Az Ujság, 1919. december (17. évfolyam, 170-195. szám)

1919-12-03 / 171. szám

l­ kozott a vád ellen és hangoztatta ártatlan­ságát. Bárczy igazságügyminiszter a Tisza-ügy .Vizsgálatának eddigi eredményeiről referált, majd 9 órakor félbeszakították a tanácsko­zást és a miniszterelnök vacsorára látta ven­dégül minisztertársait. 10 órakor folytatták a minisztertanácsot, mely a késő éjszakai órákig eltartott. A hosszú konferencziát rész­ben az okozta, hogy a béke­tanácskozásra ki­küldendő delegácziót nagyon nehéz összeál­lítani. Sok aspirác­iót ki kell elégíteni. Az egyesek és a pártok ambíc­iói ismét dühös harczra kerekednek ebben az ügyben is. Pe­dig ha valaha valamely kérdésben szigorúan, tilos volt párt és személyi szempontokat figyelembe venni, akkor ez az a kérdés. Csak a rátermettség lehet döntő, nem a pártirá­nyok és némely urak hiúsága. A káröröm, melylyel a liberális pártok közeli összeomlását jósolják egyes csoportok, bevilágít abba a tájékozatlanságba, a­mely nem képes megérteni azt, hogy a pártzavarok és a konc­entrác­ió ennek következtében be­álló bukása milyen katasztrófát jelentene az ország számára. Nyugalmat, munkát és minél kevesebb nyilatkozatot kérünk, hogy meg­menthessük azt, a­mi még megmenthető. Ma reggel óta a nemzeti demokratákat akar­ják szétugrasztani azzal, hogy tendenc­iózusan magyarázzák Márkus Jenő beszédét, a­ki azt mondta a Liget­ Klubban, hogy a demokraták is keresztény nemzeti alapon állnak és ez a kijelentés állítólag párt­bomlást okozna és a demokraták egy része más irányban próbálna orientálódni. Ez annyira nem igaz, hogy Vá­­zsonyi és Ugrón már az egységes nemzeti de­mokrata párt alakulásakor ugyanezt mond­ták és akkor az egész párt tapsolt nekik, mint most Márkus Jenőnek. Egyébként­ a párt egyik előkelősége így nyilatkozott előttünk erről a kérdésről : — Teljesen téves az az informác­ió, mintha Márkus Jenő beszédében bárminő c­élzást tett volna arra, hogy a párt szíve­sen fuzionál olyan párttal, a­mely keresz­tény nemzeti alapon áll. Tény az, hogy a demokrata párt szintén a keresztény nemzeti Magyarország eszméjét hirdeti, azonban nem abban az értelemben, a­hogyan most ezt az eszmét felfogják, hanem a­mint régebben fog­tak fel, demokratikus alapon. Mi egy pilla­natra sem engednék meg, hogy pártunkkal vagy pártunk egyes tagjaival úgy bánjanak, mint a munkapárt Lovászyval. Azonfelül ki­zártnak tartjuk, hogy a munkapárttal, a­mely konzervatív alapon áll és dolgozik, demokra­tikus alapon együttműködhessünk. Hasonlóan káros és a valóságnak meg nem felelő hírek terjednek más oldalról a keresztény nemzeti egyesülés pártjának bom­lásáról. Ez a hír épp oly kevéssé igaz, mint a demokraták válságáról terjesztett hírek és mi ezt a hírterjesztést is károsnak tartjuk, mert izgatják a közvéleményt és veszélyez­tetik a nehezen megszületett konc­entrác­ió életképességét. A keresztény egyesülés pártja egységes, pártbomlási tünetek nincsenek, csak egy nyughatatlan csoport, az érvénye­sülési vágyak túltengésében szenvedők és a felelősségérzetet nem ismerők klikkje tesz néha meggondolatlan kijelentéseket, a­mik­ből azonban nem lehet és nem szabad párt­bomlásra következtetni. Friedrich István hadügyminiszternek a Tisza-gyilkossággal kapcsolatos ügye széles hul­lámokat vert ma este a keresztény nemzeti egyesülés pártjának klubhelyiségeiben. A párt­­hívek hatásvadászó hajszának tekintik az egé­szet. Csoportokba verődve felháborodással tár­gyalták, hogy az ellentábor mindenféle mende­mondák alapján konczentrikus támadást indí­tott Friedrich ellen. — Egyszerű pletykákat hoznak nyilvá­nosságra — fejtegették itt is, ott is —é­s eze­ket czélzatosan kiszínezik, hogy a közönséget félrevezessék. Ismerjük a dolgok mozgatóit, tudjuk, kik rejtőznek a háttérben s kile akar­nák ezt a hajszát a maguk politikai czéljaira felhasználni. Friedrich ma önmaga szállt leg­határozottabban szembe ezekkel a pletykák­kal és legszigorúbb vizsgálatot követelt Mi is ezt követeljük, de tiltakozunk az ellen, hogy a nyomozó hatóság könnyelműen kezeli­­az egész vádanyagot s lehetővé teszi azt, hogy hazugságok a valószínűség látszatával ker­üljenek nyilvánosságra a sajtóban. Min­denkinek van szépséghibája, Friedrichnek is lehet, de az kizárt dolog, hogy olyasvalamit követett volna el, a­mit most fejére akarnak zúdítani. Csilléry András kapta fel aztán a szót : — Úton-útfélen hallani, — mondotta — hogy Friedrich bele van keverve a Tisza­­u­gybe. Hát ez szemenszedett hazugság. Fried­rich ma önszántából jelent meg a vizsgáló-­ bíró előtt és követelte, hogy szembesítsék Hütt­­nerrel. A szembesítés megtörtént. Hüttner azt mondotta, hogy Friedrichet is látta a Kár­­olyi-palotában a forradalom napjaiban. Ez lehetséges, de nem vád, hiszen akkoriban ren-­ geteg ember fordult meg a Károlyi-palotában.­ Friedrich a szembesítésnél felszólította Kütt­­nert, mondja meg, kik presszionálták, hogy őt belekeverje a gyilkosság vádjába- Hüttner azt felelte, hogy erről nem nyilatkozik. Ő csak gondolta, hogy Friedrichnek, a­ki azokban a napokban igen jelentékeny szerepet vitt, eo ipso része lehetett a gyilkosság előkészítésé­ben. Hüttner azzal vágta el a további fagga­tást, hogy beleszédült a kardésostromba s úgy érzi magát, hogy közel áll a bolondok házá­hoz. — Más van itt a kuliszszák mögött, — fe­jezte be Csilléry — azok dolgoznak most a ha­zugság fegyvereivel Friedrich ellen, a­kik annak idején féltek a keresztény kurzustól. Az országos nemzeti párt választmánya ma este ülést tartott, melyen a Nemzeti Tár­saskörhöz való csatlakozást tárgyalták. A párt kiküldöttei ma adták át a párt írásba foglalt feltételeit a Nemzeti Társaskör meg­­bizottainak, a­kiknek nevében ma megjelent a nemzeti pártban Kürthy Lajos báró és írásban átnyújtotta a választ. A pártválaszt­mány Halászy László, Oberschall Pál és La­katos Gyula elev, fölszólalása után elhatározta, hogy permanencziában marad és holnap új­ból ülést tart. Lovászy Márton levélben jelentette be, hogy lemond a nemzeti párt elnöki tisztéről. Ezzel megtörtént az, a­mit napok óta min­denki tudott: Lovászy félreállt az aktuális politika útjából, hogy pártokon felülálló, pártatlanságot követelő diplomác­iai felada­tot vállajon. Soós tábornok lesz hadügyi államtitkár. Mivel a hadügyminisztérium élén jelenleg polgári politikus áll Friedrich István szemé­lyében, államtitkárrá katonát fognak kinevezni, ítt koprfány Választása Soós Károly táborno­kot,'fi" nemzeti hadsereg vezérkari főnökét sze­melte ki erre a polotra. Soós tábornok nem­csak kiváló katona, de az új hadsereg szerve­zésének egyik legfőbb tényezője, a­ki ezért is igen alkalmas arra, hogy hadügyi államtitkár legyen. Garami Svájczba utazott. Mint­ a Neues Wiener Journal jelenti, Ga­rami Ernő írja Budapestről feleségével együtt hajón Behmbe érkezett. Az üdvözlésére meg­jelent pártűiveinek azt mondta, hogy Svájczba utazik és nem szándékozik Magyarországra visszatérni. Jiz erdélyi pucs. A nagyszebeni Jf­ormány­zótanács elkergeté­­sének előzetté»*ft^i^, hogy az autonómiát köve­telő erdélyi románság régóta rossz szemmel nézi a kormányzótanácsnak Bukarest felé való orientálódását. A kormányzótanács utóbb vég­képp Maniu befolyása alá került, a­kit, mióta Bukarestben kormányelnökül szemeltek ki, árulónak tekintenek az erdélyi románok. Az ismeretes pucs széleskörű és jól szervezett ak­­cziónak csupán egy fázisa, csak figyelmeztető, a­mely után komolyabb lépések is várhatók az erdélyi románság részéről. A pucsot teljesen a románság szervezte. Később csatlakoztak hoz­zájuk a szászok s végül az eddig minden moz­galomtól tartózkodó magyarok. A letartózta­tottak legnagyobb része nagyszebeni román. Az események hatása alatt egész Erdélyben de facto ostromállapot van, a­mit azonban nyíltan nem proklam­álnak a nyugati közvéleményre való tekintettel. Désen és Marosvásárhelyen az erdélyi román katonaság fellázadt, mert nem akart résztvenni vérei üldözésében. Képviselőjelölések. A keresztény nemzeti egyesülés pártjának pro­­grammjával újabban a következők lépnek föl: Wein Dezes dr. (Budapest, 3-ik választókerület), Budavári­ László tanító (Rákospalota), Zichy Aladár gróf (Kiskun­­félegyháza), Rakovszky István (Mezőkövesd), Szmercsányi György (Zalaegerszeg), Ereky Károly (Kaposvár), Teleki Pál gróf (Szeged I.), Koszó István (Szeged III.), Szüts Jenő ref. teológiai tanár (Pápa), Schnetzer Feren­cz volt hadügyminiszter (Gy­őr), Lingauer Béla (Szombathely), Grieger Miklós lelkész (Csorna), Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter (Komárom), Mátéffy Dezső plébános (Esztergom). Hegedűs Gyula, a Vígszínház művésze még nem döntött, de a keresztény párt ragaszkodik ahhoz, hogy Glücksthal Samuval szemben vegye fel a küzdelmet. A Belvárosban valószínűleg Baffay Sándor püspök lép fel. Sándor Pállal szemben valószínűleg Ajtay József fog föllépni. AZ ÚJSÁG Szerda, 1919 deczember 3. ~ Friedrich­ Istvánt szembesítették Hü­ftnerrel. (A feadi­gysttissisiter a vizsgálóbiró előtt. — Eü­tttner­ Sándor visszavonta terhelő vallomását. — Friedrich­ nyilatkozik a Tilla-tigirről.) — Az Újság tudósitójától. — Napok óta egész Budapesten suttogják, hogy Tisza István gyilkosainak kinyomozásá­­val kapcsolatban Hüttner Sándor, a­ki a rend­őrségen töredelmes beismerő vallomást tett, a detektivfőnök előtt azt vallotta, hogy a katona­­tanácsnak a Lovas-féle vívóteremben megtar­tott értekezletein Friedrich István is részt vett s igy tudomása volt a Tisza ellen készülő me­rényletről. Ez a vallomás csakugyan megtör­,­tént s ettől kezdve a nyomozást érthető okok­ból a legnagyobb titokzatossággal, a nyilvános­ság minden tájékoztatása nélkül folytatták. Hüttnert több ízben kihallgatták s mindannyi­szor megmaradt vádló vallomása mellett. Erre november 22-ikén délelőtt tizenegy órakor Mattyasovszky György dr. főkapitány szobájá­ban megjelent Friedrich István, a­ki aznap fog­lalta el új tározóját, a hadügyminisztérium ve­zetését, a főkapitány magához kérette Nagy Károly dr. rendőrfőtanácsos , detektívfőnököt és Soóky József dr. államügyészt és azután An­gyal László detektívfőfelügyelő kíséretében le­hozták Hüttner Sándor századost A főkapitány szobájában Hüttnert megkérdezték, vájjon a vele szemben ülő Friedrich István-e az, a­kit a katonatanács ülésein látott, mire Hüttner határozatlan lett és kijelentette, hogy nem ez az úr Friedrich István. Erről a szembesítésről jegyzőkönyvet vettek fel, a­mely lényegében így hangzik: Az előállított Hüttner Sándor, a­mint a szembesítésre igénybevett terembe belép, az ajtóval szemben levő díványon ülő Friedrich István személyére tekint s az eljáró bíró azt a kérdést teszi fel hozzá, hogy ismeri-e a szembenülő egyént. Hüttner Sándor nyomban gondolkodás nélkül azt feleli, hogy Kéri Pál az illető, a­ki vele szemben ül. Hüttner Sándor folytatólag előadja a kö­vetkezőket: — Én október 25-ike után a személyek olyan tömegét ismertem meg jobban avagy futólag, hogy most már arra egész határo­zottan nyilatkozni nem tudok, miszerint a tegnapi kihallgatásom során említett Fried­rich István néven szerepeltetett egyén tulaj­donképpen kicsoda? Kéri Pál alakja Fried­rich István testalkatához hasonló, mint most látom, azt határozottan állíthatom, hogy az illetőnek vörös stucczolt bajusza volt, a­kit én múlt év októbere körül Friedrich István neve alatt ismertem. Megemlíteni kívánom még, hogy az általam Friedrich István néven ismert egyén feje elől kopaszodó és nem oly dús hajzattal fedett, mint a most velem szem­besített Friedrich Istváné. Arra most nyilat­kozni egész határozottan tudok, hogy a Fried­rich István néven szerepeltetett egyén önálló, Kéri Páltól különböző személy, a­kit azonban név szerint vagy egyébként megnevezni nem tudok, de a­ki az itt előttem jelenlevő és ve­lem szembesített Friedrich Istvánnal nem­ azonos. Mindazok a kijelentések, a­melyeket teg­napi kihallgatásom során a Friedrich István , névvel kapcsolatban előadtam, illetve vallot­tam, nem a velem most szembesített Fried­rich István személyével kapcsolatosak, hanem azzal, a­kit én Friedrich Istvánnal tévesztet­tem össze. Én a múlt év októberi események idejében, hogy a velem most szembesített Friedrich Istvánnal találkoztam volna, ée nem emlékszem. A jegyzőkönyvet a jelen volt hivatalos sze­mélyek aláírták és Hüttnert elvezettették. Ek­kor azonban érdekes fordulat történt. Hüttner a kísérő Paksy János detektívnek azt mon­dotta, hogy mégis csak a vele szembesített Friedrich István volt az illető, a­ki a katona­tanács ülésein részt vett. Erről a kijelentésről a detektív jelentést tett magas politikai helyen s ettől kezdve Friedrich neve állandó suttogás tárgyát képezte. A rendőrség, a melynek mun­kája immár a gyilkosság értelmi szerzőinek megállapítására is kiterjedt, széleskörű nyo­mozást indított s ezért Hüttnert is több ízben kihallgatta. Friedrich István hadügyminiszter is hír­ül vette, hogy Hüttner újból fentartotta reá vonat­kozó terhelő vallomását s ezért ma elhatározta, hogy véget vett a széltében-hosszában a fővá­rosban elterjedt pletykának. A mai esti lapok­ban Friedrich hosszabb nyilatkozatot tesz közzé, a­melyben ismerteti a forradalom kitö­résekor viselt szerepét. Elmondja, hogy a for­radalom utáni napon Mátyásföldről behívták Budapestre, hogy átvegye a hadügyi tárczát. Felment a hadügyminisztériumba, a­hol Szur­­may Sándorral tanácskozott s a mikor meg­tudta, hogy Lukachich Géza altábornagyot az Astoria-szállóban tartják fogva, Fúró Géza bácskai földbirtokossal czivilruhát küldetett Lukachichnak és sikerült is megszöktetnie. A mi­­nisztérium­ban hallotta Tisza István meggyil­

Next