Az Ujság, 1904. január/1 (2. évfolyam, 1-15. szám)

1904-01-01 / 1. szám

20 AZ ÚÍJSÁG 1904. január 1.' S Miltiadesz nyerte meg, míg a műkorcsolyázó-baj­nokságban Márkus Jenő győzött. Szép sikerrel szerepelt Péczely Andor a berlini versenyeken, a­hol az 5000 méteres főverseny győztese volt. Nemzetközi meetingünkön a versenyek javarészét idegen korcsolyázók nyerték. A sportév kimagasló eseménye volt a Buda­pesti Torna­ Club által fényesen rendezett országos tornaünnepély, melyhez hasonló szép sportünnepély még nem folyt le fővárosunkban. Az ezzel kap­csolatosan rendezett sportkiállítás is szép bizonyí­­tékát szolgáltatta sportunk folytonos hatalmas haladásinak. Az első nemzetközi lavn-tennis-verseny ren­dezése a Magyar Athletikai Club érdeme. A ver­seny lefolyása már azért is szenzáczióssá vált, mert Ritchie, Anglia egyik legkitűnőbb játékosa is részt vett a bajnokságban, melyet természetesen m­eg is nyert. Az országos lawn-tennis-bajnokságot újra Segner Pál nyerte meg. A labdarúgó-mérkőzések örvendtek közönsé­günk részéről a legnagyobb pártolásnak. Az 1903. évi I-ső osztályú bajnokságot a Ferenczvárosi Torna-Club, a Sl­od osztályút a Fővárosi Torna- Club nyerte meg, míg a szövetségi dij a Buda­pesti Torna-Club II-ik csapatának jutott. Nemzet­közi mérkőzésekben bőven volt részünk s így Európa egyik legkiválóbb csapata, a Southampton újra nálunk járt és két nap alatt 29 góólt rúgott két magyar csapat kapujába. Szenzáczió­­számba ment két angol csapat, a Richmond és a Civile Service egymással való mérkőzése, a­mely­nek lefolyásában azonban csalódott goalszomjas közönségünk, mert a 90 perc­ alatt mind­össze egy goal esett. Másik értékes győzelmet is aratott a Ferenczvárosi Torna­ Club, mely a Polónyi-vándordíj idei nyertese lett. Az 1903-ban nálunk járt nemzetközi csapatok az említetteken kívül a következők voltak: Wiener Athletiksport- Club, Vienna Cricket­ and Football-Club, I. Vienna Football-Club, Sportovni-Club Slavia (Prága), Wiener Fussball-Club 1898., Grazer Athletik-Club, prágai válogatott csapat, wieni válogatott csapat, wieni ramblerek, Mitweida egyetemi csapata, Leipziger Ballspiel-Club stb. A nemzetközi mérkőzé­sekben kivívott legszebb eredmény a Budapesti Torna-Clubé, mely Richmondot 1:0 arányban győzte le. Herendi Arthur: IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS. § Egy képviselő elitéltetése. Az általános képviselőválasztáskor Valasek János tót nemzeti­ségi agitátor a verbói kerületben lépett fel je­löltnek és meg is választották. A kisebbségben maradt párt a kúriánál peticziót adott be a vá­lasztás ellen azzal a megokolással, hogy Valasek Kralován programmbeszédében izgatott a magyar állameszme ellen. A kúria elrendelte a vizsgálatot, de Valasek esküvel állította, hogy ő nem izgatott és hogy a szájába adott izgató szavakat nem mondotta. Ekkor a kúria elutasította a pezícziót és Valasek háboríthatlanul élvezhette a honatya­­ság dicsőségét. A helyszínen azonban más impressziókat nyert a bíróság. Az ügyészség éppen a jelzett programmbeszéd miatt megindította az eljárást Valasek ellen, kinek mentelmi jogát a képvise­­lőház fel is függesztette. A vizsgálat kiderítette, hogy Valasek János kortesutjában ezeket hangoz­tatta : —» Ez a föld tót föld, a melyet a magyarok erőszakkal foglaltak el tőlünk. A szegény tót né­pet mindenéből kifosztották s most olyan ruhát­lan, mint az ember mezítelen tenyere. Megmaradt ugyan még legdrágább kincse, ősi nyelve, de már ez után is nyújtogatják karmaikat. Az iskolákban magyar szóra fogták a tót gyermekeket s ezzel csak elbutitják szegényeket. E lázitó beszéd kapcsán Valasek megígérte, hogy ezentúl másképp lesz, ha őt megválasztják , követelni fogja és ki is vívja a tótokat megillető jogokat. Hogy a bíráskodás, az iskola nyelve tót legyen, az adókönyveket ne magyar, hanem tót nyelven állítsák ki, a magyarok pedig takarod­janak vissza Ázsiába, a­honnan ezer évvel ezelőtt jöttek. A fanatizált tótság erre rágyújtott him­nuszára, a Hej szlováczi­ra, beverték a magyarok ablakait, a szobrabiróét is. A zavargók berontot­tak az iskolába, a magyar nyelvű könyveket összetépték s a tanítóval fogadalmat tétettek, hogy jövendőre magyarul nem fog tanítani. A hely­színére kirendelt csendőrség csakhamar észre térí­tette a fölbujtott tömeget s a főkolomposokat a nyitrai törvényszék magánosok és hatóság ellen való erőszak miatt elitélte. A nyitrai törvényszék előtt, a­mely az ügyet tárgyalta, Valasek szintén tagadott, sőt még hazafi­­ságát is hangoztatta. De a tanuk és a beszéd következményei ellene bizonyítottak. A törvény­szék izgatás miatt elitélte Válásekot három havi államfogházra és 300 korona pénzbüntetésre. A pozsonyi tábla, a­hová Valasek felebbezett, egy évi államfogházbüntetést mért ki rá és ezer ko­rona pénzbüntetést. Válások ekkor semmiségi pa­naszt adott be. A kúria ma tárgyalta semmiségi panaszát, a­melyet Tarnai János kúriai bíró refe­rált. A kúria elvetette a semmiségi panaszt és a pozsonyi tábla ítéletét — az egyévi államfogház­­büntetést — hagyta helyben. A jogerős ítéletet közölni fogják a képviselőház elnökével, a belügy­minisztériummal és — mivel Valasek ügyvéd is — a pozsonyi ügyvédi kamarával. § Betörők névsora. Mielőtt a törvényszéki és táblai bírák egymásnak boldog újévet kívánva, hazasiettek családjuk körébe, hogy a Szilveszter­esti hangulatot előkészítsék, előbb egész halmaz betöréses lopással vádolt ember felett kellett ítél­kezniük. Úgy a törvényszék, mint­ a tábla előtt is egész névsora feküdt a betörőknek. Valósággal szá­mozni kellett neveiket, nehogy összetéveszszék őket. A törvényszék azok fölött mondott ítéletet, a­kik Weber Ferenczné lakásából kétezer koronát, Porzsolt Jenő lakásából ruha- és ezüstneműeket, Deutsch Jakab lakásából hatezer korona értékű ékszert loptak. A banda feje, Bende Gyula, Ősz Lajos lakásán vesztette el a­­ fejét. Mikor éppen javában kotorásztak Ősz Lajos lövölde­ téri lakásán, Ősz Lajos váratlanul hazaérkezett és Bende, a nem éppen romantikus rabló megilletődésében az asztal alá bújt. Bende vallomása nyomán csakhamar kézre­­kerültek a banda többi tagjai: Hock György mázolósegéd, Farazsán György vásári alkusz, Si­­peki Ferencz diszmóárus, Manyucz György asz­talossegéd, Nyögéri István napszámos és Stein Samu lakatossegéd. A banda orgazdája Gold­stein Samu nevű fővárosi ékszerész volt. Ez vette meg a tolvajoktól a lopott holmikat potom áron. A budapesti büntető törvényszék két napon keresztül tárgyalta ennek a betörő­bandának bűnügyét. Bende Gyulát 11/2 évi bör­tönre, Hock Györgyöt 2 évi, Farazsán Györgyöt 21/2 évi fegyházra, Sipeki Ferenczet 1 évi, Manyucz Györgyöt 2 évi, Nyögéri Istvánt pedig 21/2 évi börtönre, Stein Samut pedig 3 havi fogházra ítélte. Goldstein Samu ékszerészt a bíróság orgazdaság vétségéért 3 havi fogházzal sújtotta. Az elitéltek felebbeztek. A Jcb­. tábla szintén ugyanilyen kaliberű gentlemanekkel bíbelődött ma délután 2 óráig. Ennek a másik bandának a prímása Varga Jenő volt. Elegáns, szónoki allűrökkel védekező ember, a­ki főleg a nyaraló családok lakásaira pályázott. Elvtársaival együtt kifosztotta Klebersperg Zdenkó gróf, Bódy Tivadar dr. tanácsjegyző és Lamm Miksa földbirtokos lakásait. Az ellopott ezüstneműeket a tulajdonosok vagy negyvenezer koronára tak­sálták. A rendőrség sokáig kutatott a tettesek után, s a nyomozat során arról értesült, hogy a Stern ötvös-ezég nagymennyiségű ezüstöt szállít a beol­­vasztó­ intézetbe. Ezen a nyomon haladva, kide­rült, hogy a czég Weisz Márkus közvetítésével Varga Jenőtől vásárolta az ezüstholmikat. Vargát kinyomozták és elfogták. Eleinte tagadott, de utóbb töredelmes vallomást tett. A budapesti büntető törvényszék Varga Je­nőt harmadfélévi fogházra, Weisz Márkust más­félévi börtönre ítélte. Stern Samu orgazdaságért egyévi börtönt, Stern Jenő bünpalástolásért négy­hónapi fogházat kapott. A budapesti kir. ítélő­tábla ma tárgyalta az ügyet. Stern Jenőt felmen­tette, a többi vádlott büntetését helybenhagyta. I . Vasúti vállalkozók a vádtanács előtt. Auspitz Gyula és Kálmán vasúti vállalkozók, kik a magyar észak-nyugati helyiérdekű vasutat akar­ták kiépíteni, néhány évvel ezelőtt csődbe jutot­tak. A vasút-részvénytársaság erre munka közben a bukás szélére jutott vállalkozóktól elvette a munkát és a velük kötött szerződés 9-ik pontjára hivatkozva, az építkezést a pályatesten önmaga folytatta. Auspitz hitelezői azt, hogy Auspitzék ez ellen nem tiltakoztak, oda magyarázták, hogy ők ezzel hitelezőiket kijátszották. Ezért feljelentést tettek Auspitzék ellen, de az ügyész a vádat nem vál­lalta el. Ekkor a hitelezők Visontai dr. ügyvédet bízták meg azzal, hogy a pótmagánvádat átvegye. A vádtanács ma foglalkozott ezzel az ügygyel. Nagy Dezső dr. a vádtanács előtt bemutatta az Auspitz-czal kötött szerződést, a­melylyel igazolta, hogy Auspitzék a beállott kényszerhelyzettel szem­ben semmit sem tehettek, tehát elvonási vagy károsítási czélzatról szó sem lehetett. A vádtanács erre beszüntette az eljárást. § A Budapesti Ügyvédi Kamara tegnap foly­tatta őszi értekezletét. Brüll Ignácz dr., a ka­mara helyettes­ elnöke üdvözölte a szép számban megjelent tagokat s a jegyzőkönyv vezetésére a kamara titkárát, Pap József dr.-t kérte fel. Tár­gyalás alá került az ügyvédek szerepe az ipari tulajdonjog terén. Ezen fontos kérdéshez, a­mely felölelte a birodalmi törvénynek revízióját úgy az anyagi intézkedések, mint pedig az eljárás terén, hozzászóltak Oppler Emil dr., Kilián Tibor dr., Kohn Jakab dr. és Halász Aladár dr. Végül az elnök kijelentette, hogy a kamara választmánya a legközelebb tartandó ülések egyikén fog e kér­déssel foglalkozni és határozni. Az értekezletnek volt még egy tárgya: tudniillik az erzsébetfalvai ügyvédek kérelme az ócsai járásbíróság Erzsébet­­falvára áthelyezésének szorgalmazása ügyében. Az idő előrehaladottsága folytán erről más alkalommal tanácskoznak, az év története. A törvénykezés és jogszolgáltatás terén az 1903-ik évnek legjelentősebb mozzanatai a követ­kezők : Január hóban tárgyalta a budapesti törvény­szék Gottfried Béla faczér pinczérnek betöréses lopási bűnügyét. Jelentéktelen bűnügy és ha mégis felemlítjük, annak oka tisztán az, hogy ez az em­ber e héten sokat beszéltetett magáról. Egy Fiu­méban történt lopása után elfogták és akkor ki­jelentette, hogy Boda István pénzeslevélhordó el­len ő követte el az ismeretes rablási merényletet. Védője össze-vissza beszélése folytán annak idején tébolydába akarta küldetni, a­honnan már egyéb­ként kétszer is megszökött. De a törvényszék ép­­elméjűnek találta és hat havi börtönre ítélte. Nevezetes jelentőségű volt e hónapban a kúria összes ülésének egy deklarácziója is. A kúria a felhalmozott hátralékok okául azt a nagy elfog­laltságot tüntette fel, a­melylyel a képviselőválasz­tási peticzionális ügyekben a kúriai bírák idejét igénybe veszik. A sokat lekritizált esküdtszéki intézmény is kapott e hónapban egy kis erkölcsi elégtételt az által, hogy a szakbíróság egy Fassbinder nevű kocsist, a­ki Vinkovics kocsistársát agyonszúrta, felmentette. Sőt — önvédelem esete forogván fenn — az ügyész is vádat ejtett ellenében. E hónapban tárgyalta az esküdtbíróság Petró Gyuláné bűnperét. Ez a rettenetes asszony Erdei Sándor ékszerészt meggyilkolta és kirabolta. Az esküdtek szándékos emberölés és lopás miatt ma­rasztalták el és a bíróság hat évi börtönre ítélte. Halas közelében rablógyilkosság történt és az ottani esküdtbíróság halálos ítéletet hozott. De a kúria megsemmisítette az ítéletet és új tárgyat

Next