Az Ujság, 1920. január (18. évfolyam, 1-27. szám)
1920-01-14 / 12. szám
. Véres nap Berlinben. (Munkástömegek megostromolták a parlamentet. — Megsebesített és megölt rendőrük. — Gépfegyvertűz a támadókra. — Tíz Halott és negyven súlyos sebesült. — Vihar a nemzetgyűlésben. — Délután öt órára megszűnt a zavargás. — A nemzetgyűlés részvéte. — Kihirdették a kivételes állapotot. — A végrehajtó hatalom Noske kezében.) Berlin, január 18. A nemzetgyűlés mai ülése délután 3 órára volt kitűzve. A tüntető munkások menete már sokkal korábban a birodalmi gyűlés épülete elé vonult a független szoczialisták felszólítására. Az épület bejáratát erős rendőri készenlét őrzi. Az épületbe csak a belépőjegyek szigorú ellenőrzésével lehet bejutni. A parlament feljáróin géppuskákat állítottak fel. Minden eshetőségre számítva, a rendőrség teljes készenlétben áll. Negyed három órakor jelentik : a villamos vasúti alkalmazottak megszüntettél a munkát és így a forgalom szünetel. A parlament elé erős rendőrcsapat vonul fel. Ez történt az utczán és a nemzetgyűlés palotája előtt. Közben megnyílt a nemzetgyűlés ülése. Napirend előtt Geyer független szocialista képviselő kifogást emel a ház megszállása miatt és kijelenti, hogy méltatlan a parlamenthez, hogy ilyen körülmények között tárgyaljon, mert az a katonai uralom visszaállítását jelenti. Fehrenbach elnök azt válaszolta, hogy sem joga, sem oka nincs arra, hogy útjába álljon azoknak a közbiztonsági intézkedéseknek, amelyeket a kormány szükségesnek tart. A ház ezután áttér a napirendre, az üzemi tanácsokra vonatkozó törvényjavaslat második olvasására. Mialatt Schneider képviselő megteszi az előadói jelentést, az óriási néptömeg, amely a birodalmi gyűlés épülete körül egybegyűlt, különösen a Königsplatzon és a Simonstrasse felőli bejáratnál mindig közelebb nyomult az épületnek a rendőrség részéről elzárt bejárataihoz. A rendezők minden fáradozása, hogy a tömeget visszaszorítsák, hiábavalónak bizonyult. Mikor a rendőrség már mintegy negyedórája hiába igyekezett visszatartani az előnyormló tömeget, az embertömeg a feljáró mindkét oldalán átszakítota az őrség lánczát, ás ott levő rendőröket közrefogták és kiragadták kezükből a fegyvert. A fegyvereket összetörték és azokat a rendőröket, akik önként nem adták meg magukat, megverték. Rettenetes zajban tódult fel a tömeg a széles lépcsőzeten.A rendőrök második kordonját szintén közrefogták és ugyanúgy bántak velük, mint azelőbbiekkel. A tömeg ezután kétfelé oszlott. Egy része a főbejáraton igyekszik behatolni a birodalmi gyűlés épületébe, a másik áradat pedig a Simonstrasse felől segítségre érkező rendőrcsapat felé vonul. Ebben a válságos pillanatban a Simonstrasse felől előbb egy-egy, később sok lövés dördül el, a főbejáratnál géppuskatűz hangzik fel. A tömeg vad futásban igyekszik menekülni. Sok halott és súlyosan sebesült marad csak a helyszínen, a könnyen sebesülteket a menekülők magukkal hurczolják. A birodalmi gyűlés épülete előtti tér, főleg pedig a simonstrassei bejáratnál levő füves parkrészlet tele van öszetört fegyverekkel, vörös zászlókkal meg ruhadarabokkal. A birodalmi gyűlés épületében elhelyezett vöröskeresztes osztag a sebesültekhez siet, akiket nemsokára mentőkocsikon szállítanak el. A halottak és sebesültek száma eddig ismeretlen. Amikor az ülésteremben meghallották a ház előtt lefolyt lövöldözést, a független szoczialisták és a karzatlátogatók zajos kiáltásokká "-ékaz ülés berekesztését. Fehrenbach elnök, minthogy a lárma miatt lehetetlen a tanácskozást folytatni, 3 óra 50 perckor kimegy a teremből. De sok képviselő benmarad a teremben. Élénken vitatkozva tárgyalják az eseményeket. Négy óra 10 perckor az elnök újból megnyitja az ülést , azt mondja, óvakodik attól, hogy ítéletet mondjon kellő infomnácziók hiányában arról, hogy kit terhel felelősség az eseményekért. De azt hiszi, hogy az egész ház érzelmeit fejezi ki, amikor az áldozatokra való tekintettel a ház mély részvétét és sajnálkozását juttatja kifejezésre. Egyébként úgy véli, hogy úgy a birodalomra, mint a külföldre való tekintettel szükség van arra, hogy mindenki megőrizze nyugalmát. A legjobb hatást keltené bizonyára az, ha a ház nyugodtan folytatná tanácskozását. Kéri tehát, teljesítsék felhívását és folytassák a tárgyalásokat. Kéri továbbá azokat, akik esetleges szavazás során kisebbségben maradnának, hogy vonják le abból a konzekvenciákat és ne bontsák meg a ház tekintélyét. Henke független szocialista kijelenti, hogy félbe kell szakítani az ülést. Végül elnapolási indítványt tett. Fehrenbach elnök kijelenti, hogy a demokráczia lényegéhez tartozik, hogy a kisebbség aláveti magát a többségnek. Felveti a bizalmi kérdést. Kitűnik, hogy csak a függetlenek támogatják az elnapolásra vonatkozó indítványokat. (Zajos felkiáltások a függetlenek soraiban és a karzaton.) Az elnök figyelmezteti a rendbontókat, hogy adott esetben ellenük a rendőrséget veszi igénybe. Emelt hangon fordul a függetlenekhez. Ezzel becsülik meg a halottakat? (Viharos tetszés a többség körében és a karzatokon.) A függetlenek ismételten az ülés bezárását követelik. Geyer független képviselőt az elnök többször rendre inti, azután utal arra, hogy a házszabály értelmében a rendzavarókat ki is vezettetheti a termből. (Felkiáltások: Gépfegyvereket!) Közben az előadó folytatja jelentését, amelyből azonban egy szó sem érthető. Az egyik gyorsíró közvetlenül a szónok mellé ül, hogy legalább a hivatalos jegyzőkönyv számára lejegyezhesse a beszédet. Minthogy a zavargás egyre tart, az elnök felfüggeszti az ülést. Negyed hat órakor az ülést újra megnyitották. Geyer, Dumal és Leukant képviselők, a hitet az ülésről kizárták, a helyükön maradtak. Az ülés megnyitásakor az elnök kijelentette, hogy az előbb, amikor a sajnálatos eseményekről beszélt, csak annyit tudott, hogy emberek megsebesültek. (A kormány és a ház tagjai felállanak.) Közben a zavargást megszüntették és az áldozatok számát is meg lehetett állapítani. Azzal az igen elszomorító ténynyel kell számolnunk, hogy tíz haláleset történt Tekintettel arra,hogy a halottakat az utczáról a nemzetgyűlés épületébe hozták, az elnök nem hiszi, hogy a ház nyugodtan folytathatná tanácskozását és ezért azt ajánlja, hogy a mai ülést szakítsák félbe. Nem akar annak a kérdésnek vizsgálatába bocsátkozni, kit terhel a felelősség, de azt a tényt valamennyi jelenlévő hozzájárulásával megállapíthatja, hogy a ház e szerencsétlen események áldozatai iránt a legnagyobb sajnálkozással van és hozzátartozóiknak kifejezi a nemzetgyűlés legmélyebb részvétét. (Helyeslés.) Az elnök ezután az ülést berekeszti és a legközelebbi ülést holnap délelőtt 10 órára a mai napirenddel tűzi ki. Teljes nyugalom a városban. Berlin, január 13. A városban teljes a nyugalom. Az utczákon megerősített védőrszakaszok és gépfegyverekkel felszerellt katonai gépkocsik czirkálnak. Egyes utczabejáratokat drótsövényekkel zártak el. Kihirdették a kivételes állapotot. Berlin,január 13. A birodalmi alkotmány VIII. czikke 2. §-nak alapján, amely a közbiztonság és a rend helyreállítására szükséges intézkedésekről szól, a birodalmi elnök elrendelte a kivételes állapotot a birodalom területére, kivéve Bajorországot, Szászországot, Württemberget, Badent és az ezek által körülzárt területet. A kivételes állapot alapján Noske birodalmi védelmi miniszter személyesen átvette a végrehajtó hatalmat Berlin és Brandenburg felett. Polgári biztosnak Ernst berlini rendőrfőnököt nevezték ki A felvonulásokat és szabad ég alatti gyűléseket eltiltották. Arra irányuló újabb kísérleteket, hogy a nemzetgyűlés ülésezését megzavarják, kíméletlen fegyverhasználattal meg fogják akadályozni. Félhivatalos jelentés az utczai harczokról. Berlin, január 13. (Wolff.) A birodalmi gyűlés épülete körül nagyszámban táborozó tömeg közt a németországi kommunista párt lázító röpiratát terjesztették, s ez a különféle agitátorok izgató beszédei kapcsán végre arra, bírta a tömeget, hogy a rendőrtisztviselőket lefegyverezze és a saját fegyevereikkel rájuk lőjjön és késeikkel is megtámadja. Egy tisztet megállítottak és letépték róla a vállszalagot. A helyzet oly fenyegető volt, hogy a többi tisztviselőnek fegyverét kellett használnia. A tömeg szétrebbent, s e közben a közúti vasút egyik alkalmazottja a birodalmi gyűlés épületének nagy feljárójáról leesett és nyakát szegte. Amikor a tömeg a 2. számú kapubejáratnál álló rendőrség felé tódult, innen gépfegyverekkel és karabélyokkal tüzeltek. A halottak száma tízre tehető. Mintegy negyvenen súlyosan megsebesültek. A könnyen sebesültek számát nem lehet tudni, mert ezek vagy maguk távoztak el, vagy hozzátartozóik vitték magukkal. A rendőrség emberei közül egyet megöltek, többet megsebesítettek. Az egyik megsebesült rendőrtisztviselőt, amikor klinikára akarták szállítani, sokan megtámadták és megrugdosták. A birodalmi gyűlés épülete előtt a tér lassan-lassan kiürült. Csak a Siegessaeule mellett tartott hosszabb ideig, míg az ott összegyűlt 500—600 embert szétszórták. A környékbeli hidakat mindenütt elzárták. Az egyik utczakeresztezésnél a nagy néptömeg megállította a közúti vasút kocsijait, kényszerítette az utasokat, hogy szánjanak ki és a kocsikat nem engedte tovább. A közönség köréből eredő értesülés szerint három rendőrtisztviselőt lefegyverzésük után elhurczoltak és egyiküket a Pariserplatzon agyonverték. Ezt a hírt azonban nem erősítették meg. Í1 rendőrség jelentése: Berlin, január 13. A rendőrség hivatalos jelentése szerint a zavargást a független szoczialisták és a spartakisták rendezték. A rendőrség, amennyire eddig megállapítható volt, egy halottat, vesztett és tizenöt sebesültje van. A tömeg veszteségét ma még nem lehet pontosan megállapítani, de kétségtelenül jelentékeny. Szerda, 1920 január 14. AZ ÚJSÁG csak olyan új jogszabályok vezessenek be, amelyeknek szüksége a nemzeti királyság helyreállításával áll elő. Ellenben a nemzet és a királyság közti alkotmányos viszonyt szabályozó jogszabályok hatályban maradnának A pályaművek elkészítésének határidejét ez évi márczius elsejéig hosszabbította meg a párt vezérlő-bizottsága. ■■■■■ -/' ------ ............- -■-——-a-— A magyar fékeszerződés átnyujtása előtt. — A meghatalmazások kicserélése. — Pontból jelenti a Magyar Távirati Iroda szcratávirata. A felhatalmazások igazolására kiküldött bizottság hétfőn Jules Cambon elnöklésével a külügyminisztérium palotájában ülést tartott. Megvizsgálta a magyar békemegbízottak felhatalmazásait, és azokat rendben találta. A magyar békeszerződés átnyújtásának időpontját a legfelsőbb tanács valószínűleg mai ülésén fogja megállapítani. Nem hiszik, hogy a békeszerződés átnyújtása e hét vége előtt megtérnek, minthogy még több kisebb kérdés vár elintézésre. A magyar békemegbízottak meghatalmazásainak átvizsgálása kapcsán még ezt jelentik . A Cambon elnöklésével működő bizottság délelőtt átvizsgálta a magyar meghatalmazásokat, az entente-képviselők meghatalmazásait azonban még nem adták át a magyar békedelegácziónak. Ez valószínűleg csak mintegy három nap múlva történik meg. (Sopron ragaszkodik Magyarországhoz.) Sopronból jelentik: Sopron város német és magyar lakossága a legutóbbi napokban lelkesen tüntetett a Magyarországhoz való törhetetlen hűségének és ragaszkodásának jeléül. Az alkalmat erre a Területvédő Liga, a Nyugatmagyarországi Liga és a Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége soproni csoportjainak megalakítása adta. Az ünnepi ülés vasárnap délelőtt folyt le a városháza termében. Az ünnepi szónoklatok után, melyek mind a leglelkesebben hangsúlyozták Nyirsiai-Magyarország elválaszthatatlanságát Mátrya rorsra a közgyűlés a következő határozati javasltot fogadta el: Sopron város és vármegye mai napon rögkiváti közönsége a Magyarország Területi Épségét Védő a Nyugatmagyarországi Liga helyi körét motalaktinmik mondja ki. Ebből az alkalomból egyhangú határ...mint kijelenti, hogy ennek a magyar földnek a haza testéből való .