Az Ujság, 1919. május (17. évfolyam, 103-113. szám)
1919-05-01 / 103. szám
Csütörtök, 1919 május 1. AZ ÚJSÁG és Kühnemann gépgyár. Általános iparművek, parancsnoka Ghypszy Ferencz volt őrnagy elvtárs, III. lásd.lóalj Lang L. gépgyár, parancsnoka Laczkó Károly volt százados elvtárs. A 10. ezred parancsnoka Garay Géza volt alezredes elvtárs, ezredsegédje Noiret... Arnold volt főhadnagy elvtárs, Alakul: X. zászlóalj Mátyásföldi repülőgépgyár, parancsnoka Dlabik Farkas volt százados elvtárs , II. zászlóalj Mátyásföldi repülőgépgyár, Keleti pályaudvari fűtőház, parancsnoka Tomasits Ferencz volt százados elvtárs, HI. zászlóalj Nyugati pályaudvar helyi csoport, parancsnoka Erényi Albert volt százados elvtárs. Áll. ezred parancsnoka Zombory Géza volt alezredes elvtárs, ezredesegédjealóczy Antal volt főhadnagy elvtárs. Alakul : 1. zászlóalj Káposztásmegyeri vízművek, Chigom vegyészeti gyár, Schlick-Nicholson hajógyár, paracsnoka Glmkey Oszkár volt, százados elvtárs, II. zászlóalj ,Egyesült izzólámp, parancsnoka Miakich Károly, volt százados elvtárs, III. zászlóalj Egyesült, izzólámpa és Mauthner-bőrgyár, parancsnoka Thomka, Zoltán volt őrnagy elvtárs. A 12- ezred parancsnoka Szabó Iván volt őrnagy elvtárs, ezredsegédje Ulmarisz.1ó volt főhadnagy elvtárs. Mindhárom zászlóalj alakul a Wolfner-bőrgyárból. I. zászlóalj,parancsnoka Kenessey Elek volt főhadnagy elvtárs, II. zászlóalj parancsnoka Thurner Géza volt százados elvtárs, III. zászlóalj parancsnoka Holkerung Pál volt százados elvtárs. Lakásügyi rsodelatek. Az országos lakásStixiosssis I. számú rém lelete. Az utóbbi időben nők burzsoá hagyta el lakását, a melyek ezáltal felszabadultak. Ezért felhívjuk a házi bizalmiakat, hogy a helyiségösszeíró lapoknak a liszthivatalokhoz történt beszolgáltatása óta, az egyes lakásokban bekövetkezett megüresedéseket három napon belül írásban jelentsék be az Országos Lakásbiztossághoz. (Főrendiház XVI. számú kapu.) A ’jövőben is minden lakásmegüresedést be kell jelenteni az Országos Lakásbiztossághoz, amely rendelkezik az üres lakások felett. Figyelmeztetjük továbbá az összes házibizalmiakat, hogy a lakásokról készített és még be nem szolgáltatott helyiségösszeíró lapokat az illetékes liszthivatalhoz sürgősen szállítsák be, mert különbenmulasztásukért felelősségre vonjuk őket. A liszthivatalokat pedig felhívjuk, hogy a még eddig ki nem szolgáltatott nyilvántartási lapokat minél előbb juttassák az Országos Lakásbiztossághoz. (Főrendiház XVI. számú kapu.) Budapest, 1019. április. 30. Országos Lakásbiztoság. Az Arszágott kisbiztosság 2. számú remelelete. Kávéházak, vendéglők, szállodák, penziók és italmérések, korcsmák helyiségei csak a szállodák országos biztosa és az országos lakásbiztosság által együttesen rekvirálhatók. Olyan helyiségek, amelyek lakás czéljaira alkalmasak, semmiféle hivatal czéljaira igénybe nem vehetők. Szocializált üzemekhez tartozó munkás és tisztviselő lakások nem rekvirálhatók. Ezekbe a munkás- illetve tiisztviselő lakásokba kizárólag az illető gyár, illetve üzem munkásai és tisztviselői helyezhetők be. A behelyezést a gyár üzemi tanácsa eszközli. Ha, valamely közhasznú intézménynél, valamely állás megszűnik és ez az állás természetbeni lakással volt egybekötve, a volt alkalmazott mindaddig a lakásban maradhat, amíg részére a kerületi, illetve városi, vagy községi lakásbizottság új lakást ki nem utal. Tartozik az ilyen közhasznú intézmény a fenti körülményről a kerületi, illetve városi, községi lakásbizottságot haladéktalanul értesíteni. Budapest, 1919. április hó 3- án. Figyelmeztetés- Sem az Országos Lakásbiztosság, sem az Országos Bútor elő,-,/.tó Hivatalhoz magánfelek sem lakásért, sem bútorért nem fordulhatnak. Bútorért vagy lakásért kizárólag az illetékes kerületi illetve városi és községi lakásbizottságokhoz kell fordulni. Az Országos Lakásbiztossághoz csak az egyes népbiztosságok, kerületi lakásbizottságok, szakszervezeti és közhasznú intézmények igazolt meghatalmazottjai fordulhatnak közvetlenül. Aki ennek ellenére akár az Országos Lakásbiztosságot, akár az Országos Bútorelosztó Hivatalt zaklatja és munkájában akadályozza, azt le kell tartóztatni. Az Országos Lakásbiztosságban délután 2 óra után senki meg nem fordulhat. Budapest, 1919 április 30. Somló Dezső, országos lakásügyi biztos. Országos Lakásbiztosság. Somlé ᣠésSorsniges lakéstgyibistos. A lakásügy országos rendezéséről szóló,1819. évi április hó 30-iki rendelet 3. pontja alapján a szocziáls termelés népbiztossága országos lakásügyi biztosnak Somló Dezső elvtársat nevezi ki. Ugye nez«» pont alapján az ott szervezett, tanácsokhoz a szocziális termelés népbiztossága Margittai Richard, atényfügyi népbiztosáig Kemény Aladár, az igazságügyi népbiztosáig Fabinyi Tihamér, a belügyi népbiztosáig Máner Sándor, a munkaügyi és népjóléti népbiztosáig l'Arnus Zoltán, a budapesti központi munkástanács Bariz Lőrincz és Nadicsek Mihály, a lakásépítési direktórium Sütő József elv tárnákat küldi ki. Budapest, 1919 április hó 30-án. A szocziolus termek unióbiztossága. A pénzügyi népbiztosság. „Az igazságügyi népbiztosság. A belügyi néybiztosság. A munkaügyi és népjóléti népbiztosság. A budapesti KözpontiMunkástanács. A lakásépítési direktórium. A kölifis!rilativaiák lakása. A Magyar Távirati Irodajelenti: Az Országos lakásügyi biztos rendelete szerint tilos külföldi alatt,rolónál lakásába, vagy olyan házába, melyben egyedül lakik, lakásrekvirálás czéljából bárkinek , külföldieket védő hivatal erre szóló külön engedélye nélkül bevonni. Az esetleg eddig történt behelyezések felülvizsgálata céljából a házak főbizalmiai 1919 május hóáig iránban kötelesek az Országos Lakásbiztossághoz (Főrendiház , XVI. kapu) bejelenteni azon lakók neveit családtagjaik számával együtt, akik akár az Országos Lakásbiztoság, akár kerületi lakásbizottságok engedélyével, akár engedély nélkül külföldi alattvalónak lakásába beköltöztek. E rendelet ellen vétők nevét az Országos Lakásbiztossággal kell közölni. Értekezlet a* Onzágos Lakásbiztos* Ságnál. Az Országos Lakásbiztossághoz az egyes régi biztosságok által kinevezett elvtársak pénteken, május hó 2-án délután fél öt órakor a. Országos Lakásbiztonságnál (Főrendiház MVT. számú kapu) értekezletet tartanak, amelyre az elvtársak pontos megjelenését kérjük. Budapest, 1919. április hó 30-án. Országos kakasbiztosság. Politikai fairek. Kun Béla nyilatkozata. A bécsi Der Neue Tag czimű lap Budapestre küldött tudósítója beszélgetést folytatott. Kun Bélával, aki arra a kérdésre, várjon a szovjetkormány állandóságában és a kommunizmusnak a szomszédos országokra, való átharapódzásában bízik-e, ezt válaszolta: Semmi kétségem nincs a kommunizmus állandóságában és továbbterjedésében. Arra a kérdésre, hogyan viselkednek a parasztok, Kun Béla ezt válaszolta: Kitűnően. Ezek a szegény emberek, akik eddig jobbágysorban voltak, most már tudják, hogy saját földjüket művelik meg. A német osztrák kormány bujkálása. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A németosztrák kormány válasz nélkül hagyta a magyar tanácskormány utolsói jegyzékét. Válasz helyett rövid kommünikét tett közzé, amelyben görcsösen erőlködik, hogy az egész vitát hamis vágányokra terelje. Mi röviden és világosan kijelentettük, hogy hajlandók vagyunk döntőbíróság elé állni. A német-osztrák kormány ezt a félremagyarázhatatlan nyilatkozatunkat, ellenkezőképpen értelmezi s határozottan állítja, hogy elutasítottuk a döntőbíróságot. Ez természetesen durva valótlanság. A német-osztrák kormány azzal akarja az elferdített valóságot valószínűvé tenni, hogy azt állítja, mi csak azért javasoltuk a harmadik Internaczionale döntését, mert Moszkvában van a székhelye, tehát, olyan városban, amely mindenféle közvetlen közeledésétől el van zárva. Úgy látszik, Bauer, a szocziális soviniszta, amióta állami hivatalban dolgozik, az Internaczionalét is olyan hivatalnak tartja, amelyben néhány bürokrata üt és aktacsomókat rendez. A harmadik ,Internaczionale azonban nemcsak Moszkvában van, hanem világraszóló eleven mozgalom, amely mindenütt jelen van, Oroszországban éppen úgy, mint Magyarországon, Németországban éppen úgy, mint Svájcban, Olaszországban, Francziaországban, Hollandiában, sőt Bauer nr közvetlen közelében, Bécsben is. Ha tehát Bauer úr meg akar jelenni a harmadik Internazionale döntőbírósága előtt, nem is kell Moszkvába, mennie. Ez a, kifogás csupán átlátszó ürügye a szoczializmust, eláruló burzsoákormánynak, amely el akarja kerülni a valóban illetékes, nemzetközi proletár ítélőszék ítéletét A kommüniké megkísérli, hogy az úgynevezett sajtószabadságra való utalással mentegesse azt a kedvezést amelyben a német-osztrák kormány a magyar ellenforradalmi mozgalmat részesíti. Azt nem is meri kétségbe vonni, hogy ő maga lábbal tapossa ezt az úgynevezett sajtószabadságot, amennyiben a neki nem kedvező helyreigazításainkat nem engedi közzétenni. E szánalmas kifogások után lemondhatnak a vita nyilvános folytatásáról, ha a német-osztrák kormány nem adna nekünk napról-napra újabb anyagot a kezünkbe, amelyből világosan látszik, hogy lépten-nyomon megkönnyíti a magyar ellenforradali hárok munkáját. Még meg sem száradt annak az utolsó jegyzéknek a tintája, amelylyel Bauer úr bizonyítani akarta, hogy nem segíti a magyar ellenforradalmat, amidőn közölték velünk, hogy a bécsi szoczialista és patrióta kormány Szmrecsányi úrnak, a magyar ellenforradalmi mozgalom vezérének nemcsak vendégjogot ad Ausztriában, hanem a német osztrák állampolgári jogokat is megadta neki, tehát nem csupán ellenforradalmi érzelmeit, hanem magyar parasztok kifosztása alján szerzett értéktárgyait is a német-osztrák követség különös oltalmába vette. E tényekkel szemben merészség kell hozzá, hogy tagadják az ellenforradalmi mozgalom támogatását Nincs diplomácziai kifejezésünk ennek az eljárásnak a jellemzésére. A cseh proletariátus üdvözli a magyar szovjetis&g$ar$ztségo$. "A Socialni Demokrata cseh kommunista irányú lap egyebek közt ezeket írja : A cseh kapitalista rejtő olyan hangot és olyan fegyvereket használt a minket környező népekkel szemben, hogy lassan elveszítjük összes határainkat Európában, leszámítva néhány felfújt trapézia kapitalistát. A párisi békekonferenczia meg akarta semmisíteni a magyar nemzetet. Utols ultimátumképen nagy és magyarlakta, területet hasított le az országból. Bizonyosan nem csodálkozik senki, hogy ennek a parancsnak a nép ellenszegült. A cseh kapitalista sajtó azonban retteg a szoczializmustól és veszedelmes szomszédot lát maga mellett. A magyar szovjetköztársaság kártalanítás nélkül sajátítja ki a gazdagok palotáik a nagy pénzintézeteket, nagybirtokokat, bányákat, kuzakat és ipari üzemeket. A szegény pralisok nem laknak majd nyomortanyákon Budapesten, mint imitálunk, hanem a kapitalisták kisajátított, megfelelő lakásaiban. A magyar bányászok nem dolgoznak a kapitalistáknak, mint minálunk, a magyar munkás nem teszi magát tönkre a nagybirtokos jólétek kedvéért. Ezek csakugyan veszedelmes példák, amelyektől fél a mi burzsoáziánk. És itt is bizonyos, hogy mint minden forradalom, a magyarországi, társadalmi átalakulás a világ minden proletárjavak javára szolgál majd, s a szocziális reformokat, amelyek teljesítésében a burzsoázia szabotál, a környező szocziális átalakulás nyomása alatt gyorsabban fogják keresztülvinni. Ma még nem tudjuk azt, hogy a cseb-tót.köztársaság kormánya mit szól a magyarországi átalakuláshoz, a cseh-tót. proletariátus már most köszönti a magyar szoczialista, forradalmat, mivel hatalmas lépést jelent ez az egész világ proletariátusának felszakadításához. A tőlek elégedetlenek. Bécsből jelentik, hogyy a Vienna Bulletin czímű kőnyomaton egyik szerkesztője beszélgetést folytatott Dvorzsák Viktorral, a nyugatmagyarországi tótok vezetőjével, aki kijelentette, hogy a tótok egyáltalán nincsenek megelégedve a cseh uralommal és nem is akarnak csatlakozni a csehekhez. A tótok azt akarják, hogy teljes önállóságot kapjak és azután föderatív viszonyba lépjenek Magyarországgal. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A tót földnek a cseh imperialisták által megszűnt területein feltartóztathatatlanul terjed a kommunista forradalmi mozgalom. Nyítra városában az ott székelő csehparamalnokság 40 légionáriust fogalol el, mivel a nép között a tót Jórus Újságot és kommunista röpiratokat terjesztettek és a cseh katonaproletárokat a kapitalisták ellen lazították. Mersicz nyitramegyei községben husvét vasárnapján valóságos forrongás támadt, mert a csehek a földosztás ígéretével megint becsapták a népet. A lázongás elfojtására Nyitráról katonaságot küldtek ki, melyet a falu lakói kaszával és kapával felfegyverkezve fogadtak. Az összeütközésnek számos halottja, még több sebesültje volt. A légionáriusok az összeütközésben nem vettek részt és a tót nép iránti szimpátiájukat hangoztatták. Ötvenkét trencséni és árvás tót proletárt , akik nyíltan kommunistának vallották magukat, letartóztatták és Illaván internálták. Hasonló esetek sűrűn fordultak elő az utóbbi időben, bizonyságául annak, hogy a csehek és a tót proletariátus között a szakadás áthidalhatatlanná vált. A Tótföldön az események maholnap kirobbantják a szocziális forradalmat. A külföldi alattvalók védelme, figyelmeztetés, rendkívül fontos külpolitikai érdekek parancsolják, hogy a külügyi népbiztosság intenczióinak megfelelően mindenki tartózkodjék külföldi alattvalók zaklatásától. Ezért, utalással Kun Béla külügyi népbiztos elvtárs 1919 április hó 28-án a külföldiek védelméről kiadott rendeletére, figyelmeztetek mindenkit a következőkre : Tilos külföldi alattvalónak lakásába, vagy olyan búzába, melyben egyedül lakik, lakásrekvirálás ez,aljából bárkinek a külföldieket, védőhivatalnak arra adott külön engedélye nélkül bemenni. Az esetleg eddig történt behelyezések felülvizsgálata czéljából a házak főbizalmiai 1919 május hó 3-áig Írásban kötelesek bejelenteni az Országos Lakásbiztossághoz (főrendiház, XVl. kapu) ezen lakók neveit, a családtagok számával együtt, akik akár az Országos Lakóbiztosság, akár a kerületi lakásbizottságok engedélyével, akár engedélyek nélkül külföldi alattvalók lakásába beköltöztek. Aki ezen figyelmeztetés ellenére jár el, azonnal forradalmi törvényszék elé állíttatik. Felhívom az elvtársakat, hogy e figyelmeztetés ellen vétők nevét velem azonnal tudassák. Országos Lakásbiztosság. Somló Dezső s. k.. országos lakásügyi biztod.