Az Ujság, 1907. július (5. évfolyam, 156-181. szám)
1907-07-02 / 156. szám
a gróf, vagy Wekerle Sándor a képviselőház révén adhassa tudtul a nemzetnek a régóta várt szenzácziót. A kormányelnöknél tanácskozás volt. Ennek kapcsán azt a hírt terjesztették, hogy Andrássy Gyula gróf még a mai nap folyamán beterjeszti a sokat emlegetett törvényjavaslatokat. Andrássy Gyula gróf azonban a tanácskozás után távozott a Házból s igy az interpelláczióhoz való előzetes beleegyezést nem kérhették ki tőle, a mi pedig a miniszteri értekezletet illeti, ezen — a mi értesülésünk szerint — az alkotmánybiztositékok kérdése szóba se került. A nagy port vert hír alapjául egyébként az a körülmény szolgált, hogy a közigazgatási bíróság hatáskörének kiterjesztéséről szóló törvénytervezetet a király előzetesen jóváhagyta s erről ma délelőtt telefonon értesítették a belügyminisztert. A törvénytervezet a kivételes kormányzati intézkedések lehetetlenné tétele, vagy megnehezítése czéljából a királyi biztosok, kormánybiztosok, kivételes jogkörrel felruházott főispánok delegáltatását is meg akarta akadályozni, de a király az erre vonatkozólag tervbe vett rendelkezésekhez nem járult hozzá. A törvényjavaslatot Andrássy Gyula gróf még a nyári szünet előtt a képviselőház elé akarja terjeszteni, amennyiben a mai telefonüzenet alaposnak bizonyul, s a törvényjavaslat csakugyan megkapta az előzetes szankciót. Az est folyamán a kormány közzététette, hogy a törvényjavaslat leérkeztéről szóló hír nem felel meg a valóságnak. Küldöttségek: Zenta város küldöttsége tisztelgett ma délelőtt a képviselőházban Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszternél, akit arra kértek, hogy a Zentán építendő vasútra adjon előmunkálati és építési engedélyt. Kossuth Ferencz jóindulatú elintézésről biztosította a küldöttséget. Ezután Hadik János gróf belügyi államtitkárnál tisztelgett a küldöttség, akitől azon kérelmük támogatását kérték, hogy a város által tervbe vett közkórházat az állam vegye át és építse a saját költségén, vagy ha az állam erre nem hajlandó, akkor emelje fel a kórházi ápolási díjat napi két koronára. Az államtitkár az utóbbi kérelem teljesítését kilátásba helyezte. Ujverbász községe ma délelőtt küldöttségileg tisztelgett a képviselőházban Apponyi Albert gróf vallás- és közoktatásügyi miniszternél. A küldöttség szónoka Wagner Adolf ujverbászi református lelkész volt, aki előadta, hogy az ujverbászi algimnázium a jövő évben üli meg százéves jubileumát és ez alkalomból arra kérik a minisztert, hogy engedje meg a gimnáziumnak fokozatosan főgimnáziummá való fejlesztését és ehhez egyúttal állami támogatást kérnek. Apponyi Albert gróf válaszában hangsúlyozta, hogy a délvidéki nemzetiség mindenkor hazafias érzelmű volt és az ilyen intézet alapítása még jobban mozdíthatja elő a magyar hazához való szilárd ragaszkodásukat. Ezért, amennyiben az állam pénzügyi helyzete megengedi, készséggel járul hozzá annak teljesítéséhez. A nyugdíjas tanítók küldöttsége is tisztelgett Apponyi Albert gróf közoktatásügyi miniszternél. A küldöttség arra kérte a minisztert, hogy azoknak a szegény, öreg tanítóknak, akik a magyar népnevelés előőrsei voltak és akiknek nyugdíja 4—800 korona között vltakozik, nyugdíjsegélyt adjon. A miniszter megígérte, hogy a kérést méltányos módon intézi el. Szond és Apatin községek küldöttsége Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszternél tisztelgett. A szondiak legelőit a víz teljesen tönkretette, az apatiniaknak pedig a Duna mentén fekvő földeit szintén árvíz fenyegeti. Ezért arra kérték a minisztert, hogy Apatinban téli kikötőt állítson fel, továbbá a partokat erősíttesse meg. Darányi Ignácz megemlítette, hogy mihelyt a pénzügyminiszterrel megállapodásra jut, az árvízvédelem tárgyában törvényjavaslatot szándékozik beterjeszteni. A kvóta. A közösügyi költségekhez való hozzájárulás arányának megállapítására kiküldött magyar országos bizottság jelentését ma terjesztették a Ház elé. — A bizottság — mondja a jelentés — a fenforgó körülmények között nem tartja ezét ________AZ PJSAQ________ Kedd, július 2. szerűnek, hogy a kvóta-kiszámításnál eddig használt kulcsosal szemben új alapot ajánljon. Mivel nem akarja a módszer tárgyalásával az egyezség létrejövetelét kockáztatni, mivel továbbá tudja, hogy annyi idő óta létező állapotok megváltoztatása nagyon nehéz , mivel az utolsó megállapítás óta a viszonyok lényegesen nem változtak, az eddigi számítási módot, tudniillik 34.4 : 65.6, a határőrvidéki preczipitum beszámításával, ajánlja elfogadásra. Az osztrákok azonban 42.4 : 57.6-et javasolnak. A két bizottság álláspontjának ily jelentékeny eltérése mellett a megegyezés lehetősége teljesen ki lévén zárva, a magyar országos bizottság működését befejezettneknyilvánította. Törvényjavaslat az árvízveszedelemről. A földmivelésügyi és pénzügyi miniszterek között most folynak a tárgyalások egy árvízvédelmi törvényjavaslat előkészítése czéljából. Árpád megye, Kelemen Béla dr., Szeged városa és Csongrád megye főispánja felterjesztést intézett Wekerle Sándor dr. miniszterelnökhöz, hogy az Árpád milleniumi törvényjavaslatba vegye fel egy új megye szervezését Szeged székhellyel Pusztaszer vagy Árpád vármegye elnevezéssel. A megyealakítás nem irányul a mai Csongrád vármegye ellen, hanem csak Szeged város magyarosító erejét közigazgatási kapcsolattal szándékozik átvinni a szomszédos nemzetiségi vidékre is. Barabás Béla a helyzetről. Aradról telefonálja tudósítónk , Barabás Béla országgyűlési képviselő a nevéről elnevezett asztaltársaság tegnap esti összejövetelén beszédet mondott, amelyben a többek közt a politikai helyzetről a következőleg nyilatkozott: — Én, aki odafenn meglehetősen benfentes vagyok a politikai viszonyokban, nem vagyok arra utalva, hogy politikai nyilatkozatokat tegyek , mert ha politikai nyilatkozatot akarnék tenni, csak két szót mondanék . Bizony, bizony, nagyon komiszul állunk. És ezzel elmondtam mindent. Tudom azt, hogy mindaddig, amíg a bécsi légkörben megrozsdásodott eszme ránehezedik a magyar glóbuszra, addig nem tudunk boldogulni, addig Magyarország fiai kénytelenek lehajtani fejüket, kénytelenek tűrni a mai megszégyenítő helyzetet. Arad városában minden társaságban szabad így beszélnem, de odafenn más a szerepem, mint itt. Önök csak érezzenek; ezt az érteést ne fojtsák el; érezzék, hogy a magyar gondolkodás soha sem fog meghajolni a császári akarat előtt, nem fog soha sem meghajolni az előtt a tétlenség előtt, amely rabigában, lánczba kötött kezekkel akarja ezt a nemzetet látni. A horvát obstrukczió. Alkalmazzák« a házszabályt. (Saját tudósítónktól.) A horvátok tovább technikáztak s bár a képviselőház elnöksége a kormány intencziójához képest nagyon »alkalmazta« a házszabályokat, egymás után hallgattatta el a felszólalókat, ma se jutottak tovább a pragmatika czíménél. A függetlenségi párt egy része nagyon türelmetlenül nézi ezt a régi »jó« időkre emlékeztető háborút és a horvát országgyűlés feloszlatását követeli, de a kormány tudja, hogy ezzel az obstrukciót le nem szerelheti. Az összes bizalma abban van, hogy a horvátok a horvátországi politikai helyzet miatt nem obstruálnak tovább az ötödik szakasznál s így a szólásjog mentős gyakoribb elvonásának segítségével, Kossuth környezetéből jövő hírek szerint, már július közepéig tető alá hozathatja a javaslatot. Horvátországban tovább kapizálják a magyar koalíczió hadakozását. Kimondották, hogy a bán támogatása hazaárulás és az ujbán — úgy látszik — csak hivatalnok-kormányt alakíthat, mert politikusokat nem kap maga mellé. (Az új rend.) A képviselőházban ma délelőtt az elnöki szobában tanácskozás volt, amelyben Wekerle Sándor miniszterelnök, Justh Gyula elnök s Rakovszky István, meg Návay Lajos alelnökök vettek részt. Az elnökség a Ház tanácskozásának rendjéről, a házszabályok szigorúbb alkalmazásáról, a horvát szóáradat elfojtásáról tárgyalt a miniszterelnökkel. Később Wekerle Sándor miniszterelnök, Andrássy Gyula gróf, Kossuth Ferencz, Josipovich Géza miniszterek s Szterényi József államtitkár a miniszterelnök szobájába mentek s majdnem másfél óra hosszat tanácskoztak a horvát válságról. Megállapodás történt, hogy az elnökség a házszabályokat s különösen a szólásjog megszorítását a legnagyobb energiával és szigorúsággal alkalmazza. A kormány köreiben azt is beszélték, hogy a pragmatika címének letárgyalása után egyszerre fogják megszavaztatni az egész javaslat összes szakaszait, s hogy e végből az első szakasz elé egy pótszakaszt tesznek be, amely az egész törvényjavaslat elfogadását tartalmazza. (A külföldi befolyás.) A horvátok szombaton nagyon tiltakoztak az ellen, hogy nekik a Magyarországgal való kapcsolaton kívül más törekvéseik is vannak s hangoztatták, hogy ezt a dolgot a Ház mai ülésén szóvá is teszik. Mára meggondolták a dolgot s a tiltakozást elhalasztották, mert a Szarcsevicspárttal és a szerb radikálisokkal könnyen kollizióba kerültek volna a »tiltakozás« révén. (Bánffy báró és a helyzet.) A szegedi ujpárt tegnap este — amint Szegedről jelentik — társaslakomát adott, amelyen Bánffy Dezső báró beszédet mondott. Kifejtette, hogy a helyzet ma nehezebb, mint negyvennyolcban volt. Politikai, társadalmi és gazdasági katasztrófa előtt állunk. Nem látja az uralmon lévő politikai tényezők erejét, melylyel elkerülhetnők a katasztrófát. A kiegyezés, választójog és véderő ügye két éven belül alig lesz megoldható, mert az ellentétek oly nagyok, hogy a kibontakozás majdnem lehetetlen. A horvát kérdésről beszélt ezután, a többek között ezeket mondva: A horvát kérdés a kiegyezés óta parlamentarizmusunk legnagyobb krízise, amelyből a kibontakozás majdnem lehetetlen. Mindig kifogásolta a fiumei rezoluczionistákkal való tárgyalást, mert abban a horvát-szlavón széthúzó törekvések javára szolgáló engedményt látott. A nemzetiségieknek adott engedmények a magyar állami terület egységét veszedelembe sodorják, akár a horvátok legyenek azok, akár az ország szűkebb határán belül lakó nemzetiségek. Már maga az a tény, hogy a vezérlő bizottság tárgyalásba bocsátkozott a horvátokkal, engedmény volt s ígéretet tartalmazott. Magyar hazafinak a rezoluczionisták támogatását elfogadnia nem lett volna szabad. Horvátországban, nemzedékek nőttek fel, amelyek a törvénynyel és a történelmi fejlődéssel ellentétben, horvát-szlavon-dalmát önálló állam létét hiszik és hirdetik s velünk a szövetséget csak egyelőre fogadják el, törekvésük pedig államiságunkkal és nemzeti politikánkkal homlokegyenest ellenkezik. Nem reméli, hogy Rakodczayval és a rezoluczionisták táborába hajtott emberekkel a megzavart egyensúlyt helyreállítani lehet, nem reméli ezt Wekerle energikus képviselőházi kijelentése után sem, amely éppen a lényeget hagyta burkolt homályban. Amíg a bánban a korona viczekirályt akar látni, addig a magyar állami egységnek megfelelő kibontakozás lehetetlen. Beláthatatlan az a következmény, amibe a vezérlőbizottság sodorta az országot, akkor, amikor a rezoluczionistákkal szóba állott. A képviselőházban nem lett volna szabad a horvát esküt és a horvát beszédet megengedni, mert az az állami tekintély és méltóság rovására ment, úgy elnökölni, hogy az elnöki szék mögött súgó álljon, nem lehet. Messze van még az az idő, amikor komoly politikai kormányzat fog diadalmaskodni, de hiszi, hogy a kijózanodás elkövetkezik. Ritkán beszél a képviselőházban, mert ott ma nem tűrnek ellentmondást vagy ellenkező véleményt. Egy ideig kitart még, de eljön az az idő, mikor mint kivert szarvas, szorongó szívvel félrevonul. (Ideiglenes osztályfőnökök.) • Rakodczay dr. horvát bán ideiglenesen Jaksics dr. báni tanácsosra és Smodics osztályfőnökökre bízta az osztályok vezetését. Turkovics főispán tegnap beadta lemondását. Mihálovics Antal főispán Zágrábba utazott, hogy lemondását bejelentse a