Az Ujság, 1904. január/1 (2. évfolyam, 1-15. szám)
1904-01-03 / 3. szám
1901. január 3. AZ UJSAC* szőlőterületek szántóföldekké törettek fel, és sok bortermelő más termelési ágra tér át. A dolgok ebben az állásában Olaszország az osztrák-magyar autonóm vámtarifa 60 koronás borvámjából esetleg lealkudhat valamit, de érdeke ily alkuvásnál nincsen, legfeljebb jobbféle borai, a Marsala, ürmös, Assi spumante stb. számára fogna alkalmas vámot megállapíthatni, amely azonban a mostani 20 aranyforintos (147,62 korona) vámnál alacsonyabb a magyar bortermelés szempontjából nem igen lehet. A bortermelésnek Francziaországban, Spanyolországban, Olaszországban és Magyarországon kifejlődött terjedelme az olcsó boroknak a saját terület számára való korlátozását követeli; az olcsó borok ezentúl a védővámot igényelik és Magyarország saját érdekében a szőlőfelújítások mostani aránya mellett mást nem tehet, mint hogy a külföldi olcsó borok távoltartását magas borvámmal biztosítsa. Olaszország saját jól felfogott érdekében cselekszik, ha a helyzet természetéből belenyugszik a történtekbe s nem nyit meg abban az irányban tárgyalásokat, melyek neki nem használnak és csak a szerződés egyéb fontos kérdéseinél akadályokat teremtenének. A borvámzáradék örökre el van temetve. Megújítása lehetetlenség, de nem is előny Olaszországra nézve. a politikai helyzet. — Saját tudósítónktól. — A parlament válsága jövő héten nyugvópontra tér. Egyévi időfecsérlés s szóbeszéd után végre ismét a munka korszaka követkzik. A legkisebb ellenzéki párt, a Szederkényi-frakció, mely az utóbbi időben páratlan vakmerőséggel emelt gátat a parlament munkarendjének, hétfőn beszünteti az obstrukciót. Még két szónokuk, Bartha Miklós és bért akart s el volt határozva elijesztgetni az aspiránsokat. Széll Kálmán ajánlotta az aspiránsok egyikét és elmondta, mennyire kellemetlen neki a többit is visszautasítani. Azt se tudja már most, hogy kinek mit mondjon. — Hoztam én egy kis mediczinát ellenek. — Ugyan? És mit? Ezzel átnyújtott Szélinek egy lajstromot, betűrendbe szedve mindazon országos nevű jelölteket, akik a kerületben ősidők óta elbuktak, mindenik mellé odajegyezve a harminczezer vagy a negyvenezer »bikát« is, amit költött. — Ezt mutasd meg nekik, kegyelmes uram. Széll belepillantott és hálásan szorongatta meg a kezeit. — Mindig lenéztem a statisztikát, — szólt — nem tudtam egészen megérteni, mire való, de látom már, hogy lehetséges hasznát is venni. A nyár folyamán kiütött parlamenti zavarok idején sokat tartózkodott köztünk. Kaszáit izgatták, részint mulattatták az események. Néha nem volt se kormány, se miniszterelnök. A király is »haragszom rád«-ot játszott. Szabadok voltunk. A közvéleményt senki sem irányította, csak Barcsay Domokos az ő anekdotáival és folyosói életeivel. Ekkor Kálmán is fent tartózkodott és az ószeresekkel tartott, nagy ragaszkodással Khuen-Héderváryhoz, kinek megerősödését napról-napra várta, s mint a régi jósok az állati belekből, ő is a legkülönbözőbb szimptómákból dedukálta az erősödést vagy a gyengülést. Khuen-Héderváry talán éppen az ő ittlétekor állt a legjobban. Vidáman járogatott a klubba, és ha belépett, Timont kereste vagy Vancsót: — Nincs itt még Vancsó? Varázslatos volt a modora, kedves volt mindenkivel, de mindig az ajtót nézte, és ismételve kérdezte a "Wippéktől vagy valamely csoporttól: — Nem láttátok Vancsót? A Házban is, ha ki-kijött a históriai nevezetességű bemutatkozás alatt a folyosóra, legott megszólított valakit: — Itt van Vancsó? Barcsay Kálmánnak többnyire elbonyt ilyenkor a homloka, míg végre kitört a legbelsőbb gondolata: — Kár ezért az emberért, — mondá szomorú mosolyával — kedvem szerint való államférfi, de meg fog bukni. — Miért gondolod? — Nem gondolom, de tudom. Egy miniszterelnök, aki mindig Vancsót keresi, nem lehet hosszúéletű. Vannak dolgok, barátom, melyek nem mennek. Vancsó derék ember, jó ember, jeles prókátor, kitűnő képviselő. De hogy jut hozzá Khuen-Héderváry ? Keresheti Andrássyt, tudakozódhatik Apponyi után mindennap, keresheti még Klobusiczky Jánost is egy héten egyszer, de nem keresheti Vancsót minden három órában kétszer. Mintha evőkanállal venné be. Nem, ennyi Vancsó-keresést még egy Bismarck se bír el. Vége van. Meg kell buknia. Ez nem maradhat így. Ilyen volt a kedélye, ilyenek voltak a tréfái, egy kis maliczia minden rossz szándék nélkül. Az igazságot begöngyölte egy kis csintalanságba, a malicziát körülczukrozta, hogy ne bántson. Bölcs volt, a ki mulattatva tanított és mézet kevert a vitriolba, mielőtt rácsöppentett belőle valakire. Erdélynek egyik legnagyobb eszű embere halt meg benne, aki csak azért nem vitte többre, mert nem volt, stréber és mert Barcsay Ákos uram ő nagysága annak idején, a mikor módjában volt, veretett ugyan némi aranypénzt, de nem eleget, vagy nem annyit, hogy Kálmánnak sok jutott volna belőle. Ámbár mit beszélek én, hogy nem vitte többre. Hát mire vihette volna még? A legtöbbre vitte, ameddig ember eljuthat. Mindenki szerette, aki valaha vele érintkezett. S ez annyira magától értetődik, hogy említeni is pleonasmus . ... Jól vigyázzátok meg ezt a szót itt, mert hogy az »pleonasmus«, nagyobb dicsősége neki, mintha akár trónon ült volna, — és mosolyogjátok meg nekrologiróinak együgyüségét, akik feljegyezik, hogy megvolt neki a vaskorona-rend harmadosztálya is. Máth Krn, Holló Lajos mondják el záróbeszédeiket, azután megtörténik a szavazás általánosságban, majd pedig a két §. felett. Csak ennyi szakasza van a törvényjavaslatnak a részletekben is. Ezután az újonczmegajánlási törvényjavaslat kerül tárgyalásra, de ezt már obstrukció nélkül intézi el a Ház. Majd sorra kerülnek az indemnity, a budget s egyéb fontos törvényjavaslatok. E hó dereka felé valószínűleg megkezdődnek a delegácionális tárgyalások, melyek folyamata alatt természetesen a Ház ülést nem tart. A pártkörökben ma is meglehetős csend volt. A szabadelvű pártkör helyiségeiben alig fordult meg egy-két képviselő. A miniszterek közül egy sem jelent meg. A függetlenségi Kossuth-pártban megelégedéssel fogadták Tisza István gr. újévi beszédét, mely nem becsülte le a párt múlt évi magatartását. A bejelentett házszabályrevíziót illetőleg most még behatóbban nem nyilatkoznak, miután a miniszterelnök erre vonatkozó terveit nem ismerik. Annyi azonban bizonyos, hogy a budget-vita megrövidítését czélzó indítvány, továbbá olyan házszabályrevízió, mely jövőben az ex-lex állapotot lehetetlenné teszi, a párt részéről nem fog ellenzésre találni. A disszidensek klubjában csak három párttag jelent meg. Ezek is a házszabályrevízióról beszélgettek. Azt a felfogás domborodik ki náluk, hogy a módosítás teljesen megfelelne a czélnak, ha a zárt ülést és név szerinti szavazást kérők számát nem tízben, húszban, hanem harminc-negyvenben állapítaná meg. A néppárt részéről az újoncz törvényjavaslat részletes vitája során egy felszólalás fog történni. A párt további magatartásáról külön konferenczián határoznak. BELFÖLD: A képviselőház hétfőn délelőtt folytatja az újonczjavaslatok tárgyalását. Az országgyűlési szabadelvű párt elnöksége ez után kéri a tagokat, hogy az ülésnek már kezdetén minél számosabban, jelenjenek meg. — Berzeviczy újévi beszéde. Berzeviczy Albert miniszter beszéde, melylyel a józsefvárosi küldöttség üdvözlésére válaszolt, kimagaslott a sablonos újévi beszédek közül. A miniszter válaszában nemcsak azokra a dolgokra terjeszkedett ki, melyeket elődjétől mintegy örökségül kapott, hanem tartalmas, mély önálló programmot nyújtott. Méltó feltűnést keltett a miniszter beszédének a nemzetiségi iskolákra vonatkozó része. E tekintetben kijelentette, hogy különösen a magyar nyelvnek kötelező tanításáról elrendelő törvényt kívánja kellő sanctióval ellátni, továbbá a tanfelügyeletet intenzívebbé tenni, hogy az állam s a nemzetellenes üzelmeknek a nemzetiségi iskolában végre gátat lehessen vetni. A miniszter sikerülten jegyezte meg, hogy a magyar nyelv jogának érvényesítése körül több eredményt kíván elérhetni, mint amennyi elérhető volna az összes katonai követelmények teljesítésével. Figyelmet érdemelnek a miniszter beszédének azon részei is, melyet a jogi vizsga és tanulmányi rend megváltoztatása, a kath. autonómia rendezésére, továbbá a tisztviselői fizetésszabályzatnak a felekezeti alkalmazottakra való kiterjesztése ügyében mondott. Az egész beszéd hű képét nyújtotta annak munkásságnak, melynek eredménydús megvalósítása érdekében a miniszter nem hiába számít a hazafiasan gondolkodó politikai tényezők jóakaratú közreműködésére. A nagykárolyi mandátum. Nagykárolyból jelentik: A nagykárolyi mandátum Domahidy Elemér főispánná történt kinevezése folytán megüresedvén, a kerület polgársága a deczember 31-én megtartott értekezleten Károlyi György grófot kiáltotta ki a kerület országgyűlési képviselőjelöltjévé. Károlyi György gróf a jelöltséget elfogadta s programmbeszédjét január 3-án mondja el a Szerb egyházi ügyek. Karlóczáról táviratozzák. A szerb egyházi kongresszus állandó választmánya meghallgatta a számvizsgálói jelentést az alapkezelésben történt rendetlenség dolgában A jelentést dr. Vasics kongresszusi tagnak adták ki átvizsgálás végett. A régebben megállapított rendetlenségek ügyében a kongresszusi választmány vizsgáló bizottsága kellő intézkedéseket tett a rend megállapítására és a kártérítési felelősség kiderítésére. A választmány tudomásul vette a