Az Ujság, 1912. március (10. évfolyam, 67-78. szám)

1912-03-21 / 69. szám

Csütörtök, 1912. márczius 21. AZ ÚJSÁG KÖZEGÉSZSÉGÜGY­ A A kultuszminiszter a bábaképzőben. Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter ma délelőtt meglátogatta a budapesti bábaiskolát, hogy személyesen is meggyőződjék azokról az álla­potokról, a­melyeket az intézet igazgatója memo­randumában úgy a higiéné szempontjából, vala­mint a tanítás czélravezetése érdekében is tart­hatatlanoknak fest. A miniszter meglepődött azon, hogy­­ebben az intézetben milyen szűk, sötét, rosszul szellőztethető szobákban vannak össze­­csafolva a gyermekágyas asszonyok csecsemőik­kel és az operált beteg nők és hogy részükre a legprimitívebb kényelem sincs biztosítva. Lát­hatólag megütközött a miniszter a kocsiszínből átalakított tanterem állapotán is és azon, hogy éppen a budapesti bábaintézet nincs arra beren­dezve, hogy tanulói benlakók lehessenek. Ennek köszönhető azután, hogy a rövid öthónapos taní­tási időt egyáltalában nem lehet a tanulók meg­felelő kiképzésére fordítani. Az internátus hiányá­nak különösen a vidékről felsereglő tanulók vall­ják könnyen érthető okokból kárát. A közoktatási kormány feje azzal a tudattal távozott az intézet­ből, hogy égetően szükséges és sürgős egy új bába­képző intézet építése és biztosította is az igaz­gatót, hogy ő a maga részéről mindent el fog követni az új intézet mielőbbi megvalósítására. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS. § A lágymányosi rablógyilkosság. A budapes­­esküdtbíróság ma folytatólag tárgyalta a lágy­mányosi rablógyilkosság miatt vád alá helyezett Sztehlik és Szabó bünperét. Ma is a tanukat hall­gatták ki. Kálmán Jenő bankhivatalnok volt ma az első tanú. Szabó és a vadházastársa nála takarí­tott és ezért lakást kapott tőle. — Az nem áll, — úgy­mond a tanú — hogy a gyilkosság éjjelén Szabó, a­mint azt ő állítja, egy perc­c­el előbb jött haza, mint én. Mert én gyengélkedés folytán akkor már kapuzárás előtt érkeztem haza. — Milyen ember volt Szabó ? —■ Zsákhordással foglalkozott, elég rendes, szolgálatkész ember volt, de folyton ivott. A gyil­kosságról is beszélgettem vele, azt mondta, hogy azt bizonyára Pásztor valamelyik hozzátartozója követte el.. Kabát Andrásné házmesternő vallja, hogy az eset éjjelén a férje beteg volt, tehát ő nyitott kaput Szabónak. Szabó reggel hat órakor jött haza. Részeges embernek ismerte. Szembesítés­nél Szabó erősítgeti, hogy ő éjjel egy órakor be­csöngetett és hazajött. Kahn György korcsmáros vallja, hogy a gyil­kosság után őt a rendőr az áldozat holttestéhez vezette és akkor ő már alig tudta a borzalmasan összeszurkált holttestben Pásztort felismerni. El­mondja, hogy Pásztor éjjel egynegyed egy órakor távozott a korcsmájából, egy óra hosszáig volt a korcsmában, ott elaludt, hát felkötötték. Félóra múlva Sztehlik és Szabó távoztak, mert ekkor már bezárta a korcsmát. Szabó részeges ember. Az eset után egy ártatlan emberre­ terelte a gya­nút és az illetőt már majdnem le is csukták. Boros Jánosné viczeházmesterné szerint Szabó a gyilkosság éjjelét követő reggeli hat órakor jött haza. Huszár Teréz, a­ki Szabóval együtt élt, azt vallja, hogy mindketten dolgoztak és keresetükből éltek. — Mondja csak, Szabó iszákos ember ? — Csakúgy, mint minden más ember. (De­rültség.) No igen, mert a maga pénzét iszsza el.­­(Derültség).­­ — Mikor a gyilkosság történt, hol volt akkor Szabó ? — Az éjszaka felét otthon töltötte velem, reg­gel Kahn korcsmájába ment pálinkát inni, aztán visszajött és elment munkát keresni. — Mikor jött éjjel haza ? — Egy órakor. — Ez a kés, a­melyet az áldozat fejéből húz­tak ki, kinek a kése ? —­­Nem ismerem én ezt a kést. — A rendőrség előtt maga azt vallotta, hogy ez a Szabó kése. Vigyázzon, mert ha hamisan vall, ebből az épületből ki nem megy. Az ügyész , íme itt egy levél, ezt maga a tár­gyalás előtt Szabónak becsempészte. Ebben maga azt írja az egyik tanúról, Mihóknéról, a­ki fel­ismerte a gyilkos kését egy nyári kiránduláson tett észlelete alapján, hogy erről ön majd vallja azt, hogy Mihókné akkor annyira részeg volt,­hogy magának és Szabónak kellett őt hazavinnie. (Mozgás.) Az elnök (a tanúhoz) : Maga hogyan juttatta ezt a levelet Szabóhoz ? — A fogházba® meglátogattam és a mikor kezet fogtunk, a levelet a kezébe csúsztattam. Mihók István és a felesége egyértelműen vallották, hogy a múlt évben Szabó egy korcsmá­ban a bűnjelként szereplő késsel nyitotta ki a boros üveget. Vlasák Lajos, jó barátja volt a vádlottnak. Határozottan felismeri a kést, mert többször köl­csön kérte és használta. Sztehlik Józsefné, Sztehlik Lajos vádlott sógornője, azt vallotta, hogy a bűnjelt képező kést sógoránál soha sem látta. Szandtner Kajetáti téglagyári tűzoltó elmondotta, hogy a gyilkosság éjjelén körülbelül fél 2 tájban egy gyanús füttyszót hallott. Figyelmeztette is rá társát, Hefter Imrét. .Figyelni kezdtek a fütty irányában, de helyüket nem hagyhatták el. Körülbelül öt­ven lépésnyi tá­volságra Sztehlikhez hasonló, puha kalapos alakot láttak, a­ki mikor a füttyszót meghallotta, szaladni kezdett. Ezt a vallomást Hefter Imre megerősítette. Az­­ügyész (Beck detektivhez) . Mit vallott Huszár Teréz kihallgatásakor ? — Először tagadott, később azonban beis­merte, hogy a bűnjelt képző kés Szabóé. A bíróság Huszár Teréz megesketését mellőzte. Minnich Kálmán dr. törvényszéki orvosszak­értő terjesztette elő ezután véleményét. A halál közvetlen okául az elvérzést állapította meg, a­melyet a nyakon ejtett vágás idézett elő. De volt a testen egy halálos sérülés is. A holttesten összesen 21 sérülést találtak, a­­melyek között zúzott, hasí­tott és szúrt sérülések voltak. A bűnjelt képező kést alkalmasnak találja a sérülések létrehozására. Egészen kizártnak nem tartja, hogy egy ember követte el esetleg a bűncselekményt. Délután kihallgatták Pásztor Gábornét, a szerencsétlen áldozat nejét. Nem jól éltek egy­mással, mert az ember iszákos és­ czivakodó ter­mészetű volt. Kártérítésre igényt, nem tart, de kéri a vádlottak szigorú megbüntetését, mert először őt vették gyanú alá, hogy sógorával együtt ő ölte, meg az urát. Ezzel a bizonyítási eljárást be­fejezték. Sztrache dr. ügyész vádbeszédében rá­mutatott arra, hogy milyen vadállatias kegyetlen­séggel ölték meg és rabolták ki szerencsétlen áldozatukat. Elegendő bizonyíték van arra, hogy az esküdtek bűnösnek mondják ki mindkét vád­lottat a terh­ükre rótt bűncselekményekben. Weisz Ödön, Sztehlik védője utalt arra, hogy min­denki a vádlott ellen van és csupán ő tart ki mellette. Hivatkozik arra, hogy Sztehlik gyer­mekkorát minden felügyelet nélkül élte át és innét datálódik ingatag jelleme és ellentállási képtelensége. Kimutatja, hogy Sztehlik nem tett mást, mint kővel ütötte áldozatukat. Bárkié is a­ bűnjelt képező kés, bizonyos, hogy az nem Sztehliké. Kérte az esküdteket, hogy a bűnös­ségben is tegyenek különbséget és mentsék fel Sztehliket a rablás vádja alól. Baumfeld Lajos dr., Szabó József védője szerint a főtárgyalás adatai nem győzték meg arról, hogy Szabónak bármely csekély része is lett volna Pásztor Gábor megöletésében. Sztehlik vallomása hitelt nem érdemel, az ő állításaira marasztaló ítéletet nem lehet alapítani. Kéri az esküdteket, hogy véden­­cmét mentsék fel. , Az esküdtek esti 8 órakor vonultak vissza és félórás tanácskozás után kihirdették a verdiktet, melynek értelmében mind a két vádlottat bűnös­nek mondották ki a szándékos emberölés és a rablás bűntettében. A bíróság a verdikt alapján Sztehlik Lajost tizennégy évi fegyházra, Szabó Józsefet pedig tizenöt évi fegyházra ítélte. Az ügyész megnyugodott az ítéletben, a két elítélt semmiségi panaszt jelentett be. *­­ A szállodák rémei. A külföldön néhány ve­szedelmes szélhámos környezetébe került Witten­berg Etelka magyarországi artistanő, a­ki vala­mikor a budapesti orfeumi deszkákon énekelge­tett. Két nemzetközi barátja, Neumann és Wieden­­wild az ügyes leányt magához édesgette. A német­­országi nagyobb városokból valóságos rémregé­nyeket írtak a rendőri közegek, a­mikor a hármas­szövetséget letartóztatták. A nagyobb szállodák­ban egész harmaz vagyonos embert fosztottak ki, a­kikhez álkulcsokkal és mindenféle elképzelhet­­len raffinériákkal behatoltak. A férfibűnösöket Németországban ítélték el súlyos börtönbünte­tésre. Wittenberg Etelkát Budapesten fogták el és az ő ügyét ma tárgyalta a budapesti törvényszék Makucz dr. biró elnökletével. A vádat Nagy Béla dr. ügyész képviselte. A vádlott azzal védekezett, hogy ő nem tudta, hogy Neumann betörőtolvaj, ő,neki mint hamburgi gyáros mutatkozott be. Ő előkelő ismerőseitől kapott pénzt és maga is kere­sett. Ebből tartotta fenn magát. A betörőszerszá­mokat az útitáskájába Neumann csempészte be. A törvényszék a vádlottat lopás bűntettéért hat havi börtönre ítélte, a­melyet a bíróság a vizsgá­lati fogsággal kitöltöttnek nyilvánított. A vádlot­tat nyomban szabadlábra helyezték.­­ A méregkeverők­ Szegedről táviratoztak. A kisteleki méregkeverők ügyében ma nevezetes vádelejtés töt­ént. A bíróság ugyanis ma befejezett­nek nyilvánította a bizonyítást. Gergies Károly ügyész kijelentette, hogy Pigniczki József negyed­rendű vádlott ellen, a­ki gyilkosságban való bűn­­részességgel volt vádolva, elejti a vádat, mert Balogh Ferencz terhelő vallomására, ennek rovott múltja miatt, alapítani nem lehet. Azonkívül Balogh haragosa Pigniczkinek. A bíróság erre­ megszün­tette Pigniczkivel szemben az eljárást. Ma délelőtt a kérdéseket szövegezték meg, délután a vád- és védőbeszédre került a sor. Este egynegyed kilen­­czig tartottak a védőbeszédek. Az ügyész válasza és a védők replikája után Pókay elnök a tárgya­lást berekesztette. Holnap reggel kilencz órakor fogja az elnök rezümálni az egész anyagot. Ver­dikt délre várható. . . Az Országos Ügyvédszövetség budapesti osztályá­nak választmánya tegnap ülést tartott, a­melyen Hevesi Illés dr. osztálytitkár előterjesztette az osztály 1911. évi működéséről szóló jelentést. Rédei József dr. javaslatára kimondotta az osztály, hogy kívánatosnak találja, hogy az ügyvédi vizsga letétele előtt a jelölteknek a közigaz­gatási­ praxis megszerzésére is mód nyujtassék. A javas­lat többi pontjainak megvitatását a legközelebbi ülésre halasztották. § Igazságügyi rendeletek. A hivatalos lap mai száma közli az igazságügyminiszternek az egyes igazságügyi szervezeti és eljárási szabályok módosításáról szóló 1912. évi VII. törvényezikk 1­., 2., 6., 7., 16—30. §-ainak, továbbá ugyanazon törvényezikk telekkönyvi jogi és kapcsolatos rendelkezéseinek (31—35. §-ainak) életbe­léptetése, végrehajtása és a rájuk vonatkozó átmeneti rendelkezések megállapítása tárgyában kibocsátott ren­deleteit. :­­ ) § Joggyakornoki kinevezés. A kassai tábla elnöke Szabó János jogszigorló, nagyszőllősi lakost, a kassai tábla kerületébe díjas joggyakornokká nevezte ki. • § Bírói előléptetések. Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület tegnap azzal a kérelemmel fordult az igazság­ügyminiszterhez, hogy a bírák és az®ügyészeb helyi elő­léptetése czéljából rendelkezésére álló állásokat mielőbb töltse be. Mint a Budapesti Tudósító illetékes helyen értesül, az igazságügyminiszter már jóval e kérelem beadása előtt, illetve e hó első napjaiban megtette fel­­terjesztését az összes VI., VII. és VIII. fizetési osztályú állások betöltése iránt. o I. a Az 1912 VII. t.-cz. 1. és 2. Jwkt ISIc *ZI­I/ a §-a még ez év május hó­­­én életbe lép. — Nincs helye további vizsgahalasztásnak! Dr. ERŐS VILMOS Budapesti IV., SÜtő­ utcza 6. Telefon 118­5? Óriási apparátusival mindenkinek segédkezet nyújt, aki ügyvédi\ vl„írt hírét 1 szigorlatot, alapvizsgát, államszámoltaltant állam vizsgát kivin letenni, biztos sikerrel *1 rövid idő alatt! J jigygjl • * *A jogi vizsgák vezérfonala.« a »Székely-törvénye magyarázata Itr IIäIIsbv®““'” U i a I­ 281828 ssBHtót készít elő leg-­jrint­ési bírói vizsgára, összes szigor­sikeresebben latokra,alap-és államvizsgára úgyszintén államviteltani államvizsgára. — JOGÁSZ­­OITHO­N Bennlakóknak alsőrendü teljes ellátási 17 Dr. Dili 1061 SZEDÜNÁRIDI KOLCZ5VÁH, BQLYAMITCZA 3. Évtizedes működésének nívója, sikeressége és bámu­latos eredményei ma már a köztudatba mentek át s ennek nyomán méltán részesülnek mindenütt komoly munkálkodásuk eredményeiből táplálkoz közbizalom­ban. Másfélezerre megy ma már ama Ügy­védek, bírák, jogi- és államtudorok, köz­­hivatalnokok száma, akik Dr. Dobó inté­zetében lettek vizsgáikra és az életre egyaránt alaposan kiképzett tartalmas szakemberek. Az intézet rendszerét és előnyeit »A jogi vizsgák letétele« c. kiadvány ismerteti. Felt­­­tétlenül olvassa el mielőtt az ügyvédire, szigorlataira, alap államvizsgára a készülést megkezdené. Dij- és, portómentesen küldi a szeminárium mindenkinek. Az­­ü­gyvédire való előkészítést kizártja a ügyvédd­­­­s.

Next