Az Ujság, 1919. április (17. évfolyam, 77-102. szám)
1919-04-01 / 77. szám
l eljárni. Ez akkor is áll, ha véletlenül a tanács megbízásából eljárók vetemednének a proletárdiktatúra tiltó rendelkezésével szemben ilyen cselekedetre. Ki kell tanítani az embereket,hogy az ilyen cselekedetek épp úgy vesélyeztetik a proletárdiktatúrát, mint más ellenforradalmi tény. Ezek mellett a rendelkezések mellett általában még a következők tartandók szem előtt: Mindaddig, amíg a végleges alkotmányt meg nem állapítjuk, ami igen rövid időn belül megtörténik, a helyi tanácsok a forradalmi kormányzótanácsnak az egész országra kiterjedő rendelkezéseit pontosan és haladéktalanul hajtsák végre. Senkinek ezekkel szembehelyezkednie, nem szabad. Vigyázni kell arra, hogy ha egy bizonyos területre vonatkozó rendelkezésrőlvan szó, azt önkényesen egy más területre kiterjeszteni semmi körülmények között sem szabad. A legszigorúbban tilos a forradalmi kormányzótanács vagy egyes, népbiztosságok rendeleteivel, parancsaival és rendelkezéseivel ellentétes rendeleteket kibocsátani, valamint a forradalmi kormányzótanács rendelkezéseit, rendeleteit és parancsait önkényesen megváltoztatni vagy azokhoz kiegészítő rendelkezéseket vagy bővítéseket hozzáfűzni. Tilos a már meglévő néptörvényekkel ellenkező rendelkezés, pl. kisüzemek szocializálása, az üzletekben lévő áruk önkényes birtokba vétele, lakások és egyesületek önkényes elfoglalása, élelmiszerrekvirálás, adók és járulékok önkényes kivetése, a forradalmi kormányzótanács rendelkezéseinek a nyilvánosság elől való elrejtése, vagy a forradalmi kormányzótanács által kiadott törvények, és rendjezekhez fűzött önkényes magyarázat, a forradalmi törvényszékek önkényes alakítása és ilyenformán való ítélkezés a vádlott fölött, a munkásoknak a belügyi és hadügyi népbiztosok tudtán kívül való fölfegyverzése, mert mindezeknek rendszertelen végrehajtása felborítja a forradalmi rendet s az ellenforradalom lehetőségeit nagy mértékben elősegíti. A budapesti már megalakult tanácsok és direktóriumok az összes intézkedéseiket az illetékes népbiztosságokkal egyetértésben végezhetik csak esetről-esetre ezeknek írásos meghatalmazásával. Olyan esetekben, amikor a tanácsnak és direktóriumnak munkavesztesége van, legfeljebb ezer korona tiszteletdíj adható havonként ideiglenesen. Egyéb nagyobb kiadások dolgában kérjék a belügyi népbiztosság hozzájárulását. Ezen kiadások a lefoglalt pénzből fedezhetők. Az újonan szervezett karhatalmakhoz felvett elvtársak javadalmazása az eddigi karhatalmi javadalmazásokkal lesznek egyöntetűek.Szigorúan kötelesek ellenben a tárnicsok és direktóriumok arra ügyelni, hogy a most már a proletárok birtokában levő pénzzel semmiféle ■pazarlás nagy pénzpocsékolás ne történjék, mert ilyen esetben a kormányzótanács a legszigorúbban fog eljárni mint a proletárság ellenségével. Felhívjuk az összes tanácsokat és direktóriumokat, hogy ahol megalakultak, azonnal jelentsék be a belügyi népbiztossághoz, ezenkívül eddigi működésükről és minden intézkedésükről haladéktalanul tegyenek írásbeli, sürgöny, vagy telefoni jelentést a belügyi népbiztosságnak és addig, amíg a tanácsok alkalmazottainak czimét az alkotmány meg nem határozza, addig más czimet, mint tanács vagy direktórium megbízottja felvenni nem szabad. A népbiztosi csípikizárólag a kormányzótanács tagjait illeti meg. Egyben közöljék a direktórium tagjainak nevét és czímét. Elvárja a kormányzótanács a proletárállam kezdő építőitől, a magyarországi proletároktól, hogy a proletárállam rendjét fegyelemmel megőrzik. Mindazok, akik a kormányzótanács eddigi rendeleteivel szemben, vagy ezen rendelet utasításaival szemben cselekednek, a forradalom ellenségei, akikkel szemben a forradalmi proletáréig minden kímélet nélkül fog eljárni. A forradalmi kormányzótanács : (Barba Sándor s. k.. elnök- LandlerTenő s. k., Vágó Béla s. k... belügyi népbiztosok. Rendelet a birtokrendezésről. ( A forradalmi Kormányzótanács 2237 1919/ FKT. XXVIIL számú rendelete birtok- rendezést és termelést biztosító bizottságok megalakitásáról és működéséről.) A földbirtokrendezés keresztülvitelére és a termelés folytonosságának biztosítására a következő szervek létesülnek: I. A községi birtokrendezési és termelést biztosító bizottság. Ez a bizottság a község földművestanácsa által választott három, földmi vastagból áll; munkáját irányítja és szakkérdésekben támogatja . a vármegyei birtokrendező és termelést biztosító bizottság által kiküldőt szakember (gazdasági biztos), a ki egyszersmind a szükséges tervet s javaslatokat elkészíti, a szükséges jegyzőkönyveket felveszi s a mennyiben határozatokat hozna, azokat írásba foglalja. Erre nézve feladata mindazon intézkedések megtétele, melyeket a földreformot végrehajtó szervek működéséről szóló utasítás előír. A bizottság mindezen ügyekben szavazás útján hozza meg határozatát. A vármegyei bizottság által ezen községi bizottságba beküldött szakembernek szavazati joga nincs, a határozatot azonban ő foglalja írásba és közérdekből megfelebbezheti. 1T. Járási birtokrendező és termelési biztosító bizottság. ^ j...,*" A bizottság a járási földnövéstanács által választott három földmivestárdtőké 11 . működésének irányításéra, az előami asuszkakör betöltésére és a fölldügyek irányítására a tanácsba a vármegy birtokrendező és termelést biztosító bizottság új állandó gazdasági szakembert küld ki. A járási bizottság feladata elsősorban a földreformot végrehajtó szerveknek adott utasítás alapján oly ügyek első fokon való elintézése és eldöntése, amely ügyekben két vagy több község van érdekelve. Feladata továbbá oly ügyek eldöntése, amelyekben a községi birtokrendező és termelést biztosító bizottság már határozatot hozott, de amely határozatba az érdekelt felek bele nem nyugodtak. Határozatait a bizottság szavazás útján hozza, de a vármegyei birtokrendező és termelést biztosító bizottság által delegált gazdasági szakembernek szavazati joga nincs, a határozatokat azonban a foglalja írásba és közérdekből megfelebbezheti. III. A vármegyei üslokrendező és termelést biztosító bizottság. A bizottság, szintén,három földműves-proletár tagból áll, akiket a vármegyei munkástanács direktóriuma delegál. Ezen bizottságügyeinek vezetésére, előkészítésére, javaslattételre és szakkérdések kidolgozására a földmivelésügyi népfszttságegy gazdasági szakembert küld ki. Ezen vármegyei bizottságnak feladata a földreformot végrehajtó szerveknek adott utasítás alapján olyan földterületekre vonatkozó ügyek elsőfokon való elintézése és eldöntése, jól mely területek két vagy több járás határát érintik, továbbá a termelés irányítása a vármegyére vonatkozólag, de összhangban a népbiztosság termelést irányító politikájával. Ezen bizottság határozatait szintén szavazás útján hozza. A földmivelésügyi népbiztosság által a bizottságba kiküldött szakembernek szavazati joga nincs, de felebbezési joga van. 10. § Országos birtokrendező és - termelést biztosító bizottság. Ezen bizottság a földmivelésügyi népbiztosság tagjaiból, valamint a Földmunkások Országos Szövetsége által delegált három tagból áll. A tanács előadóiként a földmivelésügyi népbiztosság kebelében levő birtokpolitikai osztály és szövetkezeti osztály előadói munkálkodnak. E bizottság feladata a következő : a.) A termelés általános irányítását intézi. b) Előkészíti a végleges birtokrendezés szabályait. c) Végső fokon dönt a vármegyei birtokrendező és termelést biztosító bizottságoktól felterjesztett, vitás ügyekben. d) A községi, járási, vármegyei bizottságok által elintézett ügyről az országos bizottsághoz e czérra kiadandó űrlapon jelentés teendő. A jelentés alapján az országos bizottság a döntést ellenőrizheti és megváltoztathatja. V. Budapest főváros körzetéhez tartozó oly földterületekre nézve, amelyek más község területéhez nem tartoznak. Budapest főváros egy birtokrendező és termelést biztosító bizottságot alakít, amely úgy összetételében, mint feladatára és hatáskörére nézve megfelel egy vármegyei birtokrendező és termelést biztosító bizottságnak. Ezenfelül közigazgatási területenként egy-egy birtokrendező és termelést biztosító bizottságot alakít, amely összetételében, feladata és hatásköre tekintetében megfelel egy községi birtokrendező és termelést biztosító bizottságnak. Ezen Budapesten alakult bizottságnak az általuk elintézendőügyekben mindenkor csak egy gazdasági év tartamára intézkedhetnek, nehogy az, egyes területeken ,esetleg meginduló építkezésnek hosszabb időtartamra szóló intézkedések vagy megállapodások gátat vessenek. VI. :Felebbezések magánérdekből. Az érdekelt felek minden bizottsági döntés ellen három nap alatt felebbezéssel élhetnek az egygyel magasabb fokú bizottsághoz. A felebbezés felett, a magasabb fokú bizottság végérvényesen dönt Azt, hogy a felebbeszés folytán a döntés végrehajtását fel kell-e függesztene, azt a bizottság határozza el, amely a megfelebbezett döntést meghozta.. Ebben a kérdésben egyedül a termelés érdeke az irányadó. VII. A jelen rendeletben felsorolt bizottságok a lehető legrövidebb idő alatt megalakítanák a vármegyet a birtokrendező és termelést biztosító bizottságok azonban haladéktalanul már az átmeneti időre, ameddig a járási és községi birtokrendező és termelési biztosító bizotságok megalakulnak, ezen vármegyei bizottságok kötelessége a vármegye területén szükséges minden sürgős intézkedést ideiglenesen megtenni. VIII. Ezt a rendeletet a földművelésügyi népbiztosság hajtja végre. Budapest, 1919. márczius 30. A forradalmi kormányzótanács. ASSU JSA . Kedd, 1919 április 1. A Vörös Őrség megalakulása Vágó Béla népbiztos-helyettes a Vörös őrség feladatairól. — Saját ludáíiránlből. — A Magyarországi Országos Rendőrszövetség vasárnap délelőtt tartotta meg rendkívüli közgyűlését, amelyen Vágó Béla elvtárs, belügyi népbiztos-helyettes is megjelent és előadást tartott az új világrendről és abban a rendfentartó szerv kötelességéről. A rendkívüli közgyűlésre a tagok, valamint a csendőrség, határrendőrség, különböző karhatalmi alakulatok tagjai, oly nagy számban jelentek meg, hogy a gyűlést nem tudták a Gólyavárban megtartani, hanem a Múzeumkertbe vonultak. A rendkívüli közgyűlést Payerle Nándor nyitotta meg. Beszéde után Vágó Béla elvtárs, belügyi népbiztos-helyettes mondott beszédet. -- A régi latin közmondás szerint -- úgymond— a becsületes szerződés jó barátság. A tanácskormány és a győzelmes magyar proletárrág nevében szól és szeretné mindazt a tövist, ami a munkásság és a rendőrség lelkében van, kihúzni. Nem szabad rossz néven venni, ha a helyzetet a legnagyobb őszinteséggel tárja fel és ismerteti a munkásság felfogását, amelyet a rendőrség tekintetében táplál. Ne feledjük el, hogy a milyen kiuzsorázott párna volt a gyárakban a munkás és a milyen rabszolga volt a földeken a fotóművel, éppen, olyan rabszolga volt a múltban a rendőr is, akinek kötelességévé tették a kiváltságosok megvédelmezését. Mutatta ezt a múltban is a rendőrproletárok mozgalma, akik elégedetlenek voltak helyzetükkel, nyomorúságos fizetésükkel, alamizsna nyugdíjukkal. Követeléseiket az az alávaló burzsoázia, amelynek vagyonát védték, brutálisan utasította vissza mindig. Amikor a piai rendszernek, ennek az új világnak kialakulását fejtegetjük, nem szabad megfeledkezni,azokról a harczokról, amelyek ezt megelőzték. Őszintén kimondja, hogy daczára annak, hogy ezek a mozgalmak mindenkor a szegények, a munkálkodók érdekében történtek, a szociális munkásság a rendőrproletárokat nem maga mellett, hanem magával szemben találta. A rendőrproletár alvás nélkül hétszámra dolgozott, robotolt a kapitalisták érdekében, anélkül hogy keserves munkájáért becsületes megélhetést kapodt volna és mégis védelmére kelt a kapitalizmus becstelen rendszerének. Nemcsak a rendőrségnek, hanem a hadseregnek is hibája volt egész a forradalom kitöréséig, hogy mindenkor fel lehetett használni a proletárok ellen. A munkásosztály jobb jövőjéért vívott harczokat proletárhadsereggel s proletárrendőrökkel nyomták el. Nem szartzabad csodálkozni azon, hogy a munkásság mindazon alakulatokkal szemben, amelyeket fegyveresen használtak fel ellene, bizalmatlan. Nem bízik azokban, akók fegyverrel védték a gazdagok hatalmát. Épp ézért a régi formákat, a régi kereteket eltörölték a munkásság fegyveres ellenségeit a rendőri karhatalom minden formáczióját megszüntették. A régi hadsereget elsöpörve megteremtették a Vörös Hadsereget ,és a rendőrség helyett megteremtik a Vörös Őrséget. (Zugó éljenzés.) A Vörös Őrség lesz a proletáréram, a proletárdiktatúra, a proletárhatalom belső rendjének megteremtője. A vörös őrség javadalmazásáról nem kívána hosszasabban beszélni, de neki kell elmondania, hogy érdekképviseleteiknek, szakszervezeteiknek bevonásával biztosítani fogják a proletárok Vörös Őrségének megélhetését. Most április elsején minden régi fizetést, nyugdíjat, pótlékot kifizetnek. Az új fizetési rendszer csak május elsején lép majd életbe és ezt a szakszervezetek közbejöttével fogják megállapítani. Ne nyugtalankodjanak, a proletárállam mindenkiről gondoskodik, aki támogatja uralmát. Ügyelni fognak arra, hogy a tisztikarba csak olyanok kerüljenek be, akikben a munkásság megbízik. A Vörös Őrség megalakításakor szükségük van a szakképzett emberekre, de a régi rendőri szervezet létszámát is,remélik, hogy a szolgálatot megkönnyítsék, hogy a szolgálat, ne legyen olyan fárasztó, rabszolga munka, mint volt a kapitalista uralom idejét és a szervezett munkásokkal egészítette ki. A Vörös Őrség legyen az a hatalmas szervezet, mely a proletáréram belső rendjét fenn tudj tartani és hogy a dolgozó proletársággal karöltve tudjanak járni a proletárállam érdekében. Nem valószínű, — mondotta ezután Vágó — hogy az ententetal háborúra kerüljön a sor. Elég bajuk van otthon. Náluk is felemelte fejét a forradalmi munkásság, hogy ledöntse a kapitalizmust. A munkásság forradalmi hevülete lázba hozza náluk is az államot. A magyar proletárság azonban meg fogja védelmezni minden körülmények között, amit kivívott. A proletárállam népbiztosainak tanácsát a rendőrproletárokkal szemben ezek az alapelvek irányítják és minden régi gyűlölet kiveszett a szívekből. A Vörös Őrség, melyben egyesítik fi rendőri karhatalom minden szervét, a proletárállam szervezett munkásainak testülete, a közrend, a közbiztonság őre. Azt hiszi, mindannyiuk nevében elviheti a népbiztosok tanácsának azt az ígéretet, hogy a proletárállam