Az Ujság, 1920. január (18. évfolyam, 1-27. szám)

1920-01-14 / 12. szám

. Véres nap Berlinben. (Munkástömegek megostromolták a parlamentet. — Megsebesített és megölt rendőrük. — Gépfegyvertű­z a támadókra. — Tíz Halott és negy­ven súlyos sebesült. — Vihar a nemzetgyűlésben. — Délután öt órára megszűnt a zavargás. — A nemzetgyűlés részvéte. — Kihirdették a kivételes állapotot. — A végrehajtó hatalom Noske kezében.) Berlin, január 18. A nemzetgyűlés mai ülése délután 3 órára volt kitűzve. A tüntető munkások menete már sokkal korábban a birodalmi gyűlés épü­lete elé vonult a független szoczialisták felszó­lítására. Az épület bejáratát erős rendőri ké­szenlét őrzi. Az épületbe csak a belépőjegyek szigorú ellenőrzésével lehet bejutni. A parlament feljáróin géppuskákat állítot­tak fel. Minden eshetőségre számítva, a rendőrség tel­jes készenlétben áll. Negyed három órakor jelentik : a villamos vasúti alkalmazottak megszüntettél­ a munkát és így a forgalom szünetel. A parlament elé erős rendőrcsapat vonul fel. Ez történt az utczán és a nemzetgyűlés pa­lotája előtt. Közben megnyílt a nemzetgyűlés ülése. Napirend előtt Geyer független szoc­ialista képviselő kifogást emel a ház megszállása miatt és kijelenti, hogy méltatlan a parlamenthez, hogy ilyen körülmények között tárgyaljon, mert az a katonai uralom visszaállítását jelenti. Fehrenbach elnök azt válaszolta, hogy sem joga, sem oka nincs arra, hogy útjába álljon azoknak a közbiztonsági intézkedéseknek, a­melyeket a kormány szükségesnek tart. A ház ezután áttér a napirendre, az üzemi tanácsokra vonatkozó törvényjavaslat második olvasására. Mialatt Schneider képviselő megteszi az előadói jelentést, az óriási néptömeg, a­mely a birodalmi gyűlés épülete körül egybegyűlt, különösen a Königsplatzon és a Simonstrasse felőli bejáratnál mindig közelebb nyomult az épületnek a rendőrség részéről elzárt bejáratai­hoz. A rendezők minden fáradozása, hogy a­ tömeget visszaszorítsák, hiábavalónak bizo­nyult. Mikor a rendőrség már mintegy negyed­órája hiába igyekezett visszatartani az előnyo­­rmló tömeget, az embertömeg a feljáró mindkét oldalán átszakítota az őrség lánczát, á­s ott levő rendőröket közrefogták és kiragad­ták kezükből a­ fegyvert. A fegyvereket össze­törték és azokat a rendőröket, a­kik önként nem adták meg magukat, megverték. Rettenetes zajban tódult fel a tömeg a szé­les lépcsőzeten.­­A rendőrök második kordonját szintén közre­fogták és ugyanúgy bántak velük, mint az­­előbbiekkel. A tömeg ezután kétfelé oszlott. Egy része a főbejáraton igyekszik behatolni a birodalmi gyűlés épületébe, a másik áradat pe­dig a Simonstrasse felől segítségre érkező rendőrcsapat felé vonul. Ebben a válságos pillanatban a Simon­­strasse felől előbb egy-egy, később sok lövés dördül el, a főbejáratnál géppuskatűz hangzik fel. A tömeg vad futásban igyekszik menekülni. Sok halott és súlyosan sebesült marad csak a helyszínen, a könnyen sebesülte­ket a menekülők magukkal hurczolják. A birodalmi gyűlés épülete előtti tér, főleg pedig a simonstrassei bejáratnál levő füves parkrészlet tele van öszetört fegyverekkel, vö­rös zászlókkal meg ruhadarabokkal. A birodalmi gyűlés épületében elhelyezett vöröskeresztes osztag a sebesültekhez siet, a­ki­ket nemsokára mentőkocsikon szállítanak el. A halottak és sebesültek száma eddig ismeretlen. A­mikor az ülésteremben meghallották a ház előtt lefolyt lövöldözést, a független szo­czialisták és a karzatlátogatók zajos kiáltások­ká "-ék­­az ülés berekesztését. Fehrenbach elnök, minthogy a lárma miatt lehetetlen a tanácskozást folytatni, 3 óra 50 perc­kor kimegy a teremből. De sok képviselő benmarad a teremben. Élénken vitatkozva tár­gyalják az eseményeket. Négy óra 10 perc­kor az elnök újból megnyitja az ülést , azt­ mondja, óvakodik attól, hogy ítéletet mondjon kellő infomnácziók hiányában arról, hogy kit terhel felelősség az eseményekért. De azt hiszi, hogy az egész ház érzelmeit fejezi ki, a­mikor az áldozatokra való tekintettel a ház mély részvétét és sajnálkozását juttatja kifejezésre. Egyébként úgy véli, hogy úgy a birodalomra, mint a külföldre való tekin­tettel szükség van arra, hogy mindenki meg­őrizze nyugalmát. A legjobb hatást keltené bi­zonyára az, ha a ház nyugodtan folytatná ta­nácskozását. Kéri tehát, teljesítsék felhívását és folytassák a­ tárgyalásokat. Kéri továbbá azokat, a­kik esetleges szavazás során kisebb­ségben maradnának, hogy vonják le abból a konzekvenciákat és ne bontsák meg a ház te­kintélyét. Henke független szoc­ialista kijelenti, hogy félbe kell szakítani az ülést. Végül elnapolási indítványt tett. Fehrenbach elnök kijelenti, hogy a demo­­kráczia lényegéhez tartozik, hogy a kisebbség aláveti magát a többségnek. Felveti a bizalmi kérdést. Kitűnik, hogy csak a függetlenek tá­mogatják az elnapolásra vonatkozó indítványo­kat. (Zajos felkiáltások a függetlenek soraiban és a karzaton.) Az elnök figyelmezteti a rend­bontókat, hogy adott esetben ellenük a rendőr­séget veszi igénybe. Emelt hangon fordul a függetlenekhez. Ezzel becsülik meg a halotta­kat? (Viharos tetszés a többség körében és a kar­zatokon.) A függetlenek ismételten az ülés be­zárását követelik. Geyer független képviselőt az elnök több­ször rendre inti, azután utal arra, hogy a ház­szabály értelmében a rendzavarókat ki is vezet­tetheti a termből. (Felkiáltások: Gépfegyve­reket!) Közben az előadó folytatja jelentését, a­melyből azonban egy szó sem érthető. Az egyik gyorsíró közvetlenül a szónok mellé ül, hogy legalább a hivatalos jegyzőkönyv számára le­jegyezhesse a beszédet. Minthogy a zavargás egyre tart, az elnök felfüggeszti az ülést. Negyed hat órakor az ülést újra megnyitották. Geyer, Dumal és Leukant képviselők, a hitet az ülésről kizárták, a helyükön maradtak. Az ülés megnyitásakor az elnök kijelentette, hog­y az előbb, a­mikor a sajnálatos eseményekről beszélt, csak annyit tudott, hogy emberek meg­sebesültek. (A kormány és a ház tagjai felálla­­nak.) Közben a zavargást megszüntették és az áldozatok számát is meg lehetett állapítani. Azzal az igen elszomorító ténynyel kell számol­nunk, hogy tíz haláleset történt Tekintettel arra,­­hogy a halottakat az ut­­czáról a nemzetgyűlés épületébe hozták, az el­nök nem hiszi, hogy a ház nyugodtan folytat­hatná tanácskozását és ezért azt ajánlja, hogy a mai ülést szakítsák félbe. Nem akar annak a kérdésnek vizsgálatába bo­csátkozni, kit terhel a felelősség, de azt a tényt valamennyi jelenlévő hozzájárulásával megál­lapíthatja, hogy a ház e szerencsétlen esemé­nyek áldozatai iránt a legnagyobb sajnálkozás­sal van és hozzátartozóiknak kifejezi a nemzet­gyűlés legmélyebb részvétét. (Helyeslés.) Az elnök ezután az ülést berekeszti és a leg­közelebbi ülést holnap délelőtt 10 órára a mai napirenddel tűzi ki. Teljes nyugalom a városban. Berlin, január 13. A városban teljes a nyu­galom. Az utczákon megerősített védőrszaka­­szok és gépfegyverekkel felszerellt katonai gép­kocsik czirkálnak. Egyes utczabe­járatokat­ drót­­sövényekkel zártak el. Kihirdették a kivételes állapotot. Berlin,­­január 13. A birodalmi alkotmány VIII. czikke 2. §-nak alapján, a­mely a közbiz­tonság és a rend helyreállítására szükséges in­tézkedésekről szól, a birodalmi elnök elren­delte a kivételes állapotot a birodalom területére, kivéve Bajorországot, Szászországot, Württem­­berget, Badent és az ezek által körülzárt terü­letet. A kivételes állapot alapján Noske birodalmi védelmi miniszter szemé­lyesen átvette a végrehajtó hatalmat Berlin és Brandenburg felett. Polgári biztosnak Ernst berlini rendőrfőnököt nevezték ki A felvonulásokat és szabad ég alatti gyűléseket eltiltották. Arra irányuló újabb kísérleteket, hogy a nemzetgyűlés ülése­zését megzavarják, kíméletlen fegyverhaszná­lattal meg fogják akadályozni. Félhivatalos jelentés az utczai harczokról. Berlin, január 13. (Wolff.) A birodalmi gyűlés épülete körül nagyszámban táborozó tömeg közt a németországi kommunista párt lázító röp­­iratát terjesztették, s ez a különféle agitátorok izgató beszédei kapcsán végre arra, bírta a tömeget, hogy a rendőrtisztviselőket lefegyverezz­e és a saját fegyevereikkel rájuk lőjjön és késeikkel is megtámadja. Egy tisztet meg­állítottak és letépték róla a vállszalagot. A helyzet oly fenyegető volt, hogy a többi tiszt­viselőnek fegyverét kellett használnia. A tö­meg szétrebbent, s e közben a közúti vasút egyik alkalmazottja a birodalmi gyűlés épüle­tének nagy feljárójáról leesett és nyakát szegte. A­mikor a tömeg a 2. számú kapubejá­ratnál álló rendőrség felé tódult, innen gép­fegyverekkel és karabélyokkal tüzeltek. A ha­lottak száma tízre tehető. Mintegy negyvenen súlyosan megsebesültek. A könnyen sebesültek számát nem lehet tudni, mert ezek vagy maguk távoztak el, vagy hozzátartozóik vitték magukkal. A rendőrség emberei közül egyet megöltek, többet megsebe­sítettek. Az egyik megsebesült rendőrtisztvise­lőt, a­mikor klinikára akarták szállítani, sokan megtámadták és megrugdosták. A birodalmi gyűlés épülete előtt a­ tér lassan-lassan kiürült. Csak a Siegessaeule mellett tartott hosszabb ideig, m­íg az ott összegyűlt 500—600 embert szétszórták. A környékbeli hidakat mindenütt elzárták. Az egyik utczakeresztezésnél a nagy néptömeg megállította a közúti vasút kocsi­jait, kényszerítette az utasokat, hogy szánjanak ki és a kocsikat nem engedte tovább. A közön­ség köréből eredő értesülés szerint három rend­őrtisztviselőt lefegyverzésük után elhurczoltak és egyiküket a Pariserplatzon agyonverték. Ezt a hírt azonban nem erősítették meg. Í1 rendőrség jelentése: Berlin, január 13. A rendőrség hivatalos jelentése szerint a zavargást a független szoczialisták és a spartakisták rendezték. A rendőrség, a­mennyire eddig megállapítható volt, egy halottat, vesztett és tizenöt sebesültje van. A tömeg veszteségét ma még nem lehet pontosan megállapítani, de kétségtelenül jelen­tékeny. Szerda, 1920 január 14. AZ ÚJSÁG csak olyan új jogszabályok vezessenek be, a­melyeknek szüksége a nemzeti királyság helyreállításával áll elő. Ellenben a nemzet és a királyság közti alkotmányos vi­­­szonyt szabályozó jogszabályok hatályban maradnának A pályaművek elkészítésének határidejét ez évi márczius­­ elsejéig hosszabbította meg a párt vezérlő-bizottsága.­ ­ ■■■■■ -/' ------ ............- -■-——-a-— A magyar f­ékeszerződés­­ átnyujtása előtt.­ ­ — A meghatalmazások kicserélése. —­ ­ Pontból jelenti a Magyar Távirati Iroda szcratávirata. A felhatalmazások igazolására kik­ü­ldött bizottság hétfőn Jules Cambon elnök­lésével a külügyminisztérium palotájában ülést tartott. Megvizsgálta a magyar békemegbízot­­t­ak felhatalmazásait, és azokat rendben találta. A magyar békeszerződés átnyújtásának idő­pontját a legfelsőbb tanács valószínűleg mai ülésén fogja megállapítani. Nem hiszik, hogy a békeszerződés átnyújtása e hét vége előtt meg­­térnek, minthogy még több kisebb kérdés vár elintézésre. A magyar békemegbízottak m­eghatalma­­zásainak átvizsgálása kapcsán még ezt jelen­tik . A Cambon elnöklésével működő bizottság délelőtt átvizsgálta a magyar meghatalmazá­sokat, az entente-képviselők meghatalmazásait azonban még nem adták át a magyar békede­­legácziónak. Ez valószínűleg csak mintegy há­rom nap múlva történik meg. (Sopron ragaszkodik Magyar­­országhoz.) Sopronból jelentik: Sopron város német és magyar lakossága a­ legutóbbi napokban lelke­sen tüntetett a Magyarországhoz való törhetet­len hűségének és ragaszkodásának jeléül. Az al­kalmat erre a Területvédő Liga, a Nyugat­magyarországi Liga és a Közszolgálati Alkal­mazottak Nemzeti Szövetsége soproni csoport­jainak megalakítása adta. Az ünnepi ülés va­sárnap délelőtt folyt le a városháza termében. Az ünnepi szónoklatok után, melyek mind a leg­lelkesebben hangsúlyozták Nyirsiai-M­agyar­­ország elválaszthata­tl­anságát Mátrya rorsra a közgyűlés a következő határozati javasltot fogadta el: Sopron város és vármegye mai napon rögki­­váti közönsége a Magyarország Területi Épségét Védő a Nyugatmagyarországi­ Liga helyi körét mot­alaktin­mik mondja ki. Ebből az alkalomból egyhangú határ...mint kijelenti, hogy ennek a magyar földnek a haza testéből való .

Next