Az Ujság, 1909. január/1 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1909-01-02 / 1. szám
irtatta a törvénysértések és a társadalmi rend fölforgatására irányított törekvések által összehalmozott romokat és helyreállította a fölzaklatott nemzetés királya között a bizalomteljes viszonyt, amely nélkül nem tekinthetünk megnyugvással a jelenre, sem bizalommal a jövőbe, s kedves kötelességem megállapítani, hogy ez hála Istennek annyira sikerült, hogy nehéz helyzetekben a nemzet a legjobb indulatot éppen ott találja, ahol ez a legbecsesebb: magánál az ősz királynál. (Fölkiáltások : Éljen a király !) Nem sorolom föl azt, hogy a koalíczió kormányzása alatt mit és mennyit alkotott, aminek maradandó értéke van és jó hatása lesz a nemzet életében. Ez alkotásokban részt vettetek ti is, mégpedig nem passzív helyesléssel, hanem aktív bírálással és ahol azt tanácsosnak véltétek, módosításokkal is. Nem térhetek ki azonban az elől, hogy rá ne mutassak arra, hogy két oly nagy kérdés tolult előtérbe, amelyekről azt hittük, hogy a jövő parlament lesz hivatva azokat megoldani. A mostani parlamentnek élete azonban az előre látottnál hosszabbra terjedt, amit megnyugvással és örömmel látok, mert a jelen parlament politikai érettségének és bölcseségének nagy jeleit adta s azt a higgadtságot és azt az erős elhatározást tanusította, amelyre ilyen körülmények között a kormánynak számítania kell. Az általános európai helyzet a védőerő kérdését állította elő, midőn mi elismerjük a védőerő erősítésének szükségét, számítanunk kell arra, hogy a védőerő terén nemzeti vágyódásaink egy jelentékeny része megvalósul. (Helyeslés.) Tudjuk, hogy a nemzet összessége ezt követeli és a kormány, a mint hogy ez alkotmányos kötelessége is, egyetért a nemzettel és meg van győződve arról, hogy ha a hadseregbe bevitetik a nemzeti szellem, ennek ereje nem csökken, de fokozódik, mert az utóbbi hadjáratok bizonyítják, hogy oly hadserege, amely csak gép, bármilyen vitéz legyen is, törékeny. A bankkérdés megoldásának idejét a törvény szabta meg. E kérdésben ismeretes az én álláspontom (Felkiáltások: Éljen Kossuth Ferencz!), amely az ország nagy többségének felfogását fejezi ki. E kérdésben azonban annyi tényező előítélet nélküli és jóindulatúközreműködését kell megnyerni, ha simán és rázkódtatások nélkül akarjuk megoldani a kérdést, hogy ez idő szerint tüzetesebben nem lehet nyilatkoznom. Remélem, sőt hiszem, hogy a kormánynál is a kellő időben meglesz a teljes egyöntetűség és létrejön e kérdésben is az összhang, a parlamenti többség és a kormány között. Fel kell itt tételeznem azt is, hogy Ausztria tekintetbe fogja venni, hogy Magyarország tőle évenként közel egy milliárdért árut vásárol és így józan felfogással semmi körülmények között nem lehet érdeke az, hogy legnagyobb vevőjét megkárosítani, vagy ha bírná, tönkre tenni akarja. A bankkérdés sima megoldhatására, a nemzet akarata irányában, idő kell. Ezt az időt én egyénileg is kérem tőletek, mert idő nélkül a kérdés megoldását megkísérelni nem lehetne. Annyi idő mindenesetre fog maradni, hogy a nemzet a képviselőház útján érvényesíthesse a saját akaratát, de időre van szükség azért is, hogy komoly kísérlet legyen tehető a barátságos megegyezésre. Van még a koalícziónak egy elvállalt s mindenesetre teljesítendő feladata : az új választási törvény megalkotása, amelyet a nemzettel a nemzetért kell megalkotnunk. Isten mentett meg attól, hogy e kérdést nem oldhatta meg a nemzet ellen, a nemzet ellenségeivel szövetkezve, a hírhedt törvénytipró kormány. Meg vagyok győződve, hogy e kérdésben is kialakul majd az egyöntetű fölfogás a haza érdekében. Lesz még a jelen parlamentnek ideje meghozni más fontos törvényeket is. Az egyik ilyen alkotás az, a melyet Apponyi Albert gróf kedves barátom (Éljenzés.) szándékozik létrehozni és a mely rendkívül fontos azért, mert a mi czélünk, hogy utánunk ne vallási villongások maradjanak, hanem vallási béke uralkodjék. Föltétlenül szükséges továbbá a sztrájkjog szabályozása és a munka szabadságának megvédése a durva és zsarnok erőszak ellen, mert erre, ha ipart akarunk fejleszteni, elkerülhetetlen szükség van. Kívánatos alkotások még egy demokratikus adóreform meghozatala, a tisztviselők szolgálati pragmatikájának megalkotása és még más, amire kitérnem fölösleges, mert ez túlmenne feladatomon és mert meg vagyok győződve, hogy ha olyan törvényjavaslatokkal állunk elő, amelyekből világosan kisugárzik az a nemzeti érzés, amely lelkünkben honol, mindig számíthatunk a ti támogatástokra. Én számítok is arra és hiszem, hogy hátralévő minnkánkban segítségünkre lesz az a kölcsönös bizalom, amely erőnket képezi. Ne inogjon meg soha az a baráti szeretet, amely minket összecsatol. Legyen az Isten áldása rajtatok és hazánkon ! Éljenzés következett. A miniszter elbeszélgetett egy ideig párthiveivel a napi kérdésekről. (Az alkotmánypárt.) Az alkotmánypárt nevében Széll Kálmán elnök táviratban üdvözölte a párt vezérét, Andrássy Gyula grófot. — Mi úgy véljük, — mondja a Széll Kálmán távirata — hogy az általad javasolt megoldás, amely a választói jogot bizonyos nélkülözhetetlen korrektívumokkal általánosítja, a nemzet igazi érdekeinek megfelel. Egész erőnkből támogatni fogunk ezen reform megalkotásában. Elveinkhez szilárdan ragaszkodunk és fokozott bizalommal követünk téged, mert mi benned találjuk a nemzeti politika azon nyugodt szellemben haladó irányának személyesítőjét, amely úgy közjogi és közgazdasági téren nem kockázatos és bizonytalan változatokban, hanem a nemzet állandó, folytonos fejlődésének biztosításában keresi az ország javát. Nem titkoljuk, hogy nehéznek látjuk a helyzetet, de bízunk abban, hogy sikerülni fog a tornyosuló nehézségeket legyőzni. Andrássy Gyula gróf belügyminiszter az üdvözlésre a következő táviratban válaszolt Széll Kálmánnak : — Fogadjátok forró köszönetemet azon meleghangú üdvözletért, amelyet hozzám intézni szívesek voltatok. Bizalmatokra sohasem volt nagyobb szükségem, mint van a jelenlegi peremben. Az a kötelesség jutott részemül, hogy a nemzet életének alapját érintő törvényjavaslatot terjeszszek a képviselőház elé. Helyesen mondjátok, hogy az egyaránt veszedelmes túlzások közepett javaslatomban a középutat kerestem. A nemzet haladását kívántam vele biztosítani, anélkül, hogy a múlttal meghasonlanék. Munkám alapgondolatát és czéljait, legalább erre mutat minden jel, a nemzet értelmiségének túlnyomó nagy része helyesli. De azért természetesen sokan elégedetlenek vele. Ellenzik azok, akik a magyar állam történelmi jellegét s azok, akik az eddigi vezető rétegek befolyását egy csapásra akarják megsemmisíteni. E táboron kívül ellenzik olyanok is, akik sokalják azt, amit nyújt, s azok, akik a czélt helyeslik ugyan, de más módon kívánják elérni, így nagy küzdelemre van kilátás, ebben pedig meggyőződésből fakadó támogatások becses és nélkülözhetetlen kelléke a sikernek. Kétségtelen, hogy sok nehézség áll a békés és fokozatos haladás útjába ér. Közös célunk az, hogy kipróbált elveink alapján összeegyeztessük a nemzet jogos vágyait, a nemzeti önérzet nemes fölbuzdulását politikai és anyagi érdekeinkkel, amelyek békét és államszilárdító nagy alkotásokat követelnek tőlünk. Az alkotmánypárt egyetlen célja: a haza java. Nektek szóló jó kívánataimat a legjobban akként fejezem ki, ha erővel teljes, nyugodt fejlődést kívánok szeretett hazánknak. Andrássy Gyula. Széll Kálmánnak, az alkotmánypárt elnökének, a párt nevében Nagy Ferencz alelnök küldött üdvözlő táviratot Rátótra s Széli igy válaszolt: — Melegen érzett igaz köszönetet mondok a barátságnak és a szeretetteljes ragaszkodásnak azon megnyilvánulásáért, a melylyel a mai napon megtiszteltetek. Szavaitokban jól esett megtalálnom, hogy tántoríthatatlan a bizalmatok elveink igazában és hogy teljes egyetértéssel támogattak bennünket. Csak így lehet reményünk arra, hogy sikerül az ország javára teljesíteni kötelességeinket. Nem tagadom, hogy bizonyos aggodalommal nézek a jövő elé s az ország politikai helyzetét nehéznek ítélem. Számos oly kérdés van függőben, amely a nemzet jövőjére döntő hatással lehet. Reményeinket abba vetjük, hogy a törvényhozás bölcs belátással, az ország igazi érdekeinek fölismerésével s minden egyéb tekintetek mellőzésével, egyedül a közérdeket helyezve mindenek fölé, lesz képes ezen föladatokat megoldani. Fogadjátok az újév alkalmából őszinte szerencsekivánataimat. Adjon Isten elég erőt kötelességeink teljesítésére! Hazafias üdvözlettel Széll Kálmán. (A néppárt.) A néppárt délben Zichy Nándor gróf pártvezért üdvözölte. Simonyi-Semadam Sándor beszélt a párt nevében. Elmondotta, hogy a néppárt oly kilátástalan viszonyok között indult meg, hogy igazán alig volt igazhivő ember, aki e párt jövőjébe némi bizalmat helyezhetett volna. És a sok üldöztetés után megmutatta a párt, hogy volt és van olyan hazafias, mint bármelyik párt ebben az országban. És mikor hazánk jogairól, alkotmányunk veszélyéről volt szó, nem félt annyit a veszélytől, mint a nagyobb pártok féltek. A néppárt egyik főhivatása a dekrisztianizálódás ellenében ezt áldani a parlamentben. Ezt a feladatot a pártok szövetségében is teljesítette. A pártot bizonyos különállásra kötelezi az ő feladata. De ez a különállás a jövőben sem fog talán odáig menni, hogy a koalíciót megbontsa, de ez a feladat nagyobb, hosszabb életű, semhogy pillanatnyi szükségességért arról lemondhasson. A párt szívesen látja a fúziót a koalíció másik két pártjánál és örömmel látja, ha a viszonyok konszolidálását a fúzió elősegíti. Ezért is szívesen támogatják a fúziót. A mai politikai helyzet nem jogosít fel egy pártot sem a szeparációra, legkevésbé kívánja ezt a néppárt, amely nem adott fel semmit, nem is ad fel semmit abból, amit zászlajára irt. Zichy Nándor gróf azt felelte, hogy a beszédhez sem hozzáadni valója, sem abból elvenni valója nincs, örül, hálát ad Istennek, hogy a katolikusok öntudata erősbödött. A jövőre nézve szükségesnek és helyesnek találja mindazt, amit Simonja mondott. Végül azon való örömét fejezte ki, hogy a párt együtt érez s összetart. A párt tagjai a Bécsben időző Zichy Aladár gróf minisztert táviratban üdvözölték s Zichy Aladár gróf Molnár Jánoshoz intézett táviratban üdvözölte a néppártot. Táviratilag üdvözölték Rakovszky Istvánt, a Ház alelnökét is. (A balpárt.) A balpárt Szappanos Istvánt üdvözölte. Pilisy István beszélt a párt nevében, mire Szappanos a többi között ezeket mondotta : — Kis csapatunknak jutott a keserves feladat, hogy élőbről kezdje a verejtékes munkát. A csalódott, elfásult nemzetben újra éleszteni a függetlenségi vágynak és a Kossuth Lajos igazaiba vetett hitnek mesterségesen lelohasztott lángját, nehéz és kétséges vállalkozás. Az államosított ingyenes népoktatás. (Ez megelőzőleg a tanítóképzés államosítása, a közegészség, közlekedés európai színvonalra emelése, helyesen értelmezett magyar szociális politika az, amire ez a párt elsősorban törekszik. A többségi pártok egybeolvadása, bármily erkölcstelenségnek tartjuk is az ellentétes nézetű és törekvésű emberek hatalmi szövetkezését, hozzá fog járulni a helyzet tisztázásához. A fúzió után senki sem kételkedhetik többé abban, hogy a Kossuth-, Apponyi-, Andrássy-féle kikapcsolás semmiben sem különbözik a Tisza Kálmán-féle szegreakasztástól. (A Ház elnökénél.) A képviselőháznak bármikcz-negyven tagja tisztelgett ma délben Justh Gyula képviselőházi elnöknél, akit a megjelentek nevében Nagy Dezső üdvözölt. Kevesen tudták, hogy Justh Gyula Budapesten van, mert ő maga jelezte három nappal ezelőtt, hogy újév napjára elutazik a fővárosból. Üdvözlése el is maradt volna, ha Kossuth Ferencz kereskedelmi miniszter nem figyelmezteti a nála járt függetlenségieket, hogy a Ház elnöke Budapesten van, menjenek, köszöntsék meg azt is. Justh Gyula megköszönte a váratlan üdvözlést, majd ezeket mondta: — Meggyőződésem, hogy ha a pártnak és a koalíciónak minden egyes tagja helyt fog állni a mellett, amit lelke sugal, a nagy nemzeti kérdések Magyarország javára és dicsőségére fognak megoldatni. Sikert azonban csak úgy érünk el, ha meggyőződését lelkiismeretesen követi s a pillanatnyilag kedvező konstelláczió biztosítása céljából nem ejti el a nagy elveket. A mi álláspontunk mindig ez volt s ez is marad. Ha a nemzet jól fölfogott érdekében valamit szükségesnek tartunk, akkor azt nemcsak hirdetni fogjuk, de amikor a megvalósításra kerül a sor, helyt is állunk mellette mind, akik ez elvekkel élünk és halunk. A déli órákban megjelentek Justh Gyulánál Apponyi Albert gróf és Günther Antal dr. miniszterek, hogy a kabinet képviseletében tolmácsolják az újévi üdvözlést. AZ ÚJSÁG______ Szombat, január 2.