Az Ujság, 1918. június (16. évfolyam, 129-150. szám)
1918-06-01 / 129. szám
Szombat, 1018. július 1. az .újsag ért is töröljük, akkor nagy hibát követünk el mert a cselédség legselejtesebb eleme előtt is megnyitjuk a választójogot, őt ebben konzervatív szempont nem vezeti, mert hiszen a cselédség amúgy is a birtokos után indul. A baj az, hogy ha kimarad a választójogból a kisbirtokos, akinek nincs nyolcz holdja, vagy nem fizet 10 korona adót, viszont bejut a legfelejtesebb cseléd. Akkor ez a megoldás a falusi közvéleményt föl fogja háborítani. Szavazatát a miniszterelnök álláspontjától teszi függővé, nehogy a megegyezést veszélyeztesse. Wekerle Sándor az előadó javaslatának elfogadását kéri. Ghilidny Imre báró felveti azt a kérdést, nem lehetne-e a választójogot csak az éves cselédeknek megadni, mert a havidíjas, sokszor fűezer alkalmazottak így tömegesen jutnak be. Polónyi Géza rámutat arra, hogy a kubikos tiszta magyar elem és ezeket nem szabad kirekeszteni. Tisza István: A kubikost nem akarja külön kiemelni, különböző jogcímen úgyis sokan lesznek közölök választók. Bakonyi Samu: A foglalkozás állandóságára helyezi a súlyt. Rakovszky Iván nem pártolja az előadó javaslatát. A bizottság az első szöveget fogadja el, az előadó módosításával. . Következik a nők választójoga, erről külön czikket írünk. (Kit lehet megválasztani?) Bizony Ákos, mielőtt a választhatóságra térnének, kéri, hogy a javaslat első fejezetének ősimét (Férfiak választójoga) töröljék, mivel a nők választójogáról szóló fejezet kiesik és a czime» választói jogosultsága legyen. (Helyeslés.) Balogh Jenő kéri, hogy a nyereségvágyból két évi szabadságvesztésre elítéltek végleg kizárassanak a megválaszthatóságból. (Helyeslés.) Polónyi Géza: Ki kellene zárni a megválaszthatóságból azokat, akiknek nem magyarországi, hanem csak horvátországi illetőségük van. Tisza István gróf: Ezt az egységes magyar állameszme szempontjából nem tartja helyesnek. Nagyon kívánatos ugyanis, hogy mentői többen legyenek Horvátfezsavor,országban olyanok, akik teljesen magyar embereknek érzik magukat, akik a magyar közéletből ki akarják venni a részüket nemcsak mint úgynevezett horvát delegátusok, hanem mint tagjai a magyar országgyűlésnek. A főrendiháznak számos tagja van, akiknek Horvát- Szlavonországban van illetősége. Ezt mindenki örvendetes ténynek tekinti. Polónyi Géza: A horvát főrendekről nem szól, de az nem helyes, hogy Magyarországon magyar választók horvát illetőségű embereket válaszszanak. Tisza István gróf : A dolog lényege az, hogy a magyar törvényhozásnak tagja lehet a nem Horvátországból jövő megbízás folytán, akinek illetősége Horvát-Szlavonországban van. Vargha Gyula : Esküt kellene tenni minden megválasztott képviselőnek a magyar alkotmányra. Wekerle Sándor miniszterelnök: Angliában egész formalitássá sülyedt az, politikai jelentősége nincs. Pál Alfréd javasolja, hogy a főispán, főpolgármester és alispán és polgármester választható legyen, és ezen állásáról való lemondása már a beterjesztéssel elfogadottnak tekintessék. Teleszky János szintén nem látja szükségét annak, hogy a főispán, alispán és törvényhatósági város polgármestere ki legyen zárva. Rendezett tanácsú város polgármesterét azonban kizárná. Bakonyi Samu : Ez a választások tisztaságát érintené , nem fogadja el. Tisza István gróf e rendelkezésnek a választások tisztasága szempontjából nincs lényeges jelentősége. Nemzetiségi vidéken hányszor fordul elő, hogy köztiszteletben álló tisztviselő az egyedüli posszibilia jelölt. A tisztviselői kar nimbusza és magyar nemzeti szempontból hozzájárul Pál Alfrédnak Teleszky által módosított iddit Tanyához. A bizottság így határoz. (Összeírás, központi választmány.) Tiszay István gróf a központi választmány szervezetéről szóló pontból a választmányba delegált bírákra vonatkozó rész kihagyatását kéri. A polgári bíróságokat fel kell szabadítani a politikai ügyek alól, hiszen a közigazgatási bíróságot is ebből a czélból létesítették. Nem szabad az önkormányzatot, a közigazgatási tisztviselői kart abból a szempontból bírói gyámság alá helyezni, hogy törvénytelenséget ne kövessen el. Almássy László elfogadja Tisza István gróf indítványát. Bakonyi Samu és Bizony Ákos szerint a bírói közreműködés a legfontosabb gar artézia. Rakovszky Iván Tisza István módosítását támogatja s a bizottság is ebben az értelemben határoz. A központi választmányra vonatkozó többi szakaszt is nagyrészben Tisza István módosításaival fogadják el. Tisza István az összeíró küldöttségekről szóró 18. §-nál indítványozza, hogy oly ipartevés, melyek a választói életkorban leg- 100 férfimunkást rendszeresen foglalkoztathaajk,a központi választmány az összeíró küldöttséget a helyszínen való eljárásra utasíthatja. Rakovszky Iván javasolja, hogy a küldöttség legalább minden nagyközségben és körjegyzői székhelyen megjelenjék. A bizottság mindkét indítványt elfogadja. Tisza István gróf: Az összeírás előkészítő ívét illetőleg helyesli, hogy minden választó őszi szerzó-lapot kapjon és azt azután kitöltve saj Suság 10—-25-ike közt a jegyzőhöz beküldhesse. A vallomás elmulasztását nem volna czélszerű büntetés. Czélszerűtlen volna az is, hogy a Tanácskozás a termésrendeletről. (A miniszterelnök Budapesten. — A Képviselőház munkarendje.) Szurmay Sándor báró honvédelmi miniszter ma reggel Bécsbe érkezett, ahol a Magyar Házban szállt meg. A honvédelmi miniszter útja tárcsája körébe tartozó ügyekkel van kapcsolatban. _ Popovics Sándor pénzügyminiszter ma délután 3 óra 10 pereskor Bécsbe utazott * ~ ■ . Wekerle Sándor miniszterelnök ma reggel visszaérkezett Bécsből, ahol tegnap hosszabb kihallgatáson volt a királynál. Délelőtt több ízben tanácskozott politikusokkal és több miniszterrel, köztük Popovics Sándor pénzügyminiszterrel is az adójavaslatokon eszközlendő módosítások dolgában. Aztán elment a választójogi bizottság ülésére, mely ma folytatta egy heti szünet után a tanácskozását. Délután újabb megbeszélésre hívta össze Wekerle a kabinet tagjait, hogy referáljon kihallgatásának eredményéről, s hogy megbeszélje velük a kormány és a képviselőház munkaprogrammját.Őt magát mindenekelőtt a közélelmezési minisztériumban folytatott tanácskozások érdekelték, mert a termésrendelet még máig sem készült el, noha már a múlt hét folyamára volt kilátásba helyezve. A rendelet tervezete ugyan kész, de azon az értekezleten, amelyen bemutatták, az érdekelt miniszterek és a szakkörök némi módosítást kívántak róla. E változásokról még mindig folyik a tanácskozás és néhány napon belül a miniszterelnök elnöklésével újabb megbeszélés lesz a közélelmezési minisztériumban, s ekkor előreláthatólag létrejön a megegyezés. Ellenzéki politikai körökben beszélik — de nem a munkapárton — hogy különösen megnehezíti a tárgyalás eredményes befejezését a németek és osztrákok óhajára létrejött megállapodás. A mai megbeszélésen Wekerle közölte a kabinet tagjaival a király jelenlétében lefolyt közélelmezési tanácskozás részleteit és szóba kerültek még a képviselőház munkarendje, az adójavaslatok módosításával kapcsolatos teendők. Most már egészen bizonyos, hogy a főrendiház hétfőn az adójavaslatokat módosítás végett visszaküldi a képviselőháznak. Nem valószínű azonban, hogy a javaslatokon teendő módosítás hosszabb időt venne igénybe, mert a főrendiház csak néhány szakaszt óhajt módosíttatni. Ez pedig nem okoz semminemű zavart a képviselőház munkarendjén, mert — így okoskodnak — ha a javaslattal annak idején egy nap alatt végzett a Ház, a módosított szakaszok tárgyalása sem tarthat hosszabb ideig. Kedden délelőtt a további teendők megállapítása czéljából ülést tart a képviselőház, szerdán pedig az interpellációk miatt lesz ülés. A katonák hozzátartozóinak ellátásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásáról még nincs intézkedés, mert a javaslat egyes függőben tartott szakaszait a véderő- és pénzügyi bizottság csak csütörtökön tárgyalja. Politikai körökben azt hiszik, hogy a választójogi bizottság a jövő héten befejezi tanácskozását és a javaslat azután — körülbelül június közepe táján — a képviselőházba kerül, ahol Wekerle nyolcz órás ülésekben óhajtja tárgyaltatni. Ilyen irányban óhajt egyébként annak idején a miniszterelnök tanácskozni a parlamenti pártok vezetőivel. Zichy János gróf programmbeszéde. Zichy János gróf kultuszminiszter tegnap mondotta el programmbeszédét Egerben, a vármegyeház udvarán, mintegy nyolczszáz főnyi közönség jelenlétében. Kifejtette, hogy rendíthetetlen híve a megegyezésnek. A választójog kérdését illetőleg — úgymond — szem előtt kell tartani, hogy a külső és számtalan belső ellenséggel szemben fokozzuk a magyar nemzeti állam erejét és fentartsuk azt a tradicionális, történelmileg kifejlődött alapot, amelyen Magyarország ezer év óta áll, mert különben Oroszországnak sorsára jutunk. A háború alatti választás nemcsak erkölcsi, hanem bizonyos fokban fizikai lehetetlenség is. A magyarság szupremácziáját lesz hivatva megvédeni a kormány programjába iktatott erőteljes kultúrpolitika, a közigazgatási reform, szociál- és földbirtokpolitika. Ezen az úton szembe fogunk tudni szállást azokkal a destruktív törekvésekkel, amelyek az ország jövőjét veszélyeztetik. Eltökélt szándéka minden rendelkezésére álló eszközzel az elemi iskolák számát százával szaporítani és az iskolák színvonalát emelni. Lehetetlen állapot, hogy tizenhatezer és néhány száz elemi iskolánk között tízezer egy-tanerős iskola van, ahol a tanulók nagy számuknál fogva tulajdonképpen nem tanulhatnak, amelyekben a tanító a túlzsúfoltság miatt nemcsak hogy nem nevelheti a gyermekeket, de egyáltalán nem is taníthatja. Keresztül fogja vinni az egytanerős iskoláknak több tanerővel való szaporítását, mert lehetővé kell tenni, hogy mindenki elvégezhesse a hat osztályt s így részese legyen azoknak a politikai jogoknak, melyekkel az új javaslat meg akarja ajándékozni a nemzetet. A veszélyeztetett nemzetiségi vidékeken — bár nem barátja a mindenáron való államosításnak, mert respektálja a felekezetek jogait e téren — feltétlenül, ha kell, nagy számban fogja államosítani az iskolákat. Ki fogja fejleszteni a falfelügyeletet, mert ma átlag csak egy tanfelügyelői látogatás jut évenkint egy-egy iskolára. Rajta lesz, hogy a katonai czélokra lefoglalt iskolák lassan kint, fokozatosan visszaadassanak eredeti rendeltetésüknek. Szándéka, hogy a tankerülteket is szaporítsa, mert a leányiskolákat is ide kell majd bekapcsolni. Már a jövő tanévben életbe akarja léptetni a leánygimnáziumok revideált tantervét, mert a mai szellemi túlterheltség káros a leányok fizikai fejlődésére. Szaporítani fogja a leányközépiskolákat s az új egyetemi székhelyeken gyakorló középiskolákat óhajt felállítani. Revízió alá véteti a fiúközépiskolák tantervét, tekintettel a változott viszonyokra. Közgazdasági fakultást szándékozik bekapcsolni a budapesti tudományegyetemre. Feltett szándéka, hogy a tanárok és tanítók megkezdett státuszti idézését lehetőleg minél élőbb és gyorsan befejezze és az állami tisztviselők anyagi viszonyai rendezésével párhuzamosan a tanárok és tanítók fizetését is rendezze. Magáévá teszi Apponyi Albert gróf által benyújtott, a katolikus autonómia és az 1848 : XX. t.-cz. fokozatos végrehajtására vonatkozó két törvényjavaslatot és azokat, amint csak lehet, tárgyaltatni és tető alá hozni óhajtja. A hallgatóság nagy tetszéssel fogadta a programmbeszédét. A választás június 11-én lesz. A kultuszminiszternek tudvalevőleg Vas János volt főispán az ellenjelöltje. A szegedi első kerületi mandátum, Szegedről jelentik: A szegedi I. kerületi 48-as alkotmánypárt több vezető férfiának részvételével tartott megbeszélésen elhatározták, hogy a Bósa Izsó dr. halálával megüresedett I. kerületi képviselő-mandátumot elsősorban Kelemen Béla főispánnak fogják felajánlani. Ha Kelemen Béla nem vállalná a jelöltséget, akkor Payr Vilmos honvédelmi államtitkárt kérikel jelöltnek. A kereskedők és iparosok körében Popovics Sándor pénzügyminiszter jelöltsége is szóba került, értékükre adták azonban, hogy a pénzügyminiszter ez idő szerint nem óhajt képviselői megbízást vállalni. A román postsokok Budapesten. _ A főrendiház hétfőn tartandó ülése alkalmából úgy az aradi, mint a karánsebesi görögkeleti román püspökök Budapestre érkeznek s tanácskozni fognak Mangra Vazul metropolita érsekkel a miniszteri biztosoknak a püspöki zsinatokhoz történt kiküldetésének kérdéséről. Mangra érsek e tárgyban emlékiratot készített, mely történelmi és közjogi adatokra támaszkodva az egész kérdést felöleli. Az emlékiratot át fogják adni úgy a miniszterelnöknek, mint a kultuszminiszternek. KficsfSiszerek Becsüsen, számlálólapokat a községi vagy körjegyzők, esetleg tanítók és tanítónők töltsék ki. Ezeknek egyéb dolguk van és nem végezhetnék el ezt a rengeteg munkát. Aki nem tud írni vagy távol van, a helyett valamelyik hozzátartozója, munkaadója, alkalmazottja vagy szomszédja töltse ki a lapot s az illető akadályoztatását is tüntesse fel a lapon. A megoldás az volna, ha a hiányok feldolgozásáról az összeiróküdöttség gondoskodnék a jegyzőkkel karöltve. Az összeiróküldöttség tagjai a számlálólapokat átvizsgálják és jegyzékbe veszik azokat, akiknél az adatok igazolást, illetőleg kiegészítést igényelnek. Ekkor kell az összeíróküldöttség előtt való megjelenésre felhívni azokat is, akiknél az írni és olvasni tudás igazolásának szüksége merül fel. Az egész szakaszt módosítani akarja s erre nézve holnap indítványt ad be. Az indítványt holnap tárgyalják, az — Időjárás. Az idő száraz, nappal enyhe, éjjel hűvös volt. A hőmérséklet lassan tovább emelkett, maximuma +24 C fok vett Temesvárott, minimmna —0 C fok Rajié fürdőn. A mai nap reggeli hőmérséklete Budapesten +15 C fok volt. Néhány külföldi állomás reggeli hőmérséklete : Bécs +15, Lemberg+12, Berlin +12, Brüsszel +12, Stockholm +12, Sz Krajevó +13 Sófia +10 C fok. Sürgönyjóslat: ELétre csapadék, enyhe.