasználnák azt, hogy beteg Csikkel állnak szemben és mindent megtennének, hogy megakadályozzák a magyar olimpiai bajnok döntőbe jutását. Közvetlenül a verseny előtt Csik állapota rosszabbodott. A magyar fiúk közül egy-kettő azt tanácsolta, hogyan­ induljon. Bárány úszókapitány Csíkra bízta a döntést és ő úgy határozott, hogy a magas láz ellenére is indul, úgy következett be, amit az angol lapok mostanáig sem értenek, hogy az elődöntőben Csik csak a negyedik helyre került és csak mint a legjobb negyedik ke­rült be az Európabajnokság közép­döntőjébe.­­ A középdöntőben azután már a beteg Csik erejének teljes latba­­vetésével tulajdonképpen csodá­latos teljesítményt ért el, amikor kitűnő eredménnyel holtverseny­ben végzett német vetélytársával. A verseny után Csik valamivel jobban érezte magát. Most már azt remélték a magyarok, hogy talán tovább javul állapota és hétfőn már jobb kondícióban versenyezhet. Saj­nos, éppen az ellenkezője következett be, vasárnap reggere Csik láza 39 fokra ugrott, úgyhogy orvost kellett hivatni, ami Londonban a vík­end napjain a legnehezebb dolgok közé tartozik- Az orvos megállapította, hogy Csik állapota egyáltalában nem ad aggodalomra okot, mandulagyul­ladása és influenzája van, egy-két napon belül kétségtelenül ismét egészséges lesz. Aggodalomra tehát a legcseké­lyebb ok sincs, viszont arról, hogy ma induljon, szó sem lehet, így csak Körösi fogja képviselni a 100 m-es elöntőben a magyar színe­ket, akinek azonban alig van másra esélye, mint legjobb esetben arra, hogy helyezést érjen­ el. A magyarok azonban ebben sem nagyon bíznak, mert a különben kitűnő tehetségű úszó a lehető legrosszabb versenyző, aki már az előfutamban is rossz startjával és körülnézegetésével na­gyon lerontotta különben kitűnő sanszait. A ném­et Fischernek, a verseny elő­relátható győztesének jó napja lesz a magyar ellenfelek nélkül. Minden valószínűség szerint ő fogja megnyer­ni a versenyt. Csik megbetegedésének egy másik következménye is van: nem hoz­hatjuk haza a Hajós-vándordíjat, amelyet az kap meg, aki három­szor egymásután nyeri meg a 100 m-es gyorsúszást. , Most minden valószínűség szerint a németek fogják megnyerni a vándor­díjat — először. A magyarok hangulatát a rendkí­vül rossz rendezés is súlyosbítja. Alig törődnek a külföldiekkel és London városában bizony elhagyatva érzik magukat a magyar versenyzők. Az angoloknak csodálatosképpen, bármennyire is nagyszerűek a sport­ban, nincs érzékük nemzetközi sport­­versenyek iránt. Az úszásnak pedig Angliában nincs tradíciója, most ta­nulgatják, hogyan is kell úszóversenyt rendezni. Esélyeink a vízipólóra és a 4X200 méteres stafétára koncentrálódnak. A magyarok, bár az olaszok ellen fö­lényesen győztek 9:0-ra, nem mutat­tak olyan formát, mint amilyent ve­zetőik elvártak tőlük. A második fél­időben jöttek csak bele a játékba. Az első bemutatkozáskor a németek job­ban játszottak, azonban remélhetőleg a nehezebb mérkőzésekig , csütörtö­kön lesz a németekkel való összecsa­pás — a magyar fiúk is belejönnek a játékba. Meg is kell szökniük a londoni gő­zölgő, párás, ködösen meleg időt, mely elf­áraszt­ja az idegeneket. Volt az eddigi napoknak néhány humoros epizódja is. Először is az angolok, akik minden ünnepélyesség­nek ellenségei, nem bírják a hosszú szónoklatokat. Már az is sok volt számukra, hogy a 16 nemzet felvonu­lását három ünnepi beszéd vezette be. Nem törődtek azzal, hogy lord vagy más tekintély az ünnepi szónok, pár szó után megúnták beszédét, elkezd­tek fütyülni és kiabálni. Hiába igyekeztek a szónokok, egyszerűen nem engedték, hogy befejezzék beszédjüket, így azután páratlan gyorsasági re­korddal értek véget az európai baj­nokságot bevezető szónoklatok a kö­zönség fütyülése, tapsvihara és nagy derültsége közben. A humoros epizódok közé tartozott az is, hogy Brandit elérte állandó pechje: a mérkőzés közepén elszakadt a nadrágja, pedig már a tréningen is háromszor megvarrták a lányok. A humoros epizódok közé tartozik az is, hogy az Európa Kupát, me­lyet a versenyek után a győztes nemzetnek át kellett volna nyújtani, nem fogják átadni, még­pedig azért, mert a kupa nem a német csapattal jött, hanem postán érkezett, illetőleg érkezett volna, ha az angol vám be­engedte volna. Az angol vámosok vámárunak deklarálták a serleget és nem engedték be az országba. Az angolok pedig nem hajlandók kivál­tani, mondván: úgy sem marad Ang­liában, kár ezért pénzt kiadni- így majd az angol határtól szépen ah­hoz a nemzethez küldik, mely szom­baton, a versenyek végén, az Európa Kupa győztese lesz. Sajnos, ebben a pillanatban kevés remény van arra, hogy a vándorló Kupa úticélja Bu­dapest lesz. Ráskay László Angelo Rotta pápai nuncius vasárnap felszentelte az első cserkészkápolnát A képen a Népszigeti új cserkészkápolna az ünnepi szentmise alatt, fent a balsarokban Angelo Rotta pápai nuncius felszenteli a kápolna harangját — Az Est tudósítójától — Szép ünnepség keretében szentelte fel vasárnap délelőtt Angelo Rotta pápai nuncius az első magyarországi cserkész­­kápolnát. A Népsziget zászlódíszbe öltö­zött csónakházai között, a Budapesti Öregcserkészklub Vízitelepének árnyas tisztásán áll az egyszerűségében is meg­kapó, magyaros stílusú kápolna. A ter­vező Neményi Pál iparművész, a kivite­lezést vezető Peschu­ák Ferenc építőmes­ter és munkatársai is mind öregcserké­szek. Félévi fáradozásuk eredményeként most készen áll a cserkészek védőszentjé­ről elnevezett Szent György kápolna, homlokzatán a cserkészliliommal. A kivonult cserkészcsapatok és a közel ezer főnyi kö­zönség teljesen megtöltötte a tisztást és környékét. Eljött Gizella fő­hercegnő, vitéz Farkas Ferenc ezredes, a Cserkészszövetség társelnöke, dr. Her­mann János országos öregcserkészvezető­­tiszt, Hofer József társelnök a budapesti cserkészkerület és Czeiner László parancs­nok, az országos vizivezetőség képvisele­tében. Pontban tíz órakor vonult be tisztelgő cserkészek sorfalai közt a segédkező pap­ság kíséretében Angelo Rotta pápai nun­cius, aki elvégezvén az egyházi szertar­tást, megáldotta a falakat, a kápolna bel­sejét és felszentelte az oltárt. Ezután dr. Handlovits Miklós cserkész­­parancsnok lépett a­ szószékre. i­ Most, amikor az ország ifjúsága — mondotta beszédében — csak a test kultuszának él és elkerüli, sőt néhol lerombolja a templomokat, a magyar cserkészek kápolnát építet­tek, hogy testük felüdülése mellett lelkük is megpihenhessen itt. Kicsi ez a templom éz nem oly díszes, mint a nagyvárosok hatalmas dóm­jai, de Domus Dei, Isten háza ez is és oltárára éppen úgy leszáll az Úr, mint a legszebb bazilikáéra.« Mise után Mester Jenő plébános vette át a kápolnát egyházközsége nevében. A magyar és a pápai himnuszok elját­szásával befejeződött az ünnepélyes szer­tartás, utána pedig vizibemutató követke­zett. Ismét bemutatták a már sokszor megcsodált »eszkimófordulás«-t, majd egy hatalmas, tízszemélyes indián-kanoe kel­tett feltűnést és derültséget. A benne ülő tollas fejdíszű »indiánok« ugyanis­­ve­zényszóra letették az evezőket és mint a szétugró szöcskeraj, tízen tízf­elé ugrot­tak fejest a vízbe, majd pillanatok alatt ismét visszamásztak kanoejukba és foly­tatták útjukat, mintha mi sem tö­rtént volna. MM/vvsennvwwuvvvwuvuvvM Turk­eve—Karcag 1:1 Karcag, augusztus 8 (Az Est tudósítójának telefon jelentése) Vasárnap d­élután ünnepélyes keretek között nyitotta meg dr. Sánta Miklós polgármester Karcagon a tizedik jubilá­ns nagy­kun viadalt. A viadal, amelyen 12 város versenyzői mérik össze sport­tudásukat és erejüket, augusztus 1—14-ig tart. Vasárnap délelőtt tartották meg az országúti kerékpárversenyt 20, 50 és­ 80 km-es távon. Ugyancsak tegnap délután tartották meg a Nagy Kun Kupa labda­rúgó döntőmérkőzést Turkeve és Karcag városok között. Eredmény: 1:1 (félidő 1:0). Bíró d­r. Csaba. Góllövő: Balogh öngól és Debreczeni 11.

Next