Az Ujság, 1919. szeptember (17. évfolyam,114-115. szám)
1919-09-28 / 114. szám
9 nemzetnek legfőbb vagyonértéke s mi ezt a harmadára apasztott legfőbb értéket magunk akarjuk megtizedelni ? Nemzetinek kell lennünk s ez nem lehetünk, ha nem vagyunk demokratikusak is. Egy idegen világ közepette az egyetlen, a mi bennünket e világhoz kapcsol. Az összes követelések között, miket irántunk támasztanak, az egyetlen, mely javunkra szolgál. Itt nincs többé gazdagság, mely felé a legyek donganának, az élősdiek tolakodnának. Itt baj, nélkülözés és rabszolgamunka kínálkozik s a ki ebben osztozkodni akar, az hazafi és semmi más. A gyűlölködőket se gyűlöljük. Ez sem vezet jobb eredményre. Hassunk rájuk, a menynyire lehet és hassunk ellenük, a mennyire muszáj. Ez keresztény világnézet. Ezen építhetünk valamennyien s ezt öli, a ki másképp cselekszik, bármilyen jelszó alatt. AZ ÚJSÁG Vasárnap, 1919 szeptember 28. A politikai helyzet. — ELovassy tárton Lelhiváss. — — A kormány és a csárfoképítés. — IKlortsíy megnyugtatja a Esilánsásgot. — Saját tudósítónktól. — Mit vártunk a bolsevizmus letörésétől? Az ellenkezőjét annak, amit ő jelentett. Befogadást a népek közösségébe, a falu és város kibékülését, a polgárság és munkásság együttműködését. S mit hozott Friedrich István ? Az ország újabb bojkottját, a vidéknek Budapest ellen való uszítását, megosztott polgárságot, melynek egyik része üldözi a másikat s újabb ellentétet a bolsevizmusból kiábrándult, csak munkát akaró proletariátussal. Ezt a helyzetet kibírhatja a Friedrichkormány, de nem bírja ki az ország. Naprólnapra nő a nyomor, fogy a készlet csak úgy, mint a bolsevizmus alatt s a kormány a katasztrofális hanyatlás alatt propagandát csinál, röpiratokat gyárt, embereket üldöz, osztályokat, felekezeteket nyom el és a jövőtől való általános félelemből tábort csinál magának csalogató ígéretekkel. A kormány kunbéláskodásánál csak egy a szomorúbb: a vele nem tartóknak teljes energiátlansága és gondolatszegénysége. Egy országot megérne egy gondolat s ha a polgárság egyeteme valahogyan ki nem bontakozik a kicsinyes, parcziális érdekekből és ambrcziókból, a gondolat csak akkor fog megszületni, ha már ország nincsen. Más erő nincs, csak egy, amely a mai napon nyilatkozik meg először: a sajtó. Hazafiasnak, bölcsnek, mértékletesnek, önzetlennek és önfeláldozónak kell lennie, különben nincs mentség és egészen mindegy, Friedrich alatt pusztul-e el Magyarország, vagy más alatt. A kormány és a zsidókérdés. A Dunántúl történt sajnálatos események miatt nagy nyugtalanság érezhető még mindig a főváros zsidó lakosságában. Igen sokakat izgat az a kérdés, hogy Budapesten lejátszódhatnak-e azok az események, amik megtörténtek egyes vidékeken. Illetékes helyen érdeklődtünk ebben az ügyben és a következő felvilágosítást nyertük: A múlt héten József királyi herczeg Andrássy Gyula gróf és Bethlen István gróf a kormány megbízásából sem voltak Siófokon Horthy , hogy vele megbeszélést folytassanak. A beszélgetések során, mint értesülünk, Horthy kifejtette, hogy tőle távol áll minden pogromszándék, mindenféle retorzió a zsidókkal szemben és azokat a tiszteket, akik részt vettek pogromokban, bíróság elé állítja. Ha Budapestre bevonul, akkor csak olyan tisztekkel vonul be, akikben ő is teljesen megbízik és így a zsidóságnak semmiféle veszélytől nem kell tartani. A zsidóság részéről, mint értesülünk, tárgyalások voltak és vannak még ma is folyamatban, de hogy ezek milyen eredményre fognak vezetni, azt ma még nem tudni, mert a zsidóság részéről Kohner báró a következő kívánságokat terjesztette elő a miniszterelnöknek: 1. A karhatalmi csoportokba zsidó tiszteket vegyenek föl. 2. A kultuszminisztériumba a zsidó ügyek referenséül zsidót nevezzenek ki. 3. A pénzügyi tanácsban zsidók is legyenek. Mindezeket a miniszterelnök a legközelebbi minisztertanács elé fogja terjeszteni. A függetlenségi párt határozata. I Kovászy fölhívása a társadalomhoz. A függetlenségi és 48-as párt szeptember 24-én Lovászy Márton elnök javaslatára határozatot hozott, melyben újra körvonalazza programmját. A pártprogramul alapján kijelenti, hogy minden olyan kormányt támogat, mely 1. Magyarország nemzeti önállóságát és állami függetlenségét mindennemű beolvasztási kísérlettel szemben megvédeni kész és különösen a legnagyobb erélylyel szembeszáll a közjogi kapcsolat és a Habsburg-uralom helyreállítására irányuló törekvésekkel. " 2. összetételénél fogva alkalmas arra, hogy a győztes entente hatalmak bizalmát oly mértékben megnyerje, hogy a nemzetgyűlési választások elrendelése és megejtése számára lehetővé váljék. 3. olyan belpolitikai programmot vall magáénak, mely a megzavart társadalmi béke és egyensúly helyreállítását, az osztály, faj és felekezeti harcrok ellenőrzését és a gyöngéknek védelmét tűzi ki czéljául és ezen czélok megvalósítására alkalmas, 4. a proletárdiktatúra létrehozásáért és fentartásáért felelős elemeket a közélet teréről távoltartja, 5. a proletárdiktatúra alatt elkövetett visszaéléseknek és bűnöknek a legszigorúbb törvényes megbüntetéséről gondoskodik, 6. el van határozva mindennemű önbíráskodás és felforgató törekvés meggátolására és megtorlására, a közrend és nyugalom helyreállítására. A kibontakozásnak ezen az egyedül lehetséges alapon leendő megteremtése végett elhatározza a párt, hogy a kezdeményezést megtagadja és a czélból felhívással fordul a haza minden jóérzésű, rendet és nyugalmat akaró polgárához a sorakozásra és tömörülésre, másrészt megbízza a párt elnökségét, hogy a többi pártokkal és a kormánynyal a tárgyalásokat erre a célra azonnal indítsa meg. A párt kimondta, hogy ezt a határozatát minden alkalmas módon nyilvánosságra hozza és az entente missziókhoz is eljuttatja. Lovászy Márton egyébként igen érdekes fölhívást irt a magyar társadalomhoz. Kérve-kéri ebben a haza minden ha flát, tegye félre a gyűlöletet, harag, viszály és ártozkodás? helyett fogjon össze a haldokló nemzet II.-e filencését . A keresztény szellem — írja Lovászy — szereidet, megbocsájtást., emberiességet jelent, a gyöngék és gyámoltalanok oltalmát jelenti az erősek és ravaszak ellen. Akkor követünk keresztény politikát, ha ezeket az elveket beviszszük a közéletbe is. Hangoztatja azután Lovászy a munkások és munkaadók, a polgárság és munkásság nagy egymásrautaltságát és a bolsevizmus elleni leghatásosabb védekezésnek a demokratikus eszmék gyors megvalósítását jelöli meg. A kibontakozást úgy akarja Lovászy, hogy legyen az országnak olyan kormánya, mely a választásokra engedélyt tud kapni az entento-tól, és a társadalmi béke és kiegyenlítés programmja alapján ejti meg azokat. A Keresztény Szövetség megalakulása. Keresztény Szövetség czímmel az összes keresztény felekezetek férfiait és nőit valláserkölcsi és gazdasági programmal egységes táborban tömöríteni akaró egyesület alakult. A szövetség főozélja az, hogy az egyházi vagyon kérdésében olyan testvéries megegyezést teremtsen, amely az egyházak keresztény érdekeit épségben tartva a legmesszebbmenőleg kielégítse a keresztény felekezetek alsópapságának jogos anyagi igényeit. A felekezeti béke intézményes biztosításával akarja megteremteni a keresztény egységet. Függetleníti magát minden politikai párttól, de teljes egyetértésben kíván működni minden meglévő keresztény Intézménynyel. A Keresztény Szövetség továbbá arra törekszik, hogy tagjai között gazdasági érdekközösség is legyen. Évi 10 (tíz) korona tagdíj fejében a tagok ingyen vehetik igénybe a szövetség osztályainak segítségét és kedvezményeit. A szövetség központi irodája Budapest, IV., Papnövelde utcza 8. sz II. em. Mmélység lakói Detektivdráma 4 felvonásban. A főszerepben: Jieax Hisztia, M termékenység Társadalmi dráma 4 felvonásban. Holnap először az Omniában Előadások: 4, 6 és 8 órakor. BRAMMER ÖDÖN Budapest, Bécsi utcza 4 Női divatkelma áruháza Kosztöm-és őszikelmék beérkeztek A mulató Budapest. — Bálint Dezső öngyilkossága. — A vidámság örök tanyájáról, az Erzsébet-körúti Nemzeti Royal Orfeum erkélyéről hatalmas gyászzászló leng bele a kései nyárba. Meghalt Bálint Dezső, a vezérigazgató, a mulató Budapest egyik legtevékenyebb megteremtője, Bálint Dezső, akit mindenki ismert és a ki a legjobban tudta mivel és hogyan kell az embereket szórakoztatni ebben a szomorú világban. Helyesebben öngyilkossá lett Bécsben, tizenöt gramm Veronáit szedett az Auerspergstrasse-i szanatóriumban és huszonnégy órai szenvedés után, mely idő alatt egy perezre sem nyerte vissza eszméletét, kiszenvedett. Mindez szeptember 19-én történt, azóta Bálint Dezső földi maradványait utolsó óhajához képest már el is hamvasztották a Bécs melletti Zitlauban és majd ha a közlekedési viszonyok megjavulnak, haza szállítják Budapestre. Végtelenül érdekes karrier ez a Bálint Dezsőé, akinek a világon semmi sem sikerült a pénzszerzésen kívül, és amikor egy fájdalmas és gyógyíthatatlan betegség elől a halálba menekül, egy lélek sincs mellette, se rokon, se szerető, csak a pénz, az aranyhegy, ez esetben nem kevesebb, mint harminc, negyven, ötven millió! Ennyi pénzt tudott szerezni Bálint Dezső, aki valaha mint a Herzog M. L. és Társa elég praktikánsa és mint nagyon kis újságíró kezdte. Páratlan energiával dolgozott naphosszat az irodában, este pedig sietett a szerkesztőségbe és irta napról-napra Gizi leveleit »Daisy- aláírással, amelyek mind kis színpadi csillagok átférjéről szólottak. De mihamar túlnőtt a szerkesztőség és a Herzog iroda keretein, — egyszerre? csak hire jött, hogy játékbankja volt Bártfán, amelyet a mikor betiltottak, neki már ezrekre menő hasznot biztosított. Ekkor már nem volt se »költő«, se hivatalnok, már vállalkozó volt, rátalált Máder Rezsőre, akinek Bécsben kitűnő relácziói voltak. Vele és általa kibérelte az akkor düledező Népszínházát, amelyet alig hogy elkezdett játszani benne, már bérbe is adott ugyancsak nagyszerű összeköttetései révén az államnak, melynek akkori kormánya a Nemzeti Színházat plántálta oda. Ez az ötlet Bálint Dezső százezreit az első millióvá dagasztotta. Most aztán sietett hozzászerezni a többit. Sikerült. Egy tál lencséért megkapta a Royal Orfeumot, melyet úgy fellendített, hogy a rakóntkező évben már megvehetné a vele szomszédos házat, ahol szeparékat rendezett be ,, a melynek sárga selyemmel függönyözött ablakai mögött Budapest nagyszerűen mulatott. Aztán megvehette a Royal Orfeum környékén levő összes házakat, sőt a vele szemközt vagy majdnem szemközt levőt vagy levőket is, minden eladó házat megvett, volt miből, végül megvette a nagymező-niezai Fővárosi Orfeumot is és Budán is vett házakat. Időközben megnősült, elvált, a szerelemben nem volt szerencséje. Aztán még egyszer meg akart nősülni: a menyasszonya nem sokkal a tervezett esküvő előtt spanyol náthát kapott és néhány nap múlva meghalt. Gyönyörű lány volt, a fiatal gárda legtehetségesebb tagja : Bánky Juczi, a Vígszínház művésznője. Ez most egy éve történt és az amúgy is nagybeteg Bálint Dezsőt végleg lesújtotta. De a lelki fájdalmait leküzdötte és úgy látszott, talpra áll megint. Pedig nem. A betegsége, szolgos eszéma, a legrémesebb szenvedésekkel vetette rá magát, aki híres orvos, azt mind konzultálta. De csak vigasztalni tudták, gyógyítani nem lehetett. A kommün aztán megadta neki a kegyelemdöfést. Elvették a házait, és mennyi volt a mulatóit szoczializálták. Az alkalmazottai: főpinczér, főszakács a legelszántabb kommunisták voltak. A saját vendéglőjében koplaltatták és biztatták vele, hogy nem érdemes enni, mert úgy is leölik. Mindezt mellre szívta és jó mélyen. De testileg, lelkileg meggyötörten, mégse hagyta el a posztját, a mulatóit, a házait, dehogy is hagyta. Inkább nélkülözött, éhezett és szenvedett irgalmatlanul. A proletárdiktatúra bukása utolsó öröme volt életében. Ezt is ágyban fekve, mindenkit eltiltva maga mellől, súlyos betegen érte meg. Szeptember rikán annyira vitte mégis, hogy elmehetett. Autón Bécsbe, ahol az Imperiál-szállóban szállt meg. De irtózatos fájdalmaival már másnap az Auerspergstrasse-i szanatóriumba vitette magát, ahol véletlenül megtudta, hogy betegsége gyógyíthatatlan. Olyasvalamit is hallott, hogy száz ilyenfajta eezémás beteg közül 99 megöli magát. Ezt tette ő is. Jogtanácsosát, Kovács Jenő doktort egy szűkszavú távirat értesítette róla, hogy elvégeztetett. Végrendeletében egyetlen rokonát, a nővérét teszi meg a számlálhatatlan milliói örökösévé. Férjezett Pick Józsefnét. Egy gabonakereskedő nőjét. Rajta kívül nem örököl senki semmit. A jogtanácsosa sem, aki huszonöt év óta legmeghittebb barátja volt egyben. Negyvenhat évet élt. (ry.)