Az Ujság, 1906. augusztus (4. évfolyam, 209-238. szám)
1906-08-01 / 209. szám
i politika arra vezetett, hogy a huligánok összeveszítették az ostoba embereket. A zsidókérdésben nem akarunk ugyan túlságosan vérmes reményeket kelteni, minthogy azonban az oroszországi zsidók legnagyobb része az elégedetlenek közül való, ez azt bizonyítja, hogyha zsidókra vonatkozó törvényhozás hiányos és javításra szorul. Amint ezekből újólag látjuk, Szolypinnek igen nemes szándékai vannak. Hanem ezek csak szavak, amelyek elröpülnek. A világ azonban az orosz kormány cselekedeteit várja, mert ezek fogják megmutatni, hogy a sötétségnek vagy a világosságnak-e gyermeke ? (A Szolypin-kormány.) Pétervár, július 31. A Novoje Vremja egész határozottsággal jelenti, hogy az új kormány elvben már megalakult. Az új minisztériumban öt volt képviselő kap tárczát. A kereskedelmi tárcát Gucskov, a földmivelésit Lvov, a kereskedelmit Saratov veszi át. A birodalmi ellenőr tárczájára Heyden gróf vállalkozott. A zsinat főprokurátora ezentúl nem lesz a kabinet tagja. Moszkva, július 31. (Saját tudósítónk távirata.) " Szolypin miniszterelnöknek arra irányuló tárgyalásai, hogy Lipovot és a két Lvov fivért a kabinetjébe való belépésnek megnyerje, teljesen meghiúsultak. A miniszterelnök hajlandó volt ugyanis arra, hogy a vele közlött feltételeket elfogadja, de amikor azt kívánták, hogy kormánynyilatkozatban ígérje meg az óhajtott reformok megvalósítását, ezt megtagadta, azzal a megokolással, hogy ez a forradalmároknak tett engedmény jellegével bírna és csorbítaná a kormány tekintélyét. — Önök nem akarnak velünk)tartani, e szerint önök a forradalmárokkal tartanak, — jegyezte meg malicziózusan Szolypin miniszterelnök. Lvov herczeg erre mérgesen felugrott s hangoztatva, mennyire képtelen e felfogás, azt mondotta : — Sohasem fogunk a forradalmárokhoz csatlakozni, de ennek a kormánynak sem leszünk soha hívei. Ezzel a kifakadással végképp megszakadtak a tárgyalások. (A duma föloszlatása.) London, július 31. Pétervárról jelentik, hogy a föloszlatott birodalmi dumának szoczialista pártja fölhívást intézett a hadsereghez, amelyben fölszólítja, hogy ne engedelmeskedjék a kormánynak, amely nem hajtotta végre a nép által választott képviselők határozatait. A fölhívásban ráutalnak a Rosszijának a beavatkozásra szóló hírére, s már azért is kívánják, hogy a katonák ne engedelmeskedjenek a czárnak, mert ez Németországgal és Magyarország- Ausztriával megegyezett abban, hogy csapatokat küldjenek Oroszországba. A fölhívást több nyomdában titokban nyomták és furfangos módon csempészték be a kaszárnyába. Pétervár, július 31. Az államügyészség megindította a bírói eljárást azon képviselők ellen, akik Vyborgban a polgársághoz intézett felhívást készítették. Pétervár, július 31. A duma feloszlatása alkalmából rendezett hálaadó istentiszteletek a vidék számos templomában tegnap a legnagyobb nyugalomban és a lakosság óriási részvétele mellett folytak le. ( Merénylet.) Varsó, július 31. Boragot, Szahacsov kerület kapitányát agyonlőtték. A tettes elmenekült. (Miképpen készül a pogrom ?) Berlin, július 31. A Lokalanzeiger tudósítója jelenti Varsóból: Tegnap este hét órakor egy ismerősömnek a Nikoláj utcza 14. számú házában levő lakásán voltam, amely a szász kerttel határos. A lakás ablakai a kertre nyílnak, amelyben, szombat lévén, sok zsidó sétált. Egyszerre lövés dördült fel. Az ablakhoz léptem és láttam, amint a közönség, bár nyugtalankodva, de szépen rendben a kert kijárója felé , haladt. Egy ideig csend volt, de öt percz múlva gyorsan egymásután négy-öt lövés hallatszott s ezután szinte ijesztő gyorsasággal következtek a lövések egymásután s most azt láttam, hogy asszonyok, férfiak és gyermekek vad futásban menekültek a Nikolás-utcza felé. Ezalatt a rendőrök szakadatlanul tüzeltek. Lesiettem s a kapualjában egy harminczhat évesnek látszó férfiút találtam, akinek a feje keresztül volt lőve ; az udvarban egy fiatal ember feküdt, akinek combja volt keresztüllőve. Az önkéntes mentőknek telefonoztam, akik tíz perc múlva megjelentek. Azt hallom, hogy még öten sebesültek meg, akik közül ketten már meghaltak. A rendőrség jelentése néhány lövésről tesz említést, amelyet ismeretlen emberek tettek és nem mondja meg, hogy a rendőrök lőttek. Mint szemtanú megállapítom, hogy a rendőrök voltak azok, akik lőttek és akik a Nikolás utcza 14. számú háza előtt egy embert agyonlőttek és egy másik embert megsebesítettek. Általánosan azt hiszik, hogy az első lövést egy provokátor tette, és pedig azért, hogy pogromot idézzen elő. (Anarchia a Kaukázusban.) Jelizabethpol, július 31. A távirati összeköttetés öt napi szünetelése után jelentik, hogy az örmények és tatárok közötti küzdelmek még egyre folynak. Susában, ahol sok ember életét vesztette, helyreállt a nyugalom. A békét a hatóságok és a városi képviselőtestület közvetítette. (Ég a livádiai czári kastély.) Páris, július 31. A Matin jelenti Odesszából: A livádiai czári kastély, amelyben a czári család minden esztendő őszén néhány hetet szokott tölteni, lángban áll. Ezt a hírt más oldalról még nem erősítették meg. A czári család az idén a rendesnél korábban akart Livádiába átköltözni, mert ott nagyobb biztonságban vélte magát. Trepov ezelőtt néhány nappal járt Krimiában, hogy előkészületeket tegyen a czári család ott tartózkodására. (Sztrájk.) Jekaterinoszlav, július 31. Egy franczia társaság és a Rocsinkov-, Karpov- és Lidhev-társaság tulajdonát képező tizenöt szénbánya munkásai, számra mintegy 6000-en sztrájkba léptek. A főkormányzó a sztrájkterületre utazott. Csapatok is indultak oda. A sztrájk okai gazdasági természetűek. Odessza, julius 31. Hétszáz munkás, aki már hat hét óta sztrájkol, tegnap a Sándor-parkban gyűlést tartott. Egyszerre rendőrök és katonák vették őket körül s fölszólították őket, hogy aláírásukkal kötelezzék magukat arra, hogy holnap ismét munkába állnak. Százötven munkást, aki vonakodott ezt megtenni, letartóztattak s holnap mindnyájukat kiutasítják a városból. Kalkutta, julius 31. A keleti vasutak alkalmazottai sztrájkba léptek. A sztrájkolók a vasúti gátat szét akarták rombolni, ebben azonban az alkalmazottak azon része, mely nem csatlakozott a sztrájkólókhoz, megakadályozta őket. A sztrájkolók tegnap gyűlést tartottak, amelyen mintegy kétezren vettek részt. A gyűlésen több szónok arra szólította fel az alkalmazottakat, hogy tartsanak ki a sztrájkban. ■■■ . ~ , Stockholm, julius 31. A Nia Daglid Allahanda újság helsingforsi jelentése szerint Stveaborg erődön az elmúlt éjjel zendülés tört ki. Nagy puska- és ágyutüzelés, továbbá kiáltások voltak hallhatók. Sebesülteket csónakokon szállítottak el az erődből. Hír szerint a zendülők hatalmukba kerítették az erődöt. A tisztek családjait a városokba telepítik át. " - Pétervár, július 31. (Saját tudósítónktávirata.) A novgorodi helyőrség fellázadt. Moszkvából sürgősen csapatok mentek Novgorodba, amely a lázadók kezén van. Hir szerint a lázadók a bazárokat kezdték kirabolni. A hir még nincs- e megerősítve. Stockholm, julius 31. A Svenska Telegrammbureau helsingforsi jelentése szerint az elmúlt éjjel Sveaborg erődön zendülés tört ki. A tüzérség is a zendülők pártjára állott, míg a gyalogság hű maradt a kormányhoz. A zendülők ágyukkal is lőttek. Hir szerint a halottak és sebesültek száma meghaladja az ötszázat. Az erőd legnagyobb része a zendülők kezében van. Skattundenben is zendülés tört ki; a tiszteket elfogták , a zendülők vezéreket választottak. Egy tisztet megöltek, egyet megsebesítettek. A »Rinn« czirkáló őrködik az erőd felett. (Zendülő hadsereg.) AZ ÚJSÁG Szerda, augusztus 1, C© 6» KÜLFÖLD. Ollivier Emil a franczia-olasz-osztrák szövetségről. A római Giornale d’Italia a minap közzétett egy levelet, amelyet Viktor Emánuel olasz király intézett III. Napóleon franczia császárhoz. Ebben a levélben az olasz király azt az eszmét vetette föl, hogy franczia-olasz-osztrák hármas szövetséget kellene létesíteni. III. Napóleonnak abban az időben Ollivier Emil volt a miniszterelnöke, aki tudvalévően még ma is él Parisban. A Magyar Nemzet párisi munkatársa felkereste az agg államférfiút és megkérdezte, vájjon miért nem jött létre az olasz király levelében megpendített szövetség ! Ollivier ezeket válaszolta : — Sok olyan dolog van ez ügy körül, amit senki sem tud, amit senki sem irt meg és nem is fog megírni, de amit szívesen elmondok önnek.. Tudja meg a közvélemény a teljes igazságot. Ha az olaszok csak azt követelték volna, ami II. Viktor Emánuel levelében feltételül van szabva, mi okvetlenül megkötöttük volna a szövetséget, de Itália mást is kívánt. Az olasz király a pápai terület kiürítését követelte; a miniszterek azt kívánták, hogy a császári kormány kötelezze magát arra, hogy nem interveniál Olaszországba, ha bármi is történik az egyházi állammal, ami annyit jelentett, hogy Itália akár el is foglalhatja Rómát. Azt állították annak idején, hogy Eugénia császárné keze van a dologban. De ez nem áll. A császárnénak csodálatos politikai intelligenciája volt, nem avatkozott az élerbe, a császár maga utasította vissza ezt a feltételt, melyet nem tartott összeegyeztethetőnek a franczia becsülettel. A császár nem hagyhatta így cserben a pápát. Ez gyávaság lett volna. Hiszen a pápa keresztapja volt a császár fiának, tehát az olasz feltétel abszurd volt. A három uralkodó leveleket váltott egymással, melyeknek lényege az volt, hogy veszély esetén egymást fegyveresen támogatják. Becsületszavukra mondották ezt s mikor a franczia-német háború kitört, III. Napóleon emlékeztette k is őket ígéretükre. Levelek vannak kezemben, a melyekben I. Ferencz József császár és II. Viktor Emánuel király kijelentik, hogy hajlandók a segítség megadására, de mert hadseregük békeállományban van, idő szükséges arra, hogy hadilábra helyezkedjék. De elkövetkeztek az első vereségek ; a császár elbukott s vele a szövetség csirájában elpusztult. Ha a császárság megmarad, meg vagyok győződve róla, hogy akár katonailag, akár diplomácziailag beavatkoztak volna s nem engedték volna meg, hogy Francziaország területi egységét megcsorbítsák, de a franczia nemzetnek nem mentek segítségére. Ők a császárnak mint nemes embernek kötelezték magukat erre, s III. Napóleon császárságának megszűntével ez a kötelességük meg is szűnt, vagyis a franczia respublika Francziaországnak Elszász- Lotharingiába került. Uralkodók találkozása. Páriából jelentik, hogy a Figaro pétervári tudósítója arról ér,tesült, hogy a czárnak és a német császárnak a nyár folyamán való találkozása befejezett dolog. A czár nem megy el Németországba, hanem a találkozás a Finn-tengeren, Björkö sziget közelében augusztus hónapban fog megtörténni. A találkozás napját még nem állapították meg. Vilmos császár ezelőtt két héttel, július 16-án, a czárnak táviratot küldött, amelyben találkozásra hívta meg. A czár azonnal elfogadta a meghívást, de arra kérte Vilmos császárt, hogy a Pétervárott készülődő és július 26-ika óta ismereteseseményekre való tekintettel halaszsza el a találkozást.