Az Est, 1939. március (30. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-01 / 49. szám
Szerda, 1939 március 1. Magyar zsidó honvédtisztek 1848-ban A képviselőház előtt — a többi 137 között — egy olyan módosító javaslat is fekszik, amely a tárgyalás alatt álló zsidótörvény szempontjából jelentős enyhítéseket óhajt adni az 1848 előtt magyar honos zsidók leszármazóinak. Alábbiakban e javaslat históriás indokolásául közlöm a legmagyarabb és legnemesebb nemzeti megmozdulásban, az 1848—49-iki magyar szabadságharcban vérrel résztvett zsidóhitű magyar honvédek névsorának egy csekélyke részletét. Közlésem alapja egy jegyzék, melyet a szabadságharc félszázados évfordulóján, 1898-ban adott ki az Izraelita Magyar Irodalmi Társaság. A jegyzék csak egy kis töredékét közli a szabadságharcban résztvett zsidóhitű magyaroknak. A jegyzék vitát nem tűrően igazolja, hogy nagyapáink zsidóhitű bajtársai mint magyarok és nem mint »népcsoport) haltak és verekedtek két esztendőn át a Kossuth és Petőfi magyar szellemében. Úgy verekedtek, mint a katolikus, luteránus, kálvinista, unitárius, görög katolikus, örmény-katolikus és görög keleti magyarok. Csákóikon a magyar címer ezüstje csillogott, tubákszin volt a honvédatillájuk és piros-fehér-zöld volt a zászlójuk. Ütközet előtt tábori rabbijaik mondták el a halálba menők zsoltárát. A magyar szabadságharc a nemzet egyetemes megmozdulása, a magyar közérzület grandiózus kitörése volt. Aki zsidóhitű ebben részt vett, az azt önként tette, asszimilációja mellett becsületes halállal, karddal, vérrel, bitófával, börtönnel, emigrációval, vagyonelkobzással, császári büntetőszázadokba való besoroztatással tett magyar hitet. Ezt soha semmi ferdítés, elhallgatás és kültelki demagógia, vagy idegenszellemű propaganda meg nem történtté nem teheti. Legközelebb a közhonvédekről közlünk hevenyészett statisztikát, mely még szebben, szegény, földhözragadt kisemberek, kis szatócsok, pipakupakolók, tubákreszelők, vésnökök, kis »zsidómívesek«, házalók és sapkacsinálók vérrel szőtt dokumentumaival igazolja az asszimilációt. Azt, amit 1846 ban Szemere Bertalan, a szabadságharci második elnök-miniszter a pozsonyi országgyűlésen elismert. A jegyzék 753 zsidóhitű honvédről szól, közötte 193 tisztről. Ezek közül törzstiszt, illetőleg őrnagy volt 8, százados 28, főhadnagy 26, hadnagy 72. A jegyzék a honvédorvosi kar 46 tagjáról számol be. Közülük 3 volt őrnagyrangú törzsorvos, 30 volt századosrangú ezredorvos és 14 főhadnagyi s hadnagyi rangú főorvos és alorvos. A jegyzék még két századosrangú tábori honvédrabbinus nevét is megemlíti, tehát az orvosokkal és a tábori rabbinusokkal együtt összesen 231 zsidóhitű honvédtiszt nevét említi, ezzel szemben 8 őrmester, 100 tizedesről és egyéb altisztről és 372 közlegényről szól, vagyis összesen 570 legénységi személyről. Jos Elek, a későbbi m. kir. honvédalezredes, Grosz Henrik, az eperjesi Helláender Leó, aki három honvédtiszt fiával verekedte végig a szabadságharcot, a pápai születésű Neumann József, az emigráns Reinfeld Dénes Dávid és a zalai születésű Tansz M. A 28 százados között ott van a neves pesti nagykereskedő Betteheim-családból származó, aradi születésű Gajáry Antal százados. Magyar nemesi rangra emelt utódai közül való a minap elhunyt Gajáry István, az újságíró és zeneszerző. Százados volt Grosz-Csatáry Lajos, a MÁV nagyemlékezetű igazgató-főorvosa, aki utóbb szintén magyar nemességre emelkedett. Ferenc József, a korrekt katonai gondolkozású nagyúr adott klasszikus példát a liberalizmusból, amikor az őt detronizáló és az ő császári hadserege ellen verekedő magyar honvédség zsidóhitű tisztjeit a kiegyezés után magyar nemesi rangra emelte. Százados volt Csemegi Ignác, később m. kir. honvédőrnagy, a nagy jogász fivére is. Nagyemlékezetű vitéz honvédszázados volt a komáromi születésű Weisz Ágoston, a vitézségi érem tulajdonosa, a péterváradi várgyalogság egyik zászlóaljparancsnoka. A 28 főhadnagy közül nevezetesek Lőwinger-Bánki József Budapest székesfőváros későbbi kerületi főorvosa, a világhírű Bánki Donát műegyetemi tanár atyja, Báthory Ignác, aki az emigráció során az USA világhírű tábornoka lett, a később nemesi rangra emelt buziási Eisenstädter-Vasvári Ignác, az óbudai »Sefardo-espagniok« származású kékfestő családból való kolozsvári egyetemi tanár, Finály Henrik, Hauser-Hazai Lipót, HazaiSámuel altábornagy, a nagyemlékezetű világháborús honvédelmi miniszter édesatyja Hasek Ignác tüzérfahadnagy, a későbbi m. kir. térképrajzoló. Vitézség és talpraesettség tette őket főhadnaggyá a harctér szabadságában, amit az is bizonyít, hogy későbbi életükben sok igen egyszerű polgári életpályáját élte. A volt főhadnagyok között az 1890-es években volt több ügynök és gyári munkafelügyelő is. A 72 hadnagy között ott van Bloch- Ballag Károly, a régi Pesti Iparműtanoda első hallgatója, akit a mérnöki karra felvettek. A szabadságharcban Görgey fővezér parancsőrtisztje, fia volt Ballag Aladár, a nagynevű történész egyetemi tanár. Honvédhadnagy volt a pesti Chorin-család egyik tagja, Chorin Henrik; fivérei, Béla Ferdinánd és Zsigmond mint közhonvédek szolgáltak. Királyi kereskedelmi tanácsossá emelkedett később Freudenberg Márkus honvédhadnagy, a Veszprémi Honvédegylet elnökévé lett dr. Havassi Vilmos, ott volt a sorukban Heller-Heffy Ignác, a későbbi Függetlenségi Párt egyik vezéralakja, Kossuth Lajos bizalmasa, dr. Hübsch Adolf, a későbbi newyorki magyar rabinus és báró Lévay Henrik. Hadnagy volt Wodianer Béla is. A orvosok között ott van a pesti Brachfeld-család egyik őse, Brachfeld Márkus, Grósz Frigyes főorvos, a nagynevű Grósz Emil profeszor atyja, Erdensohn-Erdei Dávid, Szolnok város főorvosa, Politzer Illés, a szabadságharci nagyváradi katonakórház igazgatója, dr. Schulman Zsigmond tábori főorvos, akinek sírköve ma a nagyváradi zsidótemetőben látható. A tábori rabbinusok között ott van Enhorn-Horn Ede az emigráció helyettes sajtófőnöke, a későbbi államtitkár, akiről Budapest székesfőváros kegyelete uccát nevezett el és ott van Lőw Lipót főrabbi, (aki Deák Ferenc »prófétám« névvel tisztelt meg) a Tóra magyar fordítója, a magyarnyelvű prédikáció harcosa, az Újépület magyar sajtásos reverendájú lakója, az 1812-ben alapított Izraelita Magyarosító Egylet egyik alapítója, Löw Immánuel szegedi főrabbinak a főrendiház tagjának édesatyja, Löw Tóbiás, id. gróf Andrássy Gyula miniszterelnökségi sajtófőnök és királyi ügyész (Mikszáth Kálmán, Tóth Kálmán, Vajda János, Rákosi Jenő ifjúkori barátja) fivére. Bevilaqua Borsody Béla MtHUUMHMMHMMmVWVMMUW Hol vannak a hiteles adatok? Egyéb szétszórt adatok amellett szólnak, hogy a szabadságharci zsidó honvédek száma 8000—10.000 körül mozgott. Az idevonatkozó köztudat mindig 10.000-ről beszél. Ne felejtsük el, hogy a mai idősebb nemzedék fiatalsága idején, mondjuk az 1900-as években, még olyan sok szabadságharckori honvéd volt életben, hogy fel sem tűnt egyik-másik öreg sarki hordár mellén a fényesre kaptatott sárgaréz honvédmedálra. A vén honvédek szerények voltak, még szegénységükben sem kovácsoltak tőkét sebeikből és börtöneikből. A régi jólét idején a jobb sorban élők nem szorultak rá, hogy »igényeiket« érvényesítsék. Az egykori iratok emlékekké hervadtak. Hivatalos jegyzékbe csak az került bele, aki az egykori Honvédegyletbe vétette fel magát. Ezért ilyen alacsony a létszám. Az 1890-es években lefolyt honvédegyleti honvédigazolás iratait ma a M. Kir. Miniszterelnökség irattára őrzi. Ez kutatás céljaira a törvény értelmében mindenkinek rendelkezésére áll, itt tehát mindenmagyar honvédutód megtalálhatja szabadságharckori honvédősének adatait, feltéve, ha a szóban levő és annak idején igazolta magát. Egyéb adatok a m. kir. Hadilevéltárban, az óbudai, a budai és pesti hitközségi levéltárban, a Hadimúzeumban, a rákoskeresztúri izraelita temetőben nyugvó szabadságharci honvéd tömegsírban nyugvókra vonatkzó iratokban, a szétszórtan szereplő emlékirodalmi adatokban, vidéki hitközségek irattáraiban és főleg és elsősorban magánkézben vannak. Az érdekletek ezeknek az adatoknak összegyűjtését megszervezhetnék egyházközségi úton, nehogy lelkiismeretlen zugirászok karmai közé jussanak. A nagyjelentőségű névsor egy részlete Ami a neveket illeti, a szabad- |scher-Csemesz Károly, a későbbi jágharckori honvédörnagyok közöl a jegy- | nagynevű kúriai bíró, az újkori magyarzék ezeket említi: | büntetőjog (Csemegi-kódex) hervadhatat-Goldner-Aranyi Károly, Na-lan érdemű megszervezője, Singer-Da 1- SÜTANAP Írta: ZILAHY Lajos Az első előadás minden-' Arad nap mérsékelt helyárral K&áv° WArl I tshi 5. oldal Templomrablás Budakalászon — Az Est tudósítójától — Ma reggel templomrablást fedeztek fel Budakalászon. Ismeretlen tettesek feltörték a budakalászi római katolikus templom sekrestyéjének ablakát, behatoltak, a templomban lévő perselyeket felbontották és tartalmát ellopták. Hogy mennyi volt a perselyekben, nem tudja senki. WWWWMWWIWWWWWiWWMI Lázadók parasztokat gyilkoltak le Mexikóban Mexikó, február 18 Hivatalos távirat jelenti Caxaga államból, hogy lázadó csapatok szállták meg Gutchicova városát és sok olyan parasztot gyilkoltak le, akik részesültek a felosztott nagybirtokból. (MTI) VÁGYAK HÁROM TROIS VALLES * FORUM MA PREMIER! YVONNE PRINTEMRS briliáns hármas alakítása OSCAR STRAUSS eredeti kísérőzenéje. VALCERE KERINGŐ FRANCIA FILMREMEK