Az Ujság, 1908. július/1 (6. évfolyam, 158-169. szám)
1908-07-02 / 158. szám
Csütörtök, Július 2. AZ ÚJSÁG A főrendiházból. A főrendiház egyesült bizottságai ma délelőtt tizenegy órakor ülést tartottak Széchényi Béla gróf elnöklésével. Az állattenyésztés fejlesztéséről szóló javaslatot Gaál Jenő előadó ajánlotta elfogadásra. Keglevich Gábor gróf arra kérte a földmivelési minisztert, hogy a gazdasági egyesületek közreműködését az állatkiállításoknál vegye a jövőben is tekintetbe. Darányi Ignácz miniszter felszólalása után a javaslatot egyhangúlag fogadták el. A szeszadójavaslatot is Gaál Jenő ismertette s indítványozta, hogy a budapesti ipar és kereskedelmi kamara idevágó, memorandumát a bizottság ne tárgyalja. Mattekovits Sándor, Lánczy Leó és Halvány-Deutsch Sándor fejtegették, hogy a moslékkivitel dolgát valamiképp reparálni kell. Rudnyánszky József a javaslat változatlan fentartása mellett beszélt. Wekerle Sándor dr. miniszterelnök kijelentette, hogy a nagyiparnak elég kedvezményt adott. A moslékkiviteli tilalomra gyakorlati szempontból ő sem helyez nagy súlyt ; itt a proviantirozási érdekek irányadók állattenyésztésünk szempontjából. Miután ez a tilalom a gyárakat üzemükben nem fogja akadályozni, a képviselőház pedig ezt a törvénybe felvétetni kívánta, a parlamenti helyzetre való tekintettel kéri a képviselőház vonatkozó határozatának fentartását. A főrendiház módosítása e tekintetben, minthogy alig tehető fel, hogy a képviselőház ahhoz hozzájárulna, az egész kérdés eldöntését esetleg az őszi kampányra odázná el, ami nemcsak politikai, hanem főként a gyümölcsfőzésre való tekintettel közgazdasági érdekből is nagyon hátrányos volna. A javaslatot ezután változatlanul elfogadták s elfogadták a munkásházakról szóló javaslatot is. A főrendiház közgazdasági bizottsága is ülésezett Cziráky Béla gróf elnöklésével és elfogadta a rádiótelegráf egyezményről szóló javaslatot. a kormány kijelentette, hogy ha e sürgősségi inditványokat péntekig vissza nem vonják, szombaton nem lesz ülés. A szeszadójavaslat Ausztriában, Bécsből telefonálják lapunknak . A miniszterelnöknél tartott mai értekezlet sem döntött véglegesen a szeszadójavaslat sorsáról. A döntést a pártelnökök enapokban tartott értekezletére hagyták. A mai tanácskozáson Beck báró miniszterelnök ezúttal is az ismeretes munkaprogramul mellett foglalt állást, amelynek elintézése június havának jórészét igénybe venné. A pártelnökök nagy része hajlandónak nyilatkozott arra, hogy a kormány intencióinak megfeleljen. Ama nehézségek következtében, amelyeket a német—cseh képviselők négy sürgősségi indítványa okoz a kormánynak, tisztán elméleti s vonatkozik Wagnernek arra a röpiratában olvasható jóslatszerű hitére, hogy »a művészeteket csak az operában reméli teljes érvényre juttatni s egyiknek sem igér jövőt önállóan, hanem csak a jövő zenéjében. Ajánlja a gordiusi bog kettévágására : forduljon a Zenészeti Lapok egyenesen a forráshoz, Wagnerhez, s tudja meg tőle, hogy törekvését Arany helyesen értette-e úgy, ahogy mondja ? Ha tőle rájuk kedvező választ nyernek, ő örömest visszaveszi állítását. Ugyane czikkében vannak még helyes nyilatkozatai a zenei műformákról is, arra az ujra felhánytorgatott vádra pedig, hogy Wagner-operát nem hallott még s igy nem is szólhat a kérdésre, utoljára igy felelt : »A Zenészeti Lapok tagadják, hogy Wagner elméletét zenéje hallása nélkül megérthetnék. Ide Wagner éppen azért írta az Oper und Drama-t, mert zenéjét maguk a németek sem akarták megérteni. Egyébiránt szomorú elmélet az, melyet a megérthetés kedvéért énekelve kell előadni, s ha a Zenészeti Lapok ezt fogják Wagner elméletére, nem mellette beszélnek«. Arany helyesen érezte azt, hogy a művészetek mindenikének vannak a kifejezés módjában oly különös jellemvonásaik, melyek azoknak külön, önálló léteit követelnek, s a művészetek egymásba olvadását meg fogják mindenkor akadályozni. E hitét fejezte ki polémiájában, az egyetlenben, a melyet vívott s a mely eléggé érdekes arra, hogy Arany hátrahagyott dolgozatai új kiadásába majd egész terjedelmében felvétessék. Nem költészet Arany helyes felfogása szerint önző gondolatok versbe foglalása sem. Ily értelmű nyilatkozatát azon alkalomból tette, hogy valaki egy verset küldött be hozzá, melyben a rossz termésen jajgat, humor nélkül panaszolva anyagi kárát. »Fájdalom. — szól Arany — hogy mind igaz, a mi benne van. De hogyan esik, hogy az éhség jajkiáltása még nem költészet, s a jövő aratás reménye nem hozza meg a költői kiengesztelést ? . . . Az egész mintegy oda látszik kimenni, hogy a hazaszeretet egy a test vermek szeretetével. Ha a száműzöttnek, hontalannak nagyobb, nemesebb fájdalma nem lehetne, mint az éhség , akkor helyeselnék e költemény alapeszméjét , de az anyagi szenvedéseket enyhítsük, a mint tudjuk, s ne énekeljük meg«. Elitélte végül, hogy a művészetnek tárgyaihoz való viszonyát illető megjegyzéseivel végezzünk, az alakítás nélküli rúmnak eredetiség czimén pőrén versbe való hurczolását. Szász Károly, bírálatában Vida József Nemzeti Koszorú czimü verskötetéről, dicsérettel emelte ki a De már több bort czimü vers végét, mint »eredetit, mely e versben mindent felülmúl«. Az akkori korcs-lírára oly jellemző strófa ez : Elvégre azt is megérem, hogy borrá válik a vérem. Te nem bánom biz én ezt sem, Csapra ütöm, kieresztem,S visszatöltöm gégémen — és . . . Ez lesz aztán vérkeringés ! Arany, erős reális érzékével, nem csengőbongó szók gyűjteményének tekinté a verset, hanem szeretett végére járni annak, hogy mit is jelent valójában ? Így tett most is, s ezt találta : »Az eredetiségre nincs panasz , de fessük a képet: a torzkép komikumával sem fog hatni. Egy vízkóros (vagy ha tetszik : borkóros) szörny fog állni előttünk, ki saját testéből csapolja s dőzsöli a nedvet! Ez határozottan fut«. Terünk kicsinysége miatt még csak egy nyilatkozatát emeljük ki, melyben a helyes műélvezet főszempontját jelöli meg, s amelyet nem ártana mostanság sem némelyeknek megszívlelniök. Arany szerint minden költői művet kerek egységében kell tekintenünk. Fejletlen műszlésű az, ki valamely művet a belőle kiszedhető úgynevezett szép mondások, kifejezések szerint értékel. Márki József A magyar költészet rövid ismertetése czimű könyvének uj kiadásához egy trópus, vagy mint ő e szót magyarította : forda (** fordulat)-gyűjteményt mellékelt, jeles költőinkből kiszemelve. Arany ezt a florilegiumot a következő indokolással ítélte el : »Már hogy ily, az egész koszorúból kitépett virágok, vagyis inkább a virág egyes szirmai összehalmozva mi jó hatással lesznek az esztétikai érzék fejlődésére, azt nehéz volna megmondani. Eddig is az volt nagy bajunk, hogy a költői műveket nem összes hatásukban, hanem egyes szép mondataikban bírtuk csupán méltánylani; az ily frazeológia pedig már kezdetben arra szoktatja a fiatalságot, hogy a költészetet csupán egyes czifra mondatok aggregátumának tekintse«. Emlékezzünk Macaulaynak hasonló értelmű nyilatkozatára Shakespeare úgynevezett szép soraira vonatkozólag. »Shakespeare remek színművei kevesebbet vesztenének, ha mindazon helyektől megfosztanék, melyeket rendesen »szép helyek«-nek neveznek, mint e helyek vesztenek, ha a darabtól elkülönítve olvastatnak.« Byronról írt essay-jét, melyből ez idézet való, ismertette akkoriban Arany lapja, mutatványt is adott belőle, s nem valószínűtlen, hogy Arany fent idézett soraiban Macaulay idevágó fejtegetését alkalmazta. De hogy mily egészséges, egyéni feldolgozással, azt a tétel teljesen eredeti formában való kifejezése (a szirmaira tépdesett virág hasonlata) is mutatja. A többi apróságban szól a kritika fel-é: A horvát bán üdvözlése. Zágrábból jelentik, hogy Bauch báró bán ma délelőtt fogadta a kormány és a hatóság üdvözletét belső titkos tanácsossá történt kinevezése alkalmából. Az osztályfőnökök, Zágráb, Varasd, Pozsega és Verőczemegye főispánjai, továbbá a hatóságok és hivatalok fejei élén Crnkovics Miklós dr. osztályfőnök üdvözölte a bánt, azt hangoztatva, hogy a kitüntetés által a korona kifejezésre juttatta, hogy az igazság a bán oldalán van. Rauch báró bán megköszönte az üdvözlést és megjegyezte, hogy a kitüntetés nem személyének, hanem méltóságának szól. Érdemei nincsenek, mert hiszen ő csak a korona parancsait, tehát kötelességét teljesítette híven. Számít ezentúl is munkatársai buzgó támogatására és hűségére, mert ezek nélkül nem képes megvalósítani czéljait. A császár és király éltetésével végezte beszédét. A bánt ma délelőtt Poszilovics érsek, Drohobeczky püspök és Gerba hadtestparancsnok is üdvözölték. A nemzetiségi párt értekezlete. Az országgyűlési nemzetiségi párt ma tartotta Mihályi Tivadar dr. elnöklésével a nyári szünet előtt utolsó értekezletét. Az értekezlet a folyó ügyeken kívül tanácskozás tárgyává tette az általános politikai helyzetet. Konstatálta, hogy mind a politikai helyzet megítélése, mind a párt politikai czélja és a harcz eszközeinek megválasztása tekintetében a párt tagjai között a legteljesebb egyetértés uralkodik. A párt változatlanul fentartja a nemzetiségi programmot, melyért el van határozva tovább is lankadatlanul küzdeni. A párt eddigi működésének eredményességét a kiadott kommüniké szerint mi sem bizonyítja jobban, mint az a kapkodó igyekezet, melylyel a kormányhoz közel álló körök a közvéleményt egy »mérsékelt« nemzetiségi párt alakításáról kolportált, merőben alaptalan hírekkel tévedésbe ejteni törekesznek. Az értekezlet elhatározta több nagy népgyűlésnek az általános választói jog és a párt szervezése érdekében leendő megtartását, melyeknek előkészítésével az elnökség mellé kiküldött bizottságot bízta meg. Végre megállapította nagyjában a beszámoló beszédek sorrendjét, melyekre, tekintettel a vá lasztók nyári nagy elfoglaltságára, csak augusztusban kerülhet a sor. «* A függő államadósságok. A képviselőház számvizsgáló bizottsága csütörtökön délután ülést tart, amelynek tárgya a függő államadósságokat felülvizsgáló bizottság számadásai. — Justh, Rakovszky, Návay. A képviselőház mai ülésén a birtokrendezési javaslat napirendre tűzésénél Rakovszky István és a néppárt tüntető felvonulást rendezett, amelyről az első pillanatban nem volt megállapítható, várjon az elnöknek szól-e, vagy a kormánynak, avagy éppen a kormány pártjának. A mint beavatott helyről értesítenek bennünket, a dolog egy megállapodás fentartását czélozta, amelyet a kormány tudtával a Ház elnökei, Justh, Návay és Rakovszky kötöttek. A megállapodás úgy szólott, hogy a végrehajtási novella után újabb törvényjavaslatot nem tűznek már a nyári szünet előtt napirendre. Justh és Rakovszky tulajdonképpen e végből is voltak ma a Házban, különben elmaradhattak volna, mivel a Ház már szabadságot adott nekik. Ma, mikor azt hallották, hogy Günther mindenáron napirendre akarja tűzetni a javaslatot s Návay a megbeszélés ellenére is hajlandó a miniszter akaratának támogatására, elhatározták, hogy a dolgot nem engedik simán keresztül. Rakovszky fellépése zavarba hozta Návayt s igy esett azután, hogy a holnapi ülés napirendjének megállapításánál a végrehajtási novella tárgyalásának folytatásáról meg is feledkezett s most, ha valaki szőrszálhasogatásra vállalkoznék, azt is vitathatná, hogy a birtokrendezésen kívül holnap a végrehajtási novellát tárgyalhatják-e. A néppárt a képviselőház holnapi ülésén valószínűleg szóvá teszi a dolgot, amiből még érdekes bonyodalom fejlődhetik. A városok háztartása. A városok képviselőinek Thaly Kálmán országgyűlési képviselő elnöklete alatt tartott értekezlete szűkebb körű albizottságot küldött ki a városok háztartásának rendezése tárgyában. Ez az albizottság holnap, csütörtökön, déli tizenkét órakor a képviselőházban ülést tart. * Az Interparlamentáris konferenczia. Az interparlamentáris konferenczia ülését máról holnapra, csütörtök délután négy órára halasztották.