Az Ujság, 1909. július/2 (7. évfolyam, 167-180. szám)
1909-07-16 / 167. szám
Péntek, 1909. julius 16. _________AZ ÚJSÁG_________ közege volt. Az annesió azonban megköveteli, hogy az országos kormányban kifejezésre jusson a király szuverenitása. Ez olyképpen fog megtörténni, hogy Varesann megkapja a kormányzói czimet. Ezek a változások természetesen maguk után vonnák, hogy Szerajevóban és Mostarban két új hadtestparancsnokot fognak kinevezni. Az új karánsebesi püspök, Badescu Traján püspök megerősítésének kérdése élénken foglalkoztatja a magyarországi román közönséget. Mint a Kel. Ért.-nek Nagyszebenből jelentik, két áramlat küzd egymással. Az egyik szerint Badescu megerősítése lehetetlenné vált, mivel Muszta Fuaret püspök választásának megerősítése éppen abból az okból maradt el, mivel a Badescu terhére rótt szabályellenességeket nem szüntette meg. Erről a részről a metropolita érsek előtt sok aláírással máris megújították azokat a vádakat, melyek miatt a kultuszminiszter annak idején a karánsebesi megyében uralkodó állapotok megvizsgálására biztost küldött ki. Badescu hívei ezekkel szemben arra hivatkoznak, hogy a fegyelmi bíróság teljesen felmentette Badescut és hogy ezt az ítéletet az érseki konzisztórium is jóváhagyta. .Általában azonban azt hiszik, hogy az őszi hónapok előtt a püspökválasztás ügyét érdemlegesen nem fogják elintézni. A hitközségi választó honpolgársága. Andrássy Gyula gróf belügyminiszter rendeletileg kimondotta, hogy a külföldről bevándorolt izraeliták mindaddig, míg magyar honpolgárságot nem szereznek, hitközségi ügyek vezetésében sem részt nem vehetnek, sem választói joguk nincsen, még akkor se, ha a hitközségi adót megfizetik. apponyi gróf a királynál. — Konzervatív-agrárius pártalakulás? — A bécsi Die Zeit, a melynek Apponyi Albert gróffal való összeköttetése ismeretes, mai számában a következőket közli: »Itteni politikai körökben — mint értesülünk — élénk megbeszélés tárgya az a kihallgatás, a melyen Apponyi Albert gróf magyar vallás- és közoktatásügyi minisztert közvetlenül Ischlbe való elutazása előtt a király fogadta. A kihallgatás tegnap történt meg. Apponyit táviratilag hívták Bécsbe. Tegnap reggel érkezett meg, délelőtt néhány tanácskozása volt és déli fél egykor megjelent a király dolgozószobájában, ahol körülbelül egy óra hosszat időzött. Este visszautazott Budapestre. Azt hiszik, hogy a kiváló magyar államférfiúnak a kihallgatása összefüggésben van a magyar válsággal. Minthogy Apponyi mindig békés kibontakozásért küzdött és energikus s eredményes állásfoglalásával a legutóbbi napokban a magyar politikában fordulatot idézett elő, amely a Wekerle-kormány további fenmaradását lehetővé tette, az a verzió terjedt el, hogy kihallgatása előkészítette őszre a válságnak egy végleges megoldását. Közelebbi részletek azonban hiányoznak a mindenesetre említésre méltó kihallgatás eredményéről, amelyről eddig semmi sem jutott nyilvánosságra. Budapesten mértékadó helyen kérdezősködtünk, hogy a Bécsben elterjedt hírek tekintetében felvilágosítást nyerjünk és ma este a következő távirati informácziókat kaptuk a magyar fővárosból : Apponyi gróf ma reggel érkezett meg Bécsből. A kultuszminisztériumban elintézett még néhány fontos ügyet, azután délután a holnap Wiesbadenba utazó Kossuth kereskedelmi miniszterrel tanácskozott és délután elutazott Eberhardra, ahonnan családjával franczia tengeri fürdőre utazik és csak augusztus közepén tér vissza. A tegnapi napot a miniszter Bécsben töltötte és tény, hogy a király hosszabb kihallgatáson fogadta. Minthogy Apponyi sohasem szokott kihallgatásairól közléseket tenni, csak annyit lehet hitelesen megállapítani, hogy tárczájának fontos ügyeiről tett előterjesztést az uralkodónak. Mindenesetre valószínű, hogy a kihallgatáson más politikai kérdések is szóba kerültek. Egyes lapokban most azt a dolgot szellőztetik, hogy Apponyi gróf konzervatív-agrárius pártot akar teremteni és a bécsi kihallgatást valamiképpen azzal akarják összeköttetésbe hozni. De konstatálni kell, hogy ez a híresztelés csak a tények tökéletes nem ismerésére vezethető vissza. Apponyi grófnak sohasem volt ilyen, vagy hasonló terve. Kossuth kereskedelmi miniszterrel egyetértőleg a függetlenségi pártot sorakoztatta és pedig a pártnak programmja alapján. Munkájábansegítségére voltak Tóth János államtitkár, Szentiványi Árpád és Bethlen István gróf, akik nemcsak a függetlenségi pártnak, hanem a magyar parlamentnek legszabadelvűbb tagjai közé tartoznak. Arról volt szó, hogy kifelé is dokumentálják, hogy a függetlenségi párt vezetősége Kossuth kezében marad, és hogy az úgynevezett bankcsoportnak csak addig van politikai jelentősége, amíg alárendeli magát Kossuth vezetésének. Ez a bizonyíték megvan és őszig nem lesz szükséges, hogy további erőpróbára kerüljön a sor. Apponyi Kossuthtal kézt kézbe téve halad és mindketten a magyar válság békés megoldását óhajtják, ha az olyan alapon lehetséges, amely a függetlenségi párt elveinek megfelel. Azok a hírek koraiak, amelyek a politikában beállott örvendetes fordulatról szólnak. A helyzet Magyarországon az utolsó napokban nem fordult jobbra, de nem let teljesen kilátástalannak jelezni azokat a fáradozásokat, amelyek a korona és a mértékadó parlamenti faktorok között kompromisszumot czéloznak. Augusztus végéig szünetelnek az összes tárgyalások és csak a vezető személyiségeknek szeptember első felében való visszaérkezése után fog teljes világosság támadni. Miután a bécsi lap kipattantotta Apponyi kihallgatásának hírét, a kormány félhivatalosai gyorsan előállottak különféle cáfolataikkal. Az első így szól : az Apponyi Albert gróf vallás- és közoktatásügyi miniszternek legutóbbi audiencziáját különféle híresztelések a politikai válsággal hozzák összefüggésbe. Ezekkel a hírekkel szemben a »Budapesti Tudósitó«-t illetékes helyen annak a kijelentésére hatalmazták fel, hogy Apponyi Albert gróf múlt heti kihallgatása (?) az aktuális politikai válság kérdéseivel semmiféle összefüggésben nem állott és tisztán tárczája ügyeinek szólt.« A második cáfolat még radikálisabb volt. Egyszerűen agyonütötte az audiencziát a következő jelentéssel : »Egy Bécsben megjelenő reggeli lap ma azt a hírt közölte, hogy Apponyi Albert gróf vallás- és közoktatásügyi minisztert a király közvetlen Ischlbe való utazása előtt kihallgatáson fogadta, amelyen a miniszter a politikai helyzettel kapcsolatosan a fúziós tervekről tett előterjesztést a felségnek. Mint a Magyar Tudósító illetékes helyről értesül, ez a hír egyáltalán nem felel meg a valóságnak. A Magyar Tudósító azonban csakhamar kénytelen volt alaposan enyhíteni ezt a dementit, ezeket jelentvén : »Egy Bécsben megjelenő reggeli lap azt a hírt közli, hogy Apponyi Albert gróf vallás- és közoktatásügyi minisztert a király közvetlen Ischlbe való utazása előtt kihallgatáson fogadta, a melyen Apponyi Albert gróf a politikai hely,zettel kapcsolatban a fúziós tervekről tett előterjesztést a felségnek. Mint a Magyar Tudósító illetékes helyről értesül, ez a hír ebben a formában nem felel meg a valóságnak. Apponyi Albert gróf tényleg volt kihallgatáson a királynál, de az audienczián kizárólag a tárczája körébe tartozó ügyekről referált.« Ezek a kulturtárcza körébe vágó ügyek egyházi dolgok. Főképpen a nagyváradi püspökség betöltéséről van szó. Erre az állásra, hir szerint, elsősorban Lányi József püspök, Ferencz Ferdinand trónörökös volt magyar nyelvtanítója van kiszemelve. És mindez egy nappal Napóleon bukása és két évtizeddel a rémuralom után. A következő napon a Théatre Francais ugyanilyen ünneplés színhelye. A tömeg nem olyan lármás, mint az operában tegnap, de az ünnepi hangulat annál mélyebb, annál komolyabb. Iphigéniát játszszák. A földszint egészen sötét az orosz és porosz tisztek egyenruháitól. Az udvari páholyban ott ül mind a három idegen felség, csak XVIII. Lajos nincs még jelen. Nyugodtan folyik az előadás. Egyszerre dörgő taps riad fel a terem minden zugából. Aranyos sisakban, gazdagon redőzött köpönyeggel a vállán, egy görög harczos lép a színpadra. Talma. Az elragadtatás moraja zúg végig a nézőtéren. E pillanatban valamelyik páholyból papirostekercset dobnak a színpadra. Mindenki tudja, hogy a papirosra mi van írva. Az egész teremből zúg a kiáltás Talma felé : »Olvassa fel ! Olvassa fel !« Talma fölveszi a papirost, kibontja, a színpad elejére lép, mélyen meghajtja magát az udvari páholy előtt és olvassa — XVIII. Lajos dicsőítését. A ditirambust Brifand akadémikus írta. A refrénje az, hogy — éljen a király ! És ezt Talma olvasta, egy nappal Napóleon bukása után. Három nap múlva az idegen uralkodók ismét a Théatre Francais előadását hallgatják. Most már velük van az új franczia király, XVIII. Lajos is. Talma nem játszik. Feketébe öltözve ott áll egész este a királyi páholy ajtaja előtt. Az egyik felvonás közben a felségek kilépnek és a közönség közé vegyülve, végigjárják a Théatre Francais csarnokait. Talma nyitja és zárja be az udvari páholy ajtaját. Előadás után Talma kíséri fáklyával kocsijához a királyt. A király kegyesen mosolyog és végre megszólítja Talmát, akit még sohasem látott játszani. — Kiváncsi vagyok önre , de ne vegye rossz néven, ha szigorú bírája leszek, mert én láttam — Lekaint. Talma fölsegíti kocsijába a királyt és mélyen meghajol előtte. Az idők újra változnak. Egy pillanat a történeti időszámításban és a bourbon liliomok helyén megint a császári sas ragyog a Tuilériákon. Napóleon visszajött Elba szigetéről. Ugyanaz a láz, ugyanaz a mámor, ugyanaz a lelkesedés, mint tegnap. A visszatért Napoleon Talmával való egyetlen találkozásán így szólította meg valamikor kedves színészét : — Hallom, hogy ön nagyon tetszett Lajos királynak ; büszke lehet rá, mert ő látta Lekaint. És még mielőtt Napóleon elfordulhatott volna, Talma mélyen meghajolt a császár előtt. Szegény Talma ! Később éppen igy meghajolt a köztársasági elnök előtt, éppen igy meghajolt volna III. Napóleon előtt és éppen igy hajlongana . . . Szegény Talma. Meghalt. Vagy nem ? De igen. És eszembe jut, hogy az elmúlt tavaszon Mounet-Sully, akivel a budai királyi palota kertjében sétálva sokat beszélgettünk ezekről a dolgokról, Talmára való emlékezését ezzel a sóhajtással kisérte : — Sokszor úgy érzem, jó volna, ha egy kicsit eltakarnánk az arczunkat. Az Újság telefonszámai: Szerkesztőség: 56—16. Kiadóhivatal: 162—63 és 58—03. Olvasóterem és fiókkiadóhivatal: 71—31. Interurban (külföld és vidék): 57.