Az Est, 1939. március (30. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-01 / 49. szám

Szerda, 1939 március 1. Magyar zsidó honvédtisztek 1848-ban A képviselőház előtt — a többi 137 között — egy olyan módosító javaslat is fekszik, amely a tár­gyalás alatt álló zsidótörvény szempontjából jelentős enyhítése­ket óhajt adni az 1848 előtt ma­gyar honos zsidók leszármazóinak. Alábbiakban e javaslat históriás indokolásául közlöm a legmagyarabb és legnemesebb nemzeti megmozdu­lásban, az 1848—49-iki magyar sza­badságharcban vérrel résztvett zsidó­hitű magyar honvédek névsorának egy csekélyke részletét. Közlésem alapja egy jegyzék, me­lyet a szabadságharc félszázados év­fordulóján, 1898-ban adott ki az Iz­raelita Magyar Irodalmi Társaság. A jegyzék csak egy kis töredékét közli a szabadságharcban résztvett zsidóhitű magyaroknak. A jegyzék vitát nem tűrően igazolja, hogy nagyapáink zsidóhitű bajtársai mint magyarok és nem mint »népcsoport) haltak és verekedtek két esztendőn át a Kossuth és Petőfi magyar szel­lemében. Úgy verekedtek, mint a ka­tolikus, luteránus, kálvinista, unitá­rius, görög katolikus, örmény-kato­likus és görög keleti magyarok. Csá­kóikon a magyar címer ezüstje csillo­gott, tubákszin volt a honvédatillá­juk és piros-fehér-zöld volt a zászló­juk. Ütközet előtt tábori rabbijaik mondták el a halálba menők zsoltá­rát. A magyar szabadságharc a nemzet egyetemes megmozdulása, a magyar közérzület grandiózus kitörése volt. Aki zsidóhitű ebben részt vett, az azt önként tette, asszimilációja mellett becsületes halállal, karddal, vérrel, bitófával, börtönnel, emigrációval, vagyonelkobzással, császári büntető­­századokba való besoroztatással tett magyar hitet. Ezt soha semmi ferdí­tés, elhallgatás és kültelki demagó­gia, vagy idegenszellemű propaganda meg nem történtté nem teheti. Legközelebb a­ közhonvédekről köz­lünk hevenyészett statisztikát, mely még szebben, szegény, földhözragadt kisemberek, kis szatócsok, pipakupa­­kolók, tubákreszelők, vésnökök, kis »zsidómívesek«, házalók és sapkacsi­­nálók vérrel szőtt dokumentumaival igazolja az asszimilációt. Azt, amit 1846 ban Szemere Bertalan, a szabad­ságharci második elnök-miniszter a pozsonyi országgyűlésen elismert. A jegyzék 753 zsidóhitű honvédről szól, közötte 193 tisztről. Ezek közül törzstiszt, illetőleg őrnagy volt 8, szá­zados 28, főhadnagy 26, hadnagy 72. A jegyzék a honvédorvosi kar 46 tag­járól számol be. Közülük 3 volt őr­nagyrangú törzsorvos, 30 volt száza­dosrangú ezredorvos és 14 főhadnagyi s hadnagyi rangú főorvos és alorvos. A jegyzék még két századosrangú tá­bori honvédrabbinus nevét is megem­líti, tehát az orvosokkal és a tábori rabbinusokkal együtt összesen 231 zsidóhitű honvédtiszt nevét említi, ez­zel szemben 8 őrmester, 100 tizedesről és egyéb altisztről és 372 közlegényről szól, vagyis összesen 570 legénységi személyről. Jos Elek, a későbbi m. kir. honvédalez­redes, Grosz Henrik, az eperjesi H­el­lá­e­n­d­e­r Leó, aki három honvédtiszt fiával verekedte végig a szabadságharcot, a pápai születésű Neumann József, az emigráns R­e­i­n­f­e­l­d Dénes Dávid és a zalai születésű T­a­n­s­z M. A 28 százados között ott van a neves pesti nagykereskedő Be­tt­e­­­h­e­i­m-csa­­ládból származó, aradi születésű G­a­­j­á­r­y Antal százados. Magyar nemesi rangra emelt utódai közül való a minap elhunyt Gajáry István, az újságíró és zeneszerző. Százados volt Gros­z-C­s­a­­t­á­r­y Lajos, a MÁV nagyemlékezetű igazgató-főorvosa, aki utóbb szintén ma­gyar nemességre emelkedett. Ferenc József, a korrekt katonai gondolkozású nagyúr adott klasszikus példát a libera­lizmusból, amikor az őt detronizáló és az ő császári hadserege ellen verekedő ma­gyar honvédség zsidóhitű tisztjeit a ki­egyezés után magyar nemesi rangra emelte. Százados volt C­s­e­m­e­g­i Ignác, ké­sőbb m. kir. honvédőrnagy, a nagy jo­gász fivére is. Nagyemlékezetű vitéz hon­védszázados volt a komáromi születésű Weisz Ágoston, a vitézségi érem tu­lajdonosa, a péterváradi várgyalogság egyik zászlóaljparancsnoka. A 28 főhadnagy közül nevezetesek L­ő­w­i­n­g­e­r-B­á­n­k­i József Budapest székesfőváros későbbi kerületi főorvosa, a világhírű Bánki Donát műegyetemi tanár atyja, Báthory Ignác, aki az emigráció során az USA világhírű tábor­noka lett, a később nemesi rangra emelt buziási Eisenstädter-Vas­vári Ig­nác, az óbudai »Sefardo-espagniok­« szár­mazású kékfestő családból való kolozs­vári egyetemi tanár, Finály Henrik, Hause­r-H­a­z­a­i Lipót, Hazai­­Sámuel altábornagy, a nagyemlékezetű világ­­háborús honvédelmi miniszter édesatyja H­a­­­s­e­k Ignác tüzérfahadnagy, a ké­sőbbi m. kir. térképrajzoló. Vitézség és talpraesettség tette őket főhadnaggyá a harctér szabadságában, amit az is bizo­nyít, hogy későbbi életükben sok igen egyszerű polgári életpályáját élte. A volt főhadnagyok között az 1890-es években volt több ügynök és gyári munka­felügyelő is. A 72 hadnagy között ott van Bloch- Ballag­ Károly, a régi Pesti Iparmű­tanoda első hallgatója, akit a mérnöki karra felvettek. A szabadságharcban Görgey fővezér parancsőrtisztje, fia volt Ballag­ Aladár, a nagynevű történész egyetemi tanár. Honvédhadnagy volt a pesti Chori­n-család egyik tagja, C­h­o­­rin Henrik; fivérei, Béla Ferdinánd és Zsigmond mint közhonvédek szolgáltak. Királyi kereskedelmi tanácsossá emel­kedett később Freudenberg Márkus honvédhadnagy, a Veszprémi Honvédegy­let elnökévé lett dr. H­a­v­a­s­s­i Vilmos, ott volt a sorukban Helle­r-H­e­­­f­f­y Ignác, a későbbi Függetlenségi Párt egyik vezéralakja, Kossuth Lajos bizal­masa, dr. Hübsch Adolf, a későbbi new­­yorki magyar rabinus és báró Lévay Henrik. Hadnagy volt W­o­d­i­a­n­e­r Béla is. A orvosok között ott van a pesti B­r­a­c­h­f­e­l­d-család egyik őse, Brach­feld Márkus, G­r­ó­s­z Frigyes főorvos, a nagynevű G­r­ó­s­z Emil profeszor atyja, Erdensoh­n-E­r­d­e­i Dávid, Szolnok v­áros főorvosa, Politzer­­ Illés, a sza­­badságharci nagyváradi katonakórház igazgatója, dr. Schulman Zsigmond tábori főorvos, akinek sírköve ma a nagy­váradi zsidótemetőben látható. A tábori rabbinusok között ott van E­­­n­h­o­r­n-H­o­r­n Ede az emigráció he­lyettes sajtófőnöke, a későbbi államtitkár, akiről Budapest székesfőváros kegyelete uccát nevezett el és ott van Lőw Lipót főrabbi, (aki Deák Ferenc »prófétám« névvel tisztelt meg) a Tóra magyar for­dítója, a magyarnyelvű prédikáció har­cosa, az Újépület magyar sajtásos reveren­­dájú lakója, az 1812-ben alapított Izrae­lita Magyarosító Egylet egyik alapítója, L­ö­w Immánuel szegedi fő­rabbinak a főrendiház tagjának édesatyja, Löw Tóbiás, id. gróf Andrássy Gyula mi­niszterelnökségi sajtófőnök és királyi ügyész (Mikszáth Kálmán, Tóth Kál­mán, Vajda János, Rákosi Jenő ifjú­kori barátja) fivére. Bevilaqua Borsody Béla MtHUUMHMMHMMmVWVMMUW Hol vannak a hiteles adatok? Egyéb szétszórt adatok amellett szólnak, hogy a szabadságharci zsidó honvédek száma 8000—10.000 körül mozgott. Az idevonatkozó köztudat mindig 10.000-ről beszél. Ne felejtsük el, hogy a mai idősebb nemzedék fiatalsága idején, mondjuk az 1900-as években, még olyan sok szabadságharckori honvéd volt élet­ben, hogy fel sem tűnt egyik-másik öreg sarki hordár mellén a fényesre kaptatott sárgaréz honvédmedálra. A vén honvédek szerények voltak, még szegénységükben sem kovácsoltak tő­két sebeikből és börtöneikből. A régi jólét idején a jobb sorban élők nem szorultak rá, hogy »igényeiket« érvé­nyesítsék. Az egykori iratok emlékek­ké hervadtak. Hivatalos jegyzékbe csak az került bele, aki az egykori Honvédegyletbe vétette fel magát. Ezért ilyen alacsony a létszám. Az 1890-es években lefolyt honvéd­egyleti honvédigazolás iratait ma a M. Kir. Miniszterelnökség irattára őrzi. Ez kutatás céljaira a törvény értelmében mindenkinek rendelkezé­sére áll, itt tehát minden­­magyar honvédutód megtalálhatja szabadság­harckori honvédősének adatait, fel­téve, ha a szóban levő és annak idején igazolta magát. Egyéb adatok a m. kir. Hadilevél­tárban, az óbudai, a budai és pesti hitközségi levéltárban, a Hadi­­múzeumban, a rákoskeresztúri izrae­lita temetőben nyugvó szabadság­harci honvéd tömegsírban nyugvók­ra von­at­kzó iratokban, a szétszórtan szereplő emlékirodalmi adatokban, vidéki hitközségek irattáraiban és fő­leg és elsősorban magánkézben van­nak. Az érdekletek ezeknek az adatoknak összegyűjtését megszervezhetnék egy­házközségi úton, nehogy lelkiismeret­len zugirászok karmai közé jussanak. A nagyjelentőségű névsor egy részlete Ami a neveket illeti, a szabad- |­sche­r-C­s­e­m­e­sz­­ Károly, a későbbi jágharckori honvédörnagyok közöl a jegy- | nagynevű kúriai bíró, az újkori magyar­zék ezeket említi: | büntetőjog (Csemegi-kódex) hervadhatat-G­o­l­d­n­e­r-A­r­a­n­y­i Károly, N­a-­­lan érdemű megszervezője, Singe­r-D­a 1- S­ÜTANAP Írta: ZILAHY Lajos Az első előadás minden-' Arad nap mérsékelt helyárral K&áv° WArl I tshi 5. oldal Templomrablás Budakalászon — Az Est tudósítójától — Ma reggel templomrablást fedeztek fel Budakalászon. Ismeretlen tettesek feltörték a­ budakalászi római kato­likus templom sekrestyéjének abla­kát, behatoltak, a templomban lévő perselyeket felbontották és tartalmát ellopták. Hogy mennyi volt a perse­lyekben, nem tudja senki. WWWWMWWIWWWWWiWWMI Lázadók parasztokat gyilkoltak le Mexikóban Mexikó, február 18 Hivatalos távirat jelenti C­a­x­a­g­a államból, hogy lázadó csapatok száll­ták meg Gutchicova városát és sok olyan parasztot gyilkoltak le, akik részesültek a felosztott nagybirtokból. (MTI) VÁGYAK HÁROM TROIS VALLES * FORUM MA PREMIER! YVONNE PRINTEMRS briliáns hármas alakítása OSCAR STRAUSS eredeti kísérőzenéje. VALCERE KERINGŐ FRANCIA FILMREMEK

Next