Az Ujság, 1920. február (18. évfolyam, 28-52. szám)
1920-02-25 / 48. szám
Szeresd, 1510 február 25. AZ ÚJSÁG (Az amerikai zsír.) A február 21-től 29-ig terjedő időre a fő-, város tíz vagyon amerikai zsírt kapott, abból a szállítmányból, amely a közélelmezési minisztttérium czimére Budapestre érkezett. Daczára annak, hogy a főváros ezt a zsírt a beszerzési áron alul, tehát ráfizetéssel bocsátja a fogyasztó közönség rendelkezésére, a zsirjegyek beváltása igen gyengén folyik. Érdeklődésünkre, hogy mi lehet ennek az oka, illetékes helyen azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a — pénzhiány. — Azelőtt — mondotta forrásunk — valamennyi zsírjegyet egyszerre váltották be. Most egyenként, vagy legfeljebb párosával veszik a tíz, illetve husz deka zsírt. Százhuszonöt koronáért adjuk a zsír kilóját, de ez az ár jóval alul van a beszerzési áron. A mai pénzszűke mellett persze nem fizetheti meg mindenki ezt az aránylag nagy árat, de még a közönség körében bizonyos elfogultság uralkodik az amerikai zsírral szemben, amely pedig elsőrendű zsír. Hogy mennyit fizet rá a főváros a zsírra, azt ebben a pillanatban még nem lehet megállapítani. A leszámolás csak most fog megtörténni. A tíz kocsirakományból eddig hét és fél vagyont adtunk ki az egyes szövetkezeteknek és kereskedőknek. Reméljük, hogy elseje után nagyobb lesz a kereslet s ezért azt fogjuk javasolni, hogy a zsir-szelvények beváltásának határidejét hosszabbítsák meg. / — Az Újság tudósítójától, — / I£anári*vásár. / ^ ( A Központi Városháza udvarán, hetenként kétszer, kedden és pénteken, állat vásár van. Háziállat-tenyésztők hozzák ide fez ölebeket, vizslákat, mopszlikat, pinusescés mások galambokat, gerléket, házir^tartókat, csizeket és éneklő kamrikat viszmjá^fívására, a nagy udvarra, a kedves kis állatok körül, nemcsak állatbarátok állnak órák hosszat a ketreczek körül, hanem a gyerekeknek is vidám mulatság a házinyulakat fogdosni, megkergetni az alig tenyérnagy kutyákat és hallgatni a kanárik füttyszavát. A békeévekben alig pár koronába került egy kanári, öt-hat koronáért már fajkutyát is árusítottak, ma az állatnak is felment az ára s egy jól fütyülő kanáriért ötszáz koronát is elkérnek. Persze csak a hím drága, a nőstényt száz koronáért szívesen odaadják. Az egyik kanárimadár-árus semmiképpen sem akar tovább engedni, nagyon dicséri a madarait, azt mondja, hogy úgy nem fütyül a városháza udvarán egyetlen kanári sem, mint az övé. Várjuk meg, mindjárt fütyülni kezd. Vártunk, negyedóránál is tovább, de a zöldessárgatollú füttyművésznek nem volt kedve a csicsergésre. Helyette egy csíz szólalt meg, ez is szép madár, csak az a baj, hogy nagyon olcsó. Hatvan-nyolcvan korona az ára, de nem szívesen veszik. A kanáriért öt-hatszáz koronát is fizetnek, pláne most, mikor már melegedni kezd és a kanárinak is kedve kerekedik a szerelemre. A gerlék párja hatvan korona, a nyusziké százötven-kétszáz, sőt négyszáz korona is. Nyulra ma nem akadt vevő, ellenben galambokat vásároltak. Darabja ötven-hetven koronába került s volt olyan vevő, a ki el is árulta, hogy a tubiczából pecsenye fog készülni- Jól öltözött hölgyek pórázon tartják ebeiket, amelyek persze csintalanok és olykor szemtelenek is. Sok kutya már ismeri egymást s közöttük a városháza udvara mint randevúhely lett ismert. Egész sereg ember évek óta rendszeresen foglalkozik kutyatenyésztéssel. Egy fiatalember öt kölyökkutyát hozott a vásárra, darabját kétszáz koronára tartja és odahaza még huszonnyolcz ilyen ölebecskéje van. A rendőr jól ismeri, azt mondja, hogy a leggondtalanabb életet éli, van olyan nap, hogy ezer koronánál is többet keres. Egy szentbernáthegyit háromezer koronáért kínál a tulajdonosa, farkaskutyát nyolczszázért, vizslát hétszázért, fehér uszkárt hatszázért, türpepincs, selyemspitz ára négy-ötszáz korona s ami a legérdekesebb, a kutyakedvelők megfizetik ezeket az árakat. De nemcsak a hivatásos tenyésztők lepik el az udvart, hanem, a város minden részéből jönnek fiatalemberek, leányok, kalapos hölgyek, akiket a drágaság arra kényszerít, hogy kedvenc háziállatuktól megváljanak. A csípős hidegben ott álnak óraszámra az udvar közepén, egészen beleélik magukat a kutyakereskedelmbe és csak természetes, hogy alig félórányi ácsorgás után felemelik az árat. A kiváncsi emberek körülállják a kutyákat, kérdezik az árakat, egyik-másik eb produkálja is magát, aporthoz, két lábon jár, tánczol, gazdája minden intését megérti, egész csurkusz van az udvaron, aminek a legjobban a gyerekek örülnek. Déltájban azután hazafelé indulnak a különböző kanári-, galamb-, házinyúl- és kutyaárusok és ilyenkor keletkezik az utóbörze. Nem hiszszük, hogy a politikai események és a párisi béketárgyalások eshetőségei lennének itt mérvadók, sokkal inkább az árusok egymás közt megtárgyalják a napközben előfordult eladási árakat ás ha a kutyabörze szilárd volt, egészen bizonyos, hogy a következő vásári napon az árak emelkedő tendencziát fognak mutatni. Ma kezdték meg a románok a Tiszántúl Kiürítését (március folyamán a kiürítés befejei®dík. — A békedelegáezió minden jegyzékét átnyújtotta. — x x * x x x x x x x x x x x x^jf' x — Leleplezték Vajda(V«s«odáékat.) Jj. pP 4 MjseeliSmtdésben meghagyott Magyarország kiürítését a megszállott csapatok záros határidőn belül végrehajtják. Ezt az aktust, mely a megszálló csapatok kivonulásának befejezése, az egész magyar közvélemény csak a lávritca kezdetének tekinti. Lehetetlen, hogy az entente a tárgyi dokumentumok hatása alatt kitérhessen a népszavazás elrendelése elől, ha a békével szemben az igazságnak csak a látszatát is fenn akarja tartani. A népszavazás elé pedig a magyar nemzet mindig nyugodt bizakodással tekintett. Ivro (A románok 24-én megkezdik a mini Tiszántúl kiürítését) A magyar kormány és a fővezérség többszöri sürgetésére a tiszántúli területnek a román csapatok által való kiürítése végre aktuálissá vált. A román csapatok e hónap 24- én hagyják el a Tisza vonalat. A Tisza és a Clémenceau-féle demarkácziós vonal közötti terület márczius hó első feléig a Vásárosnamény — Debreczen — Püspökladány — Mezőtúr—Hódmezővásárhely vonalig szabadul fel. Az említett városokat saját csapataink szállják meg. Az utóbbi vonal és a demarkációs vonal közötti terület felszabadulása márczius második felében várható. A kiürítés és a megszállás további részleteire vonatkozólag a tárgyalások most folynak a fővezérség és a románok megbízottai között az entente-miszsziókkal. Ezek eddigi eredményeként megállapították, hogy saját csapataink e hónap 25- én lépik át a Tiszát, a további előrenyomulások folyamán hettig mindenkor átlag hattíz kilométer széles semleges zóna fogja a román csapatokat saját csapatainktól elválasztani. Mind a katonai, mind a polgári hatóságok részéről minden intézkedés megtörtént,, hogy a felszabaduló területeken a törvényes rend feltétlenül biztosíttassék és hogy a románok által kiürített területek minden rázkódtatás nélkül kapcsolódjanak be az anyaországba. (A magyar szakértők hazautaztak.) Neuilly, február 24. (Szikratávírót. ).Minthogy a magyar békedelegáczió a békefeltételekre vonatkozó valamennyi jegyzéket beadta már, a külön szakértők és a személyzetnek az a része, amelynek jelenlétére Neuillyben nincs múlhatatlan szükség, gazdasági okokból hazautazott Budapestre. Hétfőn este kelt útra Páriából a társaság. Elutaztak többek között Sommich László gróf, Ottlik Iván, Hegedűs Lóránt, Bíró Pál, Zoltán Béla és Gerevich Tibor. (Enyhítik a magyar békét.) Amagyar békeszerződéssel kapcsolatban a Daily Telegraph jelentése szerint Apponyi ellenjavaslatai bizonyos tekintetben meghallgatásra találnak. A lap értesülése szerint bizonyos helyeken az entente hajlandóságot mutat a népszavazás megejtésére. Természetesen a népszavazás tekintetében az entente mindazokat a principiumokat betartaná, melyeket más országok vitás területein megejtett népszavazásoknál is szükségesnek tartott. A népszavazás alá eső területeket vegyes bizottság állapítaná meg, mint a népszavazás megejtését entente katonai megszállás mentesítené a nem kívánatos befolyásoktól. (Leleplezték az erdélyi román vezéreket.) A román ellenzéki sajtó hevesen támadja a magyar nemzetiségi agitátorokból átvedlett román vezető politikusokat. Az Epoea Vajda-Verivoda miniszterelnök párisi szereplése ellen emel kifogást és tiltakozik Pop-Gsicsó István szerepe ellen is, idézve a mostani helyettes román miniszterelnöknek annak idején a magyar parlamentben tett következő nyilatkozatát: »Nagy fölháborodással hallottam a román mozgósítás hírét. A magyarországi román népnek a Irán és ham iránti hűsége megingathatatlan és a hirtelen hadüzenet sem érintheti. A román nép hazáját és apostoli királyának trónját minden áldozattal megvédi.« Ugyancsak a lap közli Goldis László levelét, melyben a következőket írja : "Meg vagyunk győződve róla, hogy egy erőteljes habsburgi állam sokkal nagyobb biztositéla Közép-Európában román nemzetiségünknek, mint egy olyan Románia, mely Dáczia valamennyi románját egyesíti. Ezért utáljuk mi az irredentizmust. « Minden más nép, írja az Epoca, agyonlőtte volna ezeket az embereket, míg nálunk vezető pozícióba kerültek. Ugyancsak az Epoca jelenti, hogy több erdélyi képviselő indítványozta a román képviselőházban, hogy az erdélyi román kormányzótanács ellen indítsanak vizsgálatot, mivel ez a testület a szabálytalanságoknak egész sorozatát követte el. HOL SZÜLETETT? A hurucz városban, Kassán történt, ahol a szülők nem küldik iskolabe a gyerekeket, ahol a gyerekek nem akarnak tanulni se otthon, se az iskolában, mert a tanítás és a tanító idegen a lelkeknek : reeh^y»**M!Pfi^Hurrucz városban, a lelkünkről id^ijpór&j';elszakadt Kassán, beállít a tanító az éttermiskola harmadik osztályába . •— Már tegnap magyaráztam nektek, gyerekek, s ma megint mondom, hogy Kassa többé nincsen a világért. Ki van törölve a földrajzból. Ezt a várost úgy hívják, hogy Kosicza. Aki másképp nevezi nemcsak megbukik az osztályban, de azonfelül be is csukatom és meg is csapatom ! Értettétek ? Hát gyere ide, Kiss Jancsi. Ida nézz ! Vigyázz ! Gondolkozzál s csak akkor felelj. Hol születtél ? Kiss Jancsi fölveti a fejét: — Kassán... — mondja keményen. —Takarodj a helyedre. Ötös ! Te csirkefogó ! Te bitang! Hát nem értetted meg,, hogy Kassa nincs többé ! Kassa megszűnt. Kassa nem létezik ! Csak Kosicza van • Ennek a városnak Kosicza a neve. Börtönbe kerül, aki nem Kosiczát mond. Gyere ki, Vargha v Sanyi. Felelj ! De okosan, mindig jó diák voltál! Gondolkozzál, figyelj a tanítód intésére . Hol születtél ? . . . Vargha Sanyi odanéz a tanító szemébe. És kivágja : •— Kassán !... — Megbuktál... Akasztófán fogod végezni. Az egész osztályt becsukom és huszonötöt kap minden gyerek. Értsétek meg végre, különben agyonverlek : Kassa nincs. Kosicza van. Ennek a városnak Kosicza a neve. Gyere csak ki, Weisz Poldi! Te okos fiú vagy. Te mindig első eminens voltál Te tudsz gondolkozni. Nem vagy olyan csirkefogó, mint a többi. Mondd meg te. Hol születtél, Weisz Poldi ! Weisz Poldi körülnéz. Halovány lesz. Aztán felragyog az arcza és felel: — Helyben !... ( Vas.) TÁVIRATOK. Revízió alá veszik a békeszerződést, Berlin, február 24. Az Achfuhrblatt jelenti Zürichből :■ Az Éclair megerősíti, hogy a békeszerződést a legyőzöttek javára revízió alá veszik. (M. T. 1.) Az utolsó jegyzék. New illy, talmi ár 24. . Iroda, kiküldött tudósítójának szikrafonirata.) A magyar delegáczió még a határidő lejárta előtt átnyújtotta, 31. számú jegyzékét, amely a volt monarchia tengerészeti anyagának kérdését tárgyalja, Magyarország abból a tengerészeti anyagból, amelyet az entente a szövetségeseknek osztott szét, jogot tart az őt kvóta szerint megillető részre, legalább is annyiban, hogy ezt a kvótát a jóvátételben az országnak beszámítsák. A magyar probléma a francaia újságokban. Neuilly, február 24. (A Magyar Távirati Iroda kiküldött tudósítójának szikratávirata.) A franczia lapok nagy érdeklődéssel foglalkoznak a magyar problémával, a Gratz Gusztáv bécsi követ által Ronner államkanczellárnak átadott jegyzékkel, úgyszintén azzal a fogadtatással, amelyben ez a jegyzék Ausztriában részesült. A párisi sajtó hangja általában a magyar ügynek nem kedvező. Nemcsak ezikkeikben, de a tényeket eltorzító egyes tudósításokban is megnyilvánul az az elfogultság, amelylyel ellenségeink szabadon működő propagandája folytán Magyarország ellenében viseltetnek SatzharmEndester jugoszláv katona Fiume közönében. Berlin* február 24. Az Achfuhr Abendblatt jelenti Báselből. A Baseler Nationalzeitung szerint a jugozságok 130.000 embert vontak össze Fiume közelében közvetlenül a fegyverszüneti szerződésben megalapított határ ment