Az Ujság, 1914. július (12. évfolyam, 175-180. szám)
1914-07-26 / 175. szám
Vasárnap, 1914. július 28. AZ UJSAG piacára, az árfolyamok délben 1 órakor újból estek. Orosz bank, valamint Phönix-részvények és az egyes hazai hajózási értékek kivétel nélkül jelentékenyen estek. Naphta Nobel-részvények 27%-igestek. A többi orosz érték is állandóan legalacsosttyabb árfolyamon maradt, csak zárlat felé javulta tőzsde kedvezőbb bécsi jelentésekre. A hangulat "azonban jelentéktelen javulás daczára" izgatott maradt. Az osztrák-magyar értékek 1—3%-kal oroszok 314, románok 1'/1%-kal alacsonyabbak. _A készpénzpiaci ipari értékekben oly viharos volt, hogy a jegyzések pontos megállapítása czéljából az árfolyamok nagy részét kénytelenek voltak törölni. Napipénz 2% és feljebb, ultimapénz 31/2%, magánleszámítolási kamatláb 3% és 2%-kal feljebb. BELFÖLD. Az amerikai görög-katolikus püspökség. Szepticky András lembergi herczegérsek, Orlinski István amerikai görögkatolikus püspök, Pap Antal munkácsi és Novák János eperjesi görög-katolikus püspök tegnap este Budapestre érkeztek, hogy a magyar kormánynyal az amerikai görögkatolikus püspökség ügyéről tanácskozzanak. Tisza István gróf miniszterelnök — jelenti egy tudósító — Szepticky herczegérseket és Ortinszki püspököt ma délben ebéden látta vendégeiül. Az ebéd előtt a miniszterelnök és a két főpap két óra hosszáig tanácskozott. Egy ideig Jankovich Béla kultuszminiszter is ott volt. A miniszterelnök előzékenyen fogadta a főpapok előterjesztéseit és felkérte a főpapokat, hogy óhajaikat emlékiratba foglalva terjeszszék a magyar kormány elé. E memorandumot magyar nyelven Pap Antal püspök nyomban elkészítette és még a délután folyamán kézbesítették is egy-egy példányban Tisza István gróf miniszterrelnöknek és Jankovich Béla kultuszminiszternek, Klebersberg Kunó gróf kultusz-államtitkárnak, Jeszenszky Sándor miniszterelnökségi államtitkárnak és Petry Pál kultuszminisztériumi osztályfőnöknek. A memorandum utal arra, hogy miután ■a római kúria határozottan elutasította az önállóamerikai magyar görögkatolikus püspökség tervét, sőt még ahhoz sem járult hozzá, hogy Ortinszki mellé saját kérelmére magyar koadjutort nevezzenek ki, szükségessé vált, hogy az amerikai görögkatolikus egyházban helyreálljon a teljes béke és egységesen lehessen felvenni a harczot a pravoszláv (orosz agitáczióval. Az amerikai püspökség papsága 1 ............................... ..... Budapestiek. .• Irta Biró Lajos. A hatodik osztály. A városi felső leányiskola kapuján két üölgy fordult be : egy alacsony gömbölyű és ■egy sovány magas. Az alacsony gömbölyű Várdai Anna volt, a költőnő, — Novák Aurélnak, a szobrásznak a felesége— a sovány magas Landauer Margit, Nikisch Józsefnek, a bankigazgatónak a felesége. A két hölgy pár szót váltott a portással, azután felment az első emeletre és türelmesen álldogált egy becsukott ajtó előtt. Tíz percz múlva csengetés hallatszott, a becsukott ajtó kinyílott és egy őszhaju hölgy jött ki rajta. A két fiatalabb elébe stoppant.|* — Kezét csókolom, Olivia néni —mondták jegyszerre. Olivia néni rövidlátó szemével gyorsan végignézte őket. — Ni, — mondta derülten — a Várdai. II és a Landauer. No, jöjjenek le a tanári szófiába. A Várdai és a Landauer közrefogták Olivia nénit, mögöttük hangosan csipogvaárasztotta el a folyosót a negyedik osztály, amelyet Olivia néni éppen elhagyott , ők mentek ide a tanári szoba felé és közben előadták Olivia néninek, miért jöttek ide. A két hölgy egymásszájából vette ki a szót, de azért Olivia nénihamarosan megértette, mit akarnak. Arrólvan szó, hogy ezelőtt tíz évvel a hatodik oszítíály őket bízta meg a tíz éves találkozó rendezésével, ők most ki akarják a felhívást bocsátani, de előbb eljöttek bejelenteni a dolgot ,és meghívni a tanári kart, de legelsősorban a drága Olivia nénit a találkozóra. SzámíthatokT-ra.-,. ' *, ■ Beértek a tanári szobába. Olivia néni leültette őket. Szótlanul bólintott néhányat. — Köszönöm — mondta. — Elmegyek. Mindig szívesen nézem meg, milyen virágok lettek azokból a bimbókból, amelyeket én is ápoltam. Az ilyen meghívás nem jelent ugyan semmiféle különös rokonszenvet, de én nem is számítok és nem is számíthatok rá, hogy . . . A két hölgár tiltakozott. Eddig is úgy beszéltek Olivia nénivel, mintha kis iskolás lányok lennének, most pedig Várdai Anna selypíteni kezdett, mint hajdan, amikor erős indulat vett rajta erőt, Nikischné pedig elpirult, mint hajdan, amikor Olivia néni valami nehéz kérdést intézett hozzá. — Oh, édes Olivia néni, ha sejtené, hogy szeretjük mi — mondta Várdai Anna selypítve. — Maga a legtiszteltebb emlékünk— mondta Nikischné elpirulva. — Magának köszönhetjük, hogy erős és tiszta lélekkel megyünk az életen keresztül. Olivia néni elhárította a lelkesedést, azután a találkozásra összehívandó lányokról beszélgettek, a tíz év előtti hatodik osztályról. — Rakonczátlan osztály volt, — szólt Olivia néni elgondolkozva — de gyors felfogású és nemes hajlandóságú. A két hölgy erre gyorsan — egymás szájából vévén ki a szót — felelevenítette néhány régi csínynek a történetét. Emlékszik-e Olivia néni erre, emlékszik-e arra. Olivia néni mindenre emlékezett, azután elővette a szemüvegét és elgondolkozva pillantott az asztalon lévő füzetcsomóra. A két hölgy megértette, hogy menniök kell. Felálltak. — Hát Isten velük lányok — mondta Olivia néni. — Hát csak hívják össze az osztálytRemélem, mindenki eljön.^ — Én remélem, hogy nem — mondta erre Várdai Anna. Olivia néni csodálkozva nézett rá.— bio, — mondta a költőnő — a Neuwirt Emma mégis csak furcsa vendég volna.— Miért ?— kérdezte Olivia néni. A két hölgy szinte felsikoltott. — Oh, Olivia néni, — mondták lázasan — hát nem tudja ? Hát nem hallott róla ? — Mit ! Miről ? A két hölgy lázasan kapkodta el egymás szájából a szót : — Neurvirt Emma most Nyitrai Evelin. — Azt se tudja, kicsoda ? — De hiszen azt mindenki tudja. — Egész Budapest ismeri. —Hordárok is ujjal mutogatnak rá. Olivia néni meghökkenve kérdezősködött, a két hölgy szóáradata pedig váratlanul megakadt. Minthogy újra iskoláslányok lettek, nem tudták, hogyan mondják el a dolgot. A költőnő végre rászánta magát: — Neuwirt Emma — mondta szigorúan — Budapest legnagyobb stílű és legfeslettebb életű kurtizánja. Néha fellép a Parisianában, de ez csak arra való, hogy mások is láthassák félig meztelenül, ne csak a . . . Olivia néni ránézett. A költőnő lesütötte a szemét. — Most a fiatal Illésházy grófot teszi tönkre — szólt halkan. — Laczffy Dénest már tönkretette — mondta gyorsan Nikischné. — Báró Perger Arthur miatta lőtte magát főbe — mondta a költőnő. — És szemérmetlen, féktelen és kicsapongó — szólt Nikischné. — Hihetetlen dolgokat művei. — Egyszer meztelenül tánczolt a vendégei előtt. • .. .— Egyszer pedig .. • és Ortinszki között éppen ezen okból már meg is szűntek az ellentétek, az akczió azonban csak akkor lehet sikeres, ha a magyar kormány támogatja. A főpapok tehát azt óhajtják, hogy a magyar kormány gondoskodjék a kivándorlás hathatós ellenőrzéséről és a fontosabb amerikai kikötőkben otthonokat állítson fel, ahol a kivándorolt ruténok megszállhatnak és ahol a lelkészek gondjaikba vehetik őket, még mielőtt elszélednek és az orosz apostolok kezébe kerüljenek. A papi kongrua Horvátoszágban, Zágrábból jelentik: Skerlecz Iván báró horvát bán bizottságot küldött ki a római katolikus egyházi jövedelmek megállapítása végett, hogy ennek alapján a kongrua országosan rendezhető legyen. E bizottságban a bán által kiküldött tagokon kívül résztvesz az egyházmegyék egyegy kiküldöttje egy-egy bizalmi férfival. Az országos bizottság elnöke Bauer Antal dr. érsek, alelnöke Rakodczay Sándor dr. volt bán, előadója Gálics József dr., az országos kormány titkára. Zichy Gyula gróf pécsi püspök, kinek egyházmegyéje Horvátország területére is kiterjed, szintén kiküldött egy képviselőt és egy bizalmi férfiút az országos bizottságba. TÁVIRATOK. Az albániai zavarok. Bécs, julius 25. Tarkán pasa tegnap este Párisból ideérkezett. Durazzo, július 24. (Este.) Általában a helyzet változatlan. A múlt éjszaka és a mai nap nyugodtan telt el. Ma este kilencz óra tájban megláttak egy közeledő felkelő őrjáratot, amelyre azonnal minden pozíczióból puskával és gépfegyverrel tüzelni kezdtek és csakhamar az ágyuk is megszólaltak. A tüzelést a felkelők előőrsei a mocsár túlsó oldaláról viszonozták. Mintegy félóra múlva elhallgattak a fegyverek és csakhamar ismét nyugalom állott be. Durazzo, július 24. (Este.) Naponként nagy mirditacsapatok utaznak el, mások pedig ideérkeznek. Tegnapelőtt és tegnap több mint kétszáz török asszony utazott el gyermekeivel Szkutariba, illetve Dulcignóba. Itt az a hír terjedt el, hogy a felkelők még nem támadják meg Valonát, hanem előbb a mirditák földjére vonulnak, hogy a Durazzóban lévő mirditákat hazatérésre késztessék. A városban nagy bizonytalanságot és nyugtalanságot okoz az, hogy a mirditák és malisszorok mindig újabb és újabb lopásokat követnek el. Durazzo, július 24. (Este.) A fejedelem vasárnap akar elioazni Valonába. Az epiróták a Lagora-hágónál vannak, anélkül hogy előnyomulnának. A felkelők csapatai Phillips ezredes jelentése szerint a Mati folyónál állanak és onnan nyomulnak elő Alesszió felől Nagyobb felkelő csapatok a Porta Romana körül elsánczolták magukat. Sikkasztással vádolt pénzügyminiszter. Mexikó, július 25. Paredes, a Huertakormány pénzügyminisztere ellen elfogató parancsot bocsátottak ki. Azzal vádolják, hogy hivataloskodása idején két millió pezót elsikkasztott. Buidapest lazan. Az a hír, hogy Szerbia nem hódol be feltétlenül a démarche-nak, nem jött váratlanul. Még jóival hat óra előtt magánjelentések érkeztek Zimonyból, amelyek beszámoltak róla, hogy Giesl belgrádi követ és a követség tagjai odahagyták Szerbiát, ami egyértelmű volt azzal, hogy ütött a cselekvés órája. A főváros közönsége, hogy úgy mondjuk, lázban égett. A kora délutáni óráktól kezdve feketéllettek az utczák, autók, kocsik kergették egymást bizonytalan ezék felé. Bár mindenki óhajtotta a háborút, hinni nem tudott benne, nem tudván elképzelni, hogy Szerbia az energikus démarche-nak be ne hódoljon. A délután érkezett hírek, melyek arról szólottak, hogy Belgrádban ellene szegülnek a démarche minden egyes pontjának, nem sok hitelre találtak. Amint hogy a fantázia szülte azt a szenzácziós hírt is, hogy az orosz czárt levegőbe röpítették. És az izgalmas érdeklődés még egyre nőtt, óráról-órára, perczről-perezre, szívszorongva és türelmetlenül lesték az emberek, mikor lesz már hat óra, mikor telik le a szerb válasz határideje. Mert az utcza népe, úgy képzelte, hogy a terminust követő legelső percben már tudni fogja az eredményt, holott az autentikus jelentésre még egy teljes órát kellett várakoznia. De ez az egyetlen óra felért egy esztendővel. Az összes lapok tudósítói ezenközben a miniszterelnökségi sajtóirodát tartották megszállva, mert hiszen oda kellett jönnie a legelső biztos hírnek. Pontban hat órakor lejött a sajtóirodába Drascsce-Lázár Jáfréd miniszteri tanácsos, sajtófőnök, akit elképzelhető érdeklődéssel fogadtak. 1