Az Ujság, 1913. április/1 (11. évfolyam, 77-89. szám)
1913-04-01 / 77. szám
Kedd, 1913. április 1. AZ ÚJSÁG Ítélőtáblái bíráknak ideiglenes, mintegy három évre szóló berendelése utján. A másik a mai felebbviteli értékhatárnak olyan felemelése, hogy a királyi törvényszék hatáskörébe tartozó azokban a vagyonjogi perekben, a melyek tárgyának értéke 2500 koronát meg nem halad, a királyi Ítélőtábla határozata ellen a további felebbvitel ki legyen zárva; minthogy ma csak az ezer koronát meg nem haladó értékű vagyonjogi perekben van a harmadfokú felebbvitel kizárva, a Curia e módosítás mellett az ügyeknek mintegy harmadrészétől szabadul. A harmadik indítvány az új polgári perrendtartásban megállapított járásbírósági hatáskörnek már az idén való életbeléptetése volna. E szerint a mai ezer koronás értékhatárral szemben mindazok az ügyek, amelyekben a per tárgyának az értéke 2500 koronát meg nem halad, a járásbíróság előtt lennének megindítandók, elsősorban a törvényszékek és az ítélőtáblák tehermentesítését czélozza, de mivel a törvényszéki rendes perek számát jelentékenyen megapasztja, végeredményében a királyi Curiának is javára fog szolgálni. Balogh Jenő igazságügyminiszter a javaslatok tárgyában nem foglalt állást, de kilátásba helyezte, hogy a szükségesnek talált rendelkezéseket magában foglaló törvényjavaslatot a legrövidebb idő alatt elkészítteti és lehetőleg még májusban a törvényhozás elé juttatja, hogy a szükséges módosítások már szeptember elsején életbe léphessenek. Egyházkerületi választás: A dunáninneni ágostai egyházkerület felügyelői tisztségét, amely Laszkáry Gyula halálával megüresedett, most töltötték be. Pozsonyba küldötték be a szavazatokat. Beniczky Árpád kapott 191, Láng Lajos báró 124, Kéler Zoltán ügyvéd 20, Osztroluczky Miklós 2 szavazatot. És így Beniczky Árpád lett az új felügyelő. Szászkabánya. Lugosról jelentik : A szászkabányai választókerületben ma este nyolcz órakor hirdette ki Talajdi Zoltán megyei főjegyző a választás eredményét. Leadtak 1190 szavazatot, ebből Korkán Péter munkapárti jelölt 652, Vlad Aurél román nemzetiségi párti jelölt 538 szavazatot kapott , Korkán Péter tehát száztizennégy szótöbbséggel győzött. A nemzetiségi papság részéről a nemzetiségi jelölt érdekében nagy terrorizmust fejtettek ki. Egyebek között átokczédulákkal árasztották el a román lakosokat s a román takarékpénztárak többektől megvonták a hitelt és óvatoltatták akkor az érdekeltek megvadulnak, bolondokat csinálnak, akkor kész a katasztrófa. Én úgy gondolom, fiam, hogy minden ember megbocsátaná a feleségének, ha megcsalja, — de csak akkor, ha kívüle senki más nem tudja. Amint mások is tudják, sokan tudják, akkor kész gyilkolni, rombolni, pusztítani. Nem szabad az emberek lelki ügyeibe beleavatkozni. Senkinek a világon. Még a saját apjának se. A legjobb barátjának se. A papjának se. Senkinek a világon. — Mégse lehet az, hogy embereket lássunk a vesztükbe rohanni, s ne állítsuk meg őket ! . . . — Persze hogy nehéz dolog. De mégis így kell tenni. Mert maguktól még kiegyenlítődnek a bajok valahogy, de az idegen kéz biztosan összegabalyítja őket. A fiú meg az asszony még valahol megtalálhatják egymást. Az egyik beleunhat a nagy dicsőségbe, a másik beletörődhetik a bolond állapotba, amit ő maga teremtett. Ha igazán szeretik egymást, valahol újra összekerülnek. Talán ha gyerek születik. Talán, ha már elég gazdagok lesznek. Ha pedig nem . . . — Ez az. Ha nem találják meg egymást. Vagy valami katasztrófa jön közbe . . . — Istenem, az szomorú volna nagyon. De az ellen mi hiába küzdenénk, fiam. Legokosabb, ha aludni megyünk. Szervusz, fiam, jó éjszakát. A szobámba vezetett. Úgy éreztem, hogy sokban igaza van az öregnek. Ezért is maradtam egy hétig Kövesen. Hogy ne is kerülhessek jó ideig Endréék közelébe. Mert ha Pesten vagyok, mégse állom meg, hogy emitt-amott el ne ejtsek egy szót. Ha használni nem tudok, legalább ártani nem akarok, a váltókat. Vicean Simon, a kerület munkapárti elnökének a csűrét felgyújtották s dinamittal, késeléssel fenyegetőztek. A Dunavecse: Platthy György dr., a szövetkezett ellenzéki pártok dunavecsei képviselőjelöltje tegnap kezdte meg körútját a dunavecsei kerületben. Vasárnap Dömsödön, Dabon, Szalkszentmártonban és Dunavecsén mondott programmbeszédet. Förster Aurél, Lovászy Márton, Kállay Ubul, Zlinszky István és Urmánczy Nándor országgyűlési képviselők, továbbá Horváth Pál kerületi pártelnök kísérték. Platthy György beszédében hangoztatta, hogy bár a Kossuth-párthoz tartozik, most nem pártprogrammról van szó, hanem az egész ellenzéknek közös programmjáról, mely a népjogok kiterjesztésének és jogrend helyreállításának jegyében született. Benedek Sándor dr. vallás- és közoktatásügyi államtitkár holnap reggel Dunavecsére utazik, ahol mint a kerület képviselőjelöltje programmbeszédet mond. Az államtitkárt Farkas Zoltán, Almássy László, Pirkner János, Kállay Tamás, Hegedűs Kálmán, Fiegescu József, Nemes József, Muslay Gyula, Hoványi Géza és Ertsey Péter képviselők kísérik. Távozó főispánok. A Magyar Kurír jelenti: Meczner Gyula, Zemplén megye főispánja, a legutóbbi vármegyei közgyűlés bizalmatlansági határozatából levonja a konzekvencziákat és beadja lemondását. Ugyancsak ott hagyja a főispáni széket Vay Tibor gróf, Szabolcsmegye főispánja, az ellenzéki Vay Gábor gróf testvére is, aki Szabolcs megye szombati közgyűlésén már nem is jelent meg. Wilczek Frigyes gróf hontmegyei főispán szintén a távozásra készülő főispánok között van. Magyar ágyagyár. (Törvényjavaslat a képviselőház előtt.) Az új parlamenti ülésszakra, amely május ötödikén kezdődik, ma egyszerre két jelentős törvényjavaslatot jeleznek. Az egyik igazságügyi reform, a bíróságok hivatali munkájának csökkentését czélozza. A másik katonai, helyesebben mondva közgazdasági vonatkozású,vagy ötezer munkást foglalkoztat), ez a magyar ágyugyár létesítéséről intézkedik. Győrből jelentik : Teleszky János pénzügymirnisztertől leirat érkezett Győr város közönségéhez, melyben a pénzügyminiszter arról értesítette a várost, hogy a magyar ágyugyárat Győrben szándékozik felállítani és hogy az erre vonatkozó törvényjavaslatot a legközelebbi összesülő képviselőház napirendjére akarja kitüzetni. A polgármester ma sürgősen közgyűlésre hívta a törvényhatóságot és örömmel jelentette a kormány elhatározását. A köztörvényhatóság hálásan ismerte el a kormánynak a város iránt tanúsított jóindulatát és elhatározta, hogy az ágyúgyár czéljaira 20 katasztrális hold ingyenterületet bocsát a kincstár rendelkezésére és további 30 katasztrális hold területre opciót biztosít. A gyár telepéhez szükséges vízvezetéki és világítási czélokra, valamint a gyárhoz vezető utak felszerelésére 120.000 koronát irányzott elő. Az ágyugyár mintegy ötezer munkást fog foglalkoztatni. A köztörvényhatóság ezután egyhangúlag elhatározta, hogy Győr város küldöttséget meneszt úgy Lukács László miniszterelnökhöz, mint Teleszky János pénzügyminiszterhez, hogy a jóindulatot megköszönje. E hit mellett hamar vesztette érdekességét a nap politikai krónikájának minden más adata, így az is, hogy Návay Lajos pártközi egyezkedést ajánlgat a parlamenti béke czéljából, vagy hogy azt a hírt, mintha Kovács Gyula mandátumot nem vállalna, kereken megcáfolták. A miniszterelnök és Kossuth, Lukács László miniszterelnök a Pester Lloyd egyik munkatársa előtt a helyzetről szólván, a többek között ezeket mondotta : " A kormány mindazokat a feladatokat, amelyekre vállalkozott, megoldotta. Véderőreform, választói törvény, házszabályrevízió, mind tető alá került. Annak a kormánynak, amely ilyen eredményekre mutathat rá, nincs oka, hogy görcsösen ragaszkodjék a hatalomhoz. És ha itt az óra, hogy búcsút vegyenek a hatalomtól, a becsületesen teljesített hazafias kötelesség nyugodt öntudatával cselekszik meg ezt. De hogy az ország kára nélkül elmehetnek, ebből még nem következik, hogy a kormány meg is barátkozott már a visszalépés gondolatával. Ha az ellenzék azt hiszi, hogy egy olyan kormány, amely bevált, pusztán azért, mert bevált, átadja a helyét ellenfeleinek, ez olyan politikai balvélemény, amelylyel az ellenzi soraiban oly gyakran találkozunk. De azok a faktorok sem osztják ezt a véleményt, amelyektől a kormány sorsa függ. — Nagyon mulatságos, ha Andrássy nekünk veti szemünkre, hogy az ellenzék távollétében alkottunk meg fontos törvényeket. Andrássy tagja volt a koalíciós kormánynak, mely éveken át, minden rendű ellenzék nélkül működtette a törvényhozást. Igaz, hogy nem zárták ki az ellenzéket az ülésekből, hanem ennél sokkal nyersebb dolgot műveltek és mindenkit, aki nem volt velük egy véleményen, egyszerűen hazaárulónak bélyegezték és az utcza csőcselékét uszították a más véleményűek terrorizálására. Ők a maguk kordonját mindjárt a választási urnánál állították fel és azokat, akik velük szemben ellenzéket alkothattak volna, be sem eresztették a parlamentbe. Ellenzék nélkül csinálta meg a koalícziós kormány Ausztriával a kiegyezést , ellenzék nélkül emelte fel a kvótát. Bosznia annexiója alkalmával a milliók százait adta ki ellenzék nélkül és a delegáció megkerülésével. És végül ugyancsak ellenzék nélkül csinálta meg a házszabályrevíziót. — Volt-e valaha a világon kíméletlenebb pártabszolutizmus, mint a koaliczióé? Koalicziós miniszterek a koaliczió pártjai között felosztották az országot és ezen az alapon egyszerűen kinevezték a képviselőket. Azt a jelöltet, aki a pártvezető levelével érkezett a kerületbe, muszáj volt megválasztani. Ha egy ellenjelölt mert mutatkozni, ráuszították a csőcseléket és a hazaárulónak el kellett tűnnie kerületből. Nos, ha a képvieslőket kinevezik, ahelyett, hogy megválaszszák, akkor igazán nincs szükség pártkasszára. Csakhogy ez sokkal rosszabb formája a korrupcziónak, mint amilyent most a mi rovásunkra írnak. Kossuth Ferencz a Budapest holnapi számában a következőkben válaszol Lukács László nyilatkozatára : — Az, hogy a koaliczió ellenzék nélkül alkotott törvényeket, beleütközik abba a ténybe, hogy akkor alig volt ellenzék, most pedig van , s az akkori igen törpe ellenzéket tűrte az óriási többség, most pedig az igen nagy ellenzéket fegyveres karhatalommal kidobáltatta a többség. A koaliciós időhöz kötött házszabálymódosításból ki voltak véve a közös ügyekre vonatkozó törvényhozási intézkedések, a nemzet védekezésének lehetősége tehát a legteljesebb mérvben fenn volt tartva. Lukács nagyon rosszul tudja, hogy miképpen történtek a választások abban a korszakban. Az akkori utca nem volt a koalíczió mellett, sőt ellene volt. Nem felel meg a tényállásnak az sem, hogy a vezérek úgyszólván kinevezték a képviselőket, mert mindössze az történt, hogy az illető kerületben, a többségben levő párthoz tartozó jelöltet ajánlotta a koalíció vezetősége az ottani választóknak. Számos esetben nem a vezetőség által ajánlott jelölt lett megválasztva, hanem más, bizonyára abból kifolyólag, hogy ilyen esetekben a központ értesülése a választók többségének pártállásáról téves volt. Pártkasszák nem voltak és egyetlen egy esetben sem hallottam erőszakról panaszkodni, még a koalíczió ismert és hangos ellenségei részéről sem, kik közül néhányan bejutottak a képviselőházba. A létszámemelés. A bécsi Zeit szinte kétségbevonhatatlan bizonyossággal jelenti az újonczlétszámnak ismételten való felemeltetését. Tavaly — köztudomás szerint — már lényegesen emelkedett az évi újonézjutalék. A bizonytalan politikai helyzet, — írja a béci lap — a balkán államok hatalmának növekedése, de annak szüksége is, hogy a hármas szövetségen belül a szövetségesek eddigi erőviszonyai fentartassanak — Németország és Olaszország is fejlesztik haderejüket — végül az a körülmény, hogy Oroszország három új hadtestet ölíít fel s Francziaország visszaállítja a hároméves szolgálatot, szükségessé teszik, hogy Ausztria-Magyarország is hasonló katonai intézkedéseket tegyen, nehogy nagyon elmaradjon a többi katonai állam mögött. Az öszszes katonai körök sürgetik az ujonczlétszám felemelését s azt elodázhatatlan feladatnak és életérdeknek tartják. A hadügyminisztériumban az ujonczlétszám felemelését még a nyári szünet előtt akarják elintéztetni a parlamentek által. Lukács László miniszterelnök legutóbbi kihallgatása is e kérdéssel áll összefüggésben. Az újonczlétszámot valószínűleg évi huszonötezer fővel emelik, mert a békelétszámot 23 ezer emberrel akarják emelni. A kérdéssel, amelyet a katonai körök már letárgyaltak, most foglalkozik a közös pénzügyminisztérium, hogy a megfelelő fedezetről gondoskodjék. A két állam pénzügyminiszterei az államháztartás nyomasztó pénzügyi viszonyaira való tekintettel természetesen ellenzik az újabb katonai költségeket s amennyiben elkerülhetetlenek, legalább arra törekszenek, hogy az egyszerre szükségessé váló százmilliós beruházási összeget több évre oszszák fel. Talán nem érdektelen, bizonyos mértékben a 3