Az Ujság, 1917. június (15. évfolyam, 139-164. szám)

1917-06-01 / 139. szám

Péntek­, 1917. június 1. AZ ÚJSÁG ják, nevezetesen Angliáét. Ez maga is érthe­tővé teszi, miért féltik a mostani szövetségi rendszert a szerződések közzétételétől. Valószí­nűleg összefüggésben vannak evvel azok a hí­rek, a­melyek az utóbbi időben több ízben fel­bukkantak a sajtóban, hogy ugyanis Orosz­ország északi partjainak bizonyos kikötőit an­golok és francziák megszállták. Bármilyen ke­véssé hihetők is ezek a hitek, mégis valószí­­nűek, mivel Anglia bizonyára előre akarja biz­tosítani Oroszországgal szemben fennálló kö­veteléseit. Hogy Francziaország és Olaszország mit várnak a háborútól, azt úgyis tudja a vi­lág. Hogy Oroszországnak nem érdeke az Ad­riai tengerpart szláv népeinek Olaszországnak való kiszolgáltatása, az nyilvánvaló. És Fran­cziaország is akar annektálni i­lyen körülmé­nyek között Oroszországnak és szövetségesei­nek a hadiczélok megváltoztatása dolgában megkezdett tárgyalása aligha, folyhat le ko­moly véleménykülönbségek nélkül.­ ­­ front tisztjeinek kongresszusa is a offenzíva mellett. Pétervár, május 31. (Pétervári Távirati Ügynökség.) A frontról kiküldött tisztek általá­nos kongresszusa határozatot fogadott el, a­­mely az ideiglenes kormánynak a tartós békére és a népek testvériesülésére irányuló törekvé­seit üdvözli és kijelenti, hogy ennek elérésére az egyedüli eszköz a hadsereg harczi kedvének erőteljes helyreállításában és az offenzíva azon­nali megkezdésében rejlik. Moszkva a kormány ellen. Stockholm, május 31. (Saját tudósítónk táv­irata.) Moszkvában az utóbbi hetekben igen veszedelmes lett a forrongás. A moszkvai mun­kás- és katonatanács tiltakozott a koalíc­iós kormány megalakulása ellen. Egy határozatá­ban az egész kormány lemondását követeli. Május 25-én nagy békegyűlés volt, a­melyen igen sok munkás vett részt. A szónokok köve­telték ugyan, hogy békekötésig maradjon épen a front, de energikusan tiltakoztak minden­fajta offenzíva­ ellen. Némelyek Kerenszki le­mondását is követelték. A frársfirak SsixaCona&Iansága- Stockholm, május 31. (Saját tudósítónk táv­irata.) A finn országgyűlésen Hutunem szo­­cziáldemokrata csodálkozását fejezte ki a felett, hogy az ideiglenes­ kormány, a­mely eleinte az összes nemzetiségek önrendelkezési jogát elis­merte, utóbb, úgy látszik, ezt az álláspontját egészen megváltoztatta. Az orosz burzsoázia érdekei előtérbe­­égtek. Még Kerenszkij min­­káscsoportja is hátat, fordított a­ kabinetnek. ■Kerenszkij egy szólóval folytatott beszélgeté­sét hirtelen azzal szakította meg, hogy minden további diszkuszszió felesleges, mert a finn or­szággyűlés határozata a forradalmat jelenti. Finnország Leráva kelései, Pétervár, május 31. (Reuters) A kormány a Finnország által támasztott követelésekről folytat tárgyalásokat. E követelések egyik legfontosabb­ja, hogy Finnország önkormány­zatát nemzetközi úton garantálják. A szoczialista zsi­zsísztnrcH jelentése eddigi tevékenységükről. I, Bern, május 31. A.Temps jelenti Pétervár­­ról, hogy a­ munkás- és katonatanács tegnapi ■teljes ülésén a kormány három szoczialista tagja első ízben számolt be tevé­kenységéről. Zereteli érintette az összes kérdéseket, neveze­tesen a­ külpolitikát, és kiemelte, hogy a szo­­czialista miniszterek a szövetségesek nagyköve­teivel különböző tanácskozásokat folytattak a háborús c­­élokről és a legjobb benyomást sze­rezték. Az ujj Oroszország Nagyszerda és Nagyrománia ellen. Stockholm, május 31. (Saját tudósítónk táv­irata.) A Novoje V rom­ja egy sugalmazot­tharc látszó czikkében elmondja, hogy a pétervári szerb követ az ideiglenes orosz kormánytól megkérdezte, hogy Nagyszerűen megalakításá­­­nak gondolatához hogyan viszonylik. A válasz az volt, hogy Oroszország ilyenféle hadiczél ér­dekében sem­miesetre sem fog rákra szállni. Eré­lyesen szándékozik azonban föllépni a majdan összeülő békekongresszuson a régi Szerbia hely­reállítása érdekében. A háború után általában egészen új külpolitikát kezd Oroszország. A­­Balkán jóval alárendeltebb jelentőségű szerepet fog benne játszani. A világ népeinek békeügyét szolgálná vele Szerbia, ha minden annexiós tö­rekvéséről letenne. A Novoje Vremja szerint azok a pétervári tanácskozások­­ is, melyeket a román diplomá­­czia Nagyrománia megalakítása érdekében kez­dett, teljesen eredménytelenül végződtek. Az új orosz kormány kereken kijelentette, hogy a ro­mánoknak Bukovinára és Erdélyre való igé­nyét nem hajlandó támogatni. Aggódnak c­ssak sors­a miatt. Frankfurt, május 31. (Saját tudósítónk táv­irata.) A Frankfurter Zeitungnak jelentik Stockholmból, Oroszországból érkezett semle­ges szemlélő szerint a­ fáradalomellenes hangu­lat egyre erősödik. A vidék anarchisztikus ál­lapotairól érkezett jelentések polgári körökben valóságos pánikot idéztek fel. Nyugtalanságot keltettek egész Oroszországban a­ézár sorsáról forgalomba került hírek ,a­ki, mint mondják, hetek óta a Péter-Pál-erődben van. Különösen a lelkészség aggódik érte. A volt rezsim elleni hangulatkeltést, általában az angoloknak, de különösen a francziáknak tulajdonítják. Cochin az orosz hadseregről. Bérs, május 30. A Petit Parisien-ben kije­lenti az Oroszországból visszatért Cochin szo­­czialista képviselő, hogy az orosz hadseregnek még körülbelül tíz millió embere és százezer tisztje van. A hadseregnek a katonáktól köve­telt átszervezése már csaknem befejeződött. A hadsereg képviselői több ízben kijelentették Cochinnek, hogy mindenféle kívülről jövő tá­madással szemben erélyesen fognak védekezni. Politikai felfogásuk megegyezik a munkások és katonák tanácsáéval, a­melylyel tökéletes egyetértésben vannak. A sjEBgsmfc©- fou várta a jérfeah­et. Uijafrb 21.500 tonna pusztulása. Berlin, május 31. A Wolff-ügynökség je­lenti:Uj búvárhajósikerek az Északi-tengeren: 21.500 bruttoregisztertonna. Az elsü­­lyesztett hajók között van többek között egy angol segédczirkáló és két angol gőzös. Jr tengerészeti vezérkar főnöke. Az entente vesztesége hadihajókban. Berlin, május 31. (A Wolff-ügynökség je­lentése..) A háború kezdetétől fogva ez évi má­jus 31-ig az entente a következő veszteséget szenvedte hadihajókban, a segítőczirkálók ki­vételével : 252 hajó és járómű­, 897.765 tonna tízkiszorító képességgel. Ezek között volt 12 sorha­jó, 27 csata- és pánczélos czirkáló, 30 vé­dett czirkáló, 67 törped­ónaszád, 28 tenger­alattjáró naszád és 13 egyéb hadi járómű­, mint például az Arabia osztályhoz tartozó tenger­alattjáró naszádok ellen készült belépczehajó. Az itt elsorolt hadihajókon kívü­l az entente május 31-ig nem kevesebb mint 200.000 bruttó­­regisztertonna kisegítő czirkálót veszített a köz­ponti hatalmak hadi rendszabályaitól. Ezek legnagyobb része szintén az angol flottához tart­ozott. A Skagerraki csata évfordulója, Berlin, május 3­1. A skagerraki ütközet év­fordulója alkalmából Vilmos császár az egész nyílttengeri haderő azóta is eredményes telje­sítményeinek elismeréséül egy ennek megfelelő parancsot intézett Scheer tengernagyhoz és a flottaállomány tagjainak nagyszámú kitünte­tést adományozott. Elsülyedt hajók: Rotterdam, május 30. A Maasbode­ a kö­vetkező hajók elpusztulását jelenti : Therese 208 tonnás hajó Norköpingből, Erik 257­ ton­nás Streneből, Grann Norman 297 tonnás Krisz­tiániából, Pauline Kell és Nann Smith 2300 tonnás Brammenból. A béke Ügye. Az oroszok összeh­ívják a nemzetközi foc­iálista konferenniát. Pétervár, május 31. (Pétervári Távirati Ügynökség.) A munkások­ és katonák tanácsa közli : A munkások­ és katonák tanácsa nagy­­bizottsága által egy nemzetközi értekezlet összehívására kiküldött bizottság, a­mely első ízben május 28-án ült össze, a tanácskozás szín­helyéül Stockholmot választotta, az esetben, hogy az ellen ellenvetés nem történik. A bi­zottság a tanácskozás időpontjául július 15-től 30-ig terjedő időt javasolja, feltéve, hogy ehhez a hollandi iroda és a berni bizottság hozzájárul. Az angol munkásság a­­stockholmi kon­ferencziáin. Stockholm, május 31. A Nya Daylight Allehanda jelenti : A holland-skandináv bizott­ság Prenderson minisztertől, a­ki Stockholmba utazik, azt az értesítést nyerte, hogy Nagy- Brit­annia munkás és szoc­ialista szervezete csatlakozik a stockholmi konferencziához. A többségi kiküldött Roberts alállamtitkár lesz, a kisebbségi kiküldött­eir Robert Macdonald. Béketüntetések Bécsben. Bécs, május 31. Tegnap, a birodalmi tanács megnyitásának napján Bécs városának vala­mennyi kerületében tartottak szocziáldemo­­krata népgyű­léseket a melyek aztán egységes tüntetéssé alakultak a békéért.­­Stockholm, május 31. (Stenska Telegram Byrat­.) A holland-skandináv bizottság pénte­­ken és szombaton Ausztria német szocziáldemok­kratáinak képviselőivel, Adlerrel, Hartmannal, Ellenbogennel, Rennerrel, Seitzczal és Hueber­­rel tanácskozott. A tanácskozásba a­ bizottság belevonta Diamantot. (Galiczia, lengyel demo­­krácziájának képviselőjét, Burm­ant és Steint, a cseh szocziáldemokráczia részéről és Marki­­cot és­­Ilumacot Bosznia és Herczegovina szo­­cziáldemokrácziája képviseletében. Az osztrák küldöttség nézete szerint az imperializmus ál­talános oka a héborúna­k, de a nemzetiségi kér­dések gyakran szolgáltak háborús ürügyül. Európa, közepén, keleti és délkeleti részén a nemzetek majdnem mindenütt oly vegyesen él­nek, hogy a terület elhatárolása nem­ lehetséges és csak újabb háborús okot szolgáltatna. Még ott, is, a­hol e nemzetek elválaszthatók, a kis államok oly serege állana­ elő, a­mely e nem­zetek politikai és gazdasági fejlődését veszé­lyeztetné. Meglévő nagy állami gazdasági terü­letek szétzúzása csak a nagy államok polgári elemeinek kedvezne, a­melyek a sok kis álla­mot könnyen kijátszhatnak egymás ellen és rajtuk uralkodhatnának. A kiküldöttek külö­nösen a következőket jelentették ki: 1. Hogy annekiók néb­ől való békét követelnek. 2. Hogy az összes polgári kormányokat és az uralkodó polgári osztályokat egyenlő mértékben te­kintik felelőseknek a háborúért és ezért általános kártérítés nélkül való béke mellett szállnak síkra. A vétkesség kérdésére, való válaszolást ennélfogva mel­lőzni kell. A kiküldöttek Belgium asmexiója ellen, a­ szerb nép állami önállósága és a Montenegróval való egyesülés által Szerbiának a tengerhez vezető szabad út biztosítása mellett foglaltak állást. A balkán államok­nak állami törekvéseiket egyértelműen kell szabá­­lyozniuk és egy szövetség útján a balkán államok összes követeléseit megvalósítaniuk. 3. Ausztria-Magyarország délszláv nemzetiségei és területei Boszniáival együtt maradjanak, a monarchia kötelékében, de a kiküldöttek kötelezik magukat, hogy a népeknek önkormányzatra irányuló törekvéseit mindenkor támogatni fogják. 4. Biztosítani kell Finnország és Orosz-Lengyel­­ország önállóságát. A galicziai és poroszországi len­gyeleknek első­sorban teljes autonómiát kell adni mindkét állam keretében és az osztrák rutének teljes nemzeti autonómiája is megvalósítandó. A kiküldöttek azt várják, hogy a jövőben a feléledt Lengyelország, és a központi hatalmak között történendő szabad megállapodások a lengyel kérdés állandó rendezését fogják biztosítani. 5. Ama bizonyos ürügyekkel szemben, mintha e háborúban Ausztria kis népeinek felszabadításáról volna szó, a kiküldöttek megállapítják, hogy az oszt­rák állam megóvja a kis nemzetek nemzeti létét. A békeszerződések lényeges alkatrészeként a kiküldőt. E­zek a gazdasági és nemzetközi jogi kérdéseket tartják. Követelik a szárazföld, és lényen közlekedés szabadsá­gának helyreállítását, a védő vámrendszer megszüntetését­, nyílt kaput az összes gyarmati területeken, az összes tengeri kereskedelmi utak közös nemzetközi ellenőrzésé­nek berendezését, új vasúti világvonalak létesítését az összes hatalmak közreműködésével. A kiküldöttek tiltakoznak a gazdasági háború ellen, a­melyet az 1916. évi párisi konerenczia rendszerré tett és a­zt, a­­ véleményüket fejezik ki, hogy a vámterületek egyesí­tése csak akkor jelent haladást, ha a szabad forgalom kibővítését czélozza. A békejavaslatban közös h­atá­­rozmányok veendők fel a nemzetközi szakszervezeti kongresszusok által támasztott követelések értel­mében. A háború megsemmisítette az eddigi tengeri hadi­­jog összes garancziáit. Az 1856. évi párisi béke által egyengetett jogi fejlődést tovább kell vinni. Idetarto­zik a­ kobzáé és a kereskedelmi hajók felfegyverzésének eltiltása, a tengeri kobozmányi jog megszüntetése, a dugóra forgalmának korlátozása, a­­melyből legalább ■ is az összes ruházati és élelmezési nyers termények ki­­zárandók, a blokádjognak régi terjedelmére való kor­látozása, a nyílt tenger egy rázó haditerületté való kijelentésének eltiltása, a tengeri és légiharc­ban meg­­­engedett fegyverek korlátozása. A küldöttség továbbá mindkét, hágai konferenczia békeművének folytatása mellett a szárazföldi és tengeri fegyverkezések szerződés­­szerű korlátozása mellett foglal állást az állandó had­seregek teljes leszereléséig, kívánja a Csupán honvéde­lemre berendezett néphadseregek szervezését és a­mennyire fegyverkezések egyáltalában szükségesek, a hadfelszerelési ipar államosítását. Az osztrák szocziáldemokráczia fentartás és elő­­eltételek nélkül kívánja a szoczialista kongresszus összehívását és az azon való részvételt az Internacionale minden osztálya kötelességének tartja. A kiküldöttek elvárják, hogy az összes csatlakozott osztályok hasonló szellemben kezdik meg a tárgyalásokat és szükséges­­nek tartják az összes nemzeti osztályok, úgy a többsé­gek, mint a kisebbségek ké­pvisel tervét. A cseh, a­ lengyel és a bosnyák küldött­ségek álláspontjukat a többi szervezetekkel való tanácskozás után, a­melyek osztályuktól függnek és a­melyekkel együtt különleges pro­blémákat kell tekintetbe venniök, fogják kör­­vonalazni. Aiouk­ák sioclám­lik békeprogramrata Tanácskozásuk,­a skandináv jjizottsággal. — / / / / | A £iáii2©sF&? eg­yé­b híre!. Bethmann.Kollweg Brüsszelben. Brüsszel, május 31. (W­olff-ügynökség.) Bethmann-Hollweg dr. birodalmi kanczellár Helfferich dr. államtitkár kíséretében ma rö­vid tartózkodásra ideérkezett, hogy a nemrég kinevezett Falkenhausen főkormányzóval ta­nácskozzék.

Next