Az Ujság, 1919. november (17. évfolyam, 143-167. szám)

1919-11-19 / 158. szám

Szerda, 1919 november 19. AZ ÚJSÁG kormánya van, melyet a szövetségesek neki ismertek el, mert az a kormány, mib­őn hata­lomra került, az állam kormányzójává a­z uralkodóház egy tagját tette meg. A szövetsé­gesek azt követelték, hogy a kormányzó vo­nuljon vissza és el kell ismernem, hogy ő ebbe beleegyezett Magyarország érdekében és tette ezt egy na egyhagyományú embernek teljes méltóságával. Ígo annak a kormánynak a feje, mely őt kormányzói állására meghívta,­­megmaradt állásában és ezáltal azonosította magát azokkal az elvekkel, melyeket a szö­vetségesek örökké azonosítani fognak a Habs­burg- és Hohenzollern-nevekkel. • ,­­Ez az, a­miért a szövetségesek nem ismer­iik a kormányt úgy, a mint az mostan áil. Nem volt semmi személyes kérdés abban, hogy nem fogadták el József főherczeget. .Nincs semmi személyes kérdés abban, hogy akarják elismerni a jelenlegi miniszter­elnököt. Ez a megtagadás nem azért van, 011 ?. a..vezetője a keresztény nemzeti biok­nak. Jöjjön vissza,­ mint a nemzet vezetője, azza nevezhetvén ki egy szabad nép­ szabad szavazása által, i­ly jogai el lesznek ismerve. D® a szö­ve­ts­éges­ek ne­k biztosítva kell len­­niük arra nézve, hogy az egész népnek egyeli alkalma volt kifejezni a választást Ü°ni Ebből az okból a szövetségesek köve­telik, még abban az esetben is, ha a jelenlegi kormány 80 vagy 90%-át képviseli a népnek, T* *: b°?van ezt állítják , hogy a maradék­t képviseltessék a provizórikus koalícziós Kormányban. Mert a szövetségesek csak úgy érezhetik magukat biztosítva, ha a válasz­tások teljesen szabad megnyilatkozása lesz az egéisz magyar népnek, olyan megnyilatkozás, a­melyet­ Magyarországon kívül eső világ is elfogadhat. A szövetségesek készek a választásokra és egy végleges kormány behelyezésére oly gyorsan, a­mint csak lehetséges. És a válasz­tások és a béketárgyalások megkezdődhetnek, ideiglenes koalícziós kormány m­egalakult. Ezt a kabinetet a szövetségesek elismerik, de addig, a­­míg a jelenlegi korá­riiány mostani összetételében változatlanul a­ szövet­ségesek megtagadják annak elismerését. V­égre is, mii a lényege ennek a változás­nak, melyet a szövetségesek akarnak? Azt mini •41 Y..1^1,zas, hogy oly adminisztráczió alaku­lson­ ki, hogy ne legyen lehetséges meg­­va­l­oztat­ni a nagy magyar közvélemény­­i rányra, politik­ai érzelmeit s aztán oly gyor­­san, mint csak lehetséges, bonyolittassanak le a gc.-aszccsok, alakuljon meg a végleges kor­mány, a mely igy az, egész Magyarországot Kopyi­zeti. A­ nemzet aztán az egész világ előtt • •Kuejezesi-e,jut­tassá a kormánynak azt a. ior­­.mri iát, óiéi.'dt ó.'iajf. A közvélemény ilyen kik­'ezese uetve :ik hogy­­maga. mögött tá­­lalta egi s/. Mag­­ín ország szavát, báném­ az ege .: világ szánké/ i-iját is. Bizonyét a meg­­orscuie.­ • egy kiaérletet, hogy a ezéi eléressék. . . ,'J'í .na maguk a magyarok nem találnak kivezeti] kii-.t a jelenlegi zsákutczából, akkor az én feladatom, hogy eszükbe juttassam, mi for­og­ koczbán. Ha a jövő években egyáltalán a .'.zevilemre kell vetnem magamnak valamit abból az időből, a­melyet önök között töltöt­tem, csek az lehet, hogy túlságos rokonérzést tanusítottam­ az önök szükségei és szenvedései iránt. Kékem nincsenek személyes czéljaim. I.s .abban a szer­encsés helyzetben vagyok. •Hogy képviselem a szövetséges és társult ha­talmakat, a­melyek ellen Magyarország har­­czolt — és veszített, így tehát nem lehet rám fogni, hogy a vereség árát akarom enyhíteni vagy csökkenteni. Mindaz, a­mit tettem, ami­óta itt vagyok, azt a czélt szolgálta, hogy se­gítsek talpra áll­ni egy elbukott, de tiszte­letreméltó ellenfelet. Tár ha nem ragadják m­eg azt a kezet, melyet önöknek nyújtok, hogyha erőlködéseimet gyengeség vagy al­­kudn­i vágyás jelének tekintik, akkor elhagyom Budapestet. Elhagyom tiszta lelkiismerettel, de azzal a szomorú tudattal, hogy Magyaror­szág önként rohan vesztébe. Remélem, megértik, hogy ez mi mindent jelent. Ez nemcsak azt jelenti, hogy Buda­pestet e hét végével elhagyom, hanem azt is, hogy a szövetségeseknek Magyarországgal való mindennemű összeköttetése megszűnik, mert Magyaroszág viselkedését a szövetsége­sek csakis úgy magyarázhatják, hogy nem akarja a békét és hogy úgy hiszi, segítség nélkül is talpra állhat. Azt jelenti, hogy Ma­gyaroszág a­ szövetségesek minden rokonszen­­vét elveszíti, a szomszédos államok, melyek mint a nagyhatalmak szövetségesei szenved­tek és küzdöttek a háborúban, hathatós se­gítségben részesülnek a szövetségesek részé­ről, hogy meg­szilár­dítsák újonnan szerzett területeiket, ellenben Magyarország arra lesz ítélve, hogy tüzelőanyag nélkül, pénz nélkül, közlekedési eszközök nélkül, nyersanyag nél­kül nézzen szembe a jövővel.­­• Ide jöttem és csak az önök országán akar­tam segíteni. Teljesen pártatlan voltam. Nem volt semminemű politikai elfogultságom, nem támogattam sem pártot, sem egyént. Az ideiglenes kormány, a­melyet önöknek megalkotni ,hivatásuk volna, olyan kormány, a­mely alkotmányosságánál fogva kizárja a pártpolitikát. Épp azért nemcsak együgyű­ dolog lett volna, hanem nagy hiba is az én részemről arra gondolni, hogy Magyarország politikáját ebben az irányban befolyásoljam. De én nem tehetek többet. Minden nemzetnek a politikája annak azönkezében van és meg­hozza a maga jutalmát vagy büntetését. Ép­pen úgy megkísérelhetném egy giccsert fel­tartóztatni, mint egy egész nődet visszatar­tani az öngyilkosságtól. Sajnálatom egysze­rűen egy vitéz és tisztességes nép áldozatai vak, és kikerülhetetlen szén védéseinek szól. A magyaroknak maguknak kell megtalálniok a kivezető utat és én még mindig bízom, hogy meg is fogják találni. Az a­ jellem, mely el­­töltötte önöket tegnap, át fogja önöket segí­teni ma vagy holnap a krízisen. NAGYVILÁG (Ausztria megkezdi a diplomácziai viszonyok felvételét. — Jix osztrák keresi tény szó ez turista párt programmja. — Jf nemzeti biok győzelme Francziaországban. — Aiz Egyesült­ Államok bizalmatlansága a népszövetség iránt. — Lu­­denics lemondott.) Az osztrák békeszerződés ratifikálása s a béke életbe léptetése aktuálissá teszi Ausztria számára a diplomácziai viszonyok felvételét. E tekintetben a skandináv államok járnak elől jó példával. Abból az alkalomból, hogy Dánia elismerte az osztrák köztársaságot, Nor­végia pedig megkezdte vele a diplomácziai ösz­­szeköttetést, Seitz, az osztrák nemzetgyűlés el­nöke, köszönő táviratot küldött a két ország uralkodójának. Keresztény király meleg hangú választ küldött. Haakon király ezt felelte : A­midőn a norvég kormány teljesítette az osztrák kormánynak azt a kívánságát, hogy a diplomá­cziai összeköttetést Norvégiával megteremtse és ezzel egyúttal hivatalosan elismerte az osz­trák kormányt, megmutatta, hogy a maga ré­széről milyen nagy súlyt helyez Norvégia és Ausztria baráti viszonyának helyreállítására. A két uralkodó válasza azzal végződik, hogy legjobb kívánságaikat fejezik ki az osztrák köz­társaságnak. A bécsi keresztényszoczialista párt a párt­programra szövegét elfogadta. . A Reichspost szerint a programra azt mondja, hogy a bécsi keresztényszoczialista párt meg van győződve róla, hogy a nép jólétét csakis a­ nép és a tár­sadalom valamennyi részének és osztályának egyetértő együttműködésével lehet biztosítani a demokrata közársaság alapján. A párt köve­teli az alkotmányos­ nemzetgyűléstől, hogy minél előbb készítse el az osztrák állam végle­ges és a demokrác­ia alapelveinek a teljesen, megfelelő alkotmányt. A gazdasági okokból is kívánatos idegenforgalmat mindenképpen fej­leszteni kell, az idegenek meghonosodását azon­ban meg kell nehezíteni. A zsidók külön nem­zetnek számítanak és ismertetnek el. A nemzeti biok győzelme Francziaország­ban kétségtelennek látszik. A Neue Freie Presse genfi távirata szerint Lyonban, a­hol máskor nagy radikális és szoczialista többség volt, most a nemzeti biok győzött. Elszászban és Lotha­­ringiában szintén a biok jelöltjeit választották meg. Igen kedvezőtlenül ütöttek ki a válasz­tások az Action Francaise tagjaira, a­kik az új kamarában alig néhány helylyel fognak bírni. Pontos számok még nem ismeretesek, minthogy a választások eredményét, hivatalosan ,csak szerdán fogják közölni. Az Egyesült­ Államok­nak a népszövetség szervezésében való részvétele — a Times jelen­tése szerint — hovatovább mind kétségesebb. Még az is egészen bizonytalan, milyen állás­pontot, fog elfoglalni a szenátus a franczia—­­amerikai szerződés tekintetében. A Dali Mail írja, hogy a­ demokrata szenátorok a megcson­kított, békeszerződés ellen akarnak szavazni, azonban remélik még, hogy a republikánusok engedni fognak. Az orosz ellenforradalmi csapatok utóbbi napokban beállott, sikertelen szereplése személyi változásokat idézett, elő a hadvezetőségben. A Dail Mail-nak jelentik, hogy Judenics leköszönt a főparancsnoki tisztről. Utódja Laidener tá­bornok, az észtországi hadsereg parancsnoka. A lap szerint, Judenics azért mondott le, nehogy az orosz hadsereget Észtországban internálják. Az észtországi csapatok mégsem tágítanak azonban attól a szándékuktól, hogy a határon átözönlő csapatokat internálják. Uraitílség — vevőhiány. — A drágaság Csimhorasncja n­ásnakban. — (Az Újság, tudósítójától.) . Ma reggel, hetipiacz lévén, ismét ellátogat­tunk a Központi Vásárcsarnokba. Már nem is emlékezünk arra az időre, a­mikor ennyire néptelen lett volna a hatalmas csarnok. Főze­lék, kolbászfélék, halak, levágott állatok százai lógnak a rekeszekben, még a tavaszszal is véres verekedések, hajnali csaták folytak a hússzékek előtt, most ijesztő a csend, alig húsz ember a csarnok közepén s azalatt a félóra alatt, a­mig körülsétáltuk a csarnokot, összesen három em­bert láttunk húst vásárolni. Sort­ ácsorogni két­ helyen láttunk. Legelői a kenyereseknél, a­hol vagy kétszázan vártak a községi kenyérgyár kocsijára s a vajárusok standja körül, a­hol egyetlen árus akadt, a­ki maximális árban, 82 koronáért adott vajat. Főzelék, zöldség bő­ségesen volt, kolbászfélék nagy mennyiségben, húsban pedig óriási volt a készlet, de senki sem vette, csak a vendéglősök meg a­ szállodások. A húsárak különbözők. Marhahúst kínál­tak 32­—36—10 koronáért, a Húskereskedelmi r.-t. marhahús elejéért 42, hátuljáért 48 koronát kért. A sertésezomb és lapoczka ára 70, a karajé 80 korona, a­ birkahúsé 28—34, a borjú­­ezombé 64, a bordásé, lapoczkáé ,"ifi, a pörkölté 48, a májé 56, a­­tüdőé 20 és a velőé 15 korona kilónként. A vesepecsenye, rostélyos, felsár, fehérsült és az elsőosztályu leveshusok árát 48 koronában láttuk kiirva, a kolbászét 36, a zsírt 84—96 koronáért, a szalámit 56, a gulyás­­húst 40 koronáért, de vásárló nem akadt. Egy székálló legényt megkérdeztünk, kékben vagy postapénzben értendők-e az árak? — Persze hogy kékben. A­míg nem vásá­rol, azt mondják a mészárosok, hogy az árak postapénzben értendők, de a­mikor már­ lemér­ték a húst, kékpénzt követelnek, vagy felárat s a­ki csakis a postapénzhez ragaszkodik, hát az kap is olyan húst, a­milyen a postapénz. Elmentünk a vásárcsarnokok igazgatóságá­hoz, a­hol Drápffy közélelmezési tanácsos szol­gál felvilágosítással. — Ára van, a felhozatal bőséges, e tekin­tetben nincs most panasz, de vevő nincs, — mondotta — azért nincs, mert nincs pénz. Pedig újabban a tejtermékek árát, a sajtot, vajat, túrót is maximáltuk. A vaj ára 82 korona. Persze, azóta a tejtermékek eltűntek a piaczról, most nem hoznak fel árut. Ma már hagyma is van a piaczon, a­míg nem volt, rettenetes árat kö­veteltek, kilójáért 28—30 koronát. Szombaton azonban jött nyolcz vagyon hagyma s most már 9—10 koronáért adják kilóját. A dunai piacz is eléggé bő áruban, de vevők nem jelent­keznek. A közönség nem képes megfizetni az árakat s akárhányan üres szatyorral térnek haza. Ezek a hivatalos árak. A vaj kilója 60—82 korona, de ne kapható 90—130 koronán alul. A spenót ára 3 korona, a fokhagyma kilója 12—16 korona. Burgonya jegyre nincs, jegy nélkül kapható csak, kilója 7 korona. Üres a csarnok vevő hiányában, künn, a Csarnok-téren egyet­len élő baromfiárus asszony. Kérdezzük tőle, mennyibe kerül a rántani való csirke párja, a­melynek napi ára 80 korona, azt mondja, hogy ötven forint. Kezünkben a hivatalos árjegyzés. Beletekintünk. A sütni való csirke párja 120—. Hogy miért üres a szatyor, miért éhes a pesti ember és miért kiabál gyors segítségért­, azt megmagyarázza, az alanti összehasonlítás. A székesfőváros vásárcsarnokaiban és nyílt piaczain eladott élelmiczikkek hivatalos árjegy­zésének 1918 november 18-iki 5162. számú pél­dánya és 1919 november 15-iki 5325. számú pél­dányai fekü­sznek előttünk s lássuk, minden kommentár nélkül, az árakat. 1918nov. 18. 1919 nov. 15. Vese­pecsenye tisztítva .. 34—40 — 60—70 K Vesepecsenye egészben .. 28—32 » 48—56 » I. o. leveshusok .......... 24—32 » 46—52 » II­ o. leveshusok......... 22—28 » 44—52 » Növendék-marhahús .. 22 » • 48 » Borjúhúsok .................. 26—­4­­ 52—96 » Bőr jutnál ...................... 25—30 » 56—60 » Borjút­üdő ...................... 16—20 » 30—48 » Sertéshúsok ................... 13—14 » 60—70 » Kolbászfélék........ 8—14 » 40—90 » Szalonna ...................... 13—15 » 70—100 » Csirke, rántani, párja .. 24—26 » 70—100 » Csirke, sütni való, párja 32—44 » 120—160­­ Liba kilója ......................... 20 » 70—80 » Ponty, élő...................... 18—24 » 45—50 » Harcsa, élő...................... 28—32 » —­­ » Csuka, élő............................. 24 » 45—50 » Ponty, jegelt.................. 16—18 » 35—40 »» Harcsa, jegelt ................... 28—40 » 45—50 » Csuka jegelt .................. 20—26 » 35—50 » Tej .................................. 1.72 » 4.20 »» Vaj .................................. 16 » 82 v ο Búzaliszt ...................... 3.20 » 9 » Kenyérliszt .................. —.64 » 1.50 ο ο Kenyér kilója .............. —.78 » 1.96 » Tojás darabja ........ —.90 » 5.80 t ο Sárgarépa ...................... —.62 » 4—7 » Kalarábé ...................... —.12 » 6 » Hagym­a, makói .......... 1.58 » 18—20 » Fejeskáposzta .............. ■—.62 » 3—5 » Kelkáposzta ......................... 1 » 5—10 » Burgonya ...................... —.52 » 1.90 » Alma .............................. 2—4 » 16—30 » Körte ..................................... 4.50 » 20—34 . Szóló .............................. 6 » 16—24 » 3

Next