Az Ujság, 1904. április/2 (2. évfolyam, 106-120. szám)
1904-04-16 / 106. szám
_ ___________AZ ÚJSÁG____________ 1904. április 16. - látják az őket kiszipolyozó betegpénztárak ellen, a melyek közt vannak államiak is, a mikor most igazán páriáknak érzik magukat, mert hiszen megjavítják a vármegyei főorvos meg járásorvos fizetését, elfogja őket az elkeseredés. Az Országos Orvos Szövetség legújabban megint kérte a mellőzött orvosok fizetésének megjavítását és a belügyminiszter úr úgy a szövetség küldöttsége, valamint a Ház bizottsága előtt elismerte, hogy az említett orvosok mellőzése csakugyan hézaga a fizetésrendezési akciónak, egyszersmind megígérte, hogy tanulmányoztatja az egész ügyet és mihelyst az állam pénzügyi viszonyai megengedik, beterjeszti a községi és körorvosok fizetésrendezésére vonatkozó javaslatát. Feltétlenül megtörtünk a belügyminiszter úr ígéretében; tudjuk, hogy csupán olyat igér, amit be is tarthat és ha igér valamit, akkor meg is teszi és ezért most már teljesen nyugodtak vagyunk abban a tekintetben, hogy Tisza István gróf meg is adja a községi és körorvosoknak, a mire már réges-régen rászolgáltak munkájukkal és csendes türelmességükkel. Csupán arra lenne megjegyzésünk, hogy e fizetésrendezés az állam pénzügyi helyzetéről, e meglehetősen rugalmas fogalomtól, tétessék függővé mindennemű pontosabb időmeghatározás nélkül. 1485 községi és körorvos javadalmazása eddig 1.905.800 korona évenként és így fizetésük rendezése talán körülbelül annyi áldozatot kívánna meg, amennyibe a beruházási kölcsön hovafordításának tervezete szerint a székesfővárosi államrendőrség épületének beszerzése és tatarozása került. Alig tudunk e kiadásnál produktívabbat elképzelni, mert közvetve a legüdvösebb hatást gyakorolná hazánk nyomorúságos közegészségi viszonyaira azáltal, hogy a községi és közorvosok sikeresebben működhetnének és hogy évről-évre nem maradna annyi állás üresedésben. Amikor az olyannyira produktív kiadás olyan aránylag csekély összeget jelent, akkor a végletekig elkeseredett községi és körorvosok megnyugtatására nagyon alkalmasabb lenne, ha a belügyminiszter úr pontosabban meghatározná a fizetésrendezés idejét és ha bizonyos összeget már most felvenne a költségvetésbe a legrosszabbul dotált községi és körorvosok támogatására és azon körorvosi állások javadalmazásának megjavítására, amelyek eddig a nyomorúságos dotáczió miatt üresedésben álltak és állnak. F. N. dr. : BELFÖLD. A képviselőház holnap délelőtt 1 Odrakor tartandó ülésén folytatni fogja a vármegyei tisztviselők fizetésrendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülés végén a honvédelmi miniszter válaszolni fog Gabányi Miklósnak a három évet kiszolgált és törvénytelenül visszatartott katonák és esetleg behívandó póttartalékosok tárgyában . Bakonyi Samunak a debreczeni 39-ik gyalogezred katonái ellen az ottani szabadságszobor megkoszorúzásának szándéka miatt indított eljárás ügyében; Lovászy Mártonnak a póttartalékosok behívása iránti királyi parancs és a Boszniában visszatartott magyar katonák hazabocsátása tárgyában; végül Gabányi Miklósnak a szükségtelenül berendelt póttartalékosok tárgyában hozzáintézett interpellácziókra. ■ A közös miniszteri értekezlet. A Bud. Tud. jelenti: Ma délután 3 órakor ült össze a közös miniszteri értekezlet a miniszterelnöki palotában az 1905. évi közös költségelőirányzat tárgyalása végett. Az értekezleten részt vettek Goluchowski gróf, Purcisch lovag és Burián báró közös miniszterek, Spaun báró tengerészeti parancsnok, továbbá Körber dr. osztrák miniszterelnök, Böhm-Bawerk lovag osztrák pénzügyminiszter, Tisza István gróf magyar miniszterelnök és Lukács László magyar pénzügyminiszter. A jegyzőkönyvet Gagern báró osztálytanácsos vezette. A tanácskozások, amelyeknek tárgya, mint téves híresztelésekkel szemben hangsúlyoznunk kell, kizárólag a közös költségelőirányzat volt, ma teljes öt órán át, esti 8 óráig tartottak és holnap délután folytatódnak. Miraglia hazatérése. Miraglia szenátor tegnap befejezte Bécsben tanácskozásait s visszautazott Rómába. Elutazása előtt, tegnap délben, Avarna herczeg olasz nagykövettel megjelent az udvarnál, azután látogatást tett a külügyminisztériumban, ahol Goluchowski gróffal hosszabb ideig értekezett. Bécsi — állítólag jól értesült körök — úgy vélik, hogy Miragliánnak sikerült a horvár-kérdés tisztázását elérni s kilátás van arra, hogy a majdan Rómában folytatandó kereskedelmi szerződési tárgyalások alatt oly megegyezés lesz elérhető, amely úgy Olaszország, mint Ausztria-Magyarország érdekeit megóvja. A magyar interparlamentáris csoport ülése. Az interparlamentáris konferenczia magyar csoportja ma délután 5 órakor Apponyi Albertgróf elnöklete alatt ülést tartott. A jelenleg Rómában időző Dessewffy Arisztid titkár helyett Pázmándy Dénes referált a folyó ügyekről. Apponyi Albert gróf elnök megtette jelentését az 1903. évi bécsi nagygyűlés lefolyásáról és munkásságáról, majd azon indítványok bejelentése és tárgyalása következett, melyek az idén St.Louisban szeptember hó első felében megtartandó nagygyűlés elé lesznek terjesztendők. Miklós Ödön, Pázmándy Dénes és Visontai Soma hozzászólása után Berzeviczy Albert bejelentette lemondását az alelnökségről. Majd a csoport tagjainak egyhangúlag kifejezett óhajára az alelnöki széket ismét elfogadta. A gyűlés köszönetet mondott gróf Apponyi Albertnek azon kiváló és külföldön is nagy elismerést aratott munkásságáért, melyet a konferenczián kifejtett. Ezzel az ülés véget ért el A magyar-horvát pénzügyi egyezmény. A Magyarország és Horvát-Szlavónországok között kötendő pénzügyi egyezmény tárgyalására kiküldött magyar regnikoláris bizottság szerdán, április 20-án ülést tart. Nyílt levél. Lapunk tegnapi számában egy nyílt levelet közöltünk, melyre ma a következő választ kaptuk: Mélyen tisztelt szerkesztő úr! Becses lapjának mai száma egy »Nyílt level«-et közöl, mely Kossuth Ferenczhez, a függetlenségi és 48-as párt elnökéhez van intézve. E »Nyílt levél«-re méltóztassék becses lapjában alábbi válaszomnak helyt adni: Az élesdi választókerület függetlenségi és 48-as pártjának szervezkedésére vonatkozó felhívást Kossuth Ferencz pártelnök úr természetesen magyarul írta és nevét is magyarul írta alá. E felhívást az ottani függetlenségi pártvezetőség fordíttatta le román nyelvre s a fordítás helyességéért Kossuth Ferencz pártelnök úr maga felelősséget nem vállalhat. Minthogy azonban e kerületben a polgárság egy nagy része románajku, természetes, hogy a felhívást román nyelvre is lefordították. A függetlenségi párttól csak nem lehet rossz néven venni, ha elveit a magyar állam nem magyar nyelven beszélő polgárai közt is terjeszteni és megértetni igyekszik. A sajnálatos, tényleges állapotokon a függetlenségi párt sem teheti túl magát is a levél írói, kik bizonyára az ottani intelligencziából valók, nagyobb szolgálatot tehetnének a hazának, de egyúttal román testvéreinknek is, ha édes magyar nyelvünket köztük annyira ismertté tennék, hogy legközelebb a függetlenségi párt felhívását csak magyar nyelven intézhetnék a választókerület valamennyi polgárához. Vagyok szerkesztő úrnak őszinte, igaz tisztelője Pallag Sándor, a függetlenségi és 48-as párt titkára. A vármegye emberei. — A képviselőház ülése. — A képviselőház ma tudomásul vette Tallián Béla földmivelésügyi miniszter válaszát a tátrai birtokvétel ügyében. Ezzel azonban a szepesi követ jóvoltából felszínre dobott inczidens befejezést nem nyert. Több kemény felszólalás hangzott el ma ez ügyben. De erről lapunk más helyen szerezhet információt az olvasó. Az ülés napirendjének másik tárgya a vármegyei tisztviselők fizetésrendezéséről szóló javaslat volt. Nyegre László tartalmas előadói jelentése után Szalay László beszélt a függetlenségi Kossuth-párt nevében. Ő is elfogadta a javaslatot. Holnap folytatják a vitát. Az ülés elején Ugron Gábor háborgott. A rabonban azért haragudott, mert az elnök a jelentései kapcsán benyújtott kérvények sorsa fölött egyszerre szavaztatta meg a Házat. Mint ahogy az eddigi utas azt elrendeli. A miniszterelnök szavai után azonban Ugrán elhallgatott. * Részletes tudósításunk a következő: Perczel Dezső elnök megnyitotta az ülést. Bemutatja Trencsén, Heves megyék s Székelyhid község kérvényeit. Kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Ugron Gábor kifogásolja, hogy az összes kérvények felett együttesen határoz a Ház. Ezt abuzusnak tekinti. Javasolja, hogy minden egyes kérvényt külön-külön bocsásson az elnök határozat alá. Elnök: A Ház irattárából bizonyítható, hogy eddig az összes elnökök ugyanazt az eljárást követték. Ragaszkodik javaslatához. Ugron Gábor megmarad javaslata mellett. Tisza István gróf miniszterelnök: Először is kijelentem, hogy a t. elnök úr semmiféle új divatot szokásba hozni nem akar, hanem követi azt az eljárást, amit elődjei is követtek változatlanul. (Úgy van! Úgy van! jobbfelől.) Második kijelentésem az, hogy a t. képviselő úr mostani felszólalásával homlokegyenest ellentétbe helyezi magát múltkori felszólalásával. (Úgy van! Úgy van! jobbfelől.) A múltkor fordult elő, hogy az elnök úr javaslatba hozta egy kérvényre nézve, hogy más bizottsághoz küldessék és hogy a Ház erre nézve határozatot hozzon. Akkor a t. képviselő úr követelte, a házszabályok 242. §-ára való tekintettel, hogy a Ház ne határozzon úgy, mint az elnök úr javasolta, hanem hogy a 242. §. értelmében a kérvény egyszerűen a kérvénybizottsághoz utasíttassék. Ugron Gábor: Bocsánatot kérek, ez egészen más természetű dolog volt! Tisza István gróf miniszterelnök: Nem is lehet, mondja, erre határozatot hozni, mert ha a Ház határoz, akkor a többség dönt rendszerint, hogy mi történjék a kérvénynyel s a képviselő úr azt mondta, hogy ha csak egy képviselő is követeli a 242. §. értelmében azt, hogy a kérvény kiadandó a kérvényi bizottságnak, ez okvetetlenül kiadandó. Miután a házszabályok szövege határozottan igazat adott a képviselő úrnak, mi nem is tettünk ellene kifogást és az egész Ház hozzájárult ahhoz a felfogáshoz, hogy a kérvény a 242. §. imperatív intézkedése értelmében a kérvényt bizottságnak adassák ki. Itt tehát határozathozatalnak helye nincsen, hanem egyszerűen foganatosíttatik a házszabályoknak imperatív rendelkezése. Ez volt eddig a gyakorlat s azt hiszem, helyes e mellett megmaradni. Kérem tehát, méltóztassék a házszabályok értelme szerint az elnök úr javaslatát elfogadni (Helyeslés jobbfelől.) Buráth Ferencz felszólalása után a Ház az elnök javaslata értelmében határozott. (Harcz a Tátra körül.) Ezután a Ház név szerinti szavazás útján 108 szavazattal 47 ellenében tudomásul vette a földmivelésügyi miniszter válaszát a tátrai birtokvétel ügyében. A többi felszólalást ez ügyben lapunk más helyén közöljük. (A vármegyei tisztviselők.) Nyegre László a pénzügyi s közgazdasági bizottságok nevében elfogadásra ajánlja a vármegyei alkalmazottak fizetésrendezéséről szóló törvényjavaslatot. A jó közigazgatásnak első feltétele, hogy a tisztviselői kar az anyagi gondok.