Az Ujság, 1919. január (17. évfolyam, 1-27. szám)
1919-01-01 / 1. szám
4 SZILVESZTER ESTÉN A MINISZTERELNÖK ELŐSZOBÁJÁBAN. — Bajét tudó&nétik&il. — Szomorúan, sötéten, fekete gyászban nézi a falról az ódon szabónt első magyar miniszterelnökünk képmása. Vele szemben marczomán és snájdigul posztol egy skarlátvörös tábornok, Fejérváry Géza. És közöttük sorban mind, a halott miniszterelnökök, Tisza gróf, akit megöltek egy forradalmi estén, a finom és lágy K.buen meg a többiek, a nádori palota egész múltja. És monoton taktust ver a régi óra egy kandalló tetején, míg a fehérlakkok öble.Jokban megjelenik a város, a Város, a párába öltözött kupolák és a fekete tornyok, amint küzködnek a leszálló esthomálylyal. Egyedül vagyunk, csak egy sarokban szunyókál valaki. Gyásznuhás hölgy, előbb észre sen vettük, olyan, mint egy tisztes bútor a többiek között. Megnyitjuk a szomszéd szoba szárnyas ajtaját. Némarág lakik a termekben, sehol senki, mintha Csipkerózsa elátkozott palotájában járnánk a termekhosszú sorát. Vájjon mikor serken életre az alvó, akit virraszttunk ezen a bús Szilveszter-estén a budai palotában ? Valaki meggyújtotta a villanyt, elment a homály és a némáéig, az alvó hölgy felriad és elkezdi ijedten mesélni, hogy ei megy Páriába, már kész az útlevél. Három feketeruhás sovány is jön be, olyan ünnepélyesek és komorak, mint az Entreprise huszárjai. Megjelenik a titkár is, az elegáns barna fiatalember, aki nem is siet, nem is szalad, nem is röpül, hanem direkt korcsolyázik a parketten. Bámulattal néztük ezeket a lábmutatványokat, ezt a speciális titkári művészetet. A terem másik végében egy kis segédfogalmazó ugyanazt csinálja, de Istenem, még kissé ügyetlenül, látszik, hogy ez még csak segédfogalmazó, még nincsen olyan nagy rutinja. Átsuhan a színen a kiváló karrikatúra-rajzoló is, aki olyan finom és elegáns, mint egy követségi attaebé. Nem is hasonlít egy rajzolóhoz, ahogyan átmegy, nem is megy, átlebeg a szobán hangtalanul és elmúlik a függöny mögött, mintha itt sem lett volna. Közben a bizonytalan kéri hölgy negyedik hallgatójának meséli, hogy már kész az útlevél és az elegáns barna titkár kényszeredetten mosolyog, mialatt egy hamis fogsor elbűvölő mosolylyal meséli neki, hogy az 55 édesapja 1848-ban Künn leszállott a fekete este. Millió ide fény úszik a bizonytalan mélységben, mintha a pislogó ablakokban millió könnycsepp ragyogna és kérve, esdekelve sóhajtana a várbeli öreg palota felé. Mintha ez a ház sóhajokon és remegéseken épült volna, nem egy hegynek a tetején, olyan az érzésünk e perezben, hallgatva az óra komor zenéjét, amint jelzi a rohanó időt, a percreket, a drága, siető perczeket, a végtelenségbe tűnőket, a soha vissza nem jövőket. A halott miniszterek képei a falon mit beszélnek ezen az estén az elcsendesült budai palota sáppadt urának, aki ezen a legkúsabb magyar Szilveszter-estén virraszt a város fölött.... (K. L) AZ ÚJSÁG Szerda, 1919 január V. Esterházy jelentése svájczi útjáról. (Bédy-Schwimmer Róza követsége. — Az entente-diplomáczia felfogása. — Közvetlen érintkezés most nem lehetséges. — Balogh Elemér, a tanár ur.) . Deczember 24-ikén közölték Lovássy Márton volt vallás- és közoktatásügyi miniszter lemondó-leik. A lemondás bejelentése a miniszterelnöknél már szombaton, 21-ikén délután történt, amikor a svájczi útjáról visszatért Esterházy Mihály gróf a miniszterelnöknek beszámolt külföldi benyomásáról. A miniszterelnök a tanácskozásba Lovászy kultuszminisztert is belevonta. Esterházy részletesen elmondotta svájczi tapasztalatait és előadása megerősítette Lovászynak azt a véleményét, hogy az entento a kormány mostani összetételével szemben nagyfokú animozitással viseltetik. Lovászy kijelentette, hogy a mostani kormány irányáért és cselekedeteiért a felelősségben nem osztozhatik és bejelentette lemondja. Több lap munkatársa erre felkereste Esterházy Mihály grófot, aki érdemben nem nyilatkozott, jelezte azonban, hogy svájczi tartózkodása tapasztalatairól írásos jelentést fog átadni a miniszterelnöknek s azt a kormány hozza nyilvánosságra. Ezt a jelentést most közzétették. Szerepel benne egy Balogh Elemér nevű stanár ur is, aki kísérője volt Eszterházynak és mindenütt mint budapesti egyetemi tanár mutatkozott be. Esterházy is, Balogh Elemér is újra meg újra táviratokkal ostromolták a miniszterelnököt,a melyekben Baloghnak egyetemi tanárrá való kinevezését sürgették, mert —szőrül-szóra igy mondották — ennek elmaradása sagy Balogh, mint a kormány pozízióját nem vetne jó világaié. A jelentésnek komolyabb részei itt következnek : Bernbe érkezve. Balogh Elemér dr. tanár úrral együttesen elsőbben is a svájczi Intéző körökkel léptünk összeköttetésbe, hivatalos látogatást tettünk a külügyi osztály vezetőinél, akik késznek nyilatkoztak Magyarország érdekeit melegen támogatni úgy az e tiente-óil való közvetlen érintkezést, mint egyéb, esetleg felmerülő kérések és kérdések tekintetében. Azonban úgy ezek az urak, valamint Bourcart, Svájcz bécsi követe, úgyszintén a többi semleges és entente-diplomata, akikkel érintkezésbe jöttünk, egyhangúlag többé vagy kevésbé körülírt formában azon felfogásnak adott kifejezést, hogy Bédy-Schimmer Róza úrnőitek követté való kinevezése oly újítás, melynek bekövetkezésére a mai idő nem alkalmas. A szokásos előzetes informácziók beszerzésének mellőzése sem keltett jó benyomást. Ezek miatt még az „informális" érintkezést sem vehette fel Magyarország, mely pedig Német-Ausztriának sikerült és Magyarországnak is biztosítva van, mihelyt megfelelő diplomata fon szokásos módon kiküldetni és nem követi, hanem ,,repraesentant“ vagy hasonló czímmel fog felruháztatni. Több helyen megjegyzéseket tettek arra, hogy az új magyar kormány a gyakorlott diplomácziai személyzetet, teljesen mellőzi. Az entente-diplomácziával felvett közvetlen érintkezésnél előre kell bocsátanom, hogy Dutasta franczia követ Francziaországban volt. Az ott lévő követségi tanácsos pedig az egyik követségtitkárral közölte velem, hogy nincsen a mai viszonyok mellett azon helyzetben, hogy afiagyar kormány megbízottait fogadhassa külön felhatalmazás nélkül, ellenben módot adott, hogy a követségtitkár révén az"általunk tett közléseket ad referendum vehesse, továbbá "közölte velünk, hogy a mi miszsziónk tárgyában már is sürgöny űzött a követség Pakisba. Úgy az angol, az olasz,valamint az amerika követségen elsősorban az iránt érdeklődtek, hogy felkerestük-e a franczia követséget s minden megbeszélésből csak megerősödött az a megfigyelésünk, hogy a vezetés teljesen a francziák kezében van. Az olasz követségen az a felfogás, hogy direkt érintkezés ez idő szerint nem lehetséges, azonban készek egy a spanyol követség révén benyújtott memorandumot konszideráczió tárgyává tenni. Az amerikai követségen előterjesztéseinket figyelemmel hallgatták meg, ad referendum vették. Az angol követségen találkoztunk a legnagyobb jóindulattal, a közvetlen érintkezésre ez idő szerint lehetőséget nem látnak. Magyarország elismertetésének előmozdítására egy további lépésünk volt ,,A szerzői jog védelmére létesített berni Unió“-ba való felvételünk előkészítése. Balogh dr. már megállapodott a svájczi hivatalos és tudományos körökkel, hogy ok annak daczára, hogy Magyarország hivatalosan elismerve nincs, belépésünket közvetítik. Ezáltal, ha nem is formálisan, hanem de facto, elismertetnék Magyarország. A svájczi sajtóval is összeköttetésbe léptünk, hajlandók is a svájczi lapok közléseinket átvenni s a miennyiben a kormány kívánja, svájczi újságírók is eljönnének Budapestre, erről azonban még tárgyalnunk kellene. Amilyen kimért, mondhatni rideg állásfoglalással találkoztunk a hivatalosan előterjesztett kívánságokkal szemben, annyira szívélyes és előzékeny megértésre találtunk az ezt követő bizalmas eszmecserék során. Az ententebek mint a semleges diplomaták azonban, daczára a kormány ismert drvű politikusaink iránt érzett meleg rokonszenvének, abban a felfogásban, vannak, hogy a köztársasági kormány nem ura a helyzetnek és hogy túl gyorsan halad szélsőséges radikális irányban, amit entente-körök annál súlyosabban mérlegelnek, mert általános a félelem a bolsevizmustól. Magától értetődik, hogy mindenütt hangsúlyoztam, hogyha az entente csak némi jelét adja a jelenlegi kormány és az ország iránt érzett jóindulatának, úgy a kormány helyzete megszilárdul és a közrend könnyen helyreállítható. Esterházy Mihály gróf és Balogh Elemér egyébként Bernből több táviratot küldött, röviden jelezvén, hogy minden jól megy (tout va bien) és kérik Balogh Elemér kék egyetemi tanárrá való kinevezését és a kinti-'zés publikálását. A táviratok Esterházy—Balogh elbírással voltak ellátva. A német köztársaság ot egyfél németországi állam a birodalom utját,sirntése mellett. Stuttgart, deczember 30. A bajor, württembergi, badeni és hesseni kormányok különböző megbeszélést sín, melyeket december 27-én és 28-án Stuttgartban tartottak, egyértelműleg elhatározták, hogy a jövőben együttesen arra törekednek, hogy 1. a német birodalmat szövetséges állami alapon újjászervezzék, 2. akcióképes birodalmi vezetőséget és nemzetgyűlést hozzanak létre, 3. a lehető leggyorsabban létrehozzák a békét. A Spartacusok a nemzetgyűlési választás ellen. Berlin, december 31. A Spartacus-szövetség birodalmi konferencziájáról, amelyre egész Németországból mintegy kilencvenöt delegátus jött össze, a Vorumrts a következőket jelenti : A délutáni ülésen arról tárgyaltak, hogy részt vegyenek-e a nemzetgyűlési választásokban. Rílue (Pírna) azt mondotta, ha a parlamentbe megyünk, ezzel csak gátoljuk a forradalom további menetét az utazás. A mi szószékünk az utcza. Azt senki el nem veheti tőlünk. Luxemburg Róza állást foglal Rihle felfogásával szemben. Nézete szerint az utcza uralását, a nemzetgyűlésben ió kifejezésre kell juttatni Végül Rihle indítványát fogadták el hatvankét szóval huszonhárommal szemben. A Spartacus-szövetség birodalmi konferenciája a nemzetgyűlési választásokban való részvételt a legnagyobb határozottsággal elutasítja, híveinek kötelességévé teszi, hogy tartózkodjanak a választásoktól és felszólítja őket, hogy ennek a parlamentnek a megalakulását és ellenforradalmi működését minden eszközzel ■megakadályozzák. Az ülés végén elfogadták Liebknechtnek délelőtt benyújtott határozati javaslatát, amely határozott eltávolodást jelent a függetlenségiektől. Radeck agitátióra, Berlin, deczember 3. (Saját tudósítónk távirata.) Radeck megjelenése a Spartacus-csoport országos gyűlésén a kormány egyenes kihívása, mivel Radeck Németországból ki van tiltva. Radeck a bolsevik világpropaganda vezetője és köztudomású, hogy Troczkij és másokkal együtt bele igyekszik vonni Németországot az entente kapitalizmus elleni küzdelembe. A helyzet mindenesetre kritikus, miért kétségtelen, hogy az entente német földön orosz bolsevik agitácziót nem tűr meg. A kormánynak tehát meg kell mutatnia, elég erős-e hozzá, hogy az országot a legrosszabbtól megvédje. Figyelemreméltó, hogy a ,Freiheit“ követeli a független szoczialistáknak a Spartacuscsoporttól való elszakadását, mivel a független szoczialisták nem azonosíthatják magukat a Spartacus-csoport ténykedéseivel. A peseni események. Berlin, deczember 31. (Saját tudósítónk távirata.) Bethénből jelentik: A pozeni helyzetből ma arra lehet következtetni, hogy Posen városában kétségtelenül a lengyelek az urak. Breslau, deczember 31. (Saját tudósítónk távirata.) A poseni német lapok egyetlenegynek a kivételével nem jelennek már meg. A Posett Tagblatt szerkesztőjét, Erzol Gusztávot, letartóztatták. A házkutatások szünet nélkül folynak. A vidékről bandák jöttek a városba és őrjáratoknak mondják magukat és mindenütt rabolnak. Sok németek lelőttek azzal az ürügygyel, hogy házaikból az utczára lőttek. Berlin deczember 31. (Saját tudósítónk távirata.) Egy Posenból érkezett katona mondotta el a következőket: Péntek délután érkezett meg Posenbe a hatodik gránátos-ezred. A lengyel munkás- és katonatanács a katonák lefegyverezését kívánták. Ez természetesen nem történt meg. A gránátosok zeneszóval vonultak laktanyájuk felé. Út közben felszólították a lakosságot, hogy a kitűzött amerikai lobogókat vonják be. Miután erre a lakosság nem volt hajlandó, a katonák maguk távolítottták el a lobogókat. Erre kezdték meg a lengyelek a lövöldözést. Lengyel gyerekek voltak fegyverekkel és gránátokkal felszerelve és fegyvereiket szorgalmasan használták is. A németek gépfegyverekkel védekeztek. A lengyelek kürtjelekkel alarmírozták a lakos sárait, ami sikerült is nekik, hiszen néhány nap előtt próbariadót rendeztek. A németek ennek daczára hamarosan támadásba mentek át és megtisztították az utczákat. ♦ Szombaton a lengyelek megszállották a középületeket és lezárták az utczákat. A német katonákat bántalmazták és kirabolták. A német kereskedők üzletei sem maradtak sértetlenek. A vasárnap meglehetősen nyugodalmasan * telt el.