Az Ujság, 1912. január/2 (10. évfolyam, 13-26. szám)

1912-01-16 / 13. szám

Kedd, 1912. január 18. AZ TTJSAG Tekintettel a német nyelv fő uralmára és a boszniai lakosságra ebből háramló károkra, a párt főtanára azt a tanácsot adja a jogpárt híveinek, hogy­­ne várják be a nyelvkérdés végleges érdem­leges elintézését, hanem" oda törekedjenek,­ hogy egyesült erővel elsősorban az idegen nyelvek és az idegen­­érdekeket szólítsák ki az országokból. A jogpárt soh­a semmiféleképpen nem támogathatja a kiegyezési rezsimet és ennek pártjait. . ri A .privigyei mandátum.­­ ]p vigym›L jejeijt­ki A Ludmig Alap* kuronyos« folytat, megümsisk privi­­gyei­ kerület­ben a néppárt jelöltje,' Brudyesukly Ráíró én' tegnap ..Prvigyén és Német prónán pr. gi­umtabeszédut mi­­mbitu­s babar támogatására Zichy Aladár gróf­, Muh''!? János apát, Szmrecsányi György és Huszár Károly kéj'­' viselők is megjelentek, érdeklődést, nem tudott kelteni , a programmbeszédet alig hallgatta végig néhány választó. A honvédelmi költségvetés. — A képviselőház ülése. — Ma sem haladtak lassúbb tempóban, mint a szombati ülésen. Általános­­gban is, részle­teiben is elfogadták a honvédelmi költségve­tést és még, arra is ráértek, hogy belefogjanak a pénzügyi költségvetésbe. A honvédelmi tárcza vitáját jóforr .. . egészen­­­ét hosszujáratu szónok bonyoltot­t le. Előbb Polónyi Géza a pártonkivüli függet­lenségiek nevében, majd Batthyány TH.th.gr gróf a Justh-párt megbizásából fejtette ki azokat az okokat, a­melyek párt­é­­tetlenné teszik a honvédelmi költségvetés el­fogadását Polónyi a maga beszédében egész csomó kívánsággal fordult a honvédelmi mi­niszterhez. A többi közt azt is követelte, hogy a miniszter terjeszsze elő az újonczárlszágra vo­­­natkozó statisztikát, mert felfogása szót ír , több katonát adtunk a közös hadie mint a­mennyi a mi kötelességünk volna baloldal élénk helyeslése mellett az ellen tilta­kozott, hogy a L újoncz-jutalék meg nem sza­vazása esetében póttartalékosokat hívjanak be. A külügyi kérdésre , elkalandozva, nagy pátoszszal vallott szerelmet Olaszországnak és keményen fogadkozott, hogy a függetlenségi pártok nem fognak hadi eszközt nyújtani az Olaszország elleni támadásokhoz. Batthyány Tivadar gróf éppen oly hossza­dalmas és éppen oly hamisan lendületes volt, mint Polónyi. Főképpen az altiszti kérdést nyaggatta általános figyelmetlenség közepette. Beszéde alatt több ifjú munkapárti képviselő hangos csevegéssel szórakozott. Batthyányinak természetesen ez nem volt ínyére. Elkeseredésé­ben rárivallt a fecsegőkre és megfenyegette őket azzal a kedves biztatással, hogy ha nem kell a szakszerű tárgyalás, az ellenzék majd gondoskodik másfajta mulatságról is. Hazai Samu honvédelmi miniszter rövi­­debb polémikus beszédet mondott. A honvéd­ség ellen elhangzott vádakkal szemben nyoma­tékosan kidomborította azt a tényt, a­melyről az ellenzéki szónokok nagyon is megfeledkez­nek, hogy a törvény a honvédséget nem tette meg önálló hadseregnek, így tehát nem lehet megkívánni, hogy a honvédség föl legyen szerelve az önállóság valamennyi szervével. Nem nagyon tetszett az ellenzéknek a honvé­delmi miniszter ama kijelentése, hogy az ön­álló hadsereg hasonlíthatatlanul drágább volna, mint a­mibe a közös hadsereg kerül minekünk. Egy csomó aprólékos kérdésre részletesen meg­felelt, az altisztek kérdésén átsiklott, egy sereg más kérdésre pedig elodázta a választ, arra való hivatkozással, hogy majd a véderőreform tárgyalása során fog nyilatkozni róluk. Miután Solymo­sy Ödön báró és Bakonyi Samu a delegácziónak a közös kormány­nyal szemben való állásfoglalásáról nyilatkozott, gyorsan végeztek a honvédelmi költségvetéssel. A pénzügyi tárc­a tárgyalása során He­gedűs Lóránt előadó után Désy Zoltán pénz­ügyi, nemzetgazdasági és szocziális szempontból is meglehetősen elitélő bírálatban részesítette a budgetet. Részletes tudósításunk itt következik . (Harmadik olvasás.) Návay Lajos elnök : Bemutatja ez irományo­kat. Jelenti a többek közt, hogy miután Beöthy László-és­ Síposa Orbán-Dom­sdo­rv.­­ ellen kifogás­­ nem- -merült fel, mindkettőt a végleg mázolt­­kép­viselők jegyzékébe ikt­atja. A Ház ezután a múlt ülésen elfogadott nem­­zetközi egyezményekről szóló törvényjavaslatokat harmadik olvasásban is elfogadja. f A honv­almi költségvetés.. ! (‘ A f'ói'í­'.'ulfivil­i függetlenségiek nevében szól. 'Kifogásolja, hogy a miniszterek a kényes interpallácziókra nem válaszolnak, ilyen a Károly Ferdinánd királyi herczeg renunoziácziéja ügyében te- .interpelláczió is. Követeli, hogy « honvédelmi minisz ter terjes­sze'elő az ujonezálli­­té­­ 'kozó lati- -.át. Kiváncsi, hogy mi­lyenek’ -sí uj­­ík-zsíbi.-.e­redmén­yek Ausztriában. • Az oszf.'vok a mag»honvédség létszáma nincs s’-'í, ív­ban. Tőlünk aránylag jóval több katonát ‘' ; • - ·: - i-v. iiiint mennyihez joga -v ‚ : '•. ..'eó ; héti-elszámiad törvényben 'a ! •megállapítását. A pórtart lilék’isokat érinti ” évi 18,i'törvényczikk interpretácziója nagyon ho- ■ 1 mályos.' A lovasságot sok fölöslegr*» dnjogru tauit- t dák. Van egy hivatásos tisztikarunk, most, egy 5 •■'OS u\ ,s/,tik.M • '••.o'.-'lk • 1 •• VI ''li ' el­é I .TtiÁH -íÍUO -í. lHOÍÍíOB • *.R'í!*• ‘!•'» .ví.fg • : nyugt utast ígér arra, hogy a imdfr. reg, a melyért olyan óriási áldozatot hozunk, ■• magyar nemzeti­­állam­eszme czéljait fogja szolgálni, magyar lesz nyelvében és szeb­­ében. Figyelmezteti a kor­mányt a nemzetbe szocziáldemokrata párt­ ter­jeszkedésére, a mire nézve a németországi válasz­tások is elegendő tanulságot szolgáltatnak: vi­­rgyázzanak, hogy szocziáldemokráczia, a mely nem, ütkesedik s királyért, se hazáért, át ne itassa a népet , s ennek révén a hadsereget. A hon­védelmi miniszter személyét nagyra becsüli, de a­­költségvetést uhui szavazza meg. (Helyeslés bal­oldalon.) Batthyány li­vadalyról , O­szországgal, se más állammal dem akinu.. Vut'. De viszont Olaszországnak is kerülnie kellene, minden provo­­­k­ácziót s elsősorban be kellene­ szüntetnie a határ­­­­erősítést. A két honvédség számarányát Polónyi hibásan említette. A közös hadsereg fentartása nem olcsóbb, mintha önálló hadsereget állít­an­ánk föl. Ha önálló hadseregünk volna, a fölszereléseket bizonyára nem Ausztriából szereznénk be. Ahogy a kormány­ az altiszti kérdést akarja megoldani, úgy egyenesen a demoralizációt viszi be a hadse­regbe. Ebben a kérdésben provizórikus eljárást tar­taná legczélszerűbbnek. (Folytonos zaj a jobboldalon) —No megálljanak, majd gondoskodunk mi arról, hogy ne sokáig legyenek itt szakszerű tárgyalá­sok. (Zaj.) Az ellenzék majd kizökkenti a parla­mentet a mostani munkátlanságból. A költség­­vetést nem szavazza meg. (Helyeslés a baloldalon.) Polónyi Géza: Batthyány Tivadar gr­óllal szemben megmagyarázza, hogy­ az osztrák és ma­gyar honvédség békelétszámát helyesen össze­­­­gez­te.. Náray Lajos elnök: Mivel más felszólaló nincs, a vitát bezárja. Hazai Samu honvédelmi miniszter : Elfogadja Bakonyi Samunak szombaton beadott azt a hatá­rozati javaslatát, hogy a véderőreform költségét a törvény megszavazása előtt ne folyósíttassák. Annak, hogy a magyar csapatok Ausztriában is állomásoznak, az az oka, hogy a csapatokat már béke idejében összpontosítják arra felé, a­merre az esetleges háború bekövetkezhetik. Hadi szempont­ból Magyarország belső területe a monarchiának, Ausztria pedig a külső terület, ezért van úgy, hogy a védelmi vonalba helyezett tömegesebb hadcsapatok sorában osztrák területre magyar csapatok is kerülnek. A honvédség a törvény sze­rint nem önálló hadsereg, így hát nem kifogásol­ható, hogy nincs az önállóság minden szervével fölszerelve, hogy például külön vezérkara, műszaki csapatai nincsenek. A honvédség tekintetében a magyar törvényhozásnak szuverén joga van, tehát hiba, hogy az ellenzék ebből közös ügyet akar csinálni. A magyar honvédség létszáma séta függ­het attól, hogy Ausztria mekkora honvédséget öllít ki. Az altiszti kérdés, a­mely a honvédségi költségvetés vitájába voltaképpen nem is tartozik, a parlament elhatározását nem érintheti, mert az altiszti kérdés csak a hadvezetőséghez tartozik­, leszámítván a kérdés anyagi oldalát. Ha a hadvezetőség úgy találja, ho­gy a mostan­­ al­tiszti létszámmal te tud ségeit, akkor ez R L- vT- mir .on, t,v •••-•t. U mentre. Azt a y.várlfságát, hogy a tT ke­lélm” törvény alkot­újonczjutalékot úgyis évre évre a parlament sza­vazza meg. A többi fölvetett kérdést, a­mely a véderő reformjával van közelebb­ kapcsolatban, a véderőjavaslat vitájában ry.-. érinteni. A pót­­tartalék b.hltására ••••.•vaijrozo ráfogásokra img­­jegyzi, hogy az elsősorban közjogi kérdés, a­mire a miniszterelnök hivatott felt­lni, de annyit, ő is mondhat, hogy a­mikor a­ törvényt megalkották, senkinek nem volt ezzel alkotmánya-111 nos esték­­a. Föntartja azt, hogy a közös hadserra jóval olcsóbb,­­mint az önálló. . Ezt, elsősorban, háború esetére számította ki, a­mikor a költségek óriási hányaddal kisebbek a hadsereg közössége mellett. Kéri a ja­vaslat elfogadását. (Zajos helyeslés a jobboldalon.) Solymosy Ödön báró előadó , Bakonyi Samu szombaton azt mondotta, hrvp, a deregáczióban a míg a mini -t t , I, ,• k­o.­se­pártiak bizalm­fitalm­a­k voltak • h. ■ -i ni­.rypii­­­ászt­er iránt, de mihelyt ő beszélt, azonnal megvolt a munkapárt nagy bizalma.. A minisze­relnök meg­­győzte pártját és a m­iniszt­r­-­­nél ,.v ■­­li rendület-lep bizalmánál fogva viseltetett bizalom­mal is spidügy a minisziter iránt A külügy­miniszter politikájában való bizalmunk­­ anna­k idejéből­­datálódik, a hadügyminiszter ellenben még ej ember a, politikában is igy iránta való bizalmunk c sík a :m­err-ír ok iránt való bizalomban leli ■ ütigy a m­­at­á­. (Helyeslés.) A Ház elfogadja Bakonyi Samu határozati javaslatát és megszavazza a honvédelmi költség­­vetés tételeit. Bakonyi Samu. Újból megokolja határozati javaslatát s tiltakozik az ellen a feltevés ellen, hogy a Justh párti delegátusok a közös hadi gy­űlt­­­ez­tete­­s­eb­b a kiméletesebb­ek v­ltak, mint Aehrenthallal szemben; ők m­éd a két közös miniszter iránt bizalmatlanok. (A pénzügyi tárcza.) Hegedűs Loránt előadó : Kéri a Házat, hogy a­­leg­utoljára maradt pénzügyminiszteri tárcza "köb"- ..•vetését foga-dj-'i el, A főszámok szerint a pénzügym­in­isztérium­­ összes rendes és rendkívüli bevételei 1,073 millió koronán, rúgnak ; ebből a tárcza Rvi-­n $011 m­illi­ó­ei­szt­i -i­­táig a többi 757 ruilliot átadja a többi harcmls­­ak,­­ melyek­nek költségeit, már megszavazták. A legfontosabb az, hogy a költségvetés mentés hamarább totó alá jöjjön. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Íg­­­y Zoltán: A pénzügyi­­iiniszternek az általános vita során elhangzott beszédére reflek­tálva hangsúlyozza, hogy a budget-jog szempont­jából nem közömbös a közös vámbevételek összege­s elosztása. A 67 . XII. t.-cz. nem teremtett új közös ügyet a közös vámbevétellel, csak egy elosztási kulcsot állapított meg. A pénzügyminisz­ter felfogása tehát nem felel meg .S­em­ a budgetirozás, sem az 1867 : XII. t.-cz. követelményeinek. A ma­gyar költségvetésben a közös vámbevételek össze­gének és elosztásának kifejetést kell nyernie. Az osztrák költségvetés összeállítása itt sem felel meg itt a követelményeknek. Az 1867 : XIV. t.-cz. azt mondja, hogy a közös vámbevétel nem közös bevételi forrás és az 1867. évi XII. t.-cz.ben csupán egy modus precedendiról van szó s egy kulcs meg­ala­­ításáról. Ami a pénzügyminiszternek a közös kiadások uj rendezésére vonatkozó kijelentését illeti, konstatálja , hogy nemcsak a rendes közös­­ügyi, de a rendkívüli közös költségek is emelked­nek. Az emelkedés állandó. Az egész véderőfejlesz­­tés Magyarországot 319 millióval fogja terhelni. 1915. után azt hiszi, hogy e kiadások el fogják érni a 400 milliót. Ezeket a kérdéseket a budgetjog s a helyzet szempontjából tisztázni kell. A közvéle­mény nem zárkózik el igazságos és elviselhető ter­hek elől, de tudnia kell, hogy mik a terhek s mik a rendelkezésére álló bevételi források. Kérdi a pénzügyminisztert, hogy a végre nem hajtott egye­nes adótörvényeken való változások törvényho­zási vagy pedig adminisztratív intézkedéseket involválnak-e. Az adótörvények teljes tető alá juttatását annál is inkább óhajtja, mert a javas­latok főbb alapelveinek megalkotásában a pénz­ügyminiszternek is van része. A fogyasztási adók átutalása tekintetében a mostani nehézkes és meg nem felelő átutalási rendszert meg kell szüntetni. Hire jár, hogy az állami szénbányákat bérbe akar­ják adni. Az előbbi kormány szépakc­iójának ?

Next