Az Ojság, 1924 (5. évfolyam, 2-42. szám)

1924-01-10 / 2. szám

J'J öirgK Ära 800 kor. Budapest, 1824. 1/10. ijíj-eXaV’ '0.\ 2«»№ ЗН V V. évf. 2. szám »**умом ПО км. Putriknak 2000 kot. jUZOlil árnak 4 фц. OtDuioviknak 2 С. к. tudónak В tékái Libazsiros vatta és nem disznózsiros vatta volt hát az a bizonyos ideoplazma, aminek a f szellemekkel foglalkozó tudós urak jbedültek. é Jól értsük meg és jól jegyezze hmeg lapunk minden olvasója, liba- zsiros vatta volt az illető ideo, vagy helyesebben judeoplazma, ami me­gint azt jelenti, hogy a zsidók egv njjabbi pozíciót akartak előlünk el­foglalni. * Nem elég, hogy ebben az ország­iban a libazsír mindenhonnan kiszo­rította a disznózsírt, most már a szel- Vt‘mi világra is ráfeküdtek, nyilván azzal a céllal, hogy a bajvédö szel­lemet, esetleg még a Kiss Menyus szellemét is belibazsirozzák. Nos, most itt állnak ezek a tisz­telt libazsirkayak pőrére vetkőztetve, lehullt a hályog a szemünkről és ki­hullt a libazsiros vatta a fülünkből, látjuk és halljuk . a judeoplazmát, vagyis a zsidó szellemet és most uar megértjük azt a féktelen gyű­löletet, amelyet a faj táplál Piros- cával szemben, aki nem minden ibazsirral, hanem minden disznóhájjal fan megkenve. És látjuk a célt is. A disznózsiros xwnba ellen a libazsiros vattát akar- ák a mellünknek szegezni. Hohó zrael! Ott még nem tartunk. A tréfli >ombátóI a kóser vattáig legalább s annyi az ut, mint Csongrádiéi 'eruzsálemig. A libazsiros vatta ural- náig még sok viccnek kell lefolyni i Dunán. Addig is hátrább a libazsiros vat- ákkal, oh Izrael! Ellenzéki képviselők szerint vannak gyilkosok, akiket nem ért el a törvény sújtó keze. Lehetséges ez ? A bölcs Rabi erre a kérdésre elmondta, hogy annakidején valamelyik dunántúli fa­lucskában veszedelmes kommunistát fog­tak és rövid kihallgatás után halálra- ítélték. Azonban baj lett a dologból, mert 300 koronán alul senkisem akarta felakasztani. Az elöljáróság erre összeült és hogy a nagy kiadást elkerüljék, azt a határozatot hozták, hogy a halálraítéltnek adnak 100 koronát és aztán akasztas^-fekmagát, ahol akarja. тлтв.ацбкт Közia д мЕРеимОЕиияр ft SZERKESZT <33E ARCKÉPÉT!!! A heti kóser vicc Weles és Qrfin összetalálkoznak az utcán és Weise nagy szemrehá­nyások közt mondja: — Mondd csak, te Qrfin, hogy vehettél el egy olyan csúnya nőt feleségül ? — A lábát látnád, olyan, mint az őzikéé. — Olyan karcsú ? — Nem. Olyan szőrös. Vannak lapok, amelyek egészen más hangon írnak, mondjuk a Lázár-kávéházi gyilkosságról, mint mondjuk a csongrádi gyil­kosságról. Miért? Erre a kérdésre a bölcs Rabi a kö­vetkező történetet mesélte el: Még a régi jó békevilágban a káp­lár abriktolta az újoncot, akinek sehogyse ment a fejébe a rechtsum és a links- om. Végre kifakadt a káplár: — Hallod-e te Bundás? A rekcum ugyan­az, mint a linkcum, csak épp az ellen­kezője i ■ I t >. I Lapunk legközelebb'* szrima jannfir %0~án Ltebe Az Ojsig i Bemegy a kisgazda Griinbaumhoz szö­vetet vásárolni. Grünbaum sorra mutogatja a raktáron levő szöveteket, végre egy megtetszik a gazdának. Csupán annyi aggo­dalma van, hogy gyűröd ni fog. — Ez? — mondja Grünbaum és marokra fogja a szövetet. Hiába gyűröm, kirúgja magát. — Kirúgja az árgyéíusát, de nem en­gem — kiállt у kisgazda — és már kinn is van a? ajtón. jelenik Meg A csongrádi ébredők SZERKESZTI NAGY IMRE A csongrádi alvók

Next

/
Thumbnails
Contents