Az Ujság, 1911. január (9. évfolyam, 14-26. szám)
1911-01-17 / 14. szám
Kedd, 1911. január 17. AZ ÚJSÁG Tizenegy óra is elmúlt, amikor a Ház áttért a bankjavaslat tárgyalására. Gedeon Aladár a javaslat ellen beszélt. Szónoklatának volt egy kvalitása, amelytől lehetetlen megtagadni az elismerést; a rövidsége. Hegedűs Lóránt, a második szónok, egyrészt lesújtó és megcáfolhatatlan kritikáját adta a koalíció pénzügyi gazdálkodásának, másrészt elegánsan könnyed, a mellett mégis rendkívül nyomatékos védelemben részesítette a bankjavaslatot. A munkapárt nem mutatkozott hálátlannak és percekig megtapsolta s értette a tartalmas és ügyes szónokot. Kossuth Ferenczet nagyon bántotta Hegedűs Lorántnak a koaliczió gazdálkodását gyöngédtelenül megpaskoló kritikája. Szemmel látható izgatottsággal és nem palástolható rosszkedvvel próbálta bebizonyítani, hogy a koalicziós kormánynak köszönhető kvótaemelés nemcsak elháríthatatlan, hanem jó és hasznos dolog is volt. Tromful még azt is kivágta, hogy az osztrákok a kvótaemelésért közjogi és katonai rekompenzációkat ígértek Magyarországnak. A meglehetősen kusza bizonyításnak azonban csak az az egy eredménye volt, hogy Kossuth akarata ellenére azt a bizonyítványt állította ki magáról és koalíciós társairól, hogy az osztrákok túljártak az eszükön és rászedték őket. Kossuth mosakodása után, amelytől senki sem lett tisztább, Kelemen Samu beszéde következett. Fél egy órától háromig tartott a bankjavaslatnak ez a lecsepülése, amely mindenesetre hatásosabb lett volna, ha a szónoknak nem az a főtörekvése, hogy a mai ülésen maga után senki mást ne engedjen szóhoz jutni. Részletes tudósításunk itt következik . (Jelentések.) Kabos Ferencz elnök bemutatja az irományokat ; jelenti, hogy Hencz Károly és Balogh Jenő mandátuma ellen semmiféle panasz nem érkezett be; ezek tehát mától kezdve végleg igazolt képviselők. Hegedűs Lóránt, a pénzügyi bizottság előadója bejelenti, hogy a bizottság letárgyalta Pancsova, Újvidék és Kecskemét városok közönségének adómentes kölcsönkötvények kibocsátása, több, mint egy macskába, akár kastélyban, akár falusi füstös kunyhóban látták meg a napvilágot, egyforma mohósággal nyerték a milliókat. A férfiak a tékozlásban versenyeztek a nőkkel. A Casanova századában, a kalandorok virágkorában vagyunk, amely időnek két fő motora : a pénz, a szerelem. Se szeri, se száma azoknak az exisztencziáknak, akik egy garasnyi örökség, minden hivatal, mesterség, szóval bármi munka nélkül, pusztán ügyességükből urasan élnek, nagy urakkal, fényes méltóságokkal barátkoznak, herczegnőknek a szeretői , és akárhol, akármely nemzet élén születtek, Európában mindenütt otthon voltak. Abban az időben egy kicsit szélhámos, egy kevéssé kalandor mindenki: a politikus, a diplomata, a katona, az író, a művész, a kereskedő s az iparos. Az egész ivadék, a kis polgáron s a paraszton kivül, könnyebb vérni, ledérebb, pazarabb az átlagnál, e gyarlandóságok annál a szokott mértékénél, a mely megvan minden korban és minden ivadék életében. Choiseul korának gyermeke. Habzsolt mindenből, a minek habzsolása gyönyörűség ; de volt benne valami olyan, aminek híjával volt a legtöbb kortársa : roppant munkabírás és fényes, nagy intelligenczia. Silányságokban hasonlatos kortársaihoz, kiválóságai egyéni tulajdonok. Pazarolt, mert azzal az élettel, amely merő reprezentálásból, fogadásból, lakomából állott, vele járt a pazarlás. Született diplomata. Ösztönből tudta, hogy az államok miért tartanak követet a külföldi udvaroknál. A nemzetközi érdekek ma nem a királyok s a miniszterek hálószobáiban dőlnek el. A szerető ma a királynak is magán kedvtelése s nem politikai vitézFöldes Béla: Személyes megtámadtatás czímén válaszol Madarassy-Beck Gyula báró legutóbbi beszédére. Beck Gyula báró az elméleti tudás jelentőségét a bankkérdésben kétségbevonta. Justh Gyula : Ez nagyot jövedelmez ! Földes Béla: Ezzel a fölfogással szemben ő hangsúlyozza, hogy ma már a gyakorlati közgazdasági kérdések megoldásához is tudományos előkészültség kell. Egy bankár fülig gázolhat a pénzben, s egész életét a rács mögött telheti, a valuta- és bankügyben mégse lehet tekintély. Bilinski Leó és Kautz Gyula, a közös bank kormányzói nem voltak hivatásos bankárok, de tudósok s a világ legnagyobb pénzintézeteinek élén is olyan emberek állanak, akik a tudományos működés terén tüntették ki magukat. Az elméleti ember, a tudós uralkodik a tényeken, a gyakorlati elmerül bennük, nem lát tőlük és sokszor csak szolgálja őket. Az előbbiek hivatása tehát nyilvánvalóan fontosabb s hozzáértésük is magasabb rendű. Kabos Ferencz elnök: Figyelmezteti, hogy a házszabályok keretében maradjon. Justh Gyula: Egészen jogos téren mozog. Földes Béla: Legutóbbi beszédében ő csak azt állította, hogy a kamatlábpolitikának a tulajdonképpeni czélja azzal éretik el, hogy szemben mény, mint a XVIII. században, amint Bielfeld tanítja. Choiseul mester annak a kornak politikájában és diplomácziájában. Mindent hasznára tudott fordítani: a szertartásos, tündérfényű mulatságokat épp úgy, mint a meghitt pásztoróra gyönyörűséges perczeit. Nem éppen finnyás után jutott Pompadour barátságához , de az alaptalan rágalom, hogy viszonya volt volna Pompadourral. Köztük a kapocs erősebb és tartósabb volt a vér ingerénél. A hatalom szeretete volt az a kapocs ; egymást támogatva, a királyságot tartották kezükben. Choiseult, korának leghíresebb politikusát és diplomatáját egy királyi szerető, Pompadour segítette a miniszterséghez s egy másik királyi szerető, Dubarry buktatta meg. Amikor Pompadour az udvarhoz került, az arisztokráczia dohogott, hogy a király kis polgár leányhoz, egy bankár feleségéhez alázza le magát. Húsz esztendő alatt nagyot fordult a világ. Dubassyt, holott születése alacsonyabb, múltja mocskos, a franczia arisztokráczia legrégibb sarjai csempészték a vénülő király ágyába. A pamfletgyártók, az utczai énekesek ócsárolják , de az előkelő társaság meghódol az új csillagnak. Voltaire ódában dicsőíti az istenek ölelésére teremtett nőstényt és csöppnyi márvány lábaira, amikor ágyából az olympusi istenasszonyok fogyatékos köntösében kel ki, két egyházi méltóság, a pápai nunczius s egy kardinális versengve rázza föl a parányi selyempapucsot. Ez a jelenet, a melyet nemcsak a kegyes szemforgatás találhat frivolnak, érzékcsiklandónak, a rokokót legbensőbb lényegében világítja meg. .. továbbá Szabadka város feliratát a közadók reformja tárgyában. (Horvát mentelmi kérdés.) Ugron Gábor bejelenti, hogy Banjanin János horvát képviselő mentelmi jogát Horvátországban a törvényszék megsértette. Banjanin ugyan nem tagja már a horvát országgyűlésnek, mert a legutóbbi választáson elbukott, de a törvény értelmében a magyar képviselőháznak még tagja és Banjanin éppen erre való tekintettel nem akart megjelenni egyszerű idézésre a bíróság előtt, míg mentelmi jogának felfüggesztését a magyar képviselőház ki nem mondja. A báni tábla azonban ezt egy horvát kormányrendeletre való hivatkozással feleslegesnek találta. Minthogy a magyar országgyűlés tagjának mentelmi jogáról van szó, a Háznak állást kell foglalnia. Kéri tehát ez ügynek a mentelmi bizottsághoz való utasítását, de azzal a kikötéssel, hogy a bizottság záros határidőn belül határozzon. Kabos Ferencz elnök a mentelmi bejelentést tudomásul veszi, de a bizottsági jelentésnek záros határidőhöz való kötésére nézve kérdést intéz a Házhoz. (Felkiáltások a jobboldalon: Nem kell!) Hock János : Ez nem személyi kérdés, ez a Ház ügye. (Zaj.) Darvas Fülöp : Ne oktasson ! (Mozgás.) A Ház a záros határidőre vonatkozó indítványt mellőzi. (Megkésett feleletek.) a pénz értékének fölcsigázásával az összes áruk ára leszállittatik. Kabos Ferencz elnök: Következik a napirend : az Osztrák-Magyar Bank szabadalmának ... Polónyi Géza : Személyes megtámadtatás czimén kérek szót. Kabós Ferencz elnök (int a kezével és tovább olvassa a bankszabadalmi törvény czimét). .Polónyi Géza : Személyes megtámadtatás .. . személyes kérdésben ... Kabós Ferencz elnök: Én már megkezdtem a napirend felolvasását s a képviselő úr előzőleg nem jelentkezett felszólalásra. Polónyi Géza : Akár olvasta, akár nem, nekem személyes megtámadtatás czímén mindenkor jogom van szólani. Kabos Ferencz elnök : Hát tessék! Polónyi Géza : Madarassy-Beck őt is aposztrofálta, mint olyant, aki nem ért a bankkérdéshez. Majd be fogja ő ennek az ellenkezőjét bizonyítani, most csak azt konstatálja, hogy Beck ugyanazon beszédben a készfizetésekre nézve négyféle álláspontot foglalt el. (Felkiáltások jobbról. Ez nem személyes megtámadtatás.) Kabos Ferencz elnök figyelmezteti, hogy a személyes megtámadtatás keretéhez tartsa magát. Batthyány Tivadar gróf : Micsoda erőszakoskodás ez ! (Zaj a jobboldalon.) Nem hiába Perczel az elnökük ! Polónyi Géza: A személyes megtámadtatás voltaképpen egyéni apprecziáczió dolga. (Zaj a jobboldalon.) Ha megvonják tőle a szót, akkor természetesen nem beszélhet. Beck először azt mondta, hogy a készfizetés felvétele az éret kiszivárgását jelenti, azután azt, hogy a bank már készfizető, végül pedig elfogadja a törvényjavaslatot, amely a készfizetések alapján áll. (Folytonos zaj.) Gedeon Aladár: Kifejti, hogy olyan agrárállamnak lakossága, amilyen Magyarország, nem bírja ki a nagyhatalmi állás terheit, ha nem tér át iparra. Ipar pedig csak önálló vámterületen lehetséges, ennek az önálló bank az előfeltétele. Miután a javaslat nem hogy az önálló bankot, de még a készfizetés megkezdését sem valósítja meg, nem fogadja el. Hegedűs Lóránt: Ez a bankjavaslat elkerülhetetlen következménye az utolsó évek kiegyezési fejleményeinek és ennélfogva azt visszautasítani nem lehet. A bankjavaslatban benne van mindaz, amit a kormány és a munkapárt a választások előtt a bank és az aranyfizetés kérdésében a választóinak megígért. Apponyi azt mondta, hogy jó volna a készfizetések felvétele tekintetében új szótárt megállapítani. Hát jó volna, mert a felvétel itt magyarul megkezdést jelent. De a készfizetés megkezdése az, amikor a kezes, aki bajban van, kezd fizetni. Itt a pengőfizetés megkezdéséről van szó, a kötelező aranyfizetés megkezdéséről. A koalíció, amelyben a függetlenségi párt is benne volt, az általa kötött kiegyezésben előre megbüntette azokat, akik nem fogják meghosszabbítani az Osztrák-Magyar Bank szabadalmát, azt mondván, hogy vagy meghosszabbítjátok az Osztrák-Magyar Bank szabadalmát, s akkor a magyar papírok Ausztriában elhelyeztetnek, vagy pedig mást csináltok, s akkor a papírok visszautasíttatnak. Aki a mostani javaslat mellett szavaz, szavaz a mellett, hogy a koalíciós kiegyezésben elért e vívmány szerint a magyar papírok Ausztriában elhelyeztetnek; aki ellenben e javaslat ellen szavaz, szavaz ezen vívmány ellen is. (Zajos helyeslés, taps és derültség a jobboldalon.) Magyarország a koalíczió alatt azért fogadta el a Benedikt-formulát, mert — azt mondták — e formula által kikapcsoltatik az 1907-es kiegyezésből a bankkérdés, az Osztrák-Magyar Bank szabadalmának meghosszabbítása. Legalább azt mondták, hogy Magyarországnak azért van szüksége a Benediktformulára. Az osztrákok azért fogadták el, mert— amint ők hivatalosan kihirdették — ha nem szavazták volna meg, akkor Magyarország megkapta volna a közös bankot és akkor a kezébe kapta volna azokat az olcsó hiteleszközöket, amelyekkel 1917-ben az önálló vámterületet felállíthatja. Kossuth Ferencz : Osztrák beszéd ! Hegedűs Lóránt: Úgy látja, hogy az igazság minden oldalon egyforma, csak a hamisság az, amelyet egyik oldalról másképpen látnak, mint a másik oldalról. (Helyeslés és taps a jobboldalon) De kérdi Kossuth Ferenczet, hogy a hivatalos osztrák nyilatkozat ellen miért nem emeltek óvást ? A Benedikt-formulának az volt a czélja, hogy kikapcsolja a bankkérdést a kiegyezésből, de ugyan (A bankszabadalom.) 3