Az Ujság, 1907. június (5. évfolyam, 143-155. szám)
1907-06-16 / 143. szám
_ _________AZ ÚJSÁG Vasárnap, június 16. képviselőházba. A legeltetés kérdésében hajlandó megvizsgáltatni a helyszint egy erdész és gyakorlati gazda által, a ki az állattenyésztés érdekeit is szemügyre veszi s akik jelentést tesznek arról, hogy micsoda területeket kellene a legeltetés czéljaira átengedni. Felkérte Mezőssy Béla államtitkárt, hogy a Székelyföldön személyesen győződjék meg a viszonyokról. Hangoztatta végül azt is, hogy olyan időben, amidőn a székelyekről senki sem beszélt, létesítette a székelyföldi akciót. Orbán Ottó báró megköszönte a miniszter érdeklődését a székelyföldi dolgok iránt s ezután Kossuth Ferencz kereskedelmi miniszternél tisztelgett a küldöttség. Kossuth Ferencz legnagyobb örömének adott kifejezést afelett, hogy maga körül láthatja a székelyeket, a kik iránt gyermekkora óta mindig a legnagyobb rokonszenvet viseltetett és akik abban az időben, midőn Erdély volt a magyar független államiság utolsó védbástyája, a bástyaormokon vitéz katonák voltak. Szivén viseli a székelyek anyagi érdekeit is és reméli, hogy tevékenysége, ha nem is a közel jövőben, de mindenesetre megtermi áldásos gyümölcseit. P* A képviselők ezután a küldöttség számos tagját mutatták be a miniszternek, ki kezet szorított s beszélgetésbe elegyedett velük. Egy idős parasztgazda elsárgult papírlapot húzott elő zsebéből: Kossuth Lajos egy levelét, melyet a székelyekhez intézett. A székelyek végül föltelepedtek a képviselőház karzatára, de hamar elunták a gyönyörűséget, mert csak horvát szót hallottak. A székely küldöttség tagjai délután a József főherczeg-szállóban értekezletet tartottak, amelyen Orbán Ottó báró, Betegh Pál lapszerkesztő, Nagy György és Sümegi Vilmos országgyűlési képviselők nagy részletességgel felvilágosították a küldöttség tagjait azon nyilatkozatok jelentőségéről, amelyeket ma délelőtt Kossuth Ferencz kereskedelemügyi és Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter adott a küldöttségnek. — Az alkotmánybiztositékok ellen. Prágából telefonálják lapunknak, hogy Czernin Ottokár gróf, volt reichsrathi képviselő a »Bohemia« mai számában hosszabb czikket közöl, a melyben a magyar alkotmánybiztositékok kérdésével foglalkozik. Czernin gróf élesen tiltakozik az ellen, nekem már csak egy szélem van : az, hogy végrehajthassam ezt az elhatározásomat! Tudom, hogy ezt a szért lesve, nem szabad elárulnom magamat, nem szabad sejtetnem a szándékomat, mert az ostobák őrültnek tarthatnának és meghiúsíthatnák a tervem végrehajtását. Meglátod, óvatosabb leszel, mint valaha és senki se fog gyanítani semmit, addig a pillanatig, amikor : gyere elé parabellám, beléje mind a hatvannégy golyót! ... S a szemében valami iszonyú fény égett. Azt már nem tudom, hogyan kerültem ki a szobából. Azt se volnék képes elmondani, micsoda lelki küzködésen mentem át. Csak azzal számolhatok be, hogy miképpen alkudtam meg a lelkiismeretemmel. Nem mertem elárulni a beszélgetésünket, csak annyit mondtam a legközelebbi rokonainak, hogy figyeljék meg Richárd bácsit. Hivatkoztam arra, hogy furcsákat beszél, néha összefüggéstelenül . . . aztán valami sajátságos fényt látok a szemében . . . figyeljék meg és figyeltessék meg orvossal, de nagyon óvatosan . . . mert hiszen vannak ravasz őrültek is, akik semmivel se árulják el magukat, amíg a rögeszméjük nem kerül szóba. Megfigyelték, megfigyeltették és nem vettek észre rajta semmit, amit a legkevésbé is gyanúsnak találhattak volna. A családban elvégezték, hogy halluczinálok és hogy egyelőre semmi ok sincs a szanatóriumi kezelésre. Ha csakugyan mutatkozni fog valami gyanús jelenség, azt még idejekorán, igen hamar észre fogják venni — a hivatalában. De ott se vettek észre semmit. És engem még jó sokáig gyötört a halálos aggodalom : ha egyszer lelő valakit az utczán hogy a korong Magyarországnak még további engedményeket tegyen. Érvelése abban csúcsosodik ki, hogy az alkotmánybiztosíték Magyarország részére nem önczél, hanem csupán eszköz arra, hogy ennek védelme alatt az uralkodó jogait csorbítsa és a koronát a 48-as diktatúra jármába hajtsa. A czikkíró ezután a korona és a parlament harczát két hadvezér küzdelméhez hasonlítja, amelynek során az egyik arra akarja hinni ellenfelét, hogy sánczokat emeljen neki, amelyek mögül azután fedve annál inkább támadhassa őt. Adandó körülmények között még megismétlődhetik a Fejérvárykorszak a maga királyi biztosaival. Ezt a végső fegyvert nem szabad kiadni a kézből. Mert ha ezt tenné a korona, akkor magát is, minden utódját is alternatíva elé állítaná : vagy alá kell vetnie magát a parlament diktatúrájának, vagy be kell hoznia a katonai diktatúrát. Tisza István gróf és Bihar megye. Nagyvárasról telefonálja tudósítónk . Bihar vármegye első (politikai) szakosztálya ma délelőtt 10 órakor ülést tartott, amelyen mintegy hatvan bizottsági tag vett részt. Az ülést Glatz Antal főispán nyitotta meg s üdvözölve a résztvevőket, bejelentette, hogy az I. szakosztály elnökévé Tisza István grófot jelöli. A bizottsági tagok nagy lelkesedéssel fogadták e kijelentést s Tisza István grófot egyhangúlag megválasztották. Az elnöki széket ezután, arra való tekintettel, hogy Tisza gróf csak hétfőn érkezik Nagyváradra, Sahlenberg Károly foglalta el. A napirend legérdekesebb pontja volt Szatmár vármegye átirata a kormány üdvözlése tárgyában. Az előadói javaslat azt ajánlja, hogy az átiratot egyszerűen vegyék tudomásul. A vármegye ez állásfoglalását Miskolczy Ferencz alispán okolta meg, kifejtve, hogy a kormány ténykedésében a somogy megyei bizalomkérő átirat elvetése óta sem állott be változás. Glatz főispán e szavaknál tagadólag int. A bizottsági tagok az előadói javaslatot egyhangúlag elfogadták. Bizottsági ülések. A képviselőház igazságügyi bizottsága kedden, június 18-án délután öt órakor az országház IV. számú termében ülést és az ártatlan ember halálának én leszek az oka ! . .. Hanem azért esztendőkig nem mertem kivallani a beszélgetésünket. Amikor végre mégis csak nekifohászkodtam és elmondtam egy másik nagybátyámnak, ez azt felelte : — Vagy álmodtál, vagy Richárd veled szemben valami kegyetlen tréfát engedett meg magának, ami különben éppen nem hasonlít hozzá. Kezdtem azt hinni, hogy igaza lehet. Kértem, ne áruljon el Richárd bácsi előtt , nem is árult el. Elég az hozzá, Richárd bácsi sohase hajtotta végre rettenetes tervét, a hatvannégy golyót sohase röpítette bele senkinek a gyomrába. Hanem e helyett mi történt ? A rám nézve oly emlékezetes naptól fogva Richárd bácsit mintha kicserélték volna. Mialatt folyton kereste az utczán azt az embert, aki a legjobban megérdemli, hogy lakoljon a többiért, a föllépése nagyon megváltozott. Amilyen türelmes és jámbor volt addig, olyan türelmetlenné, követelőzővé és erélyessé vált. Mindenkivel szemben akkora támadó kedvet és ellentmondást nem tűrő harezra készséget tanúsított, hogy általánosan tisztelni kezdték. Része van-e benne annak is, hogy a szeme néha igazán félelmetes volt ? . . . nem tudom, de az bizonyos, hogy tíz év alatt épp olyan gyors karriert csinált, mint amilyen lassan haladt addig. Csak egy pár éve, hogy meghalt, de ekkor már régóta curiai tanácselnök volt. Az utczán érte a szélütés s a parabellumot ott találták a kabátja zsebében. tart. Tárgy: A curiai bíráskodásról szóló törvényjavaslat. A képviselőház közgazdasági bizottsága csütörtökön, június 20-án délután öt órakor az országház I. számú termében ülést tart. Tárgysorozata : 1. Az autonóm vámtarifáról és a pozsonyi országhatárszéli h. ,é. villamos vasút engedélyezéséről, a kereskedelemügyi miniszter törvényjavaslatairól szóló jelentések hitelesítése. 2. A német birodalommal 1891. évi deczember hó 6-án kötött kereskedelmi és vámszerződéshez tartozó, 1905. évi január hó 25-én kötött pótszerződés és az ennek életbeléptetésére vonatkozó »nyilatkozat« beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat. 3. Az Olaszországgal 1906. évi február hó 12-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat. 4. A Belgiummal 1906. évi február hó 12-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat. 5. Az Oroszországgal 1906. évi február hó 15-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat. 6. Az Ethiopiával 1905. évi márczius hó 21-én kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat. 7. Az Olaszországgal az ingó- és ingatlan javak megszerzése és birtoklása tárgyában 1906. évi február hó 11-én kötött egyezmény beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat. 8. A földmivelésügyi miniszter törvényjavaslata a német birodalommal 1605. évi január hó 25-én kötött állategészségügyi egyezmény beczikkelyezéséről. 9. A földmivelésügyi miniszter törvényjavaslata az Olaszországgal 1906. évi február hó 11-én kötött állategészségügyi egyezmény beczikkelyezéséről. 10. A kereskedelemügyi miniszter jelentése a határszéli községek ipari és kereskedelmi üzleteire vonatkozó kivételes vasárnapi munkaszüneti szabályoknak Petrozsény, Vulkány és Lupény, hunyadvármegyei határszéli községek területére nézve történt hatályon kívül helyezéséről. 11. A kereskedelemügyi miniszter jelentése a m. kár. iparfelügyelők 1905. évi ipari tevékenységéről. 12. A kereskedelemügyi miniszter jelentése Fiume város és Susák község vasárnapi munkaszünete tárgyában. — A vármegyei tisztviselők hitelviszonyai. Popovics Sándor államtitkárnál a Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesületének felkérése következtében ma délelőtt képviselőkből álló küldöttség tisztelgett, arra kérve az államtitkárt, hogy az országos egyesületnek azt a kérését, mely a vármegyei tisztviselők hitelviszonyainak rendezését czélozza és amelyre vonatkozólag Wekerle Sándor dr. miniszterelnök a múlt héten kedvező ígéretet tett, a maga részéről, is támogassa és elintézését sürgesse meg. Popovics államtitkár kijelentette a küldöttségnek, hogy már arra való tekintettel is, hogy az országos egyesület kérelméhez kétszáznál több országgyűlési képviselő járult hozzá, a kérelmet rövidesen áttanulmányozza és a miniszterelnök intencziója szerint hozza meg a döntést. A küldöttség, melyben résztvettek Szivák Imre, Zichy Vladimir gróf, Czobor László, Horváth József (marosujvári) és Rudnyánszky György országgyűlési képviselők, az államtitkár válaszát megnyugvással fogadta. Komédiázás. — A képviselőház ülése. — Mi csinálta a törvényhozásban az indítványozás komédiáját ? Az elsőket szülte a megrendelés. Egy csomót szült a szereplési viszketeg. Némelyiket szülte a komoly meggyőződés. Sőt olyan is van, amely valójában szemrehányást jelent. Elsikkasztott, eldugult ígéreteket, be nem váltott kötelességeket. Hát persze, hogy ilyeténképp a kormány azon van, hogy inkább egy indítvány se kerüljön sorra, csakhogy azokat eltemethesse, amik neki kellemetlenek. Halaszszuk el őszre. Ez volt ma a kiadott jelszó. És szépen elhalasztják őszre. Semmi egyéb nem marad az egész indítványháborúból, csak egy bevert fej. Minek is mondott igazat ? Persze, hogy megint horvát szó töltötte be a Házat. A karzaton ült vagy száz derék székely ember. Csak hallgatták, csak hallgatják egy ideig, hogyan intézik az ország sorsát s odalenn a törvényhozó uraságok. Azután el-