Az Ujság, 1904. január/1 (2. évfolyam, 1-15. szám)

1904-01-01 / 1. szám

6 A külföldi gabonatőzsdék mai és teg­napi árfolyamainak összehasonlítása: New-York, decz. 31. Czukor és kávépiac 7. Czukor fair refining Muscovado 8. Czukor finomítva 1 sz. 11.20. Kávé, Rio 7. sz. helyben 1*1,,, dec.-re — juárc.-ra 7.10. Naw-York, decz. 31. Terménytőzsde, Gyapot New- Yorkban 13.60, decz.-re —.—, márcz.-ra 13.30. New- Orleansban 18 /1. Petróleum stand withe, Newyorkban 9.10,■ Filadelfiában 9.05, rafined in cases 11.80, credit balances of oil City 1.85. Zsír. Yestern Steam 7.25. Kobe testvérek 7.20. On 28.75—29.50. Réz 12.37—12.62. Chicago, decz. 31. Terménytőzsde. Zsir decz.-re 0.82, márcz.-ra 7.02. Szalonna short clear 6.43. Sertés­hús m­áj.-ra líj.02. 1) Ma­­j TegnapiKülönb­ség1 PARIS frank (1 frank 91.10 i 91 .«ft frank —0.70 -0 05 n.m 21.­­ 91 in 21.15 14 90 15.—, 15.- ! 21.20 14.90 14.90 14.9 i —0.05 Rozsjanuárra...................................­.... +o­io 1-0 10 -0.15 —0.10 —0-05 . Liszt i­áreziu­s—júniusra....................... (leC­temberre.................................. januárra....................................... 15.10 28.40 28.50 28.4­0 15.10 28 55 28.60 28.50— márczius—­j­úl­iusra..................... 28 35­­ 28.40 —0 05 BERLIN márka márka márka ■V Itors 166.25 b­itf.50 0 25 136 — —0/25 • Zab 132.50 12­1.50 128.25 +0.2­ Laza NEWYORK cent P2.25­­ cent 91— Pl.— cent + 1.25 januárra......................................J 87218 +0 37 . júliusra .........................................! Búza CHICAGO cent 82.­cent 81.88 cent +0.12 lécs Wien? Meglepetve olvasom a legújabb magyar hivatalos iratokban, a delegáczió jegyzőkönyvei­ben és leiratokban ezt a helynevet: Wien. Hogyan? Wien? Hisz ennek a városnak egy évezred óta jó magyar neve is van: Bécs. Ez a Bécs név valódi magyar szó: az a város, melyet a németek Wien-nek neveznek, magyar beszédben Bécs, épp úgy, mint ez a német szó.. . die Stadt, magyar elnevezéssel így hang­zik: a város. Mért változtassunk egyszerre ezen? Miért töröljünk egy jó magyar szót örökre a mi nyelvünkből és miért tegyünk egyszerre egy német szót helyébe? Sajnos volna, ha ez a balszokás elter­jedne és a Bécs név kiirtására vezetne, úgy látszik, hogy akkor majd meg kell változtatni, illetőleg kijavítani Kölcsey Himnusz­át is. Ezentúl majd igy fogjuk énekelni: »Nyögte Mátyás bus hadát Wiennek büszke vára.« Arany János Rákóczinéja pedig a korri­gált ballada-szöveg szerint így fog szólani:­­ »Jobban ismered te Wient nálamnál .Hitszegöves alkuba, mért állanál?« A közmondásokat is ki kell tán javítani ? Ezentúl így kell mondani: »Magyarnak Pécs, németnek Wien«? Vagy »kinek lova nincsen, Wienben is gyalog jár« ? Kérdezem: miért ítélték halálra ezt az ősrégi nevet? Azt felelik nekem: a követke­zetesség miatt. Erre azt válaszolom: E részben lehetet­len következetesnek lennünk. Mi nem fogjuk mind az idegen helyneveket úgy kiejteni, mint az illető város lakói. A franczia büszke fővárosát így nevezi: Paris (az utolsó betűt, .., mint tudjuk, nem ejti ki). Ki fogja közülünk azt mondani: Holnap Parisba (Páriba) utazom (az s kiejtése nélkül)? Vagy ezt: Holnap Livotvba (Lembergbe) és Prahába (Prágába) utazom? Vagy akad-e magyar író, ki igy fogja írni, magyar ember, ki igy fog beszólni: A francziák átkeltek a Rheinen (Rajnán) vagy: A Vezúv Napoli mellett van? Nem fogjuk-e ezentúl is igy mondani: A Vezúv Nápoly mellett van? A mai görögök fővárosukat Aszini­nek (Athene) ejtik. De ki fog Aszinibe utazni? A­mit tőlünk a Wien-párt a földrajzi helynevekre nézve követel, azt Európ­áin­k egyetlenegy müveit népe sem teljesiti. Eresz­ben mi egyedül állunk. A müveit franczia embert senki se fogja rábírni, hogy ezt: «Én Bécsbe és Velenczébe utazom«, igy mondja: AZ ÚJSÁG Je partirai pour Wien et pour Venezia. Ő bizony azt mondja és írja: Vienne et Venise. A franczia kereskedő nem fog Eau de Köln-t árulni, hanem Eau de Cologne-t. A német ember is mindig Venedig-be és Neapelba fog utazni, soha nach Venezia und nach Napoli. Tehát csak egyedül mi magyarok mond­junk le a külföldi földrajzi neveknek saját nyelvünkön való elnevezéséről ? Mi kiirtsuk a magyar elnevezéseket, holott a franczia meg­őrzi a franczia, az angol az angol elneve­zéseket ? Ajánlom tehát: ejtsük el Wien-t és bék­ül­jünk ki Béc­­csel. Ujság-Örs. Hi regényünk. Lapunk mai számában új, eredeti regény közlését kezdjük meg. Az a törekvés vezet bennünket, hogy a külföldi belletrisztika re­mekein kívül a hazai szépirodalom nagyobb­­szabású és hosszabb lélekzetű munkáinak leg­javával is megismertessük közönségünket. Új regényünk szerzője új ember, a­ki két-három évvel ezelőtt tűnt fel az irodalomban. Szemere György sohasem tette próbára a közönség türelmét a kezdő bizonytalan szárnypróbálgatásaival. Mint kész ember állott a legszigorúbb bíró, a nagy­közönség elé, mely azonnal megállapította róla, hogy a magyar szépirodalom friss és minden izében érdekes tehetséggel gazdago­dott benne. Legújabb alkotásának, mely mél­tán sorakozik a »Magyar Virtus« kiváló szer­zőjének legjobb munkái mellé, ez a czíme: A mi mindennél erősebb. Művészies kompozícziójú, szélesen felépí­tett regény, mely meseszövésének érdekessé­gével, alakjainak plasztikus voltával, a vidéki kúriák és a falu életének vonzó rajzával, nem utolsó sorban pedig nyelvének zamatosságával elejétől fogva megkapja és lebilincseli az ol­vasót. Meg vagyunk győződve róla­, hogy A mi mindennél erősebb minden tekintetben gyarapítani fogja szerző­jének úgy a népszerűségét, mint az írói te­kintélyét. HÍREK. Szilveszteri hangulatok. Talán Szilveszter estéje sincs már ma­napság ... . " . Nem érzem én magamat jól ebben a kalmár, rideg világban. Elmenekülök az én ócska foliánsaim közé, a­melyek fehérre lak­­kírozott ajtókon át, aranynyal átszőtt bútora, csillárfényes termekbe vezetnek. Boccherini egy-egy édes mennettója zeng lágyan. A kopottas szinti, halvány tónusú tapéták pávái, báránykái és trianoni pásztor­leányai pedig rámosolyognak a halkan csősz­­szánó, czukrosvizhez hasonló bókokat mondó gavallérokra. A XVIII., sőt a XIX. századokban is nagyban ünnepelték Szilvesztert. Úri csalá­­daink háza tele volt zajjal, ünnepséggel. Azon­ban nem Szilveszter, de Bővet estéjének nevez­ték akkor az esztendő utolsó napját s a fa­lusi kastélyokban valóságos sokadalom volt akkor. Már alkonyat táján egymásután siklottak be a szánok, — ha zuzos volt deczember, — vagy gördültek be a nehéz, Schneckenfóderre járó hintók a nemesi udvarokba. A tornáczon sorban függött a sok farkasbunda, egymás mellett glédában álltak a botosok, a hajdúk meg nem győzték hordani a papramorgót meg a foszlós kalácsot. Micsoda mulatságok estek­­például Szil­veszter estéjén a G­rassalkovichok pozsonyi pa­lotájában. A koronázási városban lévő összes rendek ott mulatoztak. A nagy boltíves ter­mekben tánczolt az ifjúság s a grófnak arany­nyal áttört, vörösbe öltözött zenekara játszotta a teischent. Mikor az éjfél közelidéit, négy huszár egy nagy­ asztalt hozott be,­ fajta finon­ porezellántál, kanalak és ólom. A fiujal urfiak, kisasszonyok rendszerint járultak­ a­ tálhoz s kezdetét vette az­ ólomöntés, haneg babonája Bővet, estéjé­nek. Ólomöntés után a szilveszteri italt készi­­tetette el a háziasszony. Akkor­­ még nem a puncs járta, de a faúnípampiitik­,ogy czin­i tálban, fügével, mazsolaszőlővel és minden­ egyéb fű­szerszámmal készítették. Mikor az ital készen volt, a háziasszony, apró ezüst­csészékbe töltögetett belőle, azután a vendégek rendre mentek a háziúr- és háziasszonyhoz, mélyen meghajolva. Bonum novum anum ! — kiáltotta száz meg száz torok, a zenekar tust húzott, a vendégsereg pedig beletánczolt az új esztendőbe. Nagy fénynyel, pompával ülte meg Bővet estéjét Beleznay Miklós generális neje, a híres irodalompártoló Podmaniczky Anna - Mária. Mikor a magyar arisztokráczia még majdnem teljesen német volt, a Beleznay-szalonban már akkor is csak magyar szó hangzott, és Szil­veszter estéjén a házi színpadon rendesen valami szép magyar darabot adtak elő fő­rangú műkedvelők. Még a múlt század elején is nagy divat­ban volt, hogy Pest utczáit czigányzenekarok járták be és az előkelőbb emberek ablakai alatt szerenádot adtak. Bihari, a hires czi­­gányprimás, először 1801. Szilveszter estéjén mutatkozott be a pesti közönségnek. A régi vendégfogadók, a »Hét ellecteur c­urfürst« meg a »Sas« megteltek Szilveszter­kor porcitusokkal, a kik bepuncsozva, francz hu­­tellákat is ürítve, innen indultak a hírhedt, schwarze Redout-ba, a­hol Szilveszter éjjelén nagy bált tartottak. Az akkori magyar Szikiját­szók­ is meg­ünnepelték Szilvesztert. Reptein valami ha­zafias darabot adtak, elő, ékesszagú prológgal. A prológokat rendesen jeles) irók írták, igy­ Fáy András is többször irt a zbudai­­szili-, játszóki-ixak prólogot. Ma kevés hangulata Vajf Kiláig­a Szilvesz­ternek is. Deczember apó Olyan szürkéseit fanyar allűröket vesz fel, mint valami unott világfi. — Időjárás. A maximum Magyarország fölé terült és a délnyugati alacsony nyomás­­Közepi Európa felé nyomult. Európa időjárásának jellege csaknem­ változatlan maradt. Hazánkban a fagy általános maradt s külö­nösen az északi meg a keleti részeken, volt igen e­rős. Az idő különben nyugaton borús, , egyebütt pedig jobbára derült. Ma délben a fővárosban a hőmérséklet —7 fok Celsius volt. Jóslat. Nyugat felöl hóemelkedés és elvétve havazás várható. — Az egyház köréből. A király a gyula­­fehérvár-fogarasi görög szertartási­ fökáptalan­­ban dr. Szmigelski Viktor kanczellár-kanonok­­nak az iskolás-kanonokságra, és dr. Marcu­­ Izidor teológus kanonoknak a kanczellár-kanonokságra való fokozatos előléptetését, jóváhagyta és­­ meg­erősítette. — Kitüntetés. A király dr. Haas Jakabnak, Turócz vármegye tiszti főorvosának, a közegész­ségügy terén szerzett érdemei elismeréséül, a­ Ferencz József-rend lovagkeresztjét adományozta. — Királyi kihallgatás. Wtöndöi jelentik: A király ma az általános kihallgatás előtt fülesket­­tette kaposmérei Mérey Kajetán külügyminiszteri osztályfőnököt, titkos tanácsosi minőségben. Ma délelőtt fogadta ő felsége Kapnist Elek grófot, az új orosz tengerészeti attasét is, a­ki a wieni és római orosz nagykövetségek mellé van beosztva, valamint Kapnist gróf orosz nagykövetet. — Csődbe jutott őrgróf, Fürstenberg József Frigyes őrgróf ellen több százezer korona adósság miatt az országos törvényszék részéről csődvizsgá­­lat van folyamatban. . A­V 1904. január 1.

Next