Az Ojság, 1934 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1934-01-07 / 1. szám
?Ц fi legújabb arisztokrata viccek Arisztid beül egy vendéglőbe és két tojást kér. — Méltóságos uram, — kérdezi a pincér — meddig főzzem a tojásokat? — Nekem az mindegy, hogy meddig főzi, — feleli Arisztid — én ráérek.· Arisztid és Tasziló utaznak a vonaton. Tasziló kinéz az ablakon és azt kérdezi Arisztidtől: — Mondd, kéhlek, miért van a vasútvonal egyik oldalán végig az a sok pózna avval a sok dróttal rajta, kéhlek? — Azéht, kéhlek, — feleli Arisztid — meht az a távidó, kéhlek. — Na és a vasútvonal másik oldalán miért nincs se pózna, se drót, kéhlek. — Azéht, kéhlek, meht biztosan ott van drótnélküli távidó, kéhlek.© Arisztid azt kérdezi Taszilótól: — Mondd, kéhlek, igaz az, hogy a papoknak nem szabad házasodni, kéhlek? — Igaz, kéhlek. — Akkor nem éhtem, kéhlek. — Mit nem éhtsz, kéhlek? — Hogy akkor mégis miért van annyi kispap, kéhlek? © Arisztid megkérdezi Taszilótól vacsorázás közben: — Kéhlek, Tasziló, szereted te Emil Zolát? — Nem szeretem, — feleli Tasziló — csak a Gorgon Zolát az Megkezdődtek tagi futtatások a feldarabolt hulla gyilkosa után. AJÉV Újév napján Kohn és Grün találkoznak az utcán. — Hol voltál? — kérdsi Grün. Itt voltam a Rombachutcában a Schwarznál és az újév alkalmából sok rossz órát kívántam neki. — Sok rossz órát? Miért? — Mert a Schwarz egy órás. — Mi az, Cunci, tegnapelőtt kaptál egy új ruhát és ■most már megint akarsz egyet ? —• Persze. Nem kívánhatod, hogy a tavalyi ruháméban járjak. •Xhohn újév reggelén találkozik Grünnel és már messziről rákiált: •— Te, ne kívánj nekem semmit. — Miért? — Mert, emlékszem, a tavalyi évet is te kívántad. *• Szilveszter-éjjel pont 12 órakor eloltják a kávéházban az összes lámpákat. A sötétben Kohnt valaki pofonvágja. Mikor ismét kigyűl a villany, Kohn felkiált: — Hé, ki vágott itt engem pofon a múlt évben? * Arisztid azt mondja újévkor Taszilónak: — Nagyszerű, kéhlek, az idei újév remekül kezdődik. — Miért, kéhlek? — kérdi Tasziló. — Azért, mert mindjárt az első napon elseje van, kéhlek.* Újév napján beállít Kohnnéhoz a Grün és azt mondja: — Képzelje, milyen szerencsém van, nagyságos aszszonyom, amint jövök fel ide, a lépcsőházban egy kéményseprővel találkoztam. — Aber, — legyint Kohnné — az nem egy kéményseprő volt. — Hanem? — A férjem. Most megy a fürdőbe. Farsangi uridivat _ újdonságok Nyakkendők írima, gyüretlefi* P 2.—3 | | Takkimgoli francia divat, pikké mellel __ P 12.50 Salkendők különleges változatokban S E - Ö Kreréz-körút 48 AZ ÚJSÁG :итта»атявштакшяш Hogyan lesz egy egyszerű emberből diktátor ? A Bölcs Rabi véleménye: A tanító elmeséli a gyerekeknek az iskolában Mohamed egész élettörténetét, melyből az világlik ki, hogy Mohamed egyszerű kereskedőből lett prófétává. Másnap ismétlés van, a tanító felszólítja Mórickát: — Mondd meg nekem, Móricka, hogyan és mi okból lett Mohamedből, az egyszerű kereskedőből próféta? Móricka egy darabig töri a buksi fejét, aztán kivágja: — Biztosan rosszul ment neki az üzlet. ШМШ A FELESÉG: Nálunk az a vád, hogy újságolvasás közben elragadtatva így kiáltottam fel a minap: — Remek egy ember ez a Lindbergh, átrepülte feleségével az óceánt és sem neki, sem a feleségének nem történt semmi baja. — Ez is valami? — legyintett férjem a kezével — ez nekem nem imponál. Nekem egy repülő mást találjon ki. — Mit találjon ki neked? — kérdeztem tőle csodálkozva. — Egy olyan repülési eljárást, — felelte az a gazember — hogy ha egy házaspár repüli át az óceánt, akkor csak a férjnek ne történjen semmi baja. Hát ez a vád a mi házasságunkban. A fán 11.ОЖ I Í£. tehetségtelen segédfogalmazó kabátfelségítésnek fa Kohnéknál dupla családi áldás volt: Kohlménak ikrei születtek. Az ötéves Móricka bekukucskál a hálószobába és rémülten rohan a hároméves Rezsinkéhez : — Rémes, egy gyerek fekszik odabent a bölcsőben, akinek mind a két végén van egy feje. — Mi az, főúr, a maguk vendéglője azt hirdeti, hogy a vendéglő új vezetés alá került és én még mindig a régi talajt látom. — Igen, kérem, de megnősült. |§N m ■7/ \ . 1934 január 7. Két vicc a gróf Festetics Sándor új horogkeresztes lapjából A „Mezőföld“ című lap Hírek rovatában a következő két vicc jelent meg: 1. Kohn és Grün a nemzeti szocializmus árnyékában. Két zsidó beszélget : Kohn meg Grün. Mindegyik érdeklődik a másiktól valamiféle szocializmus, nem a szociáldemokrácia, nem is a demokrácia, hanem valamiféle olyan, hogyis hívják csak, him — alsó. — — Ja, — csap homlokára hirtelen Kohn — megvan, — nemzeti, igen, nacional-szocalizmus, nemzeti szocializmus az az új kellemetlenség. — Ja, ja, — prüszköl Grün — ez bizony egy kicsit rossz portéka. Kein Geschäft, de örök rettegés... — Te Grün, — mondja a Kohn — egy anekdota jutott az ezembe. _ 1 Egyszer egy szerencsétlen vargainas eltörte a boros üveget. — Uram s én Istenem, — siránkozik a gyerek — ha egyszer már a bornak vége, csak én is volnék már megverve . . . 2. Héjjas Iván, meg a Jézus Krisztus. Héjjas Ivánról hírlik az alábbi kis adoma: Egy alkalommal megjelent az izsáki iskoláiban, ahol éppen nagyban leckéztették a gyerekeket, ő maga is adott fel egyiknek-másiknak egy-egy kérdést Közben olyan borzas kis múzsafi is akadt, aki semmire sem tudott válaszolni. A tanító úr segítségül akart jönni és azt mondotta, hogy majd ő kérdez, arra biztosan megfelel. — Mondd csak meg, kisfiam, — szólt a tanító úr — miféle nemzetiségű volt Krisztus Urunk? A fiú ijedten pislog Héjjas Iván képviselő úrra és némi tétovázás után kirukkol vele, hogy ...magyar“. — Ejnye, — pattan fel a tanító úr — hát még azt sem tudod, hogy zsidó volt. A gyerek hirtelen felel: — Igenis, tudtam, kérem. — Miért nem mondtad hát? — Mert hát, izé, féltem, hogy Héjjas Iván a figyelme megharagszik. Vájjon mit szól az új vicclaphoz Mes’kó Zoltán, a párt régi humoristája? Disznótoros verseny Budapesten — Pincér, vigye vissza ezt a véres hurkát. — Mi a baj, kérem? — Nincs benne tízkoronás arany. · m Ha még nincs Miniatűr Az Újságja, azonnal kérjen. Ingyen kapja