Az Ujság, 1904. április/2 (2. évfolyam, 106-120. szám)

1904-04-16 / 106. szám

_ ___________AZ ÚJSÁG____________ 1904. április 16. - látják az őket kiszipolyozó betegpénztárak ellen, a melyek közt vannak államiak is, a mikor most igazán páriáknak érzik magukat, mert hiszen megjavítják a vármegyei főorvos meg járásorvos fizetését, elfogja őket az el­keseredés. Az Országos Orvos­ Szövetség legújabban megint kérte a mellőzött orvosok fizetésének megjavítását és a belügyminiszter úr úgy a szövetség küldöttsége, valamint a Ház bizott­sága előtt elismerte, hogy az említett orvosok mellőzése csakugyan hézaga a fizetésrendezési akc­iónak, egyszersmind megígérte, hogy ta­­nulmányoztatja az egész ügyet és mihelyst az állam pénzügyi viszonyai megengedik, beter­jeszti a községi és körorvosok fizetésrendezé­sére vonatkozó javaslatát. Feltétlenül megtör­tünk a belügyminiszter úr ígéretében; tudjuk, hogy csupán olyat igér, a­mit be is tarthat és ha igér valamit, akkor meg is teszi és ezért most már teljesen nyugodtak vagyunk abban a tekintetben, hogy Tisza István gróf meg is adja a községi és körorvosoknak, a mire már­­ réges-régen rászolgáltak munkájukkal és csen­des türelmességükkel. Csupán arra lenne meg­jegyzésünk, hogy e fizetésrendezés az állam pénzügyi helyzetéről, e meglehetősen rugalmas fogalomtól, tétessék függővé mindennemű pontosabb időmeghatározás nélkül. 1485 köz­ségi és körorvos javadalmazása eddig 1.905.800 korona évenként és így fizetésük rendezése talán körülbelül annyi áldozatot kívánna meg, a­mennyibe a beruházási kölcsön hovafordítá­­sának tervezete szerint a székesfővárosi állam­­rendőrség épületének beszerzése és tatarozása került. Alig tudunk e kiadásnál produk­tívabbat elképzelni, mert közvetve a leg­­üdvösebb hatást gyakorolná hazánk nyomo­rúságos közegészségi viszonyaira az­által, hogy a községi és közorvosok sikeresebben működhetnének és hogy évről-évre nem ma­radna annyi állás üresedésben. A­mikor az oly­annyira produktív kiadás olyan aránylag csekély összeget jelent, akkor a végletekig elkeseredett községi és körorvosok megnyug­tatására nagyon alkalmasabb lenne, ha a bel­ügyminiszter úr pontosabban meghatározná a fizetésrendezés idejét és ha bizonyos összeget már most felvenne a költségvetésbe a leg­rosszabbul dotált községi és körorvosok támo­gatására és azon körorvosi állások javadal­mazásának megjavítására, a­melyek eddig a nyomorúságos dotáczió miatt üresedésben áll­tak és állnak. F. N. dr. : BELFÖLD.­ ­ A képviselőház holnap délelőtt 1 Odra­kor tartandó ülésén folytatni fogja a vár­megyei tisztviselők fizetésrendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülés végén a honvédelmi miniszter válaszolni fog Gabányi Miklósnak a három évet kiszolgált és tör­vénytelenül visszatartott katonák és esetleg behívandó póttartalékosok tárgyában . Bakonyi Samunak a debreczeni 39-ik gyalogezred katonái ellen az ottani szabadságszobor meg­koszorúzásának szándéka miatt indított eljárás ügyében; Lovászy Mártonnak a póttartaléko­sok behívása iránti királyi parancs és a Boszniában visszatartott magyar katonák haza­­bocsátása tárgyában; végül Gabányi Miklós­nak a szükségtelenül berendelt póttartalékosok tárgyában hozzáintézett interpellácziókra. ■­ A közös miniszteri értekezlet. A Bud. Tud. jelenti: Ma délután 3 órakor ült össze a közös miniszteri értekezlet a miniszterelnöki palo­tában az 1905. évi közös költségelőirányzat tár­gyalása végett. Az értekezleten részt vettek Goluchowski gróf, Pu­rcisch lovag és Burián báró közös minisz­terek, Spaun báró tengerészeti parancsnok, továbbá Körber dr. osztrák miniszterelnök, Böhm-Bawerk lovag osztrák pénzügyminiszter, Tisza István gróf magyar miniszterelnök és Lukács László magyar pénzügyminiszter. A jegyzőkönyvet Gagern báró osztálytanácsos vezette. A tanácskozások, a­melyeknek tárgya, mint téves híresztelésekkel szemben hangsúlyoznunk kell, kizárólag a közös költségelőirányzat volt, ma teljes öt órán át, esti 8 óráig tartottak és holnap délután folytatódnak.­­ Miraglia hazatérése. Miraglia szenátor tegnap befejezte Bécsben tanácskozásait s visszautazott Rómába. Elutazása előtt, tegnap délben, Avarna herczeg olasz nagykövettel megjelent az udvarnál, azután látogatást tett a külügyminisztériumban, a­hol Goluchowski gróffal hosszabb ideig értekezett. Bécsi — állí­tólag jól értesült körök — úgy vélik, hogy Miragliánnak sikerült a horvár-kérdés tisztá­zását elérni s kilátás van arra, hogy a majdan Rómában folytatandó kereskedelmi szerződési tárgyalások alatt oly megegyezés lesz elérhető, amely úgy Olaszország, mint Ausztria-Magyar­­ország érdekeit megóvja.­­­ A magyar interparlamentáris csoport ülése. Az interparlamentáris konferenczia magyar csoportja ma délután 5 órakor Apponyi Albert­­gróf elnöklete alatt ülést tartott. A jelenleg Rómában időző Dessewffy Arisztid titkár helyett Pázmándy Dénes referált a folyó ügyekről. Apponyi Albert gróf elnök megtette jelentését az 1903. évi bécsi nagygyűlés lefolyásáról és munkásságá­ról, majd azon indítványok bejelentése és tár­gyalása következett, melyek az idén St.­Louisban szeptember hó első felében megtartandó nagygyű­lés elé lesznek terjesztendők. Miklós Ödön, Páz­mándy Dénes és Visontai Soma hozzászólása után Berzeviczy Albert bejelentette lemondását az al­­elnökségről. Majd a csoport tagjainak egyhangúlag kifejezett óhajára az alelnöki széket ismét elfo­gadta. A gyűlés köszönetet mondott gróf Apponyi Albertnek azon kiváló és külföldön is nagy el­ismerést aratott munkásságáért, melyet a konfe­­renczián kifejtett. Ezzel az ülés véget ért­ el A magyar-horvát pénzügyi egyezmény. A Magyarország és Horvát-Szlavónországok között kötendő pénzügyi egyezmény tárgyalására kikül­dött magyar regnikoláris bizottság szerdán, április 20-án ülést­ tart.­­ Nyílt levél. Lapunk tegnapi számában egy nyílt levelet közöltünk, melyre ma a követ­kező választ kaptuk: Mélyen tisztelt szerkesztő úr! Becses lapjá­­nak mai száma egy »Nyílt level«-e­t közöl, mely Kossuth Ferenczhez, a függetlenségi és 48-as párt elnökéhez van intézve. E »Nyílt levél«-re méltóz­­tassék becses lapjában alábbi válaszomnak helyt adni: Az élesdi választókerület függetlenségi és 48-as pártjának szervezkedésére vonatkozó felhí­vást Kossuth Ferencz pártelnök úr természete­sen magyarul írta és nevét is magyarul írta alá. E felhívást az ottani függetlenségi párt­­vezetőség fordíttatta le román nyelvre s a for­dítás helyességéért Kossuth Ferencz pártelnök úr maga felelősséget nem vállalhat. Minthogy azonban e kerületben a polgárság egy nagy része románajku, természetes, hogy a felhívást román nyelvre is lefordították. A függet­lenségi párttól csak nem lehet rossz néven venni, ha elveit a magyar állam nem magyar nyelven beszélő polgárai közt is terjeszteni é­s megértetni igyekszik. A sajnálatos, tényleges állapotokon a függet­lenségi párt sem teheti túl magát i­s a levél írói, kik bizonyára az ottani intelligencziából valók, nagyobb szolgálatot tehetnének a hazának, de egy­úttal román testvéreinknek is, ha édes magyar nyelvünket köztük annyira ismertté tennék, hogy legközelebb a függetlenségi párt felhívását csak magyar nyelven intézhetnék a választókerület va­lamennyi polgárához. Vagyok szerkesztő úrnak őszinte, igaz tisztelője Pallag Sándor­, a független­ségi és 48-as párt titkára. A vármegye emberei. — A képviselőház ülése. — A képviselőház ma tudomásul vette Tallián Béla földmivelésügyi miniszter vála­szát a tátrai birtokvétel ügyében. Ezzel azon­ban a szepesi követ jóvoltából felszínre do­bott inczidens befejezést nem nyert. Több kemény felszólalás hangzott el ma ez ügy­ben. De erről lapunk más helyen szerezhet informác­iót az olvasó. Az ülés napirendjének másik tárgya a vármegyei tisztviselők fizetésrendezéséről szóló javaslat volt. Nyegre László tartalmas elő­adói jelentése után Szalay László beszélt a függetlenségi Kossuth-párt nevében. Ő is el­fogadta a javaslatot. Holnap folytatják a vitát. Az ülés elején Ugron Gábor háborgott. A rabonban azért haragudott, mert az elnök a jelentései kapcsán benyújtott kérvények sorsa fölött egyszerre szavaztatta meg a Házat. Mint a­hogy az eddigi utas azt el­rendeli. A miniszterelnök szavai után azonban Ugrán elhallgatott. * Részletes tudósításunk a következő: Perczel Dezső elnök megnyitotta az ülést. Bemutatja Trencsén, Heves megyék s Székely­­hid község kérvényeit. Kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Ugron Gábor kifogásolja, hogy az összes kérvények felett együttesen határoz a Ház. Ezt abuzusnak tekinti. Javasolja, hogy minden egyes kérvényt külön-külön bocsásson az elnök hatá­rozat alá. Elnök: A Ház irattárából bizonyítható, hogy eddig az összes elnökök ugyanazt az eljárást kö­vették. Ragaszkodik javaslatához. Ugron Gábor megmarad javaslata mellett. Tisza István gróf miniszterelnök: Először is kijelentem, hogy a t. elnök úr semmiféle új diva­tot szokásba hozni nem akar, hanem követi azt az eljárást, a­mit elődjei is követtek változatlanul. (Úgy van! Úgy van! jobbfelől.) Második kijelen­tésem az, hogy a t. képviselő úr mostani felszó­lalásával homlokegyenest ellentétbe helyezi magát múltkori felszólalásával. (Úgy van! Úgy van! jobbfelől.) A múltkor fordult elő, hogy az elnök úr javaslatba hozta egy kérvényre nézve, hogy más bizottsághoz küldessék és hogy a Ház erre nézve határozatot hozzon. Akkor a t. képviselő úr követelte, a házszabályok 242. §-ára való te­kintettel, hogy a Ház ne határozzon úgy, mint az elnök úr javasolta, hanem hogy a 242. §. értel­mében a kérvény egyszerűen a kérvény­­bizott­sághoz utasíttassék. Ugron Gábor: Bocsánatot kérek, ez egészen más természetű dolog volt! Tisza István gróf miniszterelnök: Nem is lehet, mondja, erre határozatot hozni, mert ha a Ház határoz, akkor a többség dönt rend­szerint, hogy mi történjék a kérvénynyel s a képviselő úr azt mondta, hogy ha csak egy kép­viselő is követeli a 242. §. értelmében azt, hogy a kérvény kiadandó a kérvényi bizottságnak, ez okvetetlenül kiadandó. Miután a házszabályok szövege határozottan igazat adott a képviselő úrnak, mi nem is tettünk ellene kifogást és az egész Ház hozzájárult ahhoz a felfogáshoz, hogy a kérvény a 242. §. imperatív intézkedése értelmé­ben a kérvényt bizottságnak adassák ki. Itt tehát határozathozatalnak helye nincsen, hanem egy­szerűen foganatosíttatik a házszabályoknak im­peratív rendelkezése. Ez volt eddig a gyakorlat s azt hiszem, helyes e mellett megmaradni. Kérem tehát, méltóztassék a házszabályok értelme szerint az elnök úr javaslatát elfogadni (Helyeslés jobb­felől.) Buráth Ferencz felszólalása után a Ház az elnök javaslata értelmében határozott. (Harcz a Tátra körül.) Ezután a Ház név szerinti szavazás útján 108 szavazattal 47 ellenében tudomásul vette a földmi­­velésügyi miniszter válaszát a tátrai birtokvétel ügyében. A többi felszólalást ez ügyben lapunk más helyén közöljük. (A vármegyei tisztviselők.) Nyegre László a pénzügyi s közgazdasági bizottságok nevében elfogadásra ajánlja a vár­megyei alkalmazottak fizetésrendezéséről szóló törvényjavaslatot. A jó közigazgatásnak első fel­tétele, hogy a tisztviselői kar az anyagi gondok­.

Next