Az Ujság, 1919. március (17. évfolyam, 52-76. szám)

1919-03-01 / 52. szám

2 demokr­czia nélkül tarthatatlan lenne bármilyen kor­mány helyzete és ahkozt, hogy egy/maga vegye át a kor­mányt, sem­ ereje, nem gyakorlottsága nem volt a pártnak. A földbirtok rendkívül fontos fúl*gyárca*ságra nézve. Az állam megkapta a száz hektárnál nagyobb birtokok kisajátításának jogát. A tőke minden h­atósága ellen már bevezettük, még ped­ig visszaható erővel, a hadi­­nyereségadót és vagyondé­zsmát is tervezünk. A nép­oktatás magva a mezőgazdasági ismeretek terjesztése lesz. A városokban levő iparosiskolákat fejleszteni fog­ják és államosítják. Az ország kiéhezett és gazdaságilag kimerült, háromnegyed részét pedig az ellenség tartja megszállva. Magyarország területén szövetséges köz­társaságot kell alkotni az önrendelkezés és népszavazás alapján. A miniszter­tanácson foglalkoztak még a lóverseny ügyével. Itt említjük még meg, hogy Vass János vallásügyi miniszter fel­szólította a katolikus főpapság tagjait, hogy nála, vagy megyéjük kormánybiztosánál te­gyék le a hűségestül a köztársaságra. Mint értesülünk, Várady L. Árpád kalocsai érsek, Széchenyi Miklós gróf győri és Kovák eper­jesi püspök tegnap a miniszter előtt letették az esküt, a választási eljárás. . . A ma éjszakai minisztertanács tárgyalta Nagy Vincze belügyminiszter és a szakreferen­sek előadásában az alkotmány­ozó nemzetgyűlés tagjainak választásáról szóló javaslatot. A nemzetgyűlés tagjainak száma 118 lesz. Ebből a meg nem szállott területre körülbelül 235 mandátum esik. A mandátum tartama két év. A választás az arányos képviseleti rendszer alapján történik. Az alkotmány­ozó nemzetgyű­lés tagjait választási kerületenként választják. Minden kerület székhelyén választási hivatalt állítanak fel. A hivatal elnökből, elnökhelyet­tesből, négy ülnökből és két helyettes ülnökből áll. A választási hivatal elnökét és helyettes elnökét a választási kerület székhelye szerint illetékes Ítélőtábla területén működő bírák so­­rából a minisztertanács jelöli ki, a tagjait pe­dig az elnök nevezi ki. A szavazás községen­ként, szavazatszedő bizottság előtt történik. Minden szavazatszedő bizottság elnökből és a megállapított lajstromok számával egyenlő számú ülnökből áll. Ha valamely városban vagy községben a választók száma 1500-nál több, annyi szavazatszedő bizottságot kell ala­kítani, hogy minden 1500 választóra egy sza- vazatszedő bizottság essék. A jelölési ajánlatot írásban legkésőbb a választás napját megelőző tizenötödik napon kell a választási hivatal elnökének átadni. Egy jelölési ajánlatban nem ajánlható több jelölt, mint a­hány képviselő választandó az illető választási kerületben. A jelölési ajánlatot legalább 500 olyan választónak kell aláírni, a­kik­ az illető kerületben bírnak választójoggal. A jelölési ajánlatban a pártállást és a jelöltek személyi adatait fel kell tüntetni. A jelölési ajánlatban pót­jelöltek is ajánlhatók. A pótje­löltek szám­a az ugyanabban az ajánlatban szereplő tényleges jelöltek számánál és 5-nél nagyobb nem lehet. Ita azonban a tényleges je­löltek számán 10-et maghal­adj­a, annyi pót je­löltet lehet ajánlani, hogy a 10-e­n felüli minden 10 tényleges jelöltre egy pót­ jelölt essék. Egy választó ugyanarra a választásra vonatkozó­lag csak egy jelölési ajánlatot írhat alá. Min­den jelölt csak egy választási kerületben lehet jelölt és mint ilyen csak egy lajstromban sze­repelhet. Ha csak egy lajstromot ajánlottak és a jelöltek száma a betöltendő mandátumok számát meg nem haladja, a választási hivatal az összes jelölteket megválasztott képviselők­nek, a Pót jelölteket pedig megv­ál­asztott pót­­képvi­sel­őknek n­yivánítja. Ha több lajstromot ajánlottak ás a jelöltek szá­a a betöltendő mandátumok számánál nem nagyobb, a választási hivatal az összes jelöl­teket megválasztott képviselőknek, a pótj­elöl­tek­et­­ pedig megválasztott pótképviselőknek nyilvánítja. A szavazólapon az összes lajstro­mokat sorshúzás útján maghatározott sorrend­ben kell elhelyezni. Az utolsó oszlopokba kerül­nek az egyedüli jelöltek. Minden egyedüli je­lölt is külön lajstromként számít. A lajstromok mindegyike fölött a szavazat kifejezésére egy négyszög szolgál. A négyszög fölött a párt el­nevezése és arab számjegygyel a lajstrom sor­száma is feltüntetendő. A választókat reggel 8 órától esti 8 óráig kell szavazásra bocsátani. Írni-olvasni nem tudó választót kívánságára az elnök felvilágosítja arról, hogy az egyes lajs­tromok mely párt jelöltjeit tartalmazzák. A választó a szavazólap átvétele után a szavazó­­fülkébe megy, ott kifejezésre juttatja szavaza­tát, a szavazólapot elhelyezi a borítékba. A fülkét elhagyván, a­ lezárt borítékot az elnök­nek átadja, a­ki azt az urnába teszi. A szavazás úgy történik, hogy a választó a fülkében a­ lajstrom feletti üres négyszögbe egy keresztet tesz. A választási hivatal legkésőbb a szavazás naplóit követő negyedik napon kezdi meg a szavazólapok megszámlálását. Miután az egyes lajstromokra eső érvényes szavazatok összege megállapítást nyer, következik annak megállapítása, hogy az egyes lajstromokra hány mandátum esik. A mandátumokat­ a laj­stromok (pártok) között a rájuk esett szavaza­tok arányában kell felosztani. Ennek kiszámí­tása a belga D’Hondt-féle rendszer szerint tör­­ténnk.Az alapgondolata a rendszernek az, hogy­ egyik párt se kaphasson további mandátumot, mint egy másik párt több szavazatára mandá­tum nem jutott Utatsd három naptörvény. A mai minisztertanács Juhász-Nagy Sán­dor igazság­ügy miniszter előterjesztésére há­rom néptörvényjavaslatot tárgyalt le ,foga­­dott el. - í­v . Az első néptörvény a háborúval ka­pcsolat­­ban felelős személyek elleni eljárás előkészíté­­séről , a második a hivatali sikkasztással vá­dolt miniszterek elleni eljárásnak rendes bírói útra való tereléséről; a harmadik a bírói stá­­turendezésről szól. Mind a három törvényja­vaslat a hivatalos lap legközelebbi számában fog megjelenni. A D£l­:d£ki Tanács és a választások. A Délvidéki Tanács a nemzetgyűlési választások tárgyában a következő határozatot hozta : A népköztársaság kormányának minden eszközzel arra kell törekednie, hogy a nemzetgyűlési választásokon az egész ország lakosságának akarata megnyilvánuljon. Minthogy a népköztársaság kormánya a területi integritás alapján áll, a választásokat nemcsak a meg nem szállott, hanem a megszállott területekre is ki kell írni és az egyes választókerületeket a választandó képviselők számával meg kell állapítani a nemzetgyűlési választásokról szóló néptörvényben. A mai viszonyok mellett természetesen a választások a megszállott területeken aligha lesznek megtarthatók. Az új nemzetgyű­lési­­e azonban a megszállott területek lakosságának képviselőit is magában kell foglalnia, ez pedig, a­mennyiben a lakosság véleménye meg nem nyil­vánulhat, csak úgy lehetséges, hogy az új nemzetgyűlés az­onban képviselt pártok számarányához képest a meg­szállott területek etnográfiai viszonyainak tekintetbe vételével pártközi bizottság javaslata és a megszállott területek lakossága itteni képviseleteinek meghallgatásá­val és lehetőleg az érdekelt területeknek a meg arna szál­lott területen tartózkodó lakosaiból válaszza meg a meg­szállott területek képviselőit, azzal, hogy ezen képviselők megbízatása­ csupán az időre szól, a­meddig az érdekelt területek lakosságának véleménye szabadon meg nem nyilvánulhat. Ezen választási mód míg egyrészt a terü­leti integritás elvének leginkább megfelel, a csonka par­­lament lehetőségét is kizárja, egyben a megszállott terü­letek képviselői a nemzetgyűlés képviselői által választat­ván, a választás is a népakarat alkotmányos, bár közve­tett nyilvánításának tekinthető. Mock Jaites trisszautasította a vác­i p 11 EpBSiséget. Magyarországon forradalomnak kellett jön­nie, hogy megtörténjen ez a csoda. A Jó­zsefváros feketereverendás plébánosának, Hock Jánosnak Károlyi Mihály köztársasági el­nök mint legfőbb kegyur felajánlotta a meg­üresedett ráczi püspökséget és Hock János a püspökséget határozottan visszautasította, hiába m­ég arra eset nem volt Magyarország egyházi történetében, hogy egy pap visszauta­­sítsa a neki fölajánlott püspöki pásztorbotot. Hock kijel­entette, hogy a forradalom utolsó fejezete, az ország erkölcsi megtisztulása még hátra van. Ő példát akar adni a nemzetnek, meg akarja mutatni, hogy a forradalom vezé­rei nem czimért, rangért, javadalomért tették, a­mit tettek. Nem akarja, hogy esetleg meg­vádolják, mintha csak azért cselekedett volna, mert a múltban nem boldogulhatott és a jövő­ben nem remélt előrehal­adást. Minden ambí­­czióját kielégíti másfél évtizedes küzdelme a függetlenségi eszmék diadaláért és e küzdelem koronája, részvétele, szerepe a forradalom ese­ményeiben. Hiába volt Hock János elhatáro­zásával szemben előbb Vass János miniszter, majd Károlyi Mihály elnök minden rábeszé­lése, ő megmaradt akarata m­ellett. A népkormány régi igazságtalanságot akart jóvátenni Hock János kinevezésével és meg akarta mutatni, hogy ezentúl a tehetség, a rátermettség lesz döntő az előkelő állások betöltésénél. Hock szimpatikus ellenállása azon­ban sokkal értékesebb és ékesebb demonstrá­­czió, mert nagy és beszédes példa. Példa azok­nak, a­kik éltük munkáját azért szentelik a köznek, hogy másoknak, millióknak hasznára legyenek, nem pedig azért, hogy bíborban pom­pázzanak és aranyserlegből igyák a dús élet korát. Ansel lép az ország helyzetéről. A Morning Post február 18-iki száma bécsi keltezéssel ..Magyarország jövője, irredentista jelszavak, élelem- és sűtőszerhiány” czímmel tudósítást közöl a magyarországi helyzetről. Az angol lap azt­ írja, hogy a Károlyi-párt törzsöké­nek a BZOCZiáldemokratákkal való egyesülése jó gyü­mölcsöket kezd termelni. A szocziáldemokraták nem­régen megszakították a kommunistákkal való érintkezést, hogy a közrendet fentartsák. A kormánynak szocz­ialista szárnya hajlandó a vá­lasztásokat elrendelni, de az a bizonytalanság, a­mely Magyarország új határainak kérdésében uralkodik, meg­akadályozza­ ezt. Nyilvánvaló, hogy a megszállott területe­ken nem lehet választásokat tartani. A magyar nemzet sehogy sem tud belenyugodni a megszállásba. A területi integritás kérdésében Magyarország valamennyi pártja között megegyezés van és az elvesztett megyék­ben és területeken nyomban irredentista mozgalom fog keletkezni, a­melyet az összes pártok támogatni fognak. A magyarok annyira meg vannak győződve, hogy a lakosság ragaszkodik a területi integritáshoz, hogy készek elfogadni minden olyan döntést, mely az önrendelkezési jog alapján, d® fegyveres vagy m­ás kényszerítéseknek nyomása nélkül" jönne létre. d­anyt S.:Sigistr fellépése a Lovássy-párt volt.­­ Ma este politikai körökben atz, a­ hír terjedt el, hogy Kegy György, a Lovászy-párt alelnöke kilép a pártból és hír szerint már kérte felvé­telét a Károlyi-pártba. Az Esztergarati Sziptalan hű­ségesküje. Az esztergomi székeskáptalan m­a délelőtt a Bazilika sekrestyéjében letette a hűségesküt a népköztársaságra Majláth Ferencz kor­mánybiztos előtt A papság nevében Reiner püspök biztosította a kormányt a papság hű­ségéről. Majláth kormánybiztos kijelentette, hogy a kormány által megkívánt hűségeskü nem jelent bizalmatlanságot a katolikus pap­sággal szemben, hanem csak egy általános kor­mányintézkedés. Csernoch János herczegp­rímás és titkára Lépesd dr., a­kik a hűségesküt már korábban letették, ma Budapestre érkeztek, hogy újból letegyék a hüségesküt Vass János vallásügyi miniszter előtt Azt amerikai bizottság munkája, Buching­er Manó a felsőmagyarországi szo­ciáldemokrata szervezet küldöttségét vezette ma Mr. Goodwinhoz, a­kik a felsőmagyaror­­szági vasutasok és közalkalmazottak megbízá­sából a felsőm­­agyarországi viszonyokról adtak felvilágosításokat Mr. Goodwin tudomásul vette az előadottakat és tapasztalatairól külön jelentést fog tenni. Roosevelt kapitány, a néhai elnök unoka­­öcscse ma­ meglátogatta Károlyi Mihály elnö­köt és Berinkey Dénes miniszterelnököt, A­ppo­­nyi Albert grófot Marczali Henriket és Teleki Pál grófot, holnap pedig informácziók beszer­zése végett még többekkel tárgyalni fog. AZ ÚJSÁG Szombat, 1919 márczius­­. &s slsi logiszkisasszony. — Beszélgetés Kmety Irénnel. — (Saját tudósítónktól.) Kmety Irén, Kmety dr. egyetemi tanári leánya a népköztársaság első jogászkisasszonya. Fölkerestem, hogy megtudjam, mi vitte e pályára és hogyan képzeli a jövő Magyarországé-­­­ban a jog és államtudományi fakultásra lépett­ nők helyzetét. — Mindig híve voltam a nők valamilyen pá­lyára való kiképzésének — mondta Kmety Irén, — ezt bizonyítja, hogy fél évvel ezelőtt az orvosi fa­kultásra iratkoztam. De a jogi pályát jobban sze­retem­, vonzóbb és szerintem nőiesebb, mint az­ orvosi. A jog a méltányosnak és jónak művészete.­ A pálya igaz, hogy zsúfolt, de férfiakkal zsúfolt. A jövő állama pedig nem lesz Platón definícziója szerint: »hímneműleg szervezett közület«. A nők­nek módot kell adni az állami életben való nagyobb részvételre. Közügyekben csak üdvös lehet, ha az női egyéniség közvetlenül érvényesül. — S mi a terve a jövőre ? — Még úgyszólván semmi. Ügyvéd is sze­retnék lenni, miniszteri tisztviselő is szívesen len­nék. Az majd csak később válik el. Egyelőre a leg­fontosabb, hogy ezt a félévemet beszámítsák. Férfikollégáimnál ezt minden nehézség nélkül megtették. — Szóval biztos benne, hogy a hivatalokat is megnyitják a nők előtt ? — Hogyne. Hiszen a jogi, vagy államtudo­mányi fakultásra lépésünknek ez természetes kö­vetkezménye. A nőket be kell bocsájtani az ös­­­szes közhivatalokba a férfiakkal egyenlő feltéte­lek mellett. Nincs kétségem, hogy ezt meg is fog­ják tenni, mert hiszen különben felemunkát vé­geztek volna. — S nem riasztják a mai közállapotok, a■ vidékről felözönlő ügyvédsereg ! — Ó, egy csöppet sem. Remélem, hogy Ma­gyarország megmaradhat a régi határaiban, de annyiban mégis új Magyarország lesz, hogy min­den dolgozó polgárának biztosítja a megélhetést. A­mi pedig nekünk — e pályára lépett nőknek — a családi életben való elhelyezkedésünket illeti, az nem lesz rosszabb, mint akár az orvosi, akár a tanári pályán működő társnőinké. Az ügyvédsé­get, hivataloskodást, a bíráskodást is el tudom képzelni szép családi élettel párosulva. Ennyit mondott Kmety Irén s ezt mind olyan végtelen kedvességgel, igazi, fiatalos ambíczióval és sok meggyőződéssel, hogy ha valamennyi kar­­társnője ilyen lelkes és törekvő, úgy nemsokára egy önérzetes és bátor kis jogászkisasszony-csapata indul neki ennek az eddig még járatlan útnak, vidáman és a biztos győzelem reményében. Simán.

Next