Az Est, 1938. december (29. évfolyam, 261-285. szám)

1938-12-01 / 261. szám

Csütörtök 1938 december 1.­ ­ Új csoportosulások a politikában Imrédy miniszterelnök, Eckhardt, Sztranyavszkyék ■ és a nemzeti összefogás Mi van a családi munkabérjavaslatban Az Est tudósítójától .­ Holnap, csütörtökön délelőtt 10 óra­kor ismét összeül a képviselőház, ez­után csak formális ülésre. Napirend: a további teendők felett való határo­zathozatal. Az elnök javasolni fogja, hogy a Ház legközelebbi ülését pén­teken délelőtt 10 órakor tartsa, hogy annak napirendjére tűzzék ki a fel­vidéki képviselők meghívására vo­natkozó indítvány tárgyalását. Szombaton ezt az indítványt már a felsőház is tárgyalja és országos ha­tározattá emeli. Ilyen körülmények között semmi akadálya nem lesz an­nak, hogy a képviselőház hétfői ülésén, ami­kor az Imrédy-kormány program­ja felett megindul a Ház vitája, ebben a tanácskozásban már a fel­vidéki képviselők is részt vehessenek. Ez a vita igen érdekesnek ígérkezik, mert az ellenzéki pártok, beleértve a NÉP-ből kilépett képviselők nagy csoportját, most foglalnak először ál- 1 ’ ' azokkal a tervekkel és elgondo­lt kapcsolatban, amelyeket az kormány munkaprogramja m magában. Az Est tegnap ismertette azt a munkatervet, azokat a törvényjavas­latokat, amelyeket a kormány gyors ütemben óhajt letárgyaltatni a parla­menttel. — Mi e reformok megvalósításá­nak útjába — mondották a kormánypártból kilépett képvi­selők körében — egy szalmaszálat sem te­szünk, de egymással tökéletes szoli­daritásban ügyelünk majd arra, hogy a kormány mindenkor szigo­rúan ragaszkodjék az alkotmányos és parlamentáris formákhoz és az egyes javaslatok megalkotásánál minden körülmények között vegye figye­lembe az ország létérdekeit. A Független Kisgazda Párt tegnapi határozatában ugyancsak ki­fejezést adott annak az álláspontjá­nak, hogy reformokra feltétlenül szükség van, a párt azonban abban a meggyőződésben van, hogy ezt a pro­gramot Imrédy Béla miniszterelnök alkotmányos eszközökkel fogja mun­kába venni. előtt tartó alkudozások« politikáját. Kijelentette a kormányelnök, hogy egyéni bosszú nem él benne és kérte a párt tagjait, hogy felejtve a sérelmeket, méltóságos harcmodorban folytassák a küz­delmet a kijelölt programért. Nagy feltűnést keltett politikai kö­rökben az a megbeszélés, amelyet Eckhardt Tibor, a Független Kis­gazdapárt vezére folytatott Szinyei-Merse Jenővel, a NÉP ügyvezető al­­elnökével. A tanácskozásról kiszivár­gott hírek szerint ennek a megbeszé­lésnek Eckhardt legutóbbi parlamen­ti beszéde alkotta az alapját. Már messzemenő kombinációkat fűztek ehhez a találkozáshoz, amelyet bizo­nyos körökben is a keresztény jobbol­dali pártok minden szélsőségtől men­tes koncentrációja­ kiinduló pontjá­nak tekintenek, amely is Imrédy Bé­la miniszterelnök vezetésével nyu­godt politikai atmoszférában tudja megvalósítani a reformeszméket.« Törekvések a nyugodt politikai légkör megteremtésére A Független Kisgazda Párt, amely egyelőre nem bocsátkozik a párt ke­reteinek kibővítésére irányuló tár­gyalásokba, Imrédy miniszterelnök­től várja a nemzet belső megbékélésére irányuló kezdeményezést. A párt sze­rint itt az ideje annak, hogy ez az őszinte nemzeti kibékülés és össze­fogás éppen a nagy problémákra való tekintettel mielőbb létre­jöjjön. A kormánypárton az este mozgal­mas, hatalmas élet lüktetett, a párt vezére, Imrédy Béla miniszterelnök több beszédben fejtette ki a kormány,­­politika irá­nyát, az események ala­kulását döntően irányítják ezek a beszédek, melyek közül az egyik a pártértekezleten, a másik a pártva­csorán, a harmadik a soroksári kerü­let küldöttége előtt hangzott el. A pártértekezleten a miniszterel­nök azzal kezdte beszédét, hogy most megint harc előtt állunk. »Én azt hi­szem, hogy ezt a harcot már más at­moszférában, más előfeltételek mel­lett fogjuk megvívni és bízom ben­ne, hogy megkapjuk azt a támogatást, amelynek segítségével programunkat meg tudjuk valósítani.«. A pártértekezlet után a miniszter­­elnök a soroksári kerület küldöttségét fogadta, amely bizalmát fejezte ki előtte. Imrédy miniszterelnök az üd­vözlő szavakra válaszolva kijelen­tette többek közt, hogy a magyar hajlékot szebbé, mo­dernebbé, kellemesebbé kell átépi­­ gjelen­ teni az ország minden polgára számára. — Ebben a munkában szükségünk van minden szorgalmas, a mag­a munkáját értő polgárember segítsé­gére, támogatására. Lehetetlen, hogy az emberek egy része félreállva kö­zömbösen nézi mit csinál a többi, maga pedig csak kritizálgat. Azt sem lehet tűrni, hogy hangoskodó cso­port járkáljon a ház előtt és anél­kül, hogy bármikép is bebizonyította volna, hogy ért a házépítéshez, azt mondja, majd ő megcsinálja . ..« Szük­ség van, — mondta a továbbiakban a miniszterelnök — erősen jobboldali, keresztény népi reformpolitikára, amelyet azonban hozzáértéssel, fele­lősségérzettel kell végrehajtani.­ A pártvacsorán Melczer Lilla kö­szöntötte fel a miniszterelnököt, aki válaszában többek közt a párt együvétartozásának érzését emelte ki. A Nemzeti Egység Pártjának teg­nap esti értekezletén Imrédy Béla miniszterelnök beszédében hangoz­tatta, hogy a célok megvalósí­tásánál nem fogja követni a párt »a kicsinyes kompromisszumok« és a parlamenti számarányokat szem ADÓ eredeti svájci óra 162 első díjat nyert Óraszaküzletekben kapható 3. oldal. mm Tanácskozások, alakulások, várakozások A Sztranyavszky-csoportban egye­lőre teljesen tartózkodóan ítélik meg a politikai helyzet alakulását. Szinte napról napra új problémákat vet fel a belső politikai élet vajúdása. E pillanatban az a helyzet, hogy a DR. HADPATAKI PATAKY TIBOR államtitkári címmel és jelleggel felruhá­zott miniszteri osz­tályfőnököt a Kor­mányzó Úr Öfőmél­­tósága államtitkárrá nevezte ki pártok, a különböző frakciók, kis képviselőcsoportok, az egyénileg szét­szórt képviselők úgyszólván vala­mennyien várakozó állásponton vannak. Rendkívüli belső forrás érez­hető, a bizalmas megbeszélések szinte óráról-órára változtatják a pártpoli­tikai élet külső és belső képét, úgy­hogy pillanatnyilag nem tudják meg­ítélni még a legbeavatottabb politi­kai körökben sem, hogy ki kivel köt kompromisszumot. Annyi bizonyosnak látszik máris, hogy a Sztranyavszky—Mikecz—Bor­­nemisza-csoport, valamint a Füg-DR. DARÁNYI KÁLMÁN, akinek Magyaror­szág kormányzója hazafias tevékenysé­géért és kiválóan érdemes működéséért újbóli teljes elisme­rését fejezte ki Ketlen Kisgazdapárt tervezett szö­vetsége vagy egyesülése nem jön létre. A pártkereteknek arról a lebontásá­ról, amelyre Sztranyavszky Sándor hívta fel az összes alkotmányos jobb­oldali pártokat és csoportokat és amit a Házban Eckhardt is helyeselt, most már nincs szó. A gyermekek létszámával arányos családi munkabér Azok között a törvényjavaslatok között, amelyekkel az Imrédy-kor­mány elsősorban óhajtja a parlamen­tet foglalkoztatni, szerepel a családi munkabér megállapítá­sára vonatkozó javaslat, amelyről tegnap úgyszólván egész nap tanácskozott szakreferenseivel Kunder Antal iparügyi miniszter. A javaslatról így tájékoztatták Az Est munkatársát: " Egyelőre a gyáriparban fogja bevezetni a törvény a családi mun­kabérrendszert, amely kiterjed az összes foglalkoztatott munkásokra. A családi munkabér természet­szerűen a gyermek létszámával arányos. A munkások a gyermek­számtól függően gyermeknevelési pótlékot kapnak. Ez a pótlék nem az egyes munkavállalalókat terheli kü­lön-kü­­lön, hanem iparcsoportonként, szak­mánként és országosan egyenlítik ki a családi munkabérpótlékokat. E cél­ból az úgynevezett kiegyenlítő pénztár létesül, amely a pótlékot folyósítani fogja. Az állam ebben a pénztárban csak annyiban vesz részt, hogy az igazgatási költségeket viseli, magát a pénztári alapot a gyár­ipar fogja megteremteni.­­ Arról van szó, hogy a munkabéreknek körülbelül 3—4 százalékát fordítanák erre a családi pótlékra. Még nem állnak rendelkezésre min­den vonatkozásban pontos statiszti­kai adatok, azonban annyit már meg lehetett állapítani, hogy körülbelül 300 millió pengő körül mozog a magyar gyáripar munkabérterhe. Ennek 3—4 százalé­kát véve, mintegy 9—12 millió pengő az az összeg, amely a családi munka­bér rendszer keretében kifizetés­re kerül. —­­Kettős progresszió van tervbe véve, ami azt jelenti, hogy ha egy gyer­meknél a családig pótlék például 3 pengő lenne, két gyermeknél nem négy pengő, hanem kétszer négy pen­gő, három gyermeknél nem öt pengő, hanem háromszor öt pengő, vagyis tizenöt pengő volna az összes családi BUDAPEST ALAPÍTÁSI ÉV: 1039 MARIA TERÉZIA BRANDY

Next