Az Ujság, 1906. július (4. évfolyam, 193-208. szám)
1906-07-16 / 193. szám
2 Hétfő, július 16. AZ ÚJSÁG a jegyzéket, amely jegyzékben. Ausztria-Magyarország felsorolja azokat az indokokat, amelyeknél fogva nincs megelégedve az utolsó szerb jegyzékkel. Mindezideig azonban a szerb kormány erre az osztrák-magyar jegyzékre nem válaszolt. — Választások. A Szederkényi Nándor főispáni kinevezése következtében megüresedett egri kerületben vasárnap volt a képviselőválasztás. Babocsay Sándor kormánypártit 281 szótöbbséggel Csutorás László függetlenségi pártival szemben képviselővé választották. A budapesti hetedik kerületi kormánypárt vasárnap meghívta Kossuth Ferencz kereskedelmi és Apponyi Albert gróf vallás- és közoktatásügyi minisztert a kormány jelöltjének, Barabás Bélának a tiszteletére tervezett keddi pártvacsorára. Kossuth és Apponyi megígérte, hogy a pártvacsorán megjelenik. Kossuth ama reményének kifejezésével korteskedett, hogy Barabás Béla zászlója, melyre a »függetlenségi« elvek vannak felírva, újból győzedelmeskedni fog, mert jelenlegi ellenjelöltje nem »függetlenségi«, mert ha az volna, akkor a kormánypárthoz tartoznék. Hétfőn Wekerle Sándor miniszterelnököt is meghívják a pártvacsorára. A függetlenségi párt a király-utczai Wassermann-féle vendéglőben értekezett, Eötvös Károlyt ünnepelve. «» TÁVIRATOK. A szerb szkupstina. Belgrád, július 15. Az igazolóbizottság jelentésének felolvasása után a képviselők letették az esküt, mire a szkupstina elnökségét megalakították. Az elnökválasztás előtt Vuics követ jelent meg az ülésteremben, akit minden oldalról igen szívélyesen üdvözöltek. Vuics a czentrumban az ó- és az ifjú radikálisok között foglal helyet. A szkupstina elnökévé Aca Sztojanovicsot választották, alelnökökké pedig Gyurics Milánt és Pracsinacsot. Török garázdaság. Konstantinápoly, július 15. Szerdán éjjel erős görög banda elfogott hét kerkorai (Karaseria kerület) kuezooláli pásztort. A banda a foglyokat a Bistricza kastélyig magával harczolta. Itt hatot a foglyok közül megöltek, egy elmenekült. A meggyilkolt foglyok holttesteit a folyóba vetették. Háború Amerikában, New York, július 15. San salvadori táviratok szerint Honduras köztársaság háborút üzent Guatemalának. Az orosz forrongás, Pétervár, július 15. A peterhofi parkban tegnap a sétáló közönség szeme láttára egy jól öltözött férfi Koslov tábornokot három revolverlövéssel leterítette. A közönség a merénylőt üldözőbe vette, ki menekülése közben még háromszor lőtt üldözőbe. A merénylőt végül elfogták. Pétervár, július 15. A meggyilkolt Kozlov tábornok politikai élettől teljesen távol állott. Azt állítják, hogy Kozlov, aki igen hasonlított Trepov tábornokhoz, félreértés áldozata. A gyilkos, egy huszonhat éves fiatalember, azt hitte, hogy Trepovval áll szemben. Pétervár, július 15. A sajtó a birodalmi tanácsnak a Goremykin kormány iránt táplált bizalmatlanságát látja abban a tényben, hogy a birodalmi tanács tegnapi ülésén elhatározta, hogy az éhínség enyhítésére a kormány által kért 50 millió rubelnyi hitelt megtagadja és hozzájárul a duma által elfogadott törvényjavaslathoz, fc?- Pétervár, július 15. A P. T. U. jelentése szerint teljesen alaptalan a lapoknak az a jelentése, amely szerint az orosz kormány a külföldön újabb kölcsönt szándékoznék felvenni. E hírek valószínűleg a pénzügyminiszter ama kijelentésének rossz értelmezése folytán keletkeztek, amely szerint az ínséges lakosság segélyezésére nagyobb összegre lesz szükség. Ezeket a pénzösszegeket a kormány külföldi bankok igénybevétele nélkül fogja megszerezni. Pétervár, július 15. A kormányválság még egyre tart, tekintve hogy a koalíciós minisztérium megalakulása elé nagy nehézségek gördülnek. A hivatalban levő miniszterek lemondására és új miniszterek kinevezésére vonatkozó hírek alaptalanok. Kisenev, július 15. Zsidók ellen elkövetett kegyetlenkedések miatt ma négy rendőrt letartóztattak. Szebasztopol, július 15. Csuknin tábornokot tegnap temették a Vladimir székesegyházban, ahol Nakimov, valamint a krími háború több hőse nyugszik. Nikolajevszk, július 15. Egy czukorgyár igazgatóját tegnap, útban a bank felé, felfegyverzett egyének megtámadták és harminczezer rubelnyi összeget raboltak el tőle. A rablók egyikét letartóztatták. Egyet megöltek, a többiek elmenekültek. A köztársaság ünnepe. Páris, július 15. A város képe igen élénk. A szabadban népünnepélyeket rendeztek, amelyeken óriási közönség vett részt. A középületek pazarul fel vannak díszítve és kivilágítva. Éhező sztrájk. — Saját tudósítónktól. — A váczi állam fogházból, amelynek jó idő óta rossz hire van az országban, megdöbbentő újságot jelentenek nekünk. A fogházban elzárt szoczialisták — négyen vannak ez idő szerint az államfogházban — szombat reggel óta a legkétségbeesettebb fegyverhez nyúltak, hogy borzalmas helyzetükön segítsenek. A fegyverek — az éhezés és koplalás. Negyvennyolcz órája se nem esznek, se nem isznak és azzal a szándékkal vannak, ha panaszaikat meg nem hallgatják és nem orvosolják, inkább éhen veszejtik el magukat, semhogy tovább tűrjenek. Nem ismerjük apróra az államfogház foglyainak panaszait, mert a foglyokat annyira elzárják a külvilágtól, hogy se levélben, se szóval senkivel se közölhetik panaszaikat és bajaikat. De bizonyosnak látszik, hogy nem holmi apró panaszok és sérelmek azok, amelyek négy intelligens, fiatal, életerős embert arra a borzalmas elhatározásra bírtak, hogy inkább agyonéheztetve magukat elszenvedik e legborzasztóbb kínokat, semhogy tovább tűrjenek. Magyarországon még sohase volt hasonló eset. Csak az orosz börtönökből jött néhanéha a szomorú hír, hogy a politikai rabok a legvégső, a legrettenetesebb fegyvert választották a szabadulásra, önmaguk agyonéheztetését. Ha lehet az igazságügyminiszterrel szenvedő emberek érdekében beszélni, kérjük őt, olvassa el ezt a tudósítást és siessen az orvoslással. * Mindazt, amit sikerült a váczi esetről megtudnunk, a következőkben mondjuk el. (Az első hír.) Ladányi Ármin doktor budapesti ügyvéd, az ismeretes szoczialista védő és Tarcsay Lajosnak, az államfogházra ítélt bögötei tanítónak a védője magánúton azt az értesítést kapta, hogy a váczi államfogházban elzárt szoczialisták közt rettenetes az elkeseredés a rossz és embertelenül szigorú és durva bánásmód miatt. Az államfoglyok minden utat-módot megkísértettek, hogy panaszaikat megismertessék a külső világgal, de egyetlen kísérletük se sikerült. Panaszaikat nem terjesztették föl, leveleiket nem továbbították, rokonaikat, ismerőseiket nem bocsátják hozzájuk. Ekkor végső kétségbeesésükben a múlt héten arra határozták el magukat, hogy éhező sztrájkot kezdenek. Addig koplalnak, amíg vagy kórházba kerülnek, vagy egyikük-másikuk éhen hal és a halála révén kitudódik a váczi államfogház titka. Az említett ügyvéd, amikor ma a borzalmas hírről tudomást szerzett, a délutáni vonattal azonnal Váczra utazott, hogy közelebbi adatokat szerezzen. (Beszélgetés az igazgatóval.) Az államfogházban nem bocsátották Ladányi doktort a foglyokhoz, még akkor se, amikor ügyvédi meghatalmazással igazolta, hogy Tarcsay Lajosnak a védője, akinek az anyja és öcscse is megbízást adott neki, hogy a foglyokkal érintkezzék. Végre, hosszas huzavona után Gedeon fogházigazgató elé került az ügyvéd, a váczi államfogház új igazgatója elé, aki csak nemrég foglalta el az öngyilkossá lett Balkay helyét. Az ügyvéd megmondotta, mi járatban van. Megmondotta azt is, hogy milyen híreket hallott. — Ez belső ügy — felelte az igazgató. — Ehhez senkinek semmi köze. Az ügyvéd legalább arra nézve kért felvilágosítást, vájjon igaz-e az éhsztrájk kitöréséről szóló hír. — Tudok róla — felelt az igazgató. — Persze, hogy tudok róla és jelentést is tettem az igazságügy - miniszternek. Amíg további utasításokat nem kapok, semmiféle felvilágosítást ebben a dologban nem adok. Csak hosszas könyörgés és rábeszélés után, az okmányok és megbízatások alapján engedte meg az igazgató, hogy Ladányi doktor a saját védenczével beszélhessen. De minő feltételek mellett? Ezeket csak orosz börtönigazgató eszelhette ki. Tehát: Az igazgató és örök jelenlétében beszélhet az ügyvéd védenczével. Illetőleg kérdéseket intézhet hozzá, de csakis olyanokat, aminőkre igennel vagy nemmel lehet felelni. Amint a védő , vagy a rab egy szóval is túllép ezen az engedelmen, azonnal vége szakad a beszélgetésnek. (Az egyik éhező.) Bevezették a közös fogadó szobába Tarcsay Lajost, a bögötei tanítót, akit a papok és mágnások ellen mondott beszédéért két hónapi államfogházra ítéltek. A fogoly sápadt, a szeme beesett, csak nehezen áll a lábán. És megkezdődött a beszélgetés, amiben csak igen és nem tehetett a felelet. — Igaz-e, hogy ti szoczialisták foglyok éhezéssel sztrájkoltok ? — Igen. — Szombat reggel óta tart a sztrájk ? — Igen. — Azóta se nem ettetek, se nem ittatok semmit ? — Nem. — A szoczialisták mind részt vesznek a sztrájkban ? — Igen. — Úgy tudom, négyen vagytok most a börtönben. Te, Tarcsay Lajos, azután : Pataki József, Simkó György és Ádám György, akik sajtóvétségért kerültek ide ? — Igen. — Mind a négyen koplaltok és szomjaztok ? — Igen. Az ügyvédből most önkéntelenül kitört a főkérdés : — És miért ? Mi a panaszotok ? — Az igazgató erre hirtelen közbelépett: — Ez a kérdés a megállapodás ellenére van. Megtiltom a kérdést és feleletet. És azonnal elvezettette a foglyot. "