Az Ujság, 1904. január/1 (2. évfolyam, 1-15. szám)
1904-01-01 / 1. szám
1904. január 1. AS ÚJSÁG FŐIÍROS. (Tisztujitás.) A kijelölő választmány ma délelőtt Márkus József főpolgármester elnöklése mellett ülést tartott. A választmány az összes eddig hivatalban levő tisztviselőket jelölte első helyen, kivéve a középitészeti igazgatói állást, melyre Devecis Ferencz műszaki tanácsost jelölték a hivatalban lévő Beuffel Adolf helyett. Devecis-nek első helyen való jelölésével a város vezéregyéniségei a kiváló szakembert, a pontos, lelkiismeretes, önzetlen, a város érdekeit szívén viselő talentumot akarták honorálni. Devecis-nek a mérnöki hivatal élére való állítása új korszakot jelentene annak a nagyfontosságú hivatalnak életében, melyből csak haszon származhatnék a városra nézve. A választmány a következőket jelölte : Tanácsosnak első helyen: Viola Imre, Kun Gyula, Láng György, Vosits Károly, Vaszilievits János dr., Faller Ferencz, Almády Géza, Piper- Jcovics Bátor, Bárczy István dr., Melly Béla dr., második helyen: Bődy Tivadar dr., Földváry Antal, Festetlek Géza gróf, Goreczky Zsigmond, Szalay Sándor dr., Folkusházy Lajos, Antal Gyula, Emőd József dr., Álkér Ernő dr., Seregi Zoltán dr. — Főszámvevőnek: Lampl Hugó. — Középitési igazgatónak első helyen: Devecis Ferencz, második helyen: Heuffel Adolf. — Árvaszéki ülnöknek első helyen: Enger Jenő, Morlin Imre, Széchy Ignácz, Visnya József, Bill Ágoston dr., Ságody Imre dr., Sámson Tibor Sándor; második helyen: Kovács Jenő dr., Beregsy Kornél dr., Wippler Emil dr. . Tiszti ügyésznek első helyen: Alker Emil, Melimn Kálmán, Kobler Ferencz dr., Köncs Boldizsár dr., Juna Béla dr., Boriás Gáspár ; második helyen: Szabó Imre dr., Schäffer .Dénes dr., Farkas József, Németi Gábor, ifjabb Szármár Rezső dr. (A lóversenytér uj tribünje) A Lovaregylet a városligeti lóversenytér egyforintos helyén a régi, rozoga deszkabódé helyén uj tribünt állíttat. A tanács az uj tribün felállítását megengedte s belenyugodott abba a feltételbe is, hogy a Lovaregylet a tribünt elvitetheti, ha a város a területre nézve a szerződést felbontja. A Lovaregylet azonban a lebontott fatribünért 2000 korona kártérítést fizet a városnak. A tribün még a télen fel lesz építve. (Hatósági tűzkár-biztosító intézet.) A város már régebben elhatározta, hogy hatósági tűzkárbiztosító intézetet állít föl, hogy ennek jövedelméből fedezze, legalább részben, a tűzoltóság kiadásait. A közgyűlésnek erre vonatkozólag hozott határozatát azonban a belügyminiszter megsemmisítette azzal a megokolással, hogy a város kockázatos üzleti vállalatokba nem mehet be, ilyen czélokra járulékot nem szedhet s a közpénzeket föl nem használhatja. A város nem hagyta annyiban a dolgot. A tiszti főügyész kimutatta, hogy a városnak joga van járulék kivetésére, a pénzügyi osztály pedig kimutatta, hogy a vállalkozás nem jár kockázattal, mert a városi biztosítóintézet épp úgy födözné magát viszontbiztosítással, mint azt a többi intézetek teszik. Különben is ez az intézmény sok külföldi városban megvan s virágzik. A tanács ma foglalkozott e kérdéssel s elhatározta, hogy javasolni fogja a közgyűlésnek, hogy írjon föl a kormányhoz s fejtse ki, hogy ez az intézmény csak hasznára lehet a városnak és semmi kockázattal sem jár. „Treff.” írta: Fónagy József. A kutyák között éppen úgy vannak alakok, sőt nagy alakok, mint az emberek között. A kutyáknak is megvannak a maguk nagyságai; vannak olyanok, amelyek a kutyák között nagyok, tiszteltek, melyek előtt sok-sok kutya behúzza a farkát, bizonyos tisztelettel veszik körül, vannak azonban olyanok is, melyek mi előttünk emberek előtt nagyok, sőt azt mondhatnám, nemcsak szeretettek, hanem tiszteltek, nagyrabecsültek. A kutya értékét különösen a vadászember tudja nagyrabecsülni, mert a jó kutya nemcsak hasznossá teszi a vadászatot, hanem annak olyan bajt tud adni, hogy az minden más vadászati élvezetet fölülmúl. A vadkaember a kutya ösztönét használja de mig a kutyát úgy idomitja, hogy az a veleszületett hajlamokat gazdája hasznára fordíthassa, bizony addig sokat kell a vadásznak vesződni; ha aztán az idomitás rossz alapon történik, a kutyából soha sem lesz semmi. A kutya természeti ösztöne, hogy vzzehajtsa a vadat, azt a kutya maga szeretné elfogni, hogy azzal részint szenvedélyét kielégítse, részint azért, hogy az ő kenyéradó urának egy kis jó vadpecsenyével szolgáljon, azonban ezek káros és hibás tulajdonságok, mert ha a vizsla a saját szakállára mulat, követi ős természetét, úgy a vadásznak nincsen mulatsága, mert az idomítatlan kutya mindent elkerget a vadász elől, mielőtt ez rá is lőhetne a vadra. A vizslát le kell tehát szoktatni arról a tulajdonságáról, hogy a vadat űzze, azt ki- és elzavarja, e helyett helyben kell maradni a jó kutyának, a vad kitörésekor le kell feküdnie, lövéskor nem szabad beugrania, mindent parancsszóra kell tennie! Csak úgy tökéletes a vadász élvezete, ha a kutya szépen megállja a vadat, már meszsziről szimatot kap és úgy húz a vadra hason csúszva, mint a prédájára leső macska, meg-megáll, gazdája biztató szavára hol óvatosan, hol pedig gyorsan csúszik előre, vezetve a vadászt a biztos vadra, ha pedig a vad kitört vaczkából, vagy a fogoly, fáczán, fürj ha fölrebbent, a jól idomított kutya földre vágja magát, várja nyugodtan a lövést, azután a parancsot, hogy hozdd el! Ilyen a jó kutya, a vadász is, a vizsla is a jól teljesített munka után megelégedettek, a vizsla megkapja a dicséretet, a vadász aggatókra fűzi a lelőtt és elhozott vadat, s igy megy ez tovább őrületes szenvedéllyel, amit csak vadászember tud megérteni. Sok kutyám volt nekem, véghetetlen sok örömöt szereztek kutyáim munkái, rossz kutyám alig volt, de azért jónál voltak jobbak is. Legjobban szerettem mindig az angol vizslákat, a pointereket és settereket, ezekben találom legnagyobb gyönyörűségemet, ha azok egyike-másika megállott egy-egy csapat foglyot, olyan plasztikai szép formákat láttam a remegő testű, nagy idegzetű állatokban, ami vadászlelkeimet igazán a hetedik mennyországba vitte. Egy alkalommal külföldi híres tenyésztőtől szálkásszőrű német vizslát kaptam. Tréfának kereszteltem el, gondos, lelkiismeretes nevelésben részesítettem, s amilyen förtelmes volt bozontos szőrzetével, olyan okos, véghetetlen kedves, hűséges állat volt, és nagy reményekre jogosított. Már átesett az elemi oktatásokon, olyan volt, mint egy német professzor, mindent tudott felségesen, kötelességtudóbbat még emberben sem igen lehetne találni. A mezőn gyönyörűen dolgozott, igazán kifogástalan volt! Elkövetkezett az augusztus. Alig vártam, hogy a jó Treffet teljesen bevezethessem a vadászat misztériumába, eleinte a lőtt foglyot nem hozattam el vele, hadd izmosodjék, tökéletesedjék az élő vad előtti munkában. Pár hét múlva már elég szilárdnak láttam Treffemet a vad előtt, kezdtem a lőtt vadat vele elhozatni, az első foglyot nem találta meg, a másodikat, harmadikat, sőt a tizediket sem hozta el, én is kerestem mindenütt a lelőtt foglyokat, de nem tudtam sehol megtalálni, mintha a föld nyelte volna el a lelövött foglyaimat attól a perctől, amikor Treffel kezdtem aportíroztatni. Egyszer észreveszem, hogy a Treff szájában tollak vannak, rosszat sejtettem, a legközelebbi lövött fogolynál magam is utána szaladtam Treflinek. Szomorúan tapasztaltam, hogy Treffi minden foglyot megtalált, de azokat nem hozzám hozta, hanem ellenkező Az év története. Leszólni, lekicsinyelni a fő- és székváros adminisztráczióját, régi abúzus. Nemn tagadjuk, akad elég hiba a fő- és székváros portáján is. De hol van az az intézmény, amely tökéletes volna? Íme itt ismertetjük meg Budapest 1903. évi működésének vázlatát tanácsi ügyosztályok szerint. A jog-, ipar- és rendészeti ügyosztály igen nagy tevékenységet fejtett ki főleg a szabályrendeletek alkotása terén. Ezek között a legértékesebb a lakbérleti szabályrendelet, melynek tervezetét a minap ismertettük. Ez a szabályzat a lakó és házimr kötelességeit írja elő s egészben pótolja a régi, elavult házbérszabályzatot. Megalkotta a hordár-szabályrendeletet, mely régi visszásságokat szüntet meg. Egyik szabályrendelet, mely már életbe is lépett, a kőművesek és munkaadók közötti munkarendet szabályozza. Nevezetes a cselédszerzőkről szóló szabályrendelet, mely védelmet nyújt a cselédkeresőknek. Megalkotta az ügyosztály a sütőszabályrendeletet, mely szintén a munkaadók és munkások közötti viszonyt szabályozza, továbbá a szállodák, vendéglők, kávéházak és kávémérésekről szóló szabályzatot, mely sok visszaélést pusztít ki s a tisztességes ipart védi. Ennek az ügyosztálynak a munkakörébe tartoznak az egyházi s templomépítési ügyek. Ez vezeti a Szent Istvántemplom építkezését is. A templom már a jövő évben meg fog nyílni. A közlekedési ügyosztályban az állóhelyeknek a kocsik belsejében való megszüntetéséről szóló miniszteri rendelet adott sok munkát. Ez évfolyamán átalakították a zugligeti végállomást, melynek lejtős volta okozta a híres katasztrófát. Két új vonal is épült. Az egyik a Duna-parton az országházhoz s innen a Viktória-malomig terjed. A másik az Erzsébet királyné-úti vonal. Ez évben, részben az állóhelyek megszüntetése miatt, minden vasúttársaságnál nagymérvű kocsibeszerzések történtek s nagy mérvben kiterjesztették az egyes áramfejlesztő telepeket. A középítészeti ügyosztály elsősorban a káposztás-megyeri nagyszabású vizműtelep utolsó részletének befejezésével s a gellérthegyi vizmedencze megépítésével dicsekedhetik. A vízmű most már teljes, s a vízhiány évtizedekre ki van zárva. Kőbánya magasabban fekvő helyeinek vízzel való ellátása czéljából szintén építettek egy medencét, mely üzemben is van. Az állandó kövezési és csatornázási munkálatok között kimagaslik a most folyó főgyűjtő-csatorna építése a Köztemetői-úttól egész a Jókai-utczáig. A magánépítési ügyosztályban ez idén is kevés volt a munka, mert a magánépítkezés még mindig lanyha. Ez ügyosztály működése inkább szabályozásokban merült ki. Nevezetes ezek között a piaristák s a belvárosi templom telkének szabályozása s az újpesti felső rakpartnak szabályozása. A pénzügyi osztály igen nagy jelentőségű munkálkodásra tekinthet vissza. Ezek közt szerepel a 25 millió forintos 4 és fél százalékos kölcsön konvertálása 4 százalékosra. Igen helyes újítás a városi bélyegek behozatala a kisebb fix összegű városi díjak lerovására. A bélyegek január elsején kerülnek forgalomba. Országos jelentőségű az a felirat, melyet a város az ügyosztály kezdeményezésére a képviselőházhoz intézett az országon kívül lakó birtokosok nagyobb megadóztatása ügyében. A felirathoz számos törvényhatóság is hozzájárult. Felírt a tanács az országgyűléshez az iránt is, hogy az állami tisztviselők szintén megterhelhetők legyenek községi adóval. Előkészítette az ügyosztály a községi takarékpénztár felállítására és szervezésére vonatkozó javaslatát s végül megtette előterjesztését az átiratási illetékeknek az ingóságokra való kiterjesztése ügyében. * A tanügyi osztály végleg rendezte és állandósította a napközi otthonokat a szegény gyermekek számára. Újjászervezte az ügyosztály a közoktatásügyi bizottságot. Szervezte a szakfelügyeletet az összes népoktatási iskolákban. Ennek igen nagy a fontossága, mert a tanítás eddig úgyszólván teljesen felügyelet és irányítás nélkül állott. Ez évben is sok iskola és óvoda épült. Kiírta a tanács az ügyosztály javaslatára a pályázatokat a Szabadságharcz- és a Kossuth-szoborra, szervezte a fővárosi könyvtárat, amennyiben ezt a statisztikai hivatallal hozta kapcsolatba. Nemsokára megnyílik 17