Az Ujság, 1909. április/2 (7. évfolyam, 90-102. szám)
1909-04-16 / 90. szám
- kor Wekerle miniszterelnök kihallgatáson jelent meg a királynál és előterjesztette jelentését a politikai és a parlamenti helyzetről. A kihallgatás egy óra hosszánál tovább tartott, s mint közhírré teszik, a király »kegyesen fogadta« a miniszterelnök előterjesztéseit. Arról, hogy a Fejérváry-kormányra vonatkozó képviselőházi és állítólagos minisztertanácsi határozatról hogyan esett szó, nem szól a félhivatalos. Nem szól a várható eseményeknek, a földművelési miniszter közel kilátásban levő lemondásának bejelentéséről sem. Döntése kihallgatáson semmi irányban nem történt. Wekerle délután Burián báró közös pénzügyminiszterrel tanácskozott és öt órakor indult vissza Budapestre. (Darányi és Szterényi.) Darányi Ignácz földmivelési miniszter, aki a romániai kereskedelmi szerződés ügyében való tanácskozásokra érkezett Bécsbe, ma délután visszaérkezett Budapestre. Szterényi József államtitkár ma reggel tíz órakor Aehrenthal báró külügyminisztert kereste föl, akivel hosszabb ideig tanácskozott. Azután a hadügyminisztériumban Hoffmann Hugó altábornagyot látogatta meg, délben pedig az osztrák kereskedelmi minisztériumban járt. Szterényi József államtitkár ma délután öt órakor utazott vissza Budapestre. (Halasztás ?) Bécsben hétfőn és kedden lesznek a banktárgyalások. E terminus azonban abban az esetben néhány napra eltolódhatik, ha Bienerth báró osztrák miniszterelnök vagy Bilinski osztrák pénzügyminiszter egészségi állapota a tanácskozásnak rövid időre való elhalasztását tenné szükségessé. Eziránt azonban ma még nem intézkedtek s a tárgyalás elhalasztását éppen az osztrák kormány nem akarja. Az a híresztelés, hogy a jövő hét elején több magyar politikus fog kihallgatáson megjelenni a király előtt, alaptalan. A kormány félhivatalosai jelentik ezt, miután napokon keresztül hirdették, hogy a király a koalíciós marakodásra olyan nagy súlyt helyez, hogy már pakoltat, siet Budapestre, a »helyzet tisztázására«. A király, a mai hírek szerint, már a német trónörökös április huszonnegyediki látogatása miatt se távozik Bécsből s csak később április utolsó napján, vagy május elején jön Budapestre, amikorra a válság talán már meg is szűnik. A király két hétig lesz akkor Budapesten. (Hangok a folyosóról.) A képviselőház mai ülésére összesen harminczkilenc képviselő gyűlt össze. Az ülés előtt és az után is sokat beszéltek a bankról, a kormányválságról, s maguk a kormánytagok is komoly krízis közeledtéről suttogtak bizalmasaikkal. Az ülés alatt Andrássy Gyula gróf belügyminiszter az elnöki emelvényre ment, s az elnöklő Justh Gyulával hosszasan beszélgetett, ami nagy feltűnést keltett, mert Andrássyt és Justhot már rég látták olyan egymás iránt való barátságos kedvben, mint most. Az ülés után egy kisebb csoport körülvette Ugrón Gábort. Kállay Tamás és Vertán Endre függetlenségi képviselő hangoztatta, hogy a bankszétválasztást mindenképpen meg kell csinálni. — Én is híve vagyok az önálló banknak, — mondta Ugrón Gábor — de ti összetévesztitek a lehetőséget a kényszerűséggel. A bank fölállítása lehetőség és nem kötelesség. — A függetlenségi pártnak erkölcsi kötelessége — szólt közbe Vertan Endre. A pártnak lehet kötelessége, de az országra nézve nem kényszerűség ! — felelte Ugrón. — Jogunk van hozzá, — mondta Kállay Tamás — benne van a törvényben. — Sok minden van benne a törvényben, de nem minden hajtható végre — mondta ismét Ugrón. — És a többség határozata? — kérdezte valaki. — A függetlenségi párt még nem határozott — felelte Ugrón. — Eddig csupán nézeteket, egyesek akaratát hallottuk, de a párt értekezletén határozatot még nem hozott. — Ennek sem mi vagyunk az okai, — szólt Kállay Tamás — miért nem hívták össze az értekezletet? A választójoggal is így vagyunk. Nem engedték tárgyalni, s most a késedelmet a függetlenségi párt nyakába varrják. — Én sem kormánytag, sem intéző tag nem vagyok, — válaszolt Ugron Gábor — én egyszerűen türelmes párttag vagyok, akinek a nyakába akasztottak egy táblát, ezt a táblát azután mindenki leköpte. Justh Gyula az ülés után bizalmasaival beszélgetve, ezeket mondotta: — Ma vagy holnap elutazom, de a függetlenségi párt legközelebbi értekezletén, amikor a bank sorsáról lesz szó, jelen leszek, s föl is szólalok. Nem hiszem, hogy akadnának pártunk tagjai között, akik a közös bank szabadalmának megújítása mellett volnának, vagy akik a nemzeti bankot ne akarnák, de ha vannak ilyenek, akkor ezeknek egy pillanatig sincs helyük a függetlenségi pártban. Ezek az urak kövessék Gaál Gaszton példáját, ez az egyetlen tisztességes út: mondjanak le mandátumaikról s menjenek választóik elé, kérdezzék meg őket. Az önálló nemzeti bank művei föltétlenül benmaradnak a függetlenségi pártban. Bánffy báró az elnöki helyiségben felkereste Justh Gyulát és hosszabb ideig tárgyaltak. Bánffy közölte Justh Gyulával, hogy a bankkérdésben milyen álláspontot foglal el, amit szegedi beszámolójában is ki fog fejteni. Bánffy bárónak Justh Gyulánál való látogatásához sokféle kombináczió fűződött. Leginkább azt hangoztatták, hogy Bánky báró ismét politikai akczióba lép, s ez iránt keres kapcsolatot Justh Gyula készülődéseivel. (A trónörökös és a kormány.) A néppárt legújabb világa, a »Katolikus Tudósító« czímű kőnyomatos ma minden látható aktualitás nélkül a következő kommünikét adja ki: — Egyes lapok arról irnak, hogy a trónörökös a magyar minisztérium tagjait nem fogadja s ebből a leendő magyar király politikai állásfoglalására vonnak következtetéseket. A trónörökös aktiv politikával nem, foglalkozik, tehát a minisztérium tagjaival, mint politikusokkal érintkezést annál kevésbé kereshetett, mert ennek szüksége sohasem forgott fenn. Tény azonban az, hogy a koalíciós kormány fennállása óta igenis volt alkalma a trónörökösnek arra, hogy a minisztérium minden tagját személyesen is megismerje. A közlemény igaz, de az is bizonyos, hogy a trónörökös aktív politikával nem foglalkozik. Kristóffy József belügyminisztert már több ízben fogadta, olyankor is, mikor a kihallgatás a laptudósítók figyelmét elkerülte s nem is öt-tíz perczes, hanem egy órás kihallgatáson is. AZ ÚJSÁG Péntek, 1909. április 16. , bosnyák alkotmány. — A szerb muzulmán koaliczió bomlása. — Shek Albert, a boszniai országos kormány igazságügyi osztályának feje ma Bécsbe érkezett. A közös pénzügyminisztériumban ma tanácskozás volt, amelyben véglegesen megszövegezték a boszniai új alkotmányra vonatkozó javaslatokat. A magyar, valamint az osztrák kormánynak jóváhagyás czéljából be fogják terjeszteni ezeket a javaslatokat. A boszniai és herczegovinai mohamedánok kultuszügyeinek autonóm igazgatására vonatkozó szabályzatot, amelyet a boszniai mohamedánok legfőbb egyházi hatósága, az ulema medzlik is jóváhagyott, a király szentesítette. Az izlámkultusz és a kegyes alapítványok (vakufok), valamint a felekezeti iskolák ügyeit a mohamedán lakosság által szabadon választott egyházi és világi testületek és közegek intézik önállóan. A felekezeti vagyont a vallási törvény, a serrát szerint kezelik és a jövedelmet, amelyet tekintélyes évi szubvenció is emel, kizárólag mohamedán czélokra fordítják. Az autonóm igazgatás három fokozatra van felosztva. A legalsó autonóm egység a dzemat mohamedán kultuszközség, amelyet a dzemat-választmány képvisel. A magasabb fokozat a kerületi vakuf-gyülekezet és kerületi vakuf-bizottság. A legfelsőbb autonóm igazgatási és ellenőrző hatóság az országos vakusgyűlés, ennek végrehajtó szerve az országos vakuf-választmány. Az országos vakuf-gyűlésen a reis-ül-ulema, a boszniai mohamedánok feje elnököl. A reis-ül-ulema és tanácsosainak állását a kerületi vakuf-bizottságok által választott egyházi választási kúria tölti be. Ez, ha a reis-ululema állásáról van szó, három jelöltet nevez meg, akik közül az uralkodó egyet reis-ul-ulemává kinevez. Ez azután a konstantinápolyi sejk-alszlamtól invesztitúrát kap. Többször foglalkoztunk Halibovics Pemba bosnyák muzulmán leánynak esetével, aki márczius 27-én betévedt a jezsuiták szerajevói templomába, ahonnan Nukics Mehemed vezette ki. Nukics azt mesélte, hogy a templomban erőszakosan meg akarták keresztelni Pembát, ezt azonban ő megakadályozta, amiért a rákövetkező éjjel megtámadták és súlyosan megsebesítették őt. A hivatalos vizsgálat, amelyben egy muzulmán orvos is részt vett, megállapította, hogy Nukics meséje elejétől végig szemenszedett hazugság. Ezzel az esettel kapcsolatban most a következőket írják lapunknak Szerajevóból: »Bosnyákországban és a Herczegovinában néhány hónap múlva tudvalevőleg képviselőválasztás lesz. A szerb túlzók arra számítottak, hogy a szerb-muzulmán ellenzék döntő szerepet fog játszani az összeülendő országgyűlésen. A legújabb események azonban meghiúsítással fenyegetik ezt a reménységüket, mert megbontják a szerb-muzulmán koalíciót. A befejezett tényeket feltétlenül elismerő muzulmán haladó párt megalakulása és egyre erősebb elterjedése; az annexió proklamálása; Törökország hozzájárulása az annexióhoz; a muzulmánok régóta sürgetett vallási autonómiájának megalkotása és szentesítése mind egy-egy újabb súlyos csapást mért a koalícióra, amennyiben ezek az események fokról-fokra elidegenítették a muzulmánokat az engesztelhetetlen és nagyszerb álláspontot elfoglaló szerbektől. A muzulmánoknak Konstantinápolyban tartózkodó egyik vezetőembere , Seriff Arnautovics, aki egyik megalapítója és eddig buzgó terjesztője volt a szerbmuzulmán koalíciónak, immáron szintén azt tanácsolja hitsorsosainak, hogy nyugodjanak bele a megváltoztathatatlan helyzetbe és szüntessék meg a meddő ellenzékieskedést. A szerbek ilyen módon elveszítvén muzulmán szövetségeseiket, előre látják, hogy a küszöbön álló alkotmányos életben jelentéktelen szerepre lesznek kárhoztatva. Kétségbeesett erőfeszítéseket tesznek tehát, hogy visszahódítsák a muzulmánokat. A Pemba-esetet különösen alkalmatosnak találták erre a czélra. Itten senki sem kételkedik abban, hogy a szerbek bérelték föl a hazudozásra Nukics Mehemedet, hogy újból lángra lobbantsák és így az ellenzéki táborba visszatereljék a muzulmánokat; mivel pedig semmit sem adnak ingyen, a földhöz ragadt szegény Nukics is egyszerre abba a helyzetbe jutott, hogy feltűnően költekezhessék. Az annektált tartományok nyugodt fejlődése és belső békéje érdekében fölöttébb kívánatos, hogy az izgága elemeknek ez a mesterkedése ne járjon sikerrel«. Az Újság telefonszámai: Szerkesztőség: 56—16. Kiadóhivatal: 162—63 és 58—03. Olvasóterem és vakkiadóhivatal: 71—31 Interurban (külföld és vidék): 57.