Az Ujság, 1913. június/1 (11. évfolyam, 130-142. szám)
1913-06-01 / 130. szám
Vasárnap, 1913. junius 1. AZ ÚJSÁG pártok arra készülnek, hogy felújítják a régi taktikát, s ismét megkísérlik, hogy néhány zajos napot szerezzenek a többségnek és a kormánynak. Hogy bevárják-e a Désy-per ítéletét és csak azután vonuljanak be a Házba, vagy már a hétfői ülésen megjelenjenek, azt holnap határozzák el. Valószínű, hogy az utóbbi terv mellé állnak. Kedden a szocziáldemokrata párt nagy utczai tüntetést rendez és a jövő vasárnaptól kezdve ismét nagy erővel látnak a népgyűlésekhez. Az ellenzék főrendi tagjai a főrendiház legközelebbi ülésén újabb támadást intéznek Lukács miniszerelnök ellen. Gabler Ede, szemeltetett ki arra, hogy a Klárika férje legyen. Az előzetes lépések ekkor már megtörténtek volt. Dávid bácsi már szólt is egy szót Gabler Lipótnak, az Ede apjának, aki viszont a fiával beszélt, ésannyira hogy már csak egy egyszerű levélváltásra volt szükség és nem csupán az elvi megállapodás jött létre, hanem megállapodás történt — így mondta az ügyvéd-fivér — a modus procedends-re nézve is. A megállapodás ez volt : Gabler Ede dr. ne jöjjön át ide hozzánk, mert ez olyan pletykás hely és itt rögtön tele van egy vendég hítével az egész város , sokkal egyszerűbb lesz, ha mi megyünk át Marosvárra, látogatóba Dávid bácsiékhoz, úgy se láttuk már egymást idestova hat éve, a Hermin esküvője óta, odaát azután feltűnés nélkül meg lehet csinálni, hogy a fiatalok találkozzanak, így is történt. Egy szép tavaszi napon felkerekedett az anya, az ügyvéd-fivér és Klárika , vonatra ültek és átmentek Marosvárra. öreg Krausz felindultan búcsúzott el tőlük, és speciálisan Klárikát olyan meghatottan csókolta homlokon, mintha máris menyasszony volna. Az anya is izgatott volt, sőt emelkedett hangulatban volt az ügyvédfivér is. Maga az eset hősnője, a szelíd és kedves Klárika nyugodt volt, hallgatag volt és enyhén álmodozott. Az utazásról és az utazás czéljáról csak előtte való nap értesült, de hetek óta tudta, hogy a lázas tevékenység, amelynek a nyomait látta, az ő érdekében folyik, és nem lehet mondani, hogy a dolog kellemetlenül érintette volna. Ellenkezőleg : bizonyos kellemes nyugtalanságot szerzett neki ez az ő személye érdekében folyó heves tevékenység, és most, amikor végre vonatban ültek, hogy nevezetes események színtere felé haladjanak, kellemesen és langyul álmodozva nézte a zöld mezőket, amelyek mellettük elsiklottak. Négy óra múlva megérkeztek Marosvárra, ahol Dávid bácsiék már az állomáson várták őket. Nagy csókolózás volt, azután bevonultak a városba, amelyet Klárika hat év óta nem látott és amely határozottan tetszett neki. Dél volt, az utczán sokan jártak, a Főutcza korzója nagyon népes volt, Klárika és a mamája egy féltucat pompás tavaszi kosztümöt diagnosztizált a korzón. A város határozottan kellemesnek mutatkozott. Hazaérve ebédhez ültek és ebédnél Klárika is értesült róla, hogy ebben a kellemes városban nem pazarolják az időt : délután van a nőegylet majálisa, erre a majálisra ők is elmennek. És a majálison természetesen különböző ismeretségeket fognak kötni. Az idő kellemes beszélgetés közben gyorsan múlott és alig keltek fel az asztaltól, már itt volt az ideje az átöltözködésnek. Az anyja valami bábiruhafélét akart Klárikára feladni, de Klárika a jóizlés nevében kivívta, hogy legelegánsabb ruháját, egy igen egyszerű, de neki kitűnően álló lingerie-ruhát vehessen fel. A lingerie-ruha valóban pompásan állott neki. Klárika karcsú, finom és üde volt, kipirult arczú, várakozó szemű édes szűzlány. Pontosan fél hatkor ott voltak a majális színhelyén, a városi közkertben. Itt egy tisztáson már folyt a tánc ; egy másik tisztáson, a vendéglő előtt terített asztalok állottak. Klárikáék — az anya, az ügyvéd-fivér és a rokonság — ide telepedtek le egy asztal mellé, uzsonnát rendeltek és nézték az egyre növekedő forgalmat és az egyre jobban dagadó tánczot. Klárikáék tartózkodva szemlélődtek, a marosvári rokonok jobbra-balra köszöntek. Klárikának lassan már amúgy is kezdett a torkába feldobogni a szíve, amikor a beszédes Dávid bácsinak egy hangos szavára ez az igen erősen igénybe vett szív egyszerre csak olyat dobbant, mintha ki akarna ugrani a helyéről. A beszédes Dávid bácsi ugyanis, aki eddig éppen a hangosságával mindent megtett, hogy az ismerősöket távol tartsa az asztaluktól, egyszerre így kiáltott fel: —■ Jó estét, doktor úr . .. Majd villámgyors egymásutánban a következő nem nagyon helyénvaló, de igen hathatós kedvességeket mondta : — Hol jár erre, ahol a madár se jár ? Nem ülne le hozzánk egy kicsit ? Ugyan üljön le, ne vigye el az álmunkat. A doktor úr közeledett, bemutatások következtek, a doktor úr leült, és Klárika, akinek a szíve az előbb akkorát dobbant, mintha ki akarna ugrani, most egyszerre úgy érezte, mintha a szive meg akarna állni. A doktor urat melléje ültették, ő lesütötte a szemét és az az érzése volt, hogy mialatt a többiek tüntető tapintattal beszélgetnek, neki cseppekben folyik ki a szivéből a vér. Mert az, ami történt, rettenetes volt : valaki kilépett a messzeség és az ismeretlenség homályából; egy ismeretlen doktor úrből ismerős doktor úr lett ; és míg az ismeretlen elviselhető, sőt kellemes volt, addig az ismerős tűrhetetlennek és kétségbeejtőnek bizonyult. A doktor úr leült Klárika mellé. És a szakálla ritkás barna volt. Az orra lapos. A szeme veres. A foga rossz. Alakja hosszú és görbe. A szája rut. És a hangja az orrán keresztül érkezett meg. Amit mondott, az nem volt kellemesebb a hangjánál. Előbb a többiekkel beszélgetett. Dávid bácsi ugyanis mondta neki, hogy kedves tőle, hogy ide jött. Erre ő felelte, hogy szi- ( A horvátok. A Rauch Pál báró tegnap fölkereste Lukács László miniszterelnököt és sokáig értekeztek. Bécsből jelentik: A király ma Unkelhäusser dr. horvát belügyi osztályfőnököt kihallgatáson fogadta. y Bizottságok: A képviselőház zárszámadási bizottsága ma délután Lukács György elnöklete alatt és Nagy Sándor előadása mellett tárgyalta Horvát-Szlavónországok közt 1904, 1905, 1906 és 1907. évről szóló leszámolásokat, melyeket a bizottság Gueth Gyula Rosenberg Ignácz és Toleszky János pénzügyminiszter felszólalása után tudomásul vett. A bizottság örömmel állapította meg, hogy az újabb pénzügyi egyezség folytán Horvát-Szlavón-Dalmátország mindinkább jelentékenyebb összeget fordíthat belügyi kiadásai fedezésére. A képviselőház közoktatásügyi bizottsága megválasztotta előadóvá az elemi népiskolai oktatás ingyenességéről szóló törvénycikk kiegészítéséről, valamint a lelkészi illetményeknek kárpótlékok útján való rendezéséről szóló törvényjavaslatok számára Herczeg Ferenczet, az állami óvónők illetményeinek rendezéséről, továbbá a nem állami óvodák jogviszonyairól s a községi és hitfelekezeti óvónők illetményeinek rendezéséről, végül az önálló gazdasági népiskolai szaktanítók és szaktanítónők illetményeinek rendezéséről szóló törvényjavaslatokhoz Siegescu Józsefet. E törvényjavaslatokat a közoktatásügyi bizottság hétfőn délután négy órakor tárgyalja. A képviselőház munkásügyi bizottsága ma délután tárgyalta Borbély Lajos elnöklete alatt, Beöthy László kereskedelemügyi miniszter, Kálmán Gusztáv államtitkár, Mentsik Ferencz munkásbiztosító hivatali másodelnök, Papp Árpád és Papp Dezső miniszteri tanácsosok részvételével azokat a törvényjavaslatokat és jelentéseket, amelyeket legutóbb beterjesztettek. Hegedűs Kálmán előadó rámutatottazokra az okokra, amelyek miatt az iparfelügyelők működésükben nem mutathatják fel azt a sikert, amelyet más körülmények között felmutatnának. Rosenberg Ignácz kérte, hogy az erdélyi részekben az iparfelügyelőségek száma szaporittassék, Déván okvetlenül legyen egy. Beöthy miniszter rámutatott a pénzügyi nehézségre, amely miatt a helyzet javulása egyelőre alig remélhető. Hegedűs Kálmán előadó előterjesztette azután a munkásbiztosításról szóló jelentését. Az ennek kapcsán támadt vitában Beöthy László kereskedelemügyi miniszter kijelentette, hogy foglalkozik a munkásbiztosítási törvény novelláris módosításával. A hivatal létszámhiányán is tőle telhetőleg segíteni fog. Borbély Lajos a vállalati pénztárakat vette védelmébe és kifogásolta a túlzott centralizálást. A kereskedelmi üzletek záróórájáról szóló törvényjavaslatot Hegedűs Kálmán előadó ismertette, tolmácsolta a gyógyszerészsegédek, fűszerkereskedők egyesületének és több más testületnek ez ügyben hozzá küldött kérvényét és több módosítást ajánlott. Beöthy kereskedelemügyi miniszter hangsúlyozta, hogy ez a javaslat egyike ama szociális alkotásoknak, amelyek a kereskedelmi alkalmazottak érdekében létesülnek. Nem végleges szabályozás, mert külön törvényt fog a törvényhozás elé terjeszteni az alkalmaottak jogviszonyainak szabályozásáról. Már ez a javaslat is jelentékeny haladás a múlttal szemben, és a különböző érdekek egyensúlyba hozatala nagy feladat volt, amelynek megoldásában őz a munkások érdeke, a kiskereskedők védelme és az alkalmazottak iránt érzett jóakarata és méltányossága vezette. A szombati zárórának tíz órában való megállapításában ezek a gondolatok vezették át; nem vezette, csak megerősítette őt ebben az elhatározásában az ortodox izraeliták kívánsága, mert amilyen helytelennek tartaná, ha bármely intézmény megalkotásában felekezeti szempontok játszanának döntő szerepet, épp annyira méltánytalan volna bármily jogos és méltányos kívánság elől csak azért elzárkózni, mert annak teljesítését felekezetek részéről felmerült óhajok is támogatják. Kijelentette, hogy nem zárkózik el az elől az indítvány elől, hogy a szombati záróra féltíz órában állapíttassék meg. A bizottság ekképp határozott és néhány módosítást felvett a szövegbe. Zichy János gróf mandátumai. Egy újságíró intervenálta ma Zichy János gróf titkos tanácsos, volt közoktatásügyi minisztert: igaz-e, hogy választási költségeit a munkapárt választási kasszája fizette? — A munkapártban — mondotta Zichy János gróf — érthetetlennek tartják »megbotránkozásomat« a fölött, hogy a pártkasszából választásokra pénz adatott ki, holott az én összes választásaim alkotmányos költségei a pártkasszából fizettettek. Mindennekelőtt kijelentem, , hogy nem tartozom azon naiv emberek közé, akik nem ismerik el a pártkasszák létezésének szükségességét, sőt jogosultságát is, annyiban, amennyiben a törvény maga is ismeri, sőt statuálja az alkotmányos költségeket. Ami az én választásaimat illeti, — és itt Khuen gróf akkori miniszterelnökre, mint tanúra hivatkozom — kijelentem, hogy én annak idején megmondtam Khuen gróf miniszterelnök úrnak, mint a munkapárt vezetőjének, hogy ragaszkodom régi kerületemhez : a szabadbárándihoz. Abban is fogok fellépni, annak mandátumát akarom leírni, és az ezen választással járó összes költségeket a magaméból fogom fizetni. Haszonban a munkapárt érdeke úgy hozza magával, hogy több kerületben is lépjek fel, s ha a pártnak van pénze az ezen választásokkal járó alkotmányos költségek fedezésére, úgy én szívesen kiveszem részemet az ezzel járó munkából és fáradtságból, de a magaméból csak egy mandátum költségeit fedezem ; annál is inkább, mert ha a pártvezetőség kívánságainak megfelelve több helyen lépek fel, és több helyen választanának meg, végül mégis csak egy mandátumot tarthatok meg és csak egy mandátum alapján ülök benn a Házban.4 régi kerületemben felmerült összes választási költségeket tehát én fizettem, nem a pártkassza. Hire jár ma, hogy Zichy János gróf kilépett a nemzeti munkapárt kötelékéből, azután, hogy vele ment Szüllő Géza is, tudakozódtunk és a hirt a pártvezetőség körében megczáfolták. Justh, Apponyi, Károlyi. Tegnap — a mint jeleztük — Justh Gyula hosszasan értekezett pártjának vezetőivel a fúzióról. Az eddigi megbeszélések alapján, a melyeket Apponyi Albert gróffal, Károlyi Mihály gróffal folytatott, új programmtervet készített, ezt mutatta be elvtársainak. — Az én elaborátumom a fúziós programmra vonatkozóan kész van, — mondotta Justh egy újságírónak — s a mint Apponyi Albert gróf megjön, kézbesítem úgy neki, mint Károlyi Mihály grófnak. Ez ma vagy holnap megtörténik. Pártom vezetősége helyesléssel fogadta az én tervezetemet. Nyomatékosan cáfolta ezután Justh, hogy a hitbizományok megszüntetését és az egyházi vagyon szekularizáczióját is programmjába vette, mert az ő tervezete e kérdéseket egyáltalán nem érinti. — Csak azon csodálkozom, — mondotta még Justh — hogy Lukács még mindig a helyén van. Azt hiszem, hogy a történtek után még benső hívei is elidegenednek tőle, mert lehetetlen nem látniok, hogy ha hamarjában el nem távozik a miniszterelnöki székből, az országot a végső züllés küszöbére fogja taszítani. Erős a hitem, azonban, hogy most már eléri a végzet Lukácsot és nem az ország, hanem a munkapárt fog elzülleni, ennek pedig minden becsületes magyar ember csak örülhet. Justh Gyula ma a törvényszéken találkozot Károlyi Mihálylyal, akivel közölte, hogy programmtervezetét elkészítette. Úgy állapodtak meg, hogy a tervezetet Apponyi Albert gróf megérkezése után veszik tárgyalás alá. A nyírbátori választás. Apponyi Albert gróf, aki ma délben érkezett meg külföldről, este a nyírbátori kerületbe utazott a szövetkezett ellenzéki pártok jelöltjének, Hrabovszky Guidónak támogatására. Károlyi Mihály gróf, Mezőssy Béla, Planky György, Eitner Zsig a