Az Ujság, 1915. március (13. évfolyam, 60-90. szám)
1915-03-01 / 60. szám
Hétfő, 1015. márcznus AZ ÚJSÁG a Trade Union titkára az alsóház terapi ülésén azt a nézetét fejezte ki, hogy az Asquith György vezetése alatt legutóbb szerveit kormány bizottság képes lesz a fölmerült nézetkülönbségeket elintézni. Bewerman szrint, a munkások érdekeit a legjobban úgy lel, érvényesíteni, ha a munkaadókkal való szátyaik dolgában ilyen bizottság döntene mgy. ezekben a viszályokban a közvélemény olyan tényező, amelynek figyelmen kívül hagyás nem volna okos dolog. Hollandi matrózok sztrájkja, Berlin, február 28. A hollandi hajós társaság elhatározta, hogy elbocsátja szolgálatából az Amstelstrom gőzös legénységét, mely a hajózás mostani veszedelme miatt nem akart Angliába hajózni. Erre a társaság összes matrózai sztrájkba léptek és kijelentették, hogy csak újabb feltételek mellett állanak ismét munkába. Amerikában felemelték a hajóbiztosítás díját. : Newyork, február 28. A hadi biztosítási iroda a Londonba, Liverpoolba és Glasgowba irányított szállítmányok biztosítási díját 1,%-ról 1%-ra emelte. A hajók biztosítási tétele az oda- és a visszautazásra 4—6%. Németországba szóló árukért , amelyek nem hadi áruk, 3—5% a biztosítási dij. Világháború. A galicziai és lengyelországi harczok. Angol vélemény haderőnk nagyságáról. Köln, február 28. A Kölnische Zeitung londoni jelentést közöl, amely szerint ott azt hiszik, hogy Hindenburgnak Kelet-Poroszországban egy millió katona áll jelenleg rendelkezésére. Az a czélja, hogy döntő csatára kényszerítse itt az oroszokat. Orosz katonai körük a német, osztrák és magyar hadsereget összesen negyvenkilenc hadtestre becsülik, amelyek közül huszonkettő Galicziában és a magyar határon, tizenkettő Lengyelországban, tizenöt pedig Kelet-Poroszországban harcol. A keletporoszországi téli csata dicsősége. Berlin, február 28. (Hivatalos.) A londoni Central News szerint a római német nagykövet kijelentette volna, hogy Kelet-Poroszországban halottakban és sebesültekben 100.000 embert vesztettünk. Az angol sajtóiroda ehhez a minden pontban koholt jelentéshez hozzáfűzi, hogy a németek sikere egyáltalán nem állt arányban a hozott áldozatokkal. Ez utóbbi állítás tényleg helytáll, azonban semmi esetre sem úgy, ahogy a Central News gondolja. Annak a nagy sietségnek, amelylyel a 10. orosz hadsereg a német körülzárás elől menekülni igyekezett, az lett a következménye, hogy a mi csapataink a frontnak csak egyes részein jutottak oly szoros harczi érintkezésbe az oroszokkal, amint aka fölényük biztos tudatában remélték. Ott, a hold ellenség szembeszállt velünk, áldozatául esett ennek fölényének. Egyébként azonban mi ezt a haditenejemisen egyedül álló téli csatát elsősorban ayorsasággal és meglepetésszerű mozdulatainkkal ,serfáj, mert így érthető, hogy összes Vesztesegtmajjyjpg ban, ujj aranyban a győzelem fényes er*lminyével. Veszteségünk ugyanis meglepően csecsy , még egyhatodát sem teszi ki annak a számnak ,amnelyet a Central News említ. Hogy tenyeg veszteségünk legnagyobbrészt az erőltetett mentés miatti kidőlésekből állott elő, az ne csak Olgában örvendetes, hanem bizonyítja közésünk kíméletlen határozottságát. Eliszlolt C-08X jégtörő. Krisztián, február 28. Az Aftenposten jelenti: Az orosz kom..y tudvalevőiig jégtörőket vásárolt Krisztiániába, hogy a befagyott archangelszki kikötőt nyitvarthassa. A jégtörőket a Hannevreig Brothers jóépítő czégtől vásárolta. A czéghez a napokbi Archangelszkből sürgöny érkezett, hogy a Njömn nevű jégtörő összetört. Roncsai a Fehér-tengersznak. A legénységet azonban sikerült megíteni. Nőkne öltözött orosz katonák. Bécs, febr 28. (Hivatalos.) Az orosz harczmód jellemzői felemlítjük, hogy az utóbbi időkben orosz kaik nőknek öltözve, jó megfigyelő pontokról lött csapatainkra. Az álruhába való öltözésnek ez eddig még nem gyakorolt módja, melylyel az a sereghez tartozók asszonyruhát Az új ábrásait Az alábbi történet a Colliers czímű ismert és elterjedt amerikai folyóiratban jelent meg James Hopper tollából, aki pillanattól vételeket ír a tengerentúli lapokba a német-franczia harctérről. A kis történet minden borzalmassága mellett megérdemli a reprodukciót, mert amerikaiadó váratlan és meglepő fordulatokban bővelkedik, végső pontjában pedig vigasztaló emberi érzés és humor csillog. A teljes erejükben harcztérre vonult katonák látása , — így kezdődik a czikk — valamint azoké is, akik itthon maradtak, éppen olyan mély hatást tesz reánk, mint a sebesülteké, a bénáké és nyomorékoké, akik már visszatértek a harctérről. Az utóbbiak arczán — méltán hihetnék — kétségbeesés és szernyedés nyoma látszik, mert a halál végeredményben mégis kisebb baj, kivált ha szeretteinkről van szó. Míg a sebesültek sorsa ... Hiszen éppen ez a különbség. A sebesülteket három osztályba sorozhatjuk. Az első a könnyebben sebesültek osztálya. Ezek a szenvedés napjai után a lábbadozás és teljes gyógyulás gyönyöreit élvezik és rövidesen vissza is térnek a havezmezőm. A második osztályba azokat sorolnám, akik sebesüléseik következtében egész életükre megcsonkultak, de azért valósággal hősi, azt is mondhatnám esztétikus külsejük van. Tagadhatatlan, hogy holtokig kopogó falábon fog fityegni nadrágszáruk, de a faláb és égtagok hiánya egyaránt dicsőséges és meghátvány. És a harmosztoly? Ezek valóságos lárváival térnek visszindesök ők, akik egy nagyszerű és gyöny cselekdet ellenében egész életükre eltorzult géljai rettenetesen csúnyák, hogy nem lehetjük látni... kivált ha valamikor szerettük el. Én is ismét ilyen ádozatot. Egy vendégin találóztam vele (gyógyultan bocsátották ekatocak-házból) s épp szemben ültünk együnk A fektetem következetesen a falakon s arnyezetet kalandozott. Nehezen szántam rágamat, by egy-egy rövid pillanatra a szerűt nézzek. Arczának felsöpre sima, sértetlen volt; barna szeméből gyeki vidáiig sugárzott. Az arcz alsó része egyiken leirhatag Golyó éktelenitette el. Lágy ételeket idett s a nor hozzálátott az étkezéshez, igy át hozzám : — Úgy érzem ,gamat, min ujjászülettem volna... Mindt a tőtt esi, pompásan ízlik, minden, a mit tok, nagysz^n szép. Ó, mi szép az élet! Hirtelen ránéztem» mikor felütött, hogy »szép az élet«, mélység szomorusf^ft ^ a mitől nem tudtam akad ülni. Ezután elmondott élményeit. T^ete egy nagy ütközettel kezdődi a mikor me^ ^k el állig magukat a katonák. Néhány ellenséges lövész következetesen a mi emberünkre czélozott. Látta is őket messzelátójával. A golyók vígan fütyörésztek feje körül. Végre az egyik húsba tévedt a bal vállán , fél perc múlva a másik feltépte a nyakát. Helyet változtatott, hogy megtéveszsze makacs ellenfeleit, de hasztalan : a harmadik golyó is eltalálta, s a feje úgy himbálódzott a nyakán, mint egy nagy harang, az agyvelejében pedig mintha víz bugyborékolt volna. Azután elesett. Atléta termetű ember és életében sok boxpárbajt vívott már. Most, hogy tehetetlenül feküdt a földön, úgy tett, mint a boxolásnál szokás, amikor az egyik ellenfél elesik, a másodperczeket számolta : egy, kettő, három ... Az elesett boxoló is tudja, hogy elveszti a mateket, ha tízig számol és nem tud felemelkedni. Amikor már nyolcznál tartott, lassan feltápászkodott. .— Nyolcz ... — mondotta. — Még nem halttam meg — czikázott az agyvelején. Nem mondta, csak gondolta, mert beszélni nem tudott. Azután így elmélkedett: »Talán nem is olyan veszedelmes az állapotom«. De amikor tenyerével megtörölte arczát, ijedten kapta vissza: a tenyérhez haszafatok tapadtak. Hátrább botorkált, hogy kötözőhelyet keressen, s talált is egyet a közeli tanyán. De mielőtt még segítségére siethettek volna, egy gránát csak használva igyekeznek az ellenséget megtéveszteni, bizonyára nem szolgál dicsőségükre. A női ruhában lévő elfogott orosz katonáknak ez a hadicsel nem fog dicsőségére szolgálni. Természetes, hogy minden ellenséges katonát, aki ilyen, férfihoz nem méltó ruhában, kezünkbe kerül, agyonlövünk. Hadsereg főparancsnokság. A nyugati harczsér. Anglia »végsőkig való küzdelme«. London, február 28. (Alsóház.) Jowett munkáspárti kérdést intézett sir Edward Greyhez, hogy bár a franczia-orosz szövetség megállapodásait nem ismerte, miért nem közölte a franczia kormánynyal, hogy Németország nem fogja megtámadni Francziaországot, ha Nagy-Britannia garantálja Francziaország semlegességét. Grey az angol fehér könyv 105. számú okmányára hívta fel Jowett figyelmét, amelyből kitűnik, hogy az angol kormány, bár a franczia-orosz szövetség megállapodásait nem ismerte, mégis tudta, hogy a franczia kormány nem követhet semleges magatartást, ha Németország és Ausztria-Magyarország Oroszországot megtámadná. A franczia kormány már előzőleg, július 30-án kijelentette, hogy ez a javaslat, amelyet két nappal később tényleg megtett Németország, teljesen elfogadhatatlan. Eltekintve ettől, — folytatta Grey — úgy gondoltam, általánosan ismert dolog, hogy ezek az európai szövetségek kötelezik az egyik hatalmat, hogy a másik hatalom mellé álljon, különösen ha azt az egy hatalmat más két hatalom támadja meg. Jowett azután megkérdezte, hogy Churchillnek a Malin-ben intervju formájában kifejezett nézete, hogy Nagy-Britannia a végsőkig küzdeni fog, még ha Francziaország és Oroszország abbahagyják is a küzdelmet, a kormány beleegyezésével és helyeslésével látott-e napvilágot. Asquith miniszterelnök a következő választ adta e kérdésre : — Churchill a szóban forgó intervjúban azt is kijelentette, hogy ilyen esetet egyáltalán nem tud elképzelni. Én teljesen egy véleményen .