Az Ujság, 1908. július/1 (6. évfolyam, 158-169. szám)

1908-07-02 / 158. szám

Csütörtök, Július 2. AZ ÚJSÁG­ ­ A főrendiházból. A főrendiház egyesült bizottságai ma délelőtt tizenegy órakor ülést tar­tottak Széchényi Béla gróf elnöklésével. Az állat­­tenyésztés fejlesztéséről szóló javaslatot Gaál Jenő előadó ajánlotta elfogadásra. Keglevich Gábor gróf arra kérte a földmivelési minisztert, hogy a gazdasági egyesületek közreműködését az állat­­kiállításoknál vegye a jövőben is tekintetbe. Da­rányi Ignácz miniszter felszólalása után a javas­latot egyhangúlag fogadták el. A szeszadójavas­latot is Gaál Jenő ismertette s indítványozta, hogy a budapesti ipar és kereskedelmi kamara idevágó, memorandumát a bizottság ne tárgyalja. Matte­­kovits Sándor, Lánczy Leó és Halvány-Deutsch Sándor fejtegették, hogy a moslékkivitel dolgát valamiképp reparálni kell. Rudnyánszky József a javaslat változatlan fentartása mellett beszélt. Wekerle Sándor dr. miniszterelnök kijelentette, hogy a nagyiparnak elég kedvezményt adott. A moslékkiviteli tilalomra gyakorlati szempontból ő sem helyez nagy súlyt ; itt a proviantirozási érdekek irányadók állattenyésztésünk szempont­jából. Miután ez a tilalom a gyárakat üzemükben nem fogja akadályozni, a képviselőház pedig ezt a törvénybe felvétetni kívánta, a parlamenti helyzetre való tekintettel kéri a képviselőház vonatkozó határozatának fentartását. A főrendi­ház módosítása e tekintetben, minthogy alig tehető fel, hogy a képviselőház ahhoz hozzá­járulna, az egész kérdés eldöntését esetleg az őszi kampányra odázná el, a­mi nemcsak politikai, hanem főként a gyümölcsfőzésre való tekintettel közgazdasági érdekből is nagyon hátrányos volna. A javaslatot ezután változatlanul elfogadták s el­fogadták a munkásházakról szóló javaslatot is.­­ A főrendiház közgazdasági bizottsága is ülésezett Cziráky Béla gróf elnöklésével és elfogadta a rádiótelegráf egyezményről szóló javaslatot. a kormány kijelentette, hogy ha e sürgősségi inditványokat péntekig vissza nem vonják, szom­baton nem lesz ülés.­­ A szeszadójavaslat Ausztriában, Bécsből telefonálják lapunknak . A miniszterelnöknél tar­tott mai értekezlet sem döntött véglegesen a szesz­adójavaslat sorsáról. A döntést a pártelnökök e­­napokban tartott értekezletére hagyták. A mai tanácskozáson Beck báró miniszterelnök ezúttal is az ismeretes munkaprogramul mellett foglalt állást, a­melynek elintézése június havának jó­részét igénybe venné. A pártelnökök nagy része hajlandónak nyilatkozott arra, hogy a­ kormány intenc­ióinak megfeleljen. Ama nehézségek követ­keztében, a­melyeket a német—cseh képviselők négy sürgősségi indítványa okoz a kormánynak, tisztán elméleti s vonatkozik Wagnernek arra a röpiratában olvasható jóslatszerű hitére, hogy »a művészeteket csak az operában reméli teljes érvényre juttatni s egyiknek sem igér jövőt önállóan, hanem csak a jövő zenéjében­. Ajánlja a gordiusi bog kettévágására : fordul­jon a Zenészeti Lapok egyenesen a forráshoz, Wagnerhez, s tudja meg tőle, hogy törekvését Arany helyesen értette-e úgy, a­hogy mondja ? Ha tőle rájuk kedvező választ nyernek, ő örö­mest visszaveszi állítását. Ugyane czikkében vannak még helyes nyilatkozatai a zenei mű­­f­or­mákról is, arra az ujra felhánytorgatott vádra pedig, hogy Wagner-operát nem hallott még s igy nem is szólhat a kérdésre, utoljára igy felelt : »A Zenészeti Lapok tagadják, hogy Wagner elméletét zenéje hallása nélkül meg­érthetnék. Ide Wagner éppen azért írta az Oper und Drama-t, mert zenéjét maguk a németek sem akarták megérteni. Egyébiránt szomorú elmélet az, melyet a megérthetés ked­véért énekelve kell előadni, s ha a Zenészeti Lapok ezt fogják Wagner elméletére, nem mellette beszélnek«. Arany helyesen érezte azt, hogy a művészetek mindenikének vannak a kifejezés módjában oly különös jellemvonásaik, melyek azoknak külön, önálló léteit követelnek, s a művészetek egymásba olvadását meg fogják mindenkor akadályozni. E hitét fejezte ki polémiájában, az egyetlenben, a melyet vívott s a mely eléggé érdekes arra, hogy Arany hátrahagyott dolgozatai új kiadásába majd egész terjedelmében felvétessék. Nem költészet Arany helyes felfogása sze­rint önző gondolatok versbe foglalása sem. Ily értelmű nyilatkozatát azon alkalomból tette, hogy valaki egy verset küldött be hozzá, melyben a rossz termésen jajgat, humor nélkül panaszolva any­agi kárát. »Fájdalom. — szól Arany — hogy mind igaz, a mi benne van. De hogyan esik, hogy az éhség jajkiáltása még nem költészet, s a jövő aratás reménye nem hozza meg a költői kiengesztelést ? . . . Az egész mintegy oda látszik kimenni, hogy a hazaszeretet egy a test vermek szeretetével.­­ Ha a száműzöttnek, hontalannak nagyobb, nemesebb fájdalma nem lehetne, mint az éhség , akkor helyeselnék e költemény alap­eszméjét , de az anyagi szenvedéseket enyhít­sük, a mint tudjuk, s ne énekeljük meg«. Elitélte végül, hogy a művészetnek tár­gyaihoz való viszonyát illető megjegyzéseivel végezzünk, az alakítás nélküli rúmnak eredeti­ség czimén pőrén versbe való hurczolását. Szász Károly, bírálatában Vida József Nemzeti Koszorú czimü verskötetéről, dicsérettel emelte ki a De már több bort czimü vers végét, mint »eredetit, mely e versben mindent felülmúl«. Az akkori korcs-lírára oly jellemző strófa ez : Elvégre azt is megérem, hogy borrá válik a vérem. T­e nem bánom biz én ezt sem, Csapra ütöm, kieresztem,­­S visszatöltöm gégémen — és . . . Ez lesz aztán vérkeringés ! Arany, erős reális érzékével, nem csengő­­bongó szók gyűjteményének tekinté a verset, hanem szeretett végére járni annak, hogy mit is jelent valójában ? Így tett most is, s ezt találta : »Az eredetiségre nincs panasz , de fessük a képet: a torzkép komikumával sem fog hatni. Egy vízkóros (vagy ha tetszik : borkóros) szörny fog állni előttünk, ki saját testéből csapolja s dőzsöli a nedvet! Ez hatá­rozottan fut«. Terünk kicsinysége miatt még csak egy nyilatkozatát emeljük ki, melyben a helyes műélvezet főszempontját jelöli meg, s a­melyet nem ártana mostanság sem némelyeknek meg­­szívlelniök. Arany szerint minden költői művet kerek egységében kell tekintenünk. Fejletlen műszlésű az, ki valamely művet a belőle ki­szedhető úgynevezett szép mondások, kifejezé­sek szerint értékel. Márki József A magyar költészet rövid ismertetése czimű könyvének uj kiadásához egy trópus, vagy mint ő e szót magyarította : forda (­** fordulat)-gyűjteményt mellékelt, jeles költőinkből kiszemelve. Arany ezt a florilegiumot a következő indokolással ítélte el : »Már hogy ily, az egész koszorúból kitépett virágok, vagyis inkább a virág egyes szirmai összehalmozva mi jó hatással lesznek az esztétikai érzék fejlődésére, azt nehéz volna megmondani. Eddig is az volt nagy bajunk, hogy a költői műveket nem összes hatásukban, hanem egyes szép mondataikban bírtuk csupán méltánylani; az ily frazeológia pedig már kezdetben arra szoktatja a fiatalságot, hogy a költészetet csupán egyes czifra mondatok aggre­gátumának tekintse«. Emlékezzünk Macaulay­­nak hasonló értelmű nyilatkozatára Shakes­peare úgynevezett szép soraira vonatkozólag. »Shakespeare remek színművei kevesebbet vesz­tenének, ha mindazon helyektől megfosztanék, melyeket rendesen »szép helyek«-nek neveznek, mint e helyek vesztenek, ha a darabtól el­különítve olvastatnak.« Byronról írt essay-jét, melyből ez idézet való, ismertette akkoriban Arany lapja, mutatványt is adott belőle, s nem valószínűtlen, hogy Arany fent idézett soraiban Macaulay idevágó fejtegetését alkalmazta. De hogy mily egészséges, egyéni feldolgozással, azt a tétel teljesen eredeti formában való ki­fejezése (a szirmaira tépdesett virág hasonlata) is mutatja. A többi apróságban szól a kritika fel-­é: A horvát bán üdvözlése. Zágrábból jelen­tik, hogy Bauch báró bán ma délelőtt fogadta a kormány és a hatóság üdvözletét belső titkos taná­csossá történt kinevezése alkalmából. Az osztály­­főnökök, Zágráb, Varasd, Pozsega és Verőcze­­megye főispánjai, továbbá a hatóságok és hiva­talok fejei élén Crnkovics Miklós dr. osztályfőnök üdvözölte a bánt, azt hangoztatva, hogy a kitün­tetés által a korona kifejezésre juttatta, hogy az igazság a bán oldalán van. Rauch báró bán meg­köszönte az üdvözlést és megjegyezte, hogy a kitüntetés nem személyének, hanem méltóságá­nak szól. Érdemei nincsenek, mert hiszen ő csak a korona parancsait, tehát kötelességét teljesítette híven. Számít ezentúl is munkatársai buzgó támo­gatására és hűségére, mert ezek nélkül nem képes megvalósítani czéljait. A császár és király élteté­sével végezte beszédét. A bánt ma délelőtt Poszi­­lovics érsek, Drohobeczky püspök és Gerba had­testparancsnok is üdvözölték.­­ A nemzetiségi párt értekezlete. Az ország­gyűlési nemzetiségi párt ma tartotta Mihályi Tivadar dr. elnöklésével a nyári szünet előtt utolsó értekezletét. Az értekezlet a folyó ügyeken kívül tanácskozás tárgyává tette az általános politikai helyzetet. Konstatálta, hogy mind a politikai helyzet megítélése, mind a párt politikai czélja és a harcz eszközeinek megválasztása tekin­tetében a párt tagjai között a legteljesebb egyet­értés uralkodik. A párt változatlanul fentartja a nemzetiségi programmot, melyért el van hatá­rozva tovább is lankadatlanul küzdeni. A párt eddigi működésének eredményességét a kiadott kommüniké szerint mi sem bizonyítja jobban, mint az a kapkodó igyekezet, melylyel a kormányhoz közel álló körök a közvéleményt egy »mérsékelt« nemzetiségi párt alakításáról kolportált, merőben alaptalan h­írekkel tévedésbe ejteni törekesznek. Az értekezlet elhatározta több nagy népgyűlésnek az általános választói jog és a párt szervezése érde­kében leendő megtartását, melyeknek előkészíté­sével az elnökség mellé kiküldött bizottságot bízta meg. Végre megállapított­a nagyjában a beszámoló beszédek sorrendjét, melyekre, tekintettel a vá­­ ­­ lasztók nyári nagy elfoglaltságára, csak augusztus­ban kerülhet a sor. «* A függő államadósságok. A képviselőház számvizsgáló bizottsága csütörtökön délután ülést tart, a­melynek tárgya a függő államadósságokat felülvizsgáló bizottság számadásai. — Justh, Rakovszky, Návay. A képviselőház mai ülésén a birtokrendezési javaslat napirendre tűzésénél Rakovszky István és a néppárt tüntető felvonulást rendezett, a­melyről az első pillanatban nem volt megállapítható, várjon az elnöknek szól-e, vagy a kormánynak, avagy éppen a kor­mány pártjának. A mint beavatott helyről értesí­tenek bennünket, a dolog egy megáll­apodás fen­tartását czélozta, a­melyet a kormány tudtával a Ház elnökei, Justh, Návay és Rakovszky kötöttek. A megállapodás úgy szólott, hogy a végrehajtási novella után újabb törvényjavaslatot nem tűznek már a nyári szünet előtt napirendre. Justh és Rakovszky tulajdonképpen e végből is voltak ma a Házban, különben elmaradhattak volna, mivel a Ház már szabadságot adott nekik. Ma, mikor azt hallották, hogy Günther mindenáron napirendre akarja tűzetni a javaslatot s Návay a megbeszé­lés ellenére is hajlandó a miniszter akaratának támogatására, elhatározták, hogy a dolgot nem en­gedik simán keresztül. Rakovszky fellépése za­varba hozta Návayt s igy esett azután, hogy a hol­napi ülés napirendjének megállapításánál a végre­hajtási novella tárgyalásának folytatásáról meg is feledkezett s most, ha valaki szőrszálhasogatásra vállalkoznék, azt is vitathatná, hogy a birtokrende­zésen kívül holnap a végrehajtási novellát tárgyal­hatják-e. A néppárt a képviselőház holnapi ülésén valószínűleg szóvá teszi a dolgot, a­miből még érde­kes bonyodalom fejlődhetik.­­ A városok háztartása. A városok kép­viselőinek Thaly Kálmán országgyűlési képviselő elnöklete alatt tartott értekezlete szűkebb körű albizottságot küldött ki a városok háztartásának rendezése tárgyában. Ez az albizottság holnap, csütörtökön, déli tizenkét órakor a képviselőház­ba­n ülést tart. *­ Az Interparlamentáris konferenczia. Az interpar­lamentáris konferenczia ülését máról holnapra, csütörtök délután négy órára halasztották.

Next