Az Ujság, 1913. január (11. évfolyam, 1-13. szám)
1913-01-01 / 1. szám
Szerda, 1913. január 1. AZ ÚJSÁG tunk volna, a mivel most némely oldalról megvádolnak, ezzel talán oly bonyodalmat idéztünk volna föl, mely, mint a tények mutatják, az ellenkező politikával elkerülhető volt. Ebből azonban kitűnik, hogy az érdekeink megvédésére a mostani külügyi válságban folytatott eljárásunk helyes volt, így tehát továbbra is ragaszkodnuuk kell hozzá. Ez a módszer pedig semmimás, mint a középút a türelmetlenek között .de legszívesebben azt látnák, ha a gordiuszi promót karddal vágnék ketté— és a mindenáron való békének itthon is, bár csak elvétve, mutatkozó barátai között. A középút politikája egyrészt szívós türelmet, másrészt nyugodt határozottságot kívánt tőlünk. Ezzel a recepttel eddig nem jártunk rosszul. Reméljük, hogy Európa, amelynek politikánk lényegétől nincs mit tartania, de amely a mi politikánk békés módszerének köszönheti a mostani enyhülést, további magatartásával is lehetővé fogja tenni, hogy a megkezdett utat békében, járjuk végig. BELFÖLD. A képviselőház ülése. Mindössze néhány perciig tartott ma a képviselőház ülése. A miniszterelnöknek egyes híradásokban mára jövendölt választójogi beszéde elmaradt. Elég terjedelmes a választójogi reform tervezete, és indokolása egyelőre telesen kivelégíthet minden szavazatjogi tudományszomjat. Az ellenzéki oldalnak új vendége volt: Kelemen Samu, aki eddig is volt néhányszor a Házban, de ma megjelent az ülésteremben, hogy tanúja legyen a választójogi reform beterjesztésének. A munkapárt részéről körülbelül százhuszan jelentek meg az ülésen. A karzatok népesebbek voltak, mint máskor. Féltizenkettőre járt, mikor Tisza István gróf elnök az ülést megnyitotta. A kormány tagjai mind bevonulnak, Székely Ferencz leszámításával. • Az elnök az irományok kapcsán bejelenti Fejérváry Géza bárónak a magyar testőrség kapitányává történt kineveztetését. Lukács László miniszterelnök : Tisztelt Ház ! Van szerencsém beterjeszteni a törvényjavaslatot indokolásával és az ahhoz tartozó mellékletekkel együtt- az országgyűlési képviselők választásáról. (Éljenzés.) Kérem, méltóztassék intézkedni, hogy a javaslat, amely ki van nyomtatva, szétosztassék. Kérem továbbá, méltóztassék a javaslat tárgyalásának előkészítése végett 40 tagú bizottságot választani. (Taps.) Tisza István gróf elnök: A miniszterelnök indítványa alapján mondja ki a Ház határozatát; a bizottság megválasztása iránt az elnök később tesz javaslatot. . . Lentets László kereskedelmi miniszter benyújtja az Adria tengerhajós társasággal kötött szerződés prolongálásáról szóló törvényjavaslatot. Tisza István elnök : Mivel a képviselőház legutóbbi ülésén kimondotta, hogy január 20-ig érdemleges ülést nem tart, a formális ülések összehívására pedig az elnökségnek felhatalmazást adott, a további ülésekre vonatkozólag nem tesz indítványt. Néhány percz múlva hitelesítik a jegyzőkönyvet, mire az ülés bevégződik. A Ház kapujában rendőrök, csendőrök voltak ma is, jóval kisebb számban, mint rendesen. Közös minisztertanács. Félhivatalosan jelentik, hogy szombaton, január 4-én, Bécsben közös miniszteri értekezlet lesz, amely folyó ügyekkel fog foglalkozni. Magyar részről Lukács László miniszterelnök és Teleszky János dr. pénzügyminiszter fognak a közös miniszteri értekezleten való részvétel czéljából Bécsbe utazni. Uj főrend. A király Latinovita Frigyes bácsbodrogmegyei nagybirtokost élethossziglan a magyar főrendiház tagjává nevezte ki. Az erre vonatkozó királyi kézirat a hivatalos lap mai számában jelent meg. Szentesített törvények. Az Országos Törvénytár ma kiadott számában a következő újonan szentesített törvényeket teszi közzé : LXIII. t.-cz. A háború esetére szóló kivételes intézkedésekről. LXIV. t.-cz. Az erőhatalom hatásáról a váltón, a kereskedelmi utalványon és a csekken alapuló jogokra. LXV. t.-cz. Az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról. LXVI. t.-cz. Az 1913. évi állami költségvetésről. LXVII. t.-cz. Képviselőházi őrség feállitásáról. LXVIII. t.-cz. A hadszolgáltatásokról. LXIX. A lovak és járművek szolgáltatásáról. LXX. t.-cz. Az 1913. évre kiállítandó ujonczok megajánlásáról. LXXI. t.-cz. A külkereskedelmi és külforgalmi viszonyok ideiglenes rendezéséről. — Barátom, vedd vissza darabodat . .. — Meg tje,sem adtam ! — Úgy ne is, add be . . . Ha az én darabommal igy mernek eljárni. . . hát a tieddel mit fognak művelni ? A szerző tiltakozni akar, de nem szól. .. csak magába mosolyog, úgy befelé, és elgondolja : »Szegény öreg ! Hat darabot tudnál írni ... ha a te darabod olyan jó volna, mint az enyém ! . ..« Dani zuhataga tovább ömlik: — Félre , ne értsd. Úgy gondoltam, hogy ha egy állásban levő, már mégis csak érettebb emberrel- így- mernek elbánni, hogyan fognak veled eljárni, aki még ifjú vagy és bohó ! .. . Kövesd tanácsomat, ne add be . .. ne add be... És kifordította szívét, mint egy zsebet ! Az ifjú kartárs már ötvenszer végighallgatta ezt a siralmas krónikát és egy szivart dugva Dani szájába, meg akarta akadályozni, hogy ötvenegyedszer törje kerékbe, azonban Dani hivatalos tekintélyének egész súlyával ránehezedvén a czímzetes segédfogalmazóra, végignyargalt szenvedésein, tüskén-bokron keresztül. — Milyen történet, barátom ! Ború és derű ! . . . Beadom a darabot ... Az igazgató nyájasan mosolyogva, a kezemet szorongatja. Már régóta vár darabot tőlem . . . Derű. Egy hónap múlva . . . Elolvasta . .. elfogadta . . . De kiadja a bírálóknak véleményezés végett ! Ború ... Az első bíráló véleménye kedvező . .. Derű... A másiké kevésbé kedvező... Ború . . . Azonban ő csak változásokat kíván . . . Sőt bekérik a szereposztást . . . Derű ... A rendező szczenikai változásokat köt ki... Boru. Megcsinálom és elfogadják ... Derű ! — Elég, elég, nem bírom tovább ezt a derűs borút, borús derűt ! — kiált fel kétségbeesve a szerző. — Mondd meg röviden, egy szóval, mit akarsz ! —Hogy okulj sorsomon. Már tízszer voltam előkészületre kitűzve .. . Derű ... Mindanynyiszor lekerültem .. . Ború . .. A látogató fölkel, az ifjú szerző elé lép, mélabúsan végignézi, végigsóhajtja, kifelé indul, az ajtóban ismét megáll, mint egy szellem és szinte remegő hangon susogja : »Okulj rajtam, okulj !« És eltűnik . . . Az ifjú szerző magára marad. Haragosan néz utána. Ostoba ! Mit jöttél ide kedvrontónak .. . Ki hitt ? Senki! Könnyű neked azt tanácsolni, hogy ne adjam be a darabomat . . . aki nem tudsz jó darabot írni. . . de én . . . mit szóljak én, kinek a darabja olyan pompás ! Mondjuk röviden és egyszerűen, kérkedés nélkül, kitűnő , a szerző előveszi darabját... végiglapozza . . . egyik-másik jelenetnél meg-megáll... Minden erejét össze kell szednie, hogy elragadtatásának hangos kifejezést ne adjon . .. A tükör elé áll és gyönyörködik az illusztris szerzőben, aki feléje mosolyog .. . Alig fojthatta magába azt a kérdést : »Irtak-e ennél különbet ? S ha írtak, nevezze meg magát az illető . . .« Fülel. Senki se felel... A némaság is felelet s pedig a legtalálóbb. A darab jó . .. de várjon szerencsés is .. . Mert nem elég jó darabot írni, a legjobb darabot üldözheti a balsors és holmi középszerűségeket felkap a divat... a közönség szeszélye. Mozart »Varázsfuvolá«-ja nem bukott-e meg első előadásán ? ... Nestroy »Lumpáczius vagabundus«-a elesett — a bemutatáskor ... - és csak lassanként tért magához, mert Nestroy igazgató volt, a saját igazgatója, és nem ejtette el darabját. Mért is nincs minden szerzőnek saját színháza ! Ez a kérdés bevilágít a társadalmi kérdések egy zugába, ahol rakásra hevernek a megoldatlan problémák! Fejében kóvályognak különböző felfogások, melyekről olvasott s melyeket mostani állapotában igen jól megért. A közönség nem lát a dolgok fenekére. Azt hiszi, csak kétféle darab van, jó darab, vagy rossz darab. Szó sincs róla. Rossz darab lehet jó, jó darab lehet rossz ! Egy kitűnő színész fentart néha silányságot, s a ház tapsol. Egy időszerű esezme megpendíti egy gyarlóságban, vagy valami alkalomszerűség nem enged elhasalni egy jobb sorsra nem érdemes semmiséget. A közönség csak azt látja, hogy a darabot adják, meg mindig adják, egyre adják, és kész az ítélet: jó darab. Ha rossz volna, csak nem adnák annyiszor ? Ezek a szerencsés darabok. De nemcsak szerencsés darabok léteznek, vannak szerencsés szerzők is. Akit egy irodalmi tekintély fölfedez és a színpadra visz, hogy csalhatatlanságát bebizonyítsa. (Olyan vállalkozás, mely nem mindig sikerül.) A kinek a darabját előadják a szerző n apja miatt. Ennek már van neve, adja kölcsön a fiának egy estére. (Dumas fia és egyebek.) A kinek van annyi pénze, hogy meg se kottyan, ha egy színházat kibérel a darabjára. Ez a rendszer egyelőre Parisban s egyebütt divatos. Magyarországon idáig nem csaptak fel bankárok drámaíróknak. Ujonczmegajánlás, hadszolgáltatás. A Wiener Zeitung ma közli a közös hadsereg és a haditengerészet 1913. évi ujonczairól, továbbá a hadszolgáltatásokra vonatkozó törvények szentesítését. Az igazságügyminiszter lemondása. (Újévi beszédek. A választójog és a pártok.) Székely Ferencz igazságügyminiszter bevárta a választójogi reformról szóló törvényjavaslat előterjesztését, azután adta be forma szerint való lemondását. Ma hire járt, hogy Székely már a törvényjavaslat minisztertanácsi tárgyalásánál kijelentette, hogy ezzel nem azonosíthatja magát. Ez a híresztelés, amint a kormány körében hangoztatják, név felel meg a valóságnak. A kormány ma beterjesztett választójogi törvényjavaslata bizonyos mozgalmat idéz föl a pártok soraiban. A nemzeti munkapárt soraiból már kiléptek néhányan, s három-négy kilépő a jövő hétre halasztotta szándéka megvalósítását. Az ellenzéki oldalon a reform ellen való taktikázással elégedetlenek némelyek; azt szeretnék, ha a kormány törvényjavaslata ellen rendszeres parlamenti harcot indíthatnának és e réven a törvényjavaslat egyes intézkedéseit módosíthatnák. A kormány február közepe táján akarja a törvényjavaslatot napirendre tűzetni, hogy addig a Ház a házszabálymódosítást tető alá juttassa. Amint a választójogi reformmal végeztek, következik az ehhez fűződő többi javaslat, hogy a reform mentős előbb életbe léphessen. Holnap délelőtt, újév napja alkalmából, a munkapárt testületileg tiszteleg Lukács László miniszterelnöknél. Délben a képviselőház tagjai a Ház elnökét üdvözlik. Lukács is, Tisza István gróf is nyilatkozik a választójogról és a parlamenti helyzetről. A Ház folyosóján. Minden jó, ha a vége jó, és ez az esztendő valóban brilliánsan végződik. Hat hónapja sirkesereg minden szív, aki a kormányhoz hiv : nem lehet győzni. Mivelhogy nincs, aki vitézi tornára kiálljon, nincs ellenzék. Az Úr meghallgatta választott népét (már nem éppen általa választott népét) és adott neki az esztendő utolsó napjára ellenzéket Székely Aladár személyében. — A harczosabb elemek — beszéli az egyik — már tegnap este a pártkörben megkezdték volna