Az Ujság, 1911. április/2 (9. évfolyam, 90-102. szám)

1911-04-20 / 93. szám

Csütörtök, 1911. április 20. AZ ÚJSÁG most régi udvarójával, a hűt Angellel terefe­rél. Angel a kezét kéri meg, s a leány szerelmesen borul keblére, de hosszú vívódás után, a harmadik felvonás nagy jelenetében, elszánja magát, hogy meggyónja bűnét vőlegényének. Déli harangszóra pihenni tér a serény munkássereg, s Tessza arra kéri apját, mondja el Angelnek szégyene, bukása történetét. Az utolsó felvonás rövid zenei bevezetésében az emlékezetes éjszaka zenei reminiszczenciái tűnnek fel, majd a leányok kórusa hangzik, a nyoszolyóké, a­kik Tessza nász­szobáját ékesítik, szórják tele a tavasz virágaival. Sok-sok virággal és unalommal teljes ez a felvonás, a zeneszerző erőtlen és fáradt, a szövegíró kényszerűen-kellet­­lenül hozza-vonja a cselekményt. Az ifjú pár egye­dül marad... Kiderül, hogy Tessza édesapja nem teljesítette a kellemetlen megbízást, a boldog férj nem sejt semmit, csak Tesszában szólal meg a lelkiismeret... A zenekarnál az első felvonás szerelmes jelenetének töredékei vibrálnak... s Tessza meggyónja bű­nét. Angel elfordul tőle, elűzi magától, míg kint Aby dicséri a kék eget, a leányok kórusa pedig tavaszról, szerelemről regél. Nincs megbocsátás, nincs irgalom . Tessza kétség­­beesetten távozik, s mialatt Aby dala elhangzik a szerelmes éjszakában, a tengerbe veti magát. Tessza bukását és hervadását s a tejgazda­sági dráma momentumait lelket fásító unalommal kíséri Erlanger zenéje. A közönség csendes mo­sdással törődik sorsába, belefárad a hallgatásba és jóleső álomba merül. E végtelen szürkeségben alig világít a legszerényebb mécsvilág : egy vé­konyka ötlet, szerény gondolat, a zenekari illusztrá­­czió némi választékossága, tűrhető eredetisége. Ki venné zokon, hogy a szereplők,­­a méltatlanul gyötört és elcsigázott szereplők : Szamosi Elza (Tessza), Környei (Angel), Komár (Jack), Aby (Szoyer Ilona), Alec (Rózsa Lajos), Toronton (Déri) és Joan (Kálent Vilma) bágyadtak voltak és kedvetlenek. Szegény Tessza, szegény Angel, Mica tejgazdasági drámájának sápadt szereplői! A mai premier lassú haldoklása után nekik is meg­váltás lesz a halál _____ P­­P. A mai előadások: M. Míkir. Operaház: A zsidónő. (Brogni: Venczell. Lipót: Székelyhidy. Ruggiero: Rózsa. Alberti: Mihályi, Eleázár: Lunardi, Eudoxia herczegnő: Hajdúi., Recha: Dömötör L, Herold: Ney.) Kezdete 7 órakor. Nemzeti Színház: Falu. I. Magyarosan. (A tanító: Rajnai, a kovács: Pathos, a lánya: Paulay E., a kurá­tor: Gyenes, Papos Vak Áron: Kovács, Újlaki: Har­tes, Sipos,: Sugár.) II. Mint a mezőnek virágai. (A do­hányos: Rózsahegyi, a dohányosné: D. Ligeti J., a jegyző: Horváth, a bíró: Gabányi.) III. Kend a pap? a tiszteletes: Gál, a tiszteletes asszony: Csillag T., a papkisasszony: Váradi A., a házasulandó fiatal ember: Mészáros.) Kezdete fél 8 órakor. Vígszínház: Utánam. (Bourgade G.: Hegedűs, Bourgacie I.: Sz. Varsányi L. James: Tanay, Friedi­ger: Szerémy, Hottol: ifj. Ditrói, Aloyné: V. Haraszthy H. : Mirail hercze­gnő: Hegedüsné.) Kezdete­­8 órakor. Magyar Színház: Anatol. (Anatol: Góth, Mas: Z. Molnár, Dóra: Tóth I.­, Gabriella : Báthory G., Ilona : G. Kertész E., Bianca: Nagy T., Annie: Forrai R.) Kezdete fél 8 órakor. Király-Színház: A laburka. (Prunierné: Harmath I. , Yvette: Várady J., Delatourelle: Rátkai, Tiberiusz: Király, Buffon: Németh, Rozalilla: Fedák S., Talmi: Latabár, a plébános:­­ Balázs.) Kezdete fél 8 órakor. Fővárosi Városligeti Színház: A szoknyanadrág. Kezdete fél 8 órakor. Uránia: Nem adózunk. Kezdete fél 8 órakor. KÉPZŐMŰVÉSZET. ** Az Országos Magyar Iparművészeti Társulat választmánya tegnap Hadik Barkóczy Endre gróf elnöklésével ülést tartott, a­melyen a választmány elhatározta, hogy az alapszabályok adta jogánál fogva a folyó évre szóló megbízással több művész­­tagot hív meg a választmányba, a­kik a választott tagokkal egyenlő jogokat gyakorolhatnak. A meg­­­­hívandó művészek jelölésére a választmány három művészből álló bizottságot küldött ki. Az igazgatói jelentések során a választmány hozzájárult a kiállítási bizottság ama javaslatához, hogy a társu­lat ez év szeptember—dec­ember havában a Technológiai Iparmúzeum helyiségében két egy-és másután következő lakásművészeti kiállítást ren­dezzen, minthogy a kiállításra jelentkezett mű­vészek és műiparosok nagy számánál fogva nem volna lehetséges valamennyi jelentkezőnek egy kiállítás keretében helyet adni.* FŐVÁROS. . (Értekezlet a Bvr.-vasút ügyében. Tegnap Rényi Dezső tanácsos elnöklésével értekezlet volt a városházán, a­melyen megjelentek az állam­­építészeti hivatal, Újpest város, Rákospalota község és a Bur.-vasút képviselői. Az értekezlet czélja az volt, hogy a Bur.-vasut új területhaszná­lati szerződését egységes módon állapítsák meg, vagyis hogy az érdekeltek és a vasúttársaság kö­zött egyöntetű szerződés jöjjön létre. Az értekez­leten a szerződés főbb irányelveit beszélték meg és legközelebb a szerződés pontjainak érdemleges tárgyalásába kezdenek. (A czinkotai villamosvasút.) A budapest— haraszti-i viczinálisnak villamos üzeművé való át­alakítását követte a czinkotai viczinális átalakí­tása­, melyet ma adtak át a forgalomnak. Ez az átalakítás igen nagy jelentőségű, úgy közlekedési, mint közgazdasági tekintetben. Ez a vasút, a maga modern eszközeivel, gyors mozgásával kö­zelebb hozza a roppant fejlődésnek indult kör­nyéket Budapesthez. Ma még csak Czinkotáig megy a villamos, de őszre elkészül az egész vonal Gödöllőig, illetőleg Besnyőig. Az új vonal iparanrendőri bejárását ma tartották meg Koromzay Frigyes vasúti és hajózási felügyelő vezetésével. A bejáráson megjelentek: a főváros részéről: Buzay Károly tanácsjegyző , a­ társaság részéről: Jelinek Henrik elnökigazgató, Gál Károly főfelügyelő, Széll Árpád és fővárosi Fischer Gyula főmérnökök, azonkívül a hatóságok képviselői és számos meghívott vendég. A most épült villamos vonal, a­mely tíz kilométer hosszú, első szakaszát képezi a budapest—gödöllői vonalnak, a­melynek hossza körülbelül 33 kilométer. A villamos erőátvitelhez szükséges 10.000..Volt feszültségű forgó­áramot a Czink­otán elhelyezett áramfejlesztő telep ter­meli, a­melyben jelenleg két darab 2200 HP, gőzturbo­­generátor, a szükséges önműködő tüzelésű kazánokkal, valamint automatikus szén- és salakszállító berendezéssel, továbbá egy, minden tekintetben a modern technika vívmányainak megfelelően készült kapcsolóberendezéssel van felszerelve. A nagyfeszültségű forgóáramot a Rákos­­szentmihályon­­ épült alállomáson a villamos járművek hajtására szükséges 1000 Volt egyenárammá alakítják át három darab forgó átalakító s­gélyével, a­melye­k egyen­ként 800 HP­ teljesítménynyel bírnak. A kocsik 100 ló­erős gépekkel vannak felszerelve és négy pótkocsi vonta­tására alkalmasak. A vonatok ötven kilométer gyorsa­sággal közlekednek. A vasúttársaság a személyforgalom lebonyolításán kívül arról is gondoskodott, hogy a teherforgalmat is villamos erővel bonyolítsa le,­ daczára annak, hogy a törvény értelmében joga lett volna a teherforgalomban a gőzüzemet fentartani. E czélból a társaság olyan moz­donyokat készíttetett, a­­melyek a legmodernebb beren­dezés mellett húsz darab szabványos teherkocsi vontatá­sára alkalmasak. A villamos üzemnek a budapest—czinkotai, illetve a budapest—gödöllői vonalon való behozatala rendkívül nagy haladást jelent a főváros forgalmi életében. Először, mert lehetővé teszi a főváros környékén a nagyobb­­szabású telepítéseket. Másodszor, mert ez a vonal alkal­mas lesz a főváros területén immár tűrhetetlenné vált magas lakbéreket leszállítani. A vasút ugyanis lehetővé teszi, hogy úgy a munkás-, mint a hivatalnokosztályhoz tartozó egyének a vonal mentén fekvő községekben lak­­hatnak a nélkül, hogy hivatásukban a legcsekélyebb mértékben is zavarva volnának. A bizottság tagjai a legnagyobb elismeréssel nyilat­koztak az új vonal berendezéséről és azt a befejezett mütanrendőri bejárás után átadták a forgalomnak. A mütanrendőri bejárást­ nagy lakoma kö­vette, melyen számos felköszöntőben ünnepelték haraszti Jelűnek Henrik elnökigazgatót és fóvárosi Fischer Gyula főmérnököt, ki az átalakítás mun­káit vezette. Heltai Ferencz dr. országgyűlési képviselő, ki annak idején, 1904-ben, a főváros forgalmának szervezésére nagyszabású program­­mot dolgozott ki, a melyben nemcsak a helyi érdekű vasutak villamos üzeme, de a helyi érdekű vasúthálózatnak a főváros forgalmi hálózatába való beillesztése is kontemplálva volt, arra emlé­keztetett, hogy a fontos, bár még nem egészen teljes mű, a­melyet most adtak át rendeltetésé­nek, Hieronymi Károly akkori kereskedelemügyi miniszter előrelátásának és nagy erélyének kö­szönheti létesülését. E felszólalás nyomán lelkesen ünnepelték Hieronymit. A villamos forgalom holnap reggel indul meg a vonalon. (Értekezlet a közoktatási minisztériumban.) A közös oktatásügyi minisztériumban a legközelebb tanácsko­zásra gyűlnek össze a minisztérium és a­ főváros kiküldöttei a fővárosi elemi iskolai szakfelügyelet dolgában. A székes­főváros az elemi iskoláiban bizonyos különleges felügyeleti rendszert akar megvalósítani. Azt kell tehát most­ meg- , állapítani, hogy ez a különleges szakfelügyeleti rendszer miként illeszthető bele az állami tanfelügyelet kereteibe , i­nformál, hogy ez utóbbit a szakfelügyelet re­trrb­i és mégis megfeleljen a szakfelügyelet is különleges c­él­­jainak. Ugyanis a népiskolai törvény nem a szakképzést tűzte ki feladatául, viszont a főváros tanköteleseinek cso­portjában bizonyos szakképzés lehetősége megvan, a minő az ének, a rajz, a torna szakszerű tanítása. (Meg nem engedett kortesfogás.) A következő nyilatkozat közzétételére kérettünk fel: Több oldalról hallott­am a híreszteléssel szemben, mely szerint én a budapest-felsővizivárosi plébánosi állásra való pályázatomtól valaki más javára vissza­léptem volna, kijelentem, hogy ez a híresztelés rossz­akaratú koholmány. Tisztelettel Hunkár Géza terézvárosi segédlelkész. (Az adókivető bizottságok tárgyalási helyiségei.) A főváros tanácsa az adókivető bizottságok 1911. évi tár­gyalásainak czéljaira szükséges helyiségekről a követ­­­kezőképp gondoskodott: Az I. kerületi két bizottság részére kibérelték a budai polgári kaszinónak Krisztina­­tér 1. sz. alatt lévő helyiségeit; a II. kerületi két adóki­vető bizottság részére rendelkezésre bocsátotta a tanács a budai Vigadót; a III. kerületi két bizottság a Magyar koronához czímzett székesfővárosi vendéglő épületé­ben fog tárgyalni; a IV. kerület egyik bizottsága a kerü­leti elöljáróság üléstermében, másik bizottsága pedig a Központi városház jogügyi üléstermében folytatja tárgyalásait; az V. kerület három adókivető bizottsága az Egyesült Lipótvárosi Polgári Körben fog ülésezni ; a VI. kerületben működő négy bizottság közül három a Teréz-körút 1/b. sz. alatt lévő tánczteremben, a negye­dik pedig a bádogos ipartestületnek a Liszt Ferencz-tér 31. sz. alatt lévő helyiségében fog tárgyalni; a VII. kerü­let két bizottsága a Szegény Gyermekkert Egyesület Akáczfa­ utcza 132. sz. alatti helyiségében ülésezik, m­íg a másik két bizottság az Erzsébet­ körút 27. sz. alatt levő tánc­teremben tanácskozik; a VIII. kerület három bizottsága közül az egyik a fővárosi tisztviselők és hiva­talnokok otthonának Mária­ utcza 10. sz. alatt lévő helyi­ségében, a második a VIII. kerületi elöljáróság épületé­nek üresen álló két üzlethelyiségében, a harmadik pedig a Budapesti Hentesipartestület Práter­ utcza 24. sz. alatti lévő helyiségében fog tárgyalni; a IX. kerületi két bizottság részére a Ferenczvárosi Polgári Kör Bakács­­tér 14. sz. házban lévő helyiségei állanak rendelkezésre, a X. kerületi két bizottság részére pedig a Füzér- és Jászberényi-utcza sarkán lévő Kőbányai Kaszinó helyi­ségei. (Ragadós betegségek.) A főváros tiszti főorvosi hivatalának kimutatása szerint a múlt héten a ragadós betegségek állása a következő volt: hasi hagym­áz 0, kanyaró 80, skarlát 81, szamárhurut 8, roncsoló torok- és gégelob 20, gyermekágyi láz 1, bárányhimlő 31, jár­ványos fültőmirigyláb 17. Halálozás: kanyaró 5, skar­lát 10, szamárhurut 3. 13 TUDOMÁNY, IRODALOM. (-) Magyar kabarét. Az ily­ezimü kabaré­­­­versgyüjten­ény most jelent meg második teteme­sen bővített kiadásban. Az új kiadásba egy csomó új dalt, verset, monológot, s egyfelvonásos kis vígjátékot vettek fel. A kötet ízléses kiállítása Kner Izidor gyomai nyomdáját dicséri, melynek Iliméve túlszállott már az ország határán. Ára 5 korona. () Ismeretterjesztő társulat. Az Országos Ismeret­terjesztő Társulat, melynek czélja, hogy felvilágosító, nevelő és nemeshitő munkálkodást fejtsen ki és e czélból Budapesten és a vidéken felolvasásokat, a közgazdasági tudás terjesztése érdekében pedig sorozatos előadásokat tart és tagjai részére ismeretterjesztő füzeteket ad ki, e hó 23-án tartja meg az Újvárosházán alakuló közgyű­lését. A társulat által kiadandó népszerű füzetek tárgyai az 1910—11. évi programm szerint ezek : Az esküdtszéki intézmény, A választói jog, A szoczializmusról, A nőkér­dés, A patronage, A szegény­ ügy, Humanitárius intéz­ményeinkről, Életpályák, Népoktatásunk reformja, A föld mint a világegyetem része, Az alkoholizmus, A helyes táplálkozás, Az egészséges lakás, Háziorvos, Gyermek­­ápolás és nevelés, Emberi élettan, Népbetegségek, Véde­kezés a ragályos betegségek ellen, A gazdasági élet, Házi­­iparok, Iparoskáté, Okszerű gazdálkodás, A gyógynövé­nyek értékesítése, Mezőgazdasági iparok, Jog a minden­napi életben (sorozat), Büntetendő cselekmények, A ma­gyar alkotmány, Nagy férfiak életrajzai (sorozat), Nem­zeti művészet, Művészettörténetem. A társulat eddig két füzetet adott ki. Egyik Feleki Béla dr.-ről való és a pártfogó-ügyről szól, a másikat Bókát­ Árpád dr. egyetemi tanár írta a czélszerű és olcsó táplálkozásról. (-) A Budapesti Filológiai Társaság ma délután Hegedűs István dr. egyetemi tanár elnöklésével felolvasó ülést tartott. Az első felolvasó Tolnai Vilmos volt, a­­ki »Széljegyzetek Az ember tragédiája és Faust viszonyához« czímű értekezésében két pontot jelölt meg, a­melyekben Madách és Goethe műve lényegesen eltér egymástól. Faust nem képviselője az emberiségnek, holott Faust küzdelme egy kiváló egyén harcza, Ádámé pedig a­z emberi fajnak örök vívódása az egyénnek és a köznek összeütközéseiben. Azonkívül míg Goethe költeményében a nő csak epizód, hős csak egy van, ez Faust, addig Madách művében a nő nem epizódja a cselekménynek, hanem egyik alkotó tényezője. Ádára mellett és Ádámmal együtt képviselője az emberiségnek. T­itfanonfi János maros­­vásárhelyi református kollégiumi tanár »Kosnyai Dávid naptári feljegyzései« czímen olvasott fel. A felolvasó számos ismeretlen adatot gyűjtött össze Apafi török deákjának, a XVII. század érdemes irjóinak életére és írói munkásságára vonatkozólag Maros­vásárhely könyv­es levéltáraiból. A hallgatóság mindkét felolvasást meg­éljenezte. (-) Emlékbeszéd Kautz Gyula fölött. A Magyar Tudományos Akadémia a hó 30-ikán, vasárnap, tartja meg ünnepélyes közgyűlését, a­melyen az elnöki megnyitón, és a főtitkári jelentésen kívül többek között Földes Béla dr. egyetemi tanár emlékbeszédet mond Kautz Gyula fölött.

Next