Az Ujság, 1904. január/1 (2. évfolyam, 1-15. szám)
1904-01-01 / 1. szám
6 A külföldi gabonatőzsdék mai és tegnapi árfolyamainak összehasonlítása: New-York, decz. 31. Czukor és kávépiac 7. Czukor fair refining Muscovado 8. Czukor finomítva 1 sz. 11.20. Kávé, Rio 7. sz. helyben 1*1,,, dec.-re — juárc.-ra 7.10. Naw-York, decz. 31. Terménytőzsde, Gyapot New- Yorkban 13.60, decz.-re —.—, márcz.-ra 13.30. New- Orleansban 18 /1. Petróleum stand withe, Newyorkban 9.10,■ Filadelfiában 9.05, rafined in cases 11.80, credit balances of oil City 1.85. Zsír. Yestern Steam 7.25. Kobe testvérek 7.20. On 28.75—29.50. Réz 12.37—12.62. Chicago, decz. 31. Terménytőzsde. Zsir decz.-re 0.82, márcz.-ra 7.02. Szalonna short clear 6.43. Sertéshús máj.-ra líj.02. 1) Maj TegnapiKülönbség1 PARIS frank (1 frank 91.10 i 91 .«ft frank —0.70 -0 05 n.m 21. 91 in 21.15 14 90 15.—, 15.- ! 21.20 14.90 14.90 14.9 i —0.05 Rozsjanuárra....................................... +oio 1-0 10 -0.15 —0.10 —0-05 . Liszt iárezius—júniusra....................... (leCtemberre.................................. januárra....................................... 15.10 28.40 28.50 28.40 15.10 28 55 28.60 28.50— márczius—júliusra..................... 28 35 28.40 —0 05 BERLIN márka márka márka ■V Itors 166.25 bitf.50 0 25 136 — —0/25 • Zab 132.50 121.50 128.25 +0.2 Laza NEWYORK cent P2.25 cent 91— Pl.— cent + 1.25 januárra......................................J 87218 +0 37 . júliusra .........................................! Búza CHICAGO cent 82.cent 81.88 cent +0.12 lécs Wien? Meglepetve olvasom a legújabb magyar hivatalos iratokban, a delegáczió jegyzőkönyveiben és leiratokban ezt a helynevet: Wien. Hogyan? Wien? Hisz ennek a városnak egy évezred óta jó magyar neve is van: Bécs. Ez a Bécs név valódi magyar szó: az a város, melyet a németek Wien-nek neveznek, magyar beszédben Bécs, épp úgy, mint ez a német szó.. . die Stadt, magyar elnevezéssel így hangzik: a város. Mért változtassunk egyszerre ezen? Miért töröljünk egy jó magyar szót örökre a mi nyelvünkből és miért tegyünk egyszerre egy német szót helyébe? Sajnos volna, ha ez a balszokás elterjedne és a Bécs név kiirtására vezetne, úgy látszik, hogy akkor majd meg kell változtatni, illetőleg kijavítani Kölcsey Himnuszát is. Ezentúl majd igy fogjuk énekelni: »Nyögte Mátyás bus hadát Wiennek büszke vára.« Arany János Rákóczinéja pedig a korrigált ballada-szöveg szerint így fog szólani: »Jobban ismered te Wient nálamnál .Hitszegöves alkuba, mért állanál?« A közmondásokat is ki kell tán javítani ? Ezentúl így kell mondani: »Magyarnak Pécs, németnek Wien«? Vagy »kinek lova nincsen, Wienben is gyalog jár« ? Kérdezem: miért ítélték halálra ezt az ősrégi nevet? Azt felelik nekem: a következetesség miatt. Erre azt válaszolom: E részben lehetetlen következetesnek lennünk. Mi nem fogjuk mind az idegen helyneveket úgy kiejteni, mint az illető város lakói. A franczia büszke fővárosát így nevezi: Paris (az utolsó betűt, .., mint tudjuk, nem ejti ki). Ki fogja közülünk azt mondani: Holnap Parisba (Páriba) utazom (az s kiejtése nélkül)? Vagy ezt: Holnap Livotvba (Lembergbe) és Prahába (Prágába) utazom? Vagy akad-e magyar író, ki igy fogja írni, magyar ember, ki igy fog beszólni: A francziák átkeltek a Rheinen (Rajnán) vagy: A Vezúv Napoli mellett van? Nem fogjuk-e ezentúl is igy mondani: A Vezúv Nápoly mellett van? A mai görögök fővárosukat Aszininek (Athene) ejtik. De ki fog Aszinibe utazni? Amit tőlünk a Wien-párt a földrajzi helynevekre nézve követel, azt Európáink egyetlenegy müveit népe sem teljesiti. Ereszben mi egyedül állunk. A müveit franczia embert senki se fogja rábírni, hogy ezt: «Én Bécsbe és Velenczébe utazom«, igy mondja: AZ ÚJSÁG Je partirai pour Wien et pour Venezia. Ő bizony azt mondja és írja: Vienne et Venise. A franczia kereskedő nem fog Eau de Köln-t árulni, hanem Eau de Cologne-t. A német ember is mindig Venedig-be és Neapelba fog utazni, soha nach Venezia und nach Napoli. Tehát csak egyedül mi magyarok mondjunk le a külföldi földrajzi neveknek saját nyelvünkön való elnevezéséről ? Mi kiirtsuk a magyar elnevezéseket, holott a franczia megőrzi a franczia, az angol az angol elnevezéseket ? Ajánlom tehát: ejtsük el Wien-t és béküljünk ki Béccsel. Ujság-Örs. Hi regényünk. Lapunk mai számában új, eredeti regény közlését kezdjük meg. Az a törekvés vezet bennünket, hogy a külföldi belletrisztika remekein kívül a hazai szépirodalom nagyobbszabású és hosszabb lélekzetű munkáinak legjavával is megismertessük közönségünket. Új regényünk szerzője új ember, aki két-három évvel ezelőtt tűnt fel az irodalomban. Szemere György sohasem tette próbára a közönség türelmét a kezdő bizonytalan szárnypróbálgatásaival. Mint kész ember állott a legszigorúbb bíró, a nagyközönség elé, mely azonnal megállapította róla, hogy a magyar szépirodalom friss és minden izében érdekes tehetséggel gazdagodott benne. Legújabb alkotásának, mely méltán sorakozik a »Magyar Virtus« kiváló szerzőjének legjobb munkái mellé, ez a czíme: A mi mindennél erősebb. Művészies kompozícziójú, szélesen felépített regény, mely meseszövésének érdekességével, alakjainak plasztikus voltával, a vidéki kúriák és a falu életének vonzó rajzával, nem utolsó sorban pedig nyelvének zamatosságával elejétől fogva megkapja és lebilincseli az olvasót. Meg vagyunk győződve róla, hogy A mi mindennél erősebb minden tekintetben gyarapítani fogja szerzőjének úgy a népszerűségét, mint az írói tekintélyét. HÍREK. Szilveszteri hangulatok. Talán Szilveszter estéje sincs már manapság ... . " . Nem érzem én magamat jól ebben a kalmár, rideg világban. Elmenekülök az én ócska foliánsaim közé, amelyek fehérre lakkírozott ajtókon át, aranynyal átszőtt bútora, csillárfényes termekbe vezetnek. Boccherini egy-egy édes mennettója zeng lágyan. A kopottas szinti, halvány tónusú tapéták pávái, báránykái és trianoni pásztorleányai pedig rámosolyognak a halkan csőszszánó, czukrosvizhez hasonló bókokat mondó gavallérokra. A XVIII., sőt a XIX. századokban is nagyban ünnepelték Szilvesztert. Úri családaink háza tele volt zajjal, ünnepséggel. Azonban nem Szilveszter, de Bővet estéjének nevezték akkor az esztendő utolsó napját s a falusi kastélyokban valóságos sokadalom volt akkor. Már alkonyat táján egymásután siklottak be a szánok, — ha zuzos volt deczember, — vagy gördültek be a nehéz, Schneckenfóderre járó hintók a nemesi udvarokba. A tornáczon sorban függött a sok farkasbunda, egymás mellett glédában álltak a botosok, a hajdúk meg nem győzték hordani a papramorgót meg a foszlós kalácsot. Micsoda mulatságok estekpéldául Szilveszter estéjén a Grassalkovichok pozsonyi palotájában. A koronázási városban lévő összes rendek ott mulatoztak. A nagy boltíves termekben tánczolt az ifjúság s a grófnak aranynyal áttört, vörösbe öltözött zenekara játszotta a teischent. Mikor az éjfél közelidéit, négy huszár egy nagy asztalt hozott be, fajta finon porezellántál, kanalak és ólom. A fiujal urfiak, kisasszonyok rendszerint járultak a tálhoz s kezdetét vette az ólomöntés, haneg babonája Bővet, estéjének. Ólomöntés után a szilveszteri italt készitetette el a háziasszony. Akkor még nem a puncs járta, de a faúnípampiitik,ogy czini tálban, fügével, mazsolaszőlővel és minden egyéb fűszerszámmal készítették. Mikor az ital készen volt, a háziasszony, apró ezüstcsészékbe töltögetett belőle, azután a vendégek rendre mentek a háziúr- és háziasszonyhoz, mélyen meghajolva. Bonum novum anum ! — kiáltotta száz meg száz torok, a zenekar tust húzott, a vendégsereg pedig beletánczolt az új esztendőbe. Nagy fénynyel, pompával ülte meg Bővet estéjét Beleznay Miklós generális neje, a híres irodalompártoló Podmaniczky Anna - Mária. Mikor a magyar arisztokráczia még majdnem teljesen német volt, a Beleznay-szalonban már akkor is csak magyar szó hangzott, és Szilveszter estéjén a házi színpadon rendesen valami szép magyar darabot adtak elő főrangú műkedvelők. Még a múlt század elején is nagy divatban volt, hogy Pest utczáit czigányzenekarok járták be és az előkelőbb emberek ablakai alatt szerenádot adtak. Bihari, a hires czigányprimás, először 1801. Szilveszter estéjén mutatkozott be a pesti közönségnek. A régi vendégfogadók, a »Hét ellecteur curfürst« meg a »Sas« megteltek Szilveszterkor porcitusokkal, a kik bepuncsozva, francz hutellákat is ürítve, innen indultak a hírhedt, schwarze Redout-ba, ahol Szilveszter éjjelén nagy bált tartottak. Az akkori magyar Szikijátszók is megünnepelték Szilvesztert. Reptein valami hazafias darabot adtak, elő, ékesszagú prológgal. A prológokat rendesen jeles) irók írták, igy Fáy András is többször irt a zbudaiszili-, játszóki-ixak prólogot. Ma kevés hangulata Vajf Kiláiga Szilveszternek is. Deczember apó Olyan szürkéseit fanyar allűröket vesz fel, mint valami unott világfi. — Időjárás. A maximum Magyarország fölé terült és a délnyugati alacsony nyomásKözepi Európa felé nyomult. Európa időjárásának jellege csaknem változatlan maradt. Hazánkban a fagy általános maradt s különösen az északi meg a keleti részeken, volt igen erős. Az idő különben nyugaton borús, , egyebütt pedig jobbára derült. Ma délben a fővárosban a hőmérséklet —7 fok Celsius volt. Jóslat. Nyugat felöl hóemelkedés és elvétve havazás várható. — Az egyház köréből. A király a gyulafehérvár-fogarasi görög szertartási fökáptalanban dr. Szmigelski Viktor kanczellár-kanonoknak az iskolás-kanonokságra, és dr. Marcu Izidor teológus kanonoknak a kanczellár-kanonokságra való fokozatos előléptetését, jóváhagyta és megerősítette. — Kitüntetés. A király dr. Haas Jakabnak, Turócz vármegye tiszti főorvosának, a közegészségügy terén szerzett érdemei elismeréséül, a Ferencz József-rend lovagkeresztjét adományozta. — Királyi kihallgatás. Wtöndöi jelentik: A király ma az általános kihallgatás előtt füleskettette kaposmérei Mérey Kajetán külügyminiszteri osztályfőnököt, titkos tanácsosi minőségben. Ma délelőtt fogadta ő felsége Kapnist Elek grófot, az új orosz tengerészeti attasét is, aki a wieni és római orosz nagykövetségek mellé van beosztva, valamint Kapnist gróf orosz nagykövetet. — Csődbe jutott őrgróf, Fürstenberg József Frigyes őrgróf ellen több százezer korona adósság miatt az országos törvényszék részéről csődvizsgálat van folyamatban. . AV 1904. január 1.