Az Ujság, 1904. január/1 (2. évfolyam, 1-15. szám)

1904-01-03 / 3. szám

10 szonzott. A kihallgatás után X. Pius behívatta Nemes Antal dr.-t, akivel szintén hosszasan elbeszélgetett. Kohl püspök meglátogatta Meny del Val bibornok-államtitkárt és a Rómában időző többi bibornokot is. — Egy alapítvány története. Sopron város lakossága még mindmáig sem heverte ki a két esztendő előtti bankbukást, melynek egyes következményei csak most érezhetők. Müller Pál nagykereskedő és a soproni kereskedelmi kamara volt elnöke, aki azóta meghalt, milliós alapítványt tett a város javára, azzal a kikötéssel, hogy az alapítványt tizenöt esztendeig az építőbanknak kell kezelnie. Müller annyira bízott a bank igazgatójában, Schlederer Alfrédban, hogy végrendeleti végrehajtónak is megtette 2400 korona évi fizetéssel. Miután Schlederer — mint a bank bukása után kiderült — a milliós alapítványból mintegy félmillió ára értékpapírt elsikkasztott, a kormány kijelentette, hogy az alapítvány károsodásáért vagyonjogilag Sopron kir. város felelős. A belügyminiszter leirata szerint Sopron városának tanácsa az alapítvány kezelése és biztosítása körül többfajta súlyos mulasztást követett el. Tegnap ebben az ügyben városi közgyűlés volt, melyen Hajnal András ügyvéd referált és indítványozta, hogy a város írjon fel a kormányhoz, kérve, hogy helyezzék hatályon kívül a vagyonjogi felelősséget megállapító belügyminiszteri rendeletet. Ezt az indítványt egyhangúlag elfogadták és egyúttal elhatározták, hogy ebben az ügyben Széchenyi Emil gróf főispán vezetésével egy küldöttséget menesztenek Budapestre. — Szoczialisták zavargása. Nagybecskerekről táviratoztak lapunknak: Hertelendy párdányi járási főbíró nem engedélyezte a szerb uttebei szoczialisták gyűlését. Emiatt a szoczialisták nagy tömegben Párdányba vonultak, betörtek a főbíró lakására és kényszeríteni akarták a gyűlés engedélyezésére. A főbíró nem engedett, a csendőrség pedig szétűzte a zavargókat. A további zavargások meggátlására az alispán katonaságot rendelt ki. Katonai zavargás Bilekben, Bécsből telefonálják . Egy budapesti reggeli lapnak az állítólag Bilekben előfordult katonai lázadásra vonatkozó hírre arrra redukálódik, hogy néhány ittas katona kihágásokat követett el. Részletes tudósítás még nem érkezett, a vizsgálatot megindították. Itt említjük meg, hogy a Fremdenblatt ma esti számában azt írja, hogy a szerajevói haditörvényszék, mely azért ült össze, hogy a bileki katasztrófa előidézésében vétkes tisztek felett ítéljen, az ítélethozatalt elhalasztotta és újabb vizsgálatot rendelt el, hogy a tényrullást teljesen felderítse. — Új puskapor. A »Times«-ban Hope, angol ezredes kijelenti, hogy tizedfél esztendei munka árán sikerült egy újfajta puskaport feltalálnia, amely valamennyi régibb puskapornál különb hatású s a melyet »velocities névre keresztelt el. A »velocite« minden más puskapornál nagyobb sebességgel veti ki a gyedeket s készítése módja igen egyszerű és hamaros, holott a többi fajtáé rendszerint bonyolódott és huzamos időt igénylő. Hope ezredes találmánya nagy érdeklődést keltett Angliában s az angol hadügyminiszter már meg is kezdette vele a kisérletezést. Egy tolvaj emlékiratai: Európa és Amerika szállóinak réme, Manolesco, a leghíresebb ékszertolvajok egyike visszatért szülővárosába, Bukarestbe, és megfogadta, hogy ezentúl a becsületes életre adja magát. Tavaly májusban a berlini Bristolszállóban 72.000 márka értékpapírt lopott és Amerikába akart szökni. Génuában, éppen elutazása előtt letartóztatták. Mivel a törvényszéki orvosok őrültnek mondották, a herzbergi őrültekházába zárták. Onnan sikerült megszöknie. Innsbruckban megint elfogták és Bécsbe vitték, ahol az elmeorvosok épelméjűnek jelentették ki. November végén Szabadon bocsátották, de kiutasították Ausztriából. A kalandor, a ki Lahováry herczeg néven elvett egy szász grófnőt, kitől azonban már elvált, memoárokat szándékozik írni. Pályafutásának tizenkilencz éve alatt harmadfél millió frank értékű holmit lopott és a legelőkelőbb európai és amerikai körökben a legérdekesebb kalandokat élte át. A rendőrség köréből. Rtdnay Béla főkapitány a szolgálat érdekében több áthelyezést eszközölt. Kiss Árpád hivataltisztet a bűnügyi nyilvántartásból a VIII-ik kerületi kapitányság iktatóhivatalába rendelte szolgálattételre, helyére egy dijnokot küldött. Viszont a VIII-ik kerületi kapitányságtól Jakavecz Lajos hivatali segédtisztet a bűnügyi osztályhoz osztotta be. — Elhárított színházi szerencsétlenség. Csaknem újabb színházi katasztrófa történt, amint lapunknak Berlinből távírják, tegnap az ottani Kroll-féle új királyi operaházban. Előadás alatt ugyanis 8 óra tájban rövid zárlat keletkezett. Szerencsére a tüzőrség idejekorán észrevette s elejét vette a nagyobb bajnak, a nélkül, hogy a közönség tudott volna az inczidensről. Ma aztán az épületet tűzbiztonság szempontjából alaposan megvizsgálták. — Egy ballerina emlékiratai. A minap jelent meg Rómában egy érdekes könyv: »Húsz esztendő a színpadon” (Vent’anni di palcoscenico) a crime és Claudina Cucchi régentén híres ballerina, ma táncz-pedagógus, beszéli el benne mulatságosan és kissé házijánosiasan éleményeit. Tóditás sok van a könyvben, de éppen ezek a mulatságos helyek. Beszéli példának okáért signorina Cucchi, hogy Verdi, Gounod, Wagner meg más nagyok, egyáltalán minden nagy kartárs szerette és bámulta. Egyszer jelen volt Berlinben a Trisztán és Izolda egy próbáján, amelyet Wagner Rikhárd vezetett. A kiváncsi ballerina nem nyugodott addig, amíg a díszletek mögül a színpadra nem osonhatott. Alig vette észre Wagner a tánczosnőt, lekopogta a zenekart, fölemelte dirigensi pálczáját és harsány hangon kiáltotta el olaszul: — Éljen a táncz istennője! És abban a nyomban tapsolni kezdett a zenekar is. De a próba arra a napra meg volt zavarva. Azt is beszéli Cucchi Claudina, hogy Wagner megígérte, hogy balletet ír majd a számára. Ami természetesen roppant valószínűen hangzik! Különben Verdi is megcselekedte ugyanazt, amit Wagner: Nápolyban egyszer félbeszakította a próbát, hogy eljárasson a ballerinával egy új tánczot. Csak úgy nyüzsög a könyvben a sok nagy kortárs; királyokat és császárokat, hadvezéreket és tudósokat vezényel a nagy ambicziójú ballerina a lábai elé s közben elég kényes kalandokról is beszámol. Claudina Cucchi különben ma már matróna s Zemo báró felesége. — Váltóhamisító képviselő. Münchenből jelentik, hogy Seyboth képviselőt ma váltóhamisítás és csalás miatt egy negyedévi szabadságvesztésre és polgári jogainak öt évre való elvesztésére ítélték. Az államügyész két évi szabadságvesztés büntetést indítványozott. — Az elkeseredett katona. Temesvárról jelenti tudósítónk, hogy Téglássi Mihály harmadéves katona ma levetette egyenruháját, mert nem akart tovább szolgálni. Mikor el akarta hagyni a kaszárnyát, útját állotta a szolgálattevő altiszt, kit azonban Téglássi levert. A nagyerejű embert csak 13 katona tudta megkötözni. A börtönben Téglássi letépte bilincseit, kitörte az ablakrácsozatot és újra meg akart szökni, ami azonban nem sikerült neki. — Rendőri krónika. Véres verekedés. Az Illés- és Dugonics-utczák sarkán egy napszámosokból álló részeg társaság összeverekedett. A verekedésben legrosszabbul járt Havresecsik András 26 éves napszámos, akit annyira összeszurkáltak, hogy haldokolva vitték a Rókus-kórházba. A rendőrség a késelők közül előállította Gurka János 19 éves, Gurka Simon 58 éves, Moldauer Hermann 20 éves és Stögel János 31 éves napszámosokat. — Elveszett brilliáns fülbevaló. Egy miniszteri tanácsos felesége tegnap a Kálvin-téren és Kossuth Lajos utczában elveszítette brilliánssal ékesített A „Rádium" és csodás csatása. — Párisi munkatársunktól — Pakis, deczember 31. Ma Párisban mindenki »radium«-ról beszél. Az üzleti kirakatokban radium-kalapok, rádium-gombok, radium-gallérok és rádiumruhák láthatók, és aki az utolsó hetekben, a lapokat figyelmesen nem olvasta, még a legmodernebb újévi kívánságot se érti, mely így hangzik: »B. U. É. K. és tiz gramm rádiumot hozzá«. A feltalált új elem egy grammjának ugyanis 150.000 frank az értéke és ami még ennél többet ér, hogy a világon ma még tiz gramm rádium nem is létezik. Annyi bizonyos, hogy ma egész Párisban ünnepeltebb és gyakrabban emlegetett név, mint Curie tanár és feleségéé nincs, és az ismeretlen tudós vegyészből egyszerre világhírű ember lett. Nem akarom mondani, hogy Curie találmánya minden reklám és pártfogás nélkül is nem tört volna magának utat a hírnév felé, de kétséget nem szenved, hogy a »Matin«, mintegy félmillió példányban megjelenő előkelő napilap segítsége nélkül, ez valamivel nehezebben ment volna és hosszabb ideig is tartott volna. Ezelőtt mintegy 14 nappal a »Matin« figyelme ez új találmányra fel lett híva és a dolgot megvizsgálván, d’Arsonval egyetemi tanárt kérte fel, hogy e találmány jelentőségéről írjon czikket. A tudós tanár e meghívásnak készségesen eleget tett és azóta nemcsak a »Matin«, de az összes napilapok hasábokat közölnek az új találmány nagy horderejéről és jelentőségéről, így megtudtuk, hogy Curie éveken át nagy nehézségek közt folytatott munkát végzett, mely idő alatt összes megtakarított pénzét elköltötte és hogy további kutatásokra bizony az anyagi eszközök híján van. A »Matin«, mely magának akarta tulajdonítani a dicsőséget, hogy egy ily tehetséges vegyész nagyon fontos találmánya előestéjén elsőnek segítségére siessen, harminczezer franknyi összeget bocsátott Curie rendelkezésére és másnap, magától értetődik, ezt nagy garral hirdette is. De ezt a reklámot egy napilaptól, mely a közönség áldozatkészségének igénybevétele nélkül ilyen áldozatot hoz, rossz néven venni nem is lehet. Curie tanár a »Matin« által kutatási czélokra átengedett összeget köszönettel elfogadta, és hogy háláját kifejezze a »Matin«-nek, átengedett egy deczigrammnyi radiumsót, mint fáradságos kutatásainak első eredményét. A »Matin« ezt szerkesztőségében kiállította, és mihelyest ez a közönség tudomására jutott, a »Matin« hotelje napokon keresztül valóságos népvándorlás központja lett, úgy hogy a rendfetartás czéljából rendőri segítséget igénybe kellett vennie, és igy mindenki az eredménynyel meg lehetett elégedve a »Matin« is, mert nemcsak hogy további kutatásaihoz a segédeszközöket megszerezte, de napok óta a lapokban és a társaságokban egyébről nem is beszélnek, mint Cmte vegyész finomenális találmányáról. De hát az említett 30.000 frankkal Curien segítve még nem volt. Egyrészt adósságokba keveredett, másrészt egy deezigramm rádium előállítása annyi érczet és oly hosszú munkát igényelt, hogy a segítség csak pillanatnyi volt. A franczia ember hírneves honfitársaira mindig büszke és a nemzeti öntudat fölébred, mihelyest egy franczia által franczia földön tett új fölfedezésről vagy találmányról van szó, és így rövid uton a franczia sajtó syndicatusa intézkedett, hogy Osiris, a sokszoros milliomos által rendelkezésére bocsátott százezer frankos díjból Curio hatvanezret kaphasson. Teljes boldogságához még csak egy körülmény hiányzott : be és a modern technika minden vívmányával ellátott laboratórium és ezt, mihelyest köztudomású ft T TT J n A c?, 1904. január 3. arany fülbevalóját, amely 1000 koronát érő. A ki a fülbevalót megtalálta, adja át a főkapitányságon, ahol jutalomban részesül. Kísérletezni kár bármivel, mert igen sok esetben bebizonyult, hogy a csúr és köszvény kiváló gyógyítószere a Zoltán-féle kenőcs, mint azt számos elismerőlevél igazolja. Üvegje 2 korona, Zoltán gyógytárában, Budapest, V., Sétatér utcza.