Az Ujság, 1919. április (17. évfolyam, 77-102. szám)

1919-04-01 / 77. szám

l eljárni. Ez akkor is áll, h­a véletlenül a tanács megbízásából eljárók­ vetemednének a prole­tárdiktatúra tiltó rendelkezésével szemben ilyen cselekedetre. Ki kell tanítani az embere­ket,­­hogy az ilyen cselekedetek épp úgy ve­­sélyeztetik a proletárdiktatúrát, mint más el­lenforradalmi tény. Ezek mellett a rendelkezések mellett álta­lában még a következők tartandók szem előtt: Mindaddig, a­míg a végleges alkotmányt meg nem állapítjuk, a­mi igen rövid időn be­lül megtörténik, a helyi tanácsok a forradalmi kormányzótanácsnak az egész országra­ kiter­jedő rendelkezéseit pontosan és haladéktala­nul hajtsák végre. Senkinek ezekkel szembe­helyezkednie, nem szabad. Vigyázni kell­ arra, hogy ha egy bizonyos területre vonatkozó ren­delkezésről­­van szó, azt önkényesen egy más területre kiterjeszteni semmi körülmények között sem szabad. A legszigorúbban tilos a forradalmi kor­mányzótanács vagy egyes, népbiztosságok ren­deleteivel, parancsaival és rendelkezéseivel el­lentétes rendeleteket kibocsátani, valamint a forradalmi kormányzótanács­­ rendelkezéseit, rendeleteit és parancsait önkényesen megvál­toztatni vagy azokhoz kiegészítő rendelkezése­ket vagy bővítéseket hozzáfűzni. Tilos a már meglévő néptörvényekkel ellen­kező rendelkezés, pl. kisüzemek szoc­ializálása, az üzletekben lévő áruk önkényes birtokba vé­tele, lakások és egyesületek önkényes elfogla­lása, élelmiszerrekvirálás, adók és járulékok önkényes kivetése, a forradalmi kormányzóta­nács rendelkezéseinek a nyilvánosság elől való elrejtése, vagy a forradalmi kormányzótanács által kiadott törvények, és rendjezekhez fűzött önkényes magyarázat, a forradalmi törvényszé­kek önkényes alakítása és­ ilyenformán való ítélkezés a vádlott fölött, a munkásoknak a bel­­­ügyi és hadügyi népbiztosok tudtán kívül való fölfegy­verzése, mert mindezeknek rendszertelen végrehajtása felborítja a forradalmi rendet s az ellenforradalom lehetőségeit nagy mérték­ben elősegíti. A budapesti már megalakult ta­nácsok és direktóriumok az összes intézkedé­seiket az illetékes népbiztosságokkal egyetér­tésben végezhetik csak esetről-esetre ezeknek írásos meghatalmazásával. Olyan esetekben, a­mikor a tanácsnak és direktóriumnak munka­vesztesége van, legfel­jebb ezer korona tiszteletdíj adható havonként ideiglenesen. Egyéb nagyobb kiadások dolgá­ban kérjék a belügyi népbiztosság hozzájáru­lását. Ezen kiadások a lefoglalt pénzből fedez­hetők. Az újonan szervezett karhatalmakhoz felvett elvtársak javadalmazása az eddigi kar­hatalmi javadalmazásokkal lesznek egyönte­tűek.Szigorúan kötelesek ellenben a tárnicsok és direktóriumok arra ügyelni, hogy a most már a proletárok birtokában levő pénzzel semmiféle ■pazarlás nagy pénzpocsékolás ne történjék, mert ilyen esetben a kormányzótanács a leg­szigorúbban fog eljárni mint a proletárság ellenségével. Felhívjuk az összes tanácsokat és direktó­riumokat, hogy a­hol megalakultak, azonnal jelentsék be a­ belügyi népbiztossághoz, ezen­kívül eddigi működésükről­ és minden intézke­désükről haladéktalanul tegyenek írásbeli, sür­göny­, vagy telefoni jelentést a belügyi nép­­biztosságnak és addig, a­­míg a tanácsok alkal­mazottainak czim­ét az alkotmány meg nem ha­­tározza, addig más czimet, mint tanács vagy direktórium megbízottja felvenni nem szabad. A népbiztosi csípi­­kizárólag a kormányzótanács tagjait illeti meg. Egyben közöljék a direktó­rium tagjainak nevét és czímét. Elvárja a kormányzótanács a proletárállam kezdő építőitől, a magyarországi proletároktól, hogy a proletárállam rendjét fegyelemmel megőrzik. Mindazok, a­kik a kormányzótanács eddigi rendeleteivel szemben, vagy ezen rende­let utasításaival szemben cselekednek, a forra­dalom ellenségei, a­kikkel szemben a forra­dalmi proletáréig minden kímélet nélkül fog eljárni. A forradalmi kormányzótanács : (Barba­ Sándor s. k.. elnök- Landler­­Tenő s. k., Vágó Béla s. k... belügyi népbiztosok. Rendelet a birtokrendezésről. ( A forradalmi Kormányzótanács 2237 1919/ FKT. XXVIIL számú rendelete b­irtok- rendezést és termelést biztosító bizottságok megalakitásáról és működéséről.) A földbirtokrendezés keresztülvitelére és a termelés folytonosságának biztosítására a kö­vetkező szervek létesülnek: I. A községi birtokrendezési és termelést biztosí­tó bizottság. Ez a bizottság a község földművestanácsa által választott három, földmi vastagból áll; munkáját irányítja és szakkérdésekben támo­gatja . a vármegyei birtokrendező és termelést biztosító bizottság által kiküldőt szakember (gazdasági biztos), a ki egyszersmind a szüksé­ges tervet s javaslatokat elkészíti, a szükséges jegyzőkönyveket felveszi s a mennyiben hatá­rozatokat hozna, azokat írásba foglalja. Erre nézve feladata mindazon intézkedések megtétele, melyeket a­ földreformot végrehajtó szervek működéséről szóló utasítás előír. A bi­zottság mindezen ügyekben szavazás útján hozza meg határozatát. A vármegyei bizottság által ezen községi bizottságba beküldött szak­embernek szavazati joga nincs, a határozatot azonban ő foglalja írásba és közérdekből meg­­felebbezheti. 1T. Járási birtok­rendező és termelési bizto­sító bizottság. ^ j...,*" A bizottság a járási földnö­véstanács által választott három földmivestárdtők­é 11 . műkö­désének irányításér­a, az előam­i asuszkakör be­töltésére és a föl­­ld­ügyek irányítására a ta­nácsba a vármegy birtokrendező és termelést biztosító bizottság új állandó gazdasági szak­embert küld ki. A járási bizottság feladata elsősorban a földreformot végrehajtó szerveknek adott uta­sítás alapján oly ügyek első­ fokon való elinté­zése és eldöntése, a­mely ügyekben két vagy több község van érdekelve. Feladata továbbá oly ügyek eldöntése, a­melyekben a községi birtokrendező és termelést biztosító bizottság már határozatot hozott, de a­mely határozatba az érdekelt felek bele nem nyugodtak. Határozatait a bizottság szavazás útján hozza, de a vármegyei birtokrendező és terme­lést biztosító bizottság által delegált gazdasági szakembernek szavazati joga nincs, a határoza­tokat azonban a foglalja írásba és közérdekből megfelebbezheti. III. A vármegyei üs­lokrendező és termelést biztosító bizottság. A­ bizottság, szintén,három földműves-prole­­tár tagból áll, a­kiket a vármegyei munkás­tanács direktóriuma delegál. Ezen bizottság­­ügyeinek­ vezetésére, előkészítésére, javaslat­tételre és szakkérdések kidolgozására a föld­­mivelésü­gyi népf­sztts­ág­­egy gazdasági szak­embert küld ki. Ezen vármegyei bizottságnak feladata a földreformot végrehajtó szerveknek adott utasítás alapján olyan földterületekre vo­natkozó ügyek elsőfokon való elintézése és el­döntése, jól mely területek két vagy több járás határát érintik, továbbá­ a termelés irányítása a vármegyére vonatkozólag, de összhangban a népbiztosság termelést irányító politikájával. Ezen bizottság határozatait szintén szava­zás útján hozza. A földmi­velésügyi népbiztos­ság által a bizottságba kiküldött szakembernek szavazati joga nincs, de felebbezési joga van. 10. § Országos birtokrendező és - termelést biztosító bizottság. Ezen bizottság a f­öldmivelésügyi népbiz­tosság tagjaiból, valamint a Földmunkások Or­szágos Szövetsége­ által delegált három tagból áll. A tanács előadóiként a földmivelésü­gyi népbiztosság kebelében­ levő birtokpolitikai osz­tály és szövetkezeti osztály előadói munkálkod­nak. E bizottság feladata a következő : a.) A termelés általános irányítását intézi. b) Előkészíti a végleges birtokrendezés­ sza­bályait. c) Végső fokon dönt a vármegyei birtok­­rendező és termelést biztosító bizottságoktól fel­terjesztett, vitás ügyekben. d) A községi, járási, vármegyei bizottságok által elintézett ügyről az országos bizottsághoz e czér­ra kiadandó űrlapon jelentés teendő. A jelentés alapján az országos bizottság a dön­tést ellenőrizheti és megváltoztathatja. V. Budapest főváros körzetéhez tartozó oly földterületekre nézve, a­melyek más község területéhez nem tartoznak. Budapest főváros egy birtokrendező és termelést biztosító bizott­ságot alakít, a­mely úgy összetételében, mint feladatára és hatáskörére nézve megfelel egy vármegyei birtokrendező és termelést biztosító bizottságnak. Ezenfelül közigazgatási terü­le­ten­ként egy-egy birtokrendező és termelést biztosító bizottságot alakít, a­mely összetételé­ben, feladata és hatásköre tekintetében meg­felel egy községi birtokrendező és termelést biztosító bizottságnak. Ezen Budapesten alakult bizottságnak az általuk elintézendő­­ügyekben mindenkor csak egy gazdasági év tartamára intézkedhetnek, nehogy az, egyes területeken ,­­esetleg megin­duló építkezésnek hosszabb időtartamra szóló intézkedések vagy megállapodások gátat ves­senek. VI. :Felebbezések magánérdekből. Az érdekelt felek minden bizottsági döntés ellen három nap alatt felebbezéssel élhetnek az egygye­l magasabb fokú bizottsághoz. A fe­­lebbezés felett, a­ magasabb fokú bizottság vég­érvényesen dönt Azt,­ hogy a felebbeszés foly­tán a­ döntés végrehajtását fel kell-e függesz­tene, azt a bizottság határozza el, a­mely a megfelebbezett döntést meghozta.. Ebben a kérdésben egyedül a termelés érdeke az irány­adó. VII. A jelen rendeletben felsorolt bizott­ságok a lehető legrövidebb idő alatt megalakí­taná­­k a vármeg­yet a birtokrendező és terme­lést biztosító bizottságok azonban haladékta­­lanul már az átmeneti időre, a­meddig a járási és községi birtok­rendező és termelési­ biztosító bizotságok megalakulnak, ezen vármegyei bi­zottságok kötelessége a vármegye területén szükséges minden sürgős intézkedést ideigle­nesen megtenni. VIII. Ezt a rendeletet a földmű­­velés­ügyi népbiztosság hajtja végre. Budapest, 1919. márczius 30. A forradalmi kormányzótanács. ASS­U JS­A . Kedd, 1919 április 1. A Vörös Őrség megalakulása Vágó Béla népbiztos-helyettes a Vörös őrség fel­adatairól. — Saját ludáíiránlből. — A Magyarországi Országos Rendőrszövetség vasárnap délelőtt tartotta meg rendkívüli köz­gyűlését, a­melyen Vágó Béla elvtárs, belügyi népbiztos-helyettes is megjelent és előadást tar­tott az új világrendről és abban a rendfentartó szerv kötelességéről. A rendkívüli közgyűlésre a tagok, valamint a csendőrség, határrendőrség, kü­lönböző karhatalmi alakulatok tagjai, oly nagy számban jelentek meg, hogy a gyűlést nem­ tudták a Gólyavárban megtartani, hanem a Múzeum­­kertbe vonultak. A rendkívüli közgyűlést Payerle Nándor nyitotta meg. Beszéde után Vágó Béla elvtárs, belügyi népbiztos-helyettes mondott be­szédet. -- A régi latin közmondás szerint -- úgy­mond— a becsületes szerződés jó barátság. A tanácskormány és a győzelmes magyar prole­tárrág nevében szól és szeretné mindazt a tövist, a­mi a munkásság és a rendőrség lelkében van, kihúzni. Nem szabad ros­sz néven venni, ha a helyzetet a­ legnagyobb őszinteséggel tárja fel és ismerteti a munkásság felfogását, a­melyet a rendőrség tekintetében táplál. Ne feledjük el, hogy a milyen kiuzsorázott párna volt a gyá­rakban a munkás és a milyen rabszolga volt a földeken a fotóművel, éppen, olyan rabszolga volt a múltban­ a rendőr is, a­kinek köteles­ségévé tették a kiváltságosok megvédelmezését. Mutatta ezt a múltban is a rendőrproletárok mozgalma, a­kik elégedetlenek voltak helyze­tükkel,­­ nyomorúságos fizetésükkel, alamizsna nyugdíjukkal. Követeléseiket az az alávaló burzsoázia, a­melynek vagyonát védték, brutá­lisan­ utasította vissza mindig. A­mikor a piai rendszernek, ennek az új világnak kialakulását fejtegetjük, nem­ szabad megfeledkezni,azokról a harczokról, a­melyek ezt megelőzték. Őszintén kimondja, hogy daczára annak, hogy ezek a mozgalmak mindenkor a szegények, a munkál­kodók érdekében történtek, a szoc­iális munkás­ság a rendőrproletárokat nem maga mellett, hanem magával szemben találta. A rendőrpro­letár alvás nélkül hétszámra dolgozott, robotolt a kapitalisták érdekében, a­­nélkül hogy keser­ves munkájáért becsületes megélhetést kapodt volna és mégis védelmére kelt a kapitalizmus becstelen rendszerének. Nemcsak a rendőrségnek, hanem a hadse­regnek is hibája volt egész a forradalom kitö­réséig, hogy mindenkor fel lehetett használni a proletárok ellen. A munkásosztály jobb jö­vőjéért vívott harczokat proletárhadsereggel s proletárrendőrökkel nyomták el. Nem sza­rt­zab­ad csodálkozni azon, hogy a munkásság mindazon alakulatokkal szemben, a­melyeket fegyveresen használtak fel ellene, bizalmatlan. Nem bízik azokban, a­kók fegyverrel védték a gazdagok hatalmát. Épp ézért a régi formákat, a régi kereteket eltörölték a munkásság fegy­veres ellenségeit a rendőri karhatalom min­den formáczióját megszüntették. A régi hadse­reget­ elsöpörve megterem­tették a Vörös Had­sereget ,és a rendőrség helyett megteremtik a Vörös­ Őrséget. (Zugó éljenzés.) A Vörös Őrség lesz a proletárér­­am, a proletárdiktatúra, a­ pro­­letárhatalom belső rendjének megteremtője. A vörös őrség javadalmazásáról nem kí­­vá­na hosszasabban beszélni, de neki kell el­mondania, hogy érdekképviseleteiknek, szak­­szervezeteiknek bevonásával biztosítani fogják a proletárok Vörös Őrségének megélhetését. Most április elsején minden régi fizetést, nyug­díjat, pótlékot kifizetnek. Az új fizetési rend­szer csak május elsején lép majd életbe és ezt a szakszervezetek közbejöttével fogják megál­lapítani. Ne nyugtalankodjanak, a proletár­­­állam mindenkiről gondoskodik, a­ki támogatja uralmát. Ügyelni fognak arra, hogy a tiszti­karba csak olyanok kerüljenek be, a­kikben a munkásság megbízik. A Vörös Őrség megalakí­tásakor szükségük van a szakképzett­ embe­rekre, de a régi rendőri szervezet létszámát i­s,r­­emélik, hogy a szolgálatot megkönnyítsék, hogy a szolgálat, ne legyen olyan fárasztó, rabszolga munka, mint volt a kapitalista uralom id­ej­ét és a szervezett munkásokkal egészítette ki. A Vörös Őrség legyen az a hatalmas szervezet, mely a proletáréra­m­ belső rendjét fenn tudj tartani és hogy a dolgozó proletársággal kar­öltve tudjanak járni a proletárállam érdeké­ben. Nem valószínű, — mondotta ezután Vágó — hogy az ententetal háborúra kerüljön a sor. Elég bajuk van otthon. Náluk is felemelte fejét a forradalmi munkásság, hogy ledöntse a kapi­talizmust. A munkásság forradalmi hevülete lázba hozza náluk is az államot. A magyar pro­­letárság azonban meg fogja védelmezni minden körülmények között, a­mit kivívott. A proletárállam népbiztosainak tanácsát a rendőrproletárokkal szemben ezek az alapelvek irányítják és minden régi gyűlölet kiveszett a szívekből. A Vörös Őrség, melyben egyesítik fi rendőri karhatalom minden szervét, a proletár­­állam szervezett munkásainak testülete, a köz­rend, a közbiztonság őre. Azt hiszi, mind­annyi­uk nevében elviheti a népbiztosok taná­csának azt az ígéretet, hogy a proletárállam­

Next