Az Ujság, 1905. április/2 (3. évfolyam, 108-121. szám)
1905-04-16 / 108. szám
4 Markos Gyula: Ami a szinészkedést illeti, nem az ellenzéken vannak, hanem a túloldalon. (Az indítványt elfogadják.) Elnök: Más szónok nem lévén, Eötvös indítványának tárgyalását berekeszti s elrendeli a szavazást. A Ház nagy többsége elfogadja a megtorlóditványt. Öt percz szünet után következnek. (Mentelmi ügyek.) Kálosy József előadó ismerteti Barta Ödön ésVisontai Soma mentelmi ügyét, akiket párbaj miatt kiszabott büntetés végett kérnek ki. A Ház mind a kettőt kiadja. Kálosy József, Nagy Sándor megyaszói képviselőt párviadal miatt kérte ki a bíróság, mivel azonban Nagy Sándor már nem tagja a Háznak, a megkeresést a mentelmi bizottság véleménye szerint vissza kell adni a bíróságnak. Ugron Gábor szerint ezt maga a bizottság is megtehette volna. Kálosy József: Lengyel Zoltánt rágalmazás miatt kérette ki a bíróság, a rágalmazást Lengyel a törvényszéknél követte el valaki ellen egy védőbeszédében, a sztrájkoló vasutasok pere alkalmával. A bizottság szerint az iratokat vissza kell küldeni kiegészítés czéljából a bíróságnak. Visontai Soma kérdi, hogy váljon a rágalmazó kifejezés összefüggésben volt-e a per anyagával, mert ez esetben kereset nem indítható. Kálosy József előadó: Világos, hogy a bizottság legelőször is ezt a kérdést tisztázta; kétségtelen, hogy a jelen esetben a panasznak van törvényes jogosultsága, ha a sértő kifejezést Lengyel csakugyan használta, de alapos az a föltevés is, hogy Lengyel a sértő kifejezést nem használta, s éppen ezért kell az iratokat kiegészíteni. Károlyi György grófot párviadal vétsége miatt való büntetésre kérik ki s a bizottság a mentelmi jog felfüggesztését javasolja. Kaas Ivor bárót rágalmazással vádolja Bokányi Dezső szoczialista vezér s a bizottság a kiadatást javasolja. Bartha Ignácz képviselőt hatóságilag tudomásul nem vett népgyűlés tartásával és rágalmazással vádolják. A bizottság csak a második esetben függesztené föl Bartha mentelmi jogát. A Ház a bizottsági jelentések értelmében határozott. (A programmbeszéd és a közigazgatás.) Kálosy József: Bottka Béla képviselő mentelmi jogának felfüggesztését amiatt kérik, mert a közigazgatási hatóság tudomásul vétele s engedelme nélkül rendezett népgyűlést és tartott programmbeszédet. A bizottság nem talált okot a mentelmi jog felfüggesztésére. Visontai Soma kifogásolja a czímet, mert gyűlések megtartásához és programmbeszéd elmondásához nem kell engedelem, csak az, hogy a hatóság tudomásul vegye a gyűlés bejelentését. Tisza István gróf miniszterelnök : Igen röviden szólalok fel azért, mert valóban nagy közérdeket látok abban, hogy ez az igen fontos kérdés lehetőleg tisztázódhassák és itt félreértés ne merüljön fel. Természetes dolog, abban mindnyájan egyetértünk, hogy a gyűlések megtartásakor engedély kérésének nincsen helye (Általános helyeslés.), hanem bejelentetik a gyűlés megtartása. És így az a hatóság, amelynél a bejelentés történt, nem engedélyt ad, hanem a bejelentést veszi tudomásul. Ebből azonban — és itt nagyon kérem a tisztelt Ház becses figyelmét — nem következtetik az, hogy a hatóság minden körülmények között tartozik tudomásul venni a bejelentést. Lehetnek olyan esetek, ahol a közrend (Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) fentartása szempontjából a hatóság igenis meg kell hogy tegye azt, hogy a bejelentést tudomásul ne vegye. Ezt máskor, mint valóban szükség által indokolt esetekben megtenni a hatóság részéről, hiba volna. Mindig ezen az állásponton voltam, igyekeztem is ezt érvényesíteni, tettem is intézkedéseket olyan értelemben, midőn gyűlések megtartása kellő alap nélkül nem vétetett tudomásul. De méltóztassanak csak azt az esetet megfontolni, hogy választási, küzdelem izgalmai közepette jelentsen be két párt gyűlést ugyanarra az órára, ugyanarra a helyre, ha a rendet a hatóság fenn akarja tartani, természetszerűleg nem fogja a második bejelentést tudomásul venni azon okból, mert ez a hely már le van foglalva. (Felkiáltások balfelől: Ez természetes !) Hát én csak azt óhajtottam felszólalásommal elérni, hogy itt a kérdés teljesen tisztába hozassák, tisztába hozassák abban az irányban, hogy itt nem engedélykérésnek, de bejelentésnek van helye és hogy a bejelentés tudomásulvételének megtagadása csak parancsoló szükség esetében indokolt. (Helyeslés a jobboldalon. Zaj a baloldalon.) Remélem, hogy ebben csakugyan pártkülönbség nélkül egyetérthetünk. Különben pedig a mentelmi bizottság javaslatához hozzájárulok. (Helyeslés a jobboldalon.) Ugron Gábor megtoldja ezt azzal, hogy a gyűlés bejelentését tudomásul kell venni s a bejelentés nem lehet ürügy arra, hogy a gyűlést megtiltsák. (Helyeslés.) Tisza István gróf miniszterelnök: Csak röviden annyit jegyzek meg — és azt hiszem, felfogásomat itt csakugyan kellőleg dokumentálta eljárásom az egész választási küzdelem alatt, — hogy különösen képviselőválasztási mozgalmaknál, hogy úgy fejezzem ki magam, csakis a force majeure esetei azok, ahol a gyülekezési szabadságot korlátozásoknak lehet alávetni. (Mozgás és nyugtalanság balfelől.) De, bocsánatot kérek, abban az esetben, ha a bejelentett népgyűlés olyan körülmények között, olyan időpontra és olyan helyre jelentetik be, ahol a hatóságnak a rend fentartására szükséges intézkedéseket lehetetlen megtennie, a hatóság nem veheti tudomásul azt a bejelentést, vagy pedig nem tarthatja fenn a rendet. És méltóztassanak megengedni — és ezt jó lesz éppen az erdélyi képviselő uraknak megfontolniok — méltóztassanak csak venni azt a helyzetet, hogy lehet egyszer képviselőválasztási mozgalom, amelynél a nemzetiségi agitáció még nagyobb hullámokat fog fölverni, mint most. Kérdem, hogy akkor aztán a magyarságnak Erdélyben lesz-e tényleg gyülekezési szabadsága, ha a hatóság nem tilthatja meg, hogy ugyanarra a helyre, ugyanarra az órára, mondjuk, román gyűlés is hirdettessék. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Különösen, ahol a magyarság kisebbségben van, kérdem, lesz-e ott annak tényleg gyülekezési szabadsága ily körülmények között. Azért hát ne méltóztassék ad absurdum akarni venni a dolgokat. Én azt tartom, hogy a választási küzdelemben csak force majeure eseteiben szabad szabályozni a gyülekezési szabadságot, de ilyenkor meg kell ezt tenni, ilyenkor a hatóság igenis éljen a hatalmával, megfontoltan, bölcsen, a törvény szellemében bár, de ha szükséges, éljen vele és ne kunyeráljon, hanem rendelkezzék és intézkedjék, mert azért van ott, azért felelős. (Helyeslés a jobboldalon.) A Ház a bizottság javaslatát elfogadja. Kálosy József, Török Ferencz képviselőt jogtalan gyűléstartással vádolták, a bíró azzal a kérdéssel fordult a Házhoz, hogy a keresetet megindíthatja-e Török ellen, aki a kihágás elkövetésekor még nem volt képviselő? Mivel a bizottság nem adhat felvilágosítást, vagy kitanítást, az iratokat egyszerűen vissza kell utasítani. Sümegi Vilmos arra hivatkozik, hogy e gyűlés-betiltások Csík vármegyében történtek, ahol a közigazgatási hatóságok folyton erőszakoskodtak a gyűlések ügyében. Tisza István gróf miniszterelnök : T. Ház! Nem kívánok e tekintetben most vitába elegyedni, de jeleznem kell azt, hogy én igenis minden konkrét panaszra nézve intézkedtem, de természetesen intézkedtem úgy, hogy az illető felelősség mellett eljáró hatóságot az ügyben való eljárásra utasítottam és tőle jelentést kértem. Biztosíthatom a képviselő urat, hogy Csík vármegyéből nagyon sok panaszt kaptam. Kaptam egyet vagy kettőt olyat, hogy egy-egy népgyűlés megtartása tudomásul nem vétetett, de kaptam százával és ezrével olyanokat, hogy az ott folyó terrorizmus miatt az élet- és vagyonbiztonság a legnagyobb veszedelemben forog. (Úgy van jobbfelöl. Derültség balfelöl és felkiáltások. Litografice gyártották a szolgabirák.) Erre is tekintettel voltam tehát az eljárásnál. (Élénk helyeslés jobbfelöl. Mozgás balfelöl.) A Ház elfogadja a bizottsági javaslatot. (A húsvéti szünet.) Elnök ezután indítványozza, hogy a Ház május harmadikéig ne tartson ülést. Kaas Ivor báró: Mikor exlex állapotban van az ország, akkor a Házat elnapolni nem szabad. A most következő hétfőn és kedden a fölirati javaslatot le lehetne tárgyalni. (Nagy zaj a baloldalon.) Elég volna, ha csak a húsvét utáni szerdáig vagy csütörtökig tartana a szünet s a szünet után nem a semmittevést kell újra kezdeni, hanem a föliratot kell tárgyalni. (Egy hang: Helyes!) A Ház az elnök indítványát fogadja el s végül hitelesíti a jegyzőkönyvet. AZ ÚJSÁG .........Vasárnap, április 16. Perczel Rezső nyugdija. — Okiratok a Ház előtt. — Tisza István gróf miniszterelnök ma alaposan meglepte az úgynevezett ellenzéket, be se várva a Ház »határozatát«, beterjesztette a Perczel ügyre vonatkozó aktákat, úgy hogy az e végből beadott indítvány egyszerre fölöslegessé vált. A meglepetés azonban csak akkor kulminált, amikor az iratcsomó az elnöki emelvény körül kézről-kézre járva kellő világításba helyezte az ügyet még azok előtt is, akik behunyt szemmel keresték a világosságot. Az aktacsomóban három okirat van: Perczel Dezsőnek február huszonnegyedikén kell felségfolyamodványa, az erre vonatkozó minisztertanácsi határozat s végül a kérdés érdemét és az előbbi két irat tartalmát is összefoglaló kormányelnöki fölterjesztés. (A felségfolyamodvány.) Perczel Dezső felségfolyamodványa a következő : Császári és Apostoli Királyi Felség! Legkegyelmesebb Ur! Mély hódolattal alulirt, midőn 1899 február 27-én megszűnt miniszter lenni, tekintettel arra, hogy rögtön márczius 2-án a képviselőház elnökévé választatott és így az elnöki tiszteletdíj élvezetében volt, nem tartotta magára nézve megengedhetőnek, hogy nyugdíjaztatásánál a korábban megyei közigazgatási szolgálatban eltöltött évei beszámítását kérelmezze. Most azonban, midőn nem vagyok a Ház elnöke, nagyszámú családom fentartása kötelességemmé teszi, hogy mély hódolattal kérjem Felségedet, miszerint 1868. évi augusztus 17-étől 1887 október 4-éig terjedő vármegyei szolgálatomnak, melyet a csatolt bizonyitványok szerint részint Baranya, részint Tolna vármegyében teljesítettem, nyugdijam újabb kiszabásánál leendő beszámítását legkegyelmesebben megengedni és a miniszteri és vármegyei szolgálatom közti megszakítástól, melynek 1887 október 4-től 1895 január 15-én történt kineveztetésemig terjedő egész ideje alatt folytonosan mint megválasztott képviselő működtem az országgyűlésen, kegyelemből eltekinteni méltóztassék. Alázatos kérelmem támogatására vagyok bátor fölhozni, hogy az Ég nagy családdal áldotta meg, négy fiam és egy leányom van, kik közül háromnak neveltetési költségei még több évre hárulnak reára, hogy szerény vagyonomra több súlyos csapás és a mostoha gazdasági évek folytáni jelentékeny terhek súlyosodnak; végre, hogy a megszakítást képező évek alatt a képviselőház fontos bizottságaiban előadói és elnöki minőségben voltam tevékeny és két ülésszakban a Ház alelnökeként is működtem. Alázatos kérelmemet Felséged legmagasabb kegyeibe ajánlva, a legmélyebb hódolattal vagyok Császári és Apostoli Királyi Felségednek Budapesten, 1905. február 24-én legalázatosabb szolgája Perczel Dezső s. k. nyugalmazott miniszter. (Minisztertanácsi határozat.) A minisztertanács márczius tizennyolczadikán foglalkozott a dologgal s hitelesített jegyzőkönyvének idevágó pontja, a melyet a minisztertanács a belügyminiszternek adott ki, a következőleg szól. A miniszterelnök úr, mint a belügyminisztérium vezetője előterjesztette, hogy Perczel Dezső, jelenleg országgyűlési képviselő azt a kérést terjesztette elő, hogy a belügyminiszterré történt ki.