Az Ujság, 1910. február/2 (8. évfolyam, 39-49. szám)

1910-02-16 / 39. szám

mam• V-^Kwr" AZ ÚJSÁG-Szerda, 1910. február 16. L-v — —■ — ■ ’■■■ ■■— ■ ...................... 1 ■ - '- nak mondható gyanúsításaikat az olasz muni­­czipium és az olasz lakosság ellen. Ezt az itt lakó magyarok óriási többsége is súlyosan elitéli. Nyil­vánvaló, hogy ezek a sajtóbeli lelkiismeretlen­ségek itt éppen a hazafias ügynek ártanak. Szinte azt kell föltenni, hogy a támadások egyenesen horvát érdekben történnek és siettetni akarják azt az amúgy is rettegett fordulatot, a­mikor Fiume sem magyar, sem olasz nem lesz többé, hanem horvát. Ez az irány rávall egészen a koalí­­c­iós lelketlenségekre. Legutóbb egy esetből ki­folyólag a városhatóságot azzal gyanúsítják meg, hogy a magyar jelentkezőket c­élzatosan kizárja a fiumei illetőségből. Ezzel szemben konstatálni kell, hogy a fiumei hatóság az illetőségek oszto­gatásával azért bánik szigorúan, mivel a hazafias municzípiumot a megdöbbentő mérveket öltő horvát invázió ellen kell védelmeznie, a­mi magyar hazafias érdek is. A statútumot letelepedett magyar jelent­­kezővel szemben a jogszerűség korlátai között mindenkor előzékenyen alkalmazzák. Kifogásolják azt is a békerontók, hogy az állami ■polgári fiú­iskola ünnepén a magyar lobogó mellett a fiumei és a magyar czimor mellett a fiumei, is ott volt. Ez az egy adat is mutatja, micsoda nevetséges és rossz indulatú ez a — fájdalom — magyar kezek által rendezett hajsza. Hiszen Budapesten és akármelyik magyar városban és vármegyében is békés egyetértésben szoktak egymás mellett meglenni az állam és a város jelvényei. Miért kellene Fiuméban üldözőbe venni a hazafias mu­­niczipium jelvényeit­ ? Fiankéban mindezeket persze fájdalmasan veszik tudomásul és nagyon sajnálnák, ha az anyaországban ez a végzetesen oktalan békerontás hitelre is találna. Az alkotmánypárt a kormány mellett (Értekeznek a miniszterelnökkel. Nem fúzió, csak belépés. A függetlenségi szózat.) A tegnap feloszlott alkotmánypárt egy része ma megkezdte a kormánypártba való bevonulás előkészítését. Szombaton lesz az egyesülés , valamennyien, megj­elenntek az új párt alakuló országos gyűlésén, s bejelentik külön-külön a csatlakozásti teor •tomnicris. — Nem fúzió lesz ez, nem is együttes ostenzáczió, — mondotta ma az akczió egyik vezetője, Návay Lajos tudósítónknak — ha­nem csak belépés. Ma egymással tanácskoztak Zichy János gróf elnöklete alatt, holnap, holnapután meg­bízottak révén a miniszterelnökkel fognak ér­tekezni , az új párt programmjáról és talán azoknak a kisebb pozíc­ióknak, választókerü­leteknek a megtartásáról, a­melyeket a magok számára biztosíthatóknak vélnek. Zichy János grófnak Khuen-Héderváry gróf miniszterelnök a kormányalakítás alkal­mával felajánlotta a közoktatási tárczát. Zichy gróf akkor vonakodott a vállalkozástól, most csak napok kérdése, hogy kineveztetése bekö­vetkezzék. Az alkotmánypártiakat követni fogják a szász képviselők és talán a többi volt koalí­­cziós pártból is néhány­an, úgy­hogy márczius huszonnegyedikén a képviselőházban hatvan­­hetven képviselő ül majd a kormány mögött, a­mennyiben az országgyűlés aznap még csak­ugyan együtt lesz. Az új pártalakít­ás és az ez iránt ma közzétett felhívás a politikai körök főtémája. Általában véve azt kifogásolják, hogy pro­­grammpontokat nem tartalmaz. Ezeket azon­ban a miniszterelnök a pártalakító kongresz­­szuson akarja felsorolni. Bécsben lényegesen kedvezőbb kilátásokat nyitnak a kormánynak, mint ezelőtt nyolcz-tíz nappal. Az egyik bécsi lap ma a többek között ezeket írja : »Az új magyar miniszterelnök szerencsére ma egy névben foglalható össze : Tisza. Khuen gróf ennek az államférfiúnak fentartás nélküli támogatásában részesül, a mely ezenfelül ment minden személyes, még a leg­jogosultabb am­­bicziótól is és ez a fő ereje a választási harczba menő pártnak. Meggyőzőbb, vagy — a szó tollunkra kívánkozik — magyarabb heroldot nem is találhatott volna. Béke az országban és béke a király és nemzet között, ezek a fel­hívásnak vezérlő motívumai. Az új éra reális programmja, a törvényhozási, gyakorlati és adminisztratív program ii egyetlen száraz el­nevezés alá van összefoglalva: munkának mondja magát, de erre nézve is oly szavakat talál Tisza, a­­melyek­ a szárazságot megélén­kítik­­és a kötelesség teljesítését a legfőbb polctra helyezik. Hinni kell e szavaknak, mert becsületes meggyőződés hatja át azokat.« Más bécsi lapok is meglehetős melegséggel írnak a kormányról és Tisza grófról. Csütörtökön délelőtt tíz órakor a minisz­terelnökségi palotában újabb értekezlet lesz a pártalakulás ügyében. Ezen az értekezleten jelen lesznek Zichy János gróf, Návay Lajos és Szilassy Zoltán, az alkotmánypárt volt tag­jai is, a­kik a mai nap folyamán az alkot­mánypártnak huszonnyolc­ tagja nevében be­jelentették a Nemzeti Munka­pártba való be­lépésüket. Khuen-Héderváry gróf szombaton, a párt­alakító gyűlés után valószínűleg Bécsbe utazik. A függetlenségi pártok szózatot intéznek a választóközönséghez. Justhék a szózatot már a legközelebbi napokban közzéteszik. (A miniszterelnök látogatói.) Khuen-Héderváry voly gróf miniszterelnök ma délelőtt folytatta tanácskozásait a főispáni állások betöltése tárgyában. Márkus József volt főpolgármester, Harkányi Frigyes báró és Vojnits István báró, Csekonics Endre gróf jártak nála. Ugyancsak ma délelőtt tisztelgett a miniszter­­elnöknél Krisztics budapesti szerb főkonzul is. Délután a miniszterelnök a belügyminisz­tériumban volt, az uj főispánokkal tárgyalt. (Csatlakozás az uj párthoz.) Zichy János gróf, Návay Lajos és Szilassy Zoltán volt alkotmánypárti képviselők ma dél­előtt tizenegy órára értekezletre hívták egybe a tegnap feloszlott alkotmánypárt több tagját, hogy a jövőben való politikai maguk tartása, illetőleg a kormányhoz csatlakozásuk felől ha­tározzanak. Az értekezleten megjelentek az összehívókon kívül Andrássy Sándor gróf, Andrássy Géza gróf, Badinyi Lajos, Bardia Szilárd, Giocan János, Gsepreghy István, Gzi­­m­bár Bertalan, Czobor László, Dániel Tibor báró, S Emődy József, Fodor Károly, Heinrich Antal, Jek­elfalussy Lajos, Karátsonyi Jenő gróf, László Mihály, Markbreit Gyula, Markhot Aladár, Mihalovich Endre, Nyegre László, Pescha Mik­lós, Péchy Zsigmond, Raisz Aladár, Szinyei- Me­rse Félix, Szivák Imre, Teszelszky József, Uhling Leó, Siegescu József országgyűlési kép­viselők, továbbá Apponyi Géza gróf főrendi­házi tag, Cserny Károly és Hagara Viktor. Andrássy Sándor gróf, Andrássy Géza gróf, Fodor­ Károly, Jekelfalussy Lajos az értekezlet befejezése előtt távoztak. Zichy János gróf nyitotta meg a konferencziát. Návay Lajos szólott ezután a következőleg : Meg vagyok róla győződve, hogy azok a férfiak, a­kik a nehéz helyzet súlyos viszonyai között a maguk igaz, hazafias érzését, munkaképességét, komolyságát az ország viszonyainak irányításába beleviszik,­­ezt csupán a nemzeti alapból kifolyóan tehetik, mert arra kell törekedniök, hogy Magyar­­ország konszolidáczióját, megerősödését ne egyes jelszavak hangoztatásával, hanem a mindennapi élet szükségleteit szolgáló komoly munkával ke­ressék. Ha ez az új pártalakulásnak kiinduló­pontja, akkor azt hiszem, hogy minden becsületes, komoly, tisztességes magyar embernek helye lehet ebben a pártban és azt az érzékenységet, azokat a szubjektív érzelmeket, a­melyek a csatlakozás gátlóiként jelentkezhetnek, el kell némítanunk. A magam részéről, a­mikor elhatároznám maga­mat arra a lépésre, hogy ebben az új, nézetem szerint hazánk és a nemzetünk jövőjét biztosító munkában részt vegyek, engem nem hat át más, mint az a tudat, hogy nem egyéni aspirác­iókat és ambíc­iókat viszek oda át, csupán csak annak a kötelességnek érzetét, a­mely minden magyar ember előtt áll , hogy minél nehezebb és súlyosabb az idő, aniál kevésbé szabad keresni a diszhar­mónia pontjait, hanem meg kell keresni a harmo­nikus együttműködés lehetőségeit, főképpen ott, a­hol azok előttünk állanak. Az új párt programm­­jának részleteiről még nem szólhatunk, de azok­ban az általános irányelvekben, a­melyek abba foglalva vannak, megnyugvást találhatunk, mert megtaláljuk abban a közjogi alapot, megtaláljuk a nemzeti munkára való komoly törekvést s­ végre azt a szabadelvű felfogást is, a mely mindenkor áthatott valamennyiünket s a melyhez hívek aka­runk majdan továbbra­ is­­.Fájdalom, a mi pár­tunknak, a volt alkotm­ánypártnak összes tagjai a maguk egységében nem léphetnek ide s nélkü­lözünk sorainkban sokakat, a­kiket szeretnénk itt látni, de ez legfölébb csak­­egyéni szempontból ,lehet sajánlatos. .ránk.. .a mi tárgyilagos elbírálá­sunk függetlenségét azonban nem érinti. Nekünk a mi lelkiismeretünket kell követnünk s ha tisztá­ban vagyunk azzal, hogy csak akkor lépünk erre az útra, ha komoly nemzeti munkát­ teljesíthetünk, akkor ebben nem tartóztathat vissza bennünket az, hogy mások egyéni szempontjaik miatt nem követtek bennünket. A mi szándékunk tiszta; ezt jelképezi az is, hogy a­mennyiben az új alakulás a mi részvételünkkel létrejön, természetesen olyan programok alapján, a­melyhez mindnyájan meg­nyugvással járulhatunk hozzá, akkor természetsze­rűen mi sem alkothatunk ott, külön csoportot, hanem beállunk a sorba s végezzük munkánkat, a­hogy azt végezhetni nekünk Isten adta. A­mennyiben tisztelt barátaim hasonló nézetet fognak kifejezni, meg kell beszélnünk azokat a modalitásokat, a­melyek között e programot megalkotásában részt venni óhajtunk. Zichy János gróf elnök azt indítványozta, hogy küldjön ki az értekezlet három tagú bizott­ságot, a­mely az alakuló új párt programmkészítő bizottságával érintkezésbe lépjen és megállapodjék. Emődy József hozzájárul az elnök indítványá­hoz és sajnálkozását fejezi ki, hogy az értekezlet tagjai nem lehettek abban a helyzetben, hogy az új alakulás kibocsátott felhívását aláírhatták volna. Markbreit Gyula a választói jog kérdését érin­tette s kifejezte azt a reményét, hogy az uj párt választójogi programmja az alkotmánypárt e kér­désben vallott felfogásának meg fog felelni. Zichy János gróf elnök ezután feltette szava­zásra a kérdést s az értekezlet egyhangúlag elha­tározta a háromtagú bizottság kiküldését: Zichy János grófot, Návay Lajost és Sziiissy Zoltánt. Az értekezlet ezzel végződött. Fölvetették többen, hogy biztosittassék azoknak a kép­viselői mandátuma, a­kik most együttesen a kormányhoz csatlakoznak. Erre azonban az volt a felelet, hogy ily kikötést a kormány nem fogadhat el, mert egyes kerületeket a mostani képviselők számára a legnagyobb erő­feszítés mellett is képtelenség megtartani. Ha közönséget őrjíteni, R claque máris tanulja a megőrülés, meg az őrjöngés különféle válfajait a tébolydákban. Az inas egy sürgönyt hozott be. Mr. Smith felbontja. »A Békakirály nevű gőzhajó a Missi­­pippin elsülyedt.« Házigazdám megmagyarázta : — Ez is reklám ! Tíz ócska, rozoga hajó fog két hét alatt a világ különböző részein elsülyedni, mindegyiknek »Békakirály« a neve. — S a legénység ? — Ezzel a felkiáltással fog elmerülni: »Hipp, hipp, hurrá Békakirály !« Családjuk természetesen biztosítva van busásan. Leg­közelebb vasúti reklám-összeütközéseket ren­­deztetünk, a mozdonyok neve szintén »Béka­király« lesz. Elbúcsúztam mr. Smithtől: — Uram, meg vagyok nyugodva a ki­látástól, melyet a drámairodalom fejlődésére nyújtott. A kisiparnak vége, de a drámaírói milliárdorek jól fognak élni és lesz bizonyosan olyan könyörületes szivek, hogy a keresetnél­küli drámai kisiparosok számára hajléktalan menhelyeket fognak alapítani. A kertben körülsétálták a mocsarat, mely­nek partjain a darabban játszandó művészek a békáktól kuruttyoló­ leczkéket vettek. Éppen úgy, mint a »Chantecler« szereplői, kik Páris környékén a szabadban gyakorolták magukat a baromfiak utánzásában. Teljesen átvedlettem én is. Elbékásod­tam végképp. És egy lelkes »kutykarutytyal«­búcsúztam el a »Békakirály« szerzőjétől. a

Next