Az Ujság, 1920. március (18. évfolyam, 53-78. szám)
1920-03-02 / 53. szám
Kedd, 1020 márczius 2. AZ ÚJSÁG teszek, amit az ország javára és dicsőségére igazságosan megtehetek. Ishn engem ugy segéljen!“ „Isten áldd meg a magyart !“ — Az eskü letetetett — mondja az elnök, mire ismét fölzeng az éljen, melynek büszke zúgásától egyszerre, talán senkitől sem kezdve^-j^Hímdenki szivéből, mindenki lelkéből egy^erre kitörve, fölszárnyal a meggyötört és mgBenyét soha el nem temető nemzet gyönyörű fohásza: »Isten áldd meg aninagván!. . .« Magasztos jelenet. írna^® az egész képviselőház, énekelnek a karzawik, férfiak és nők meghatottan törlik le kényeiket, a szent és gyönyörűséges ének fölszárnyal a magasba, mintha az eget ostromolná: »Megbünhődte már e nép A múltat s jövendőt! ...« A kormányzó megindultam egész valójában megrendülve, mozdulatlanul áll a terem közepén. Majd mikor az ének elhangzott, katonásan meghajtja magát előbb az elnöki emelvény, majd a képviselők felé s éljenriadalomtól követve, kíséretével elhagyja a termet. A a kormány lemond. Innen a miniszterek tanácskozó termébi vezették a kormányzót, akinek elnöklétperm miniszertanács volt. A miniszterelnök al egész nemzet nevében ama óhajtásért femnarcud, hogy a jövő nehéz munkájában a kororányzó legyen mindig az alkotmány, a szomdság, a jog és az igazság védelmezője. Huszár Károly miniszterelnök erre bejelentette a kormányzónak, hogy a kormány a mai nappal misszióját befejezettnek tekinti és benyújtja lemondását. Horthy Miklós kormányzó válaszában köszönetét fejezte ki a kormány eddigi működéséért, majd kijelentette, hogy egy czél fogja őt vezetni egész működésében, hogy hazáját boldoggá tegye. Egyben kérte a kormányt, hogy további elhatározásáig az ügyek vitelét vállalja el. J1 kormányzó távozása. Egy óra után néhány perccel ismétt m megélénkült az Országház tér. Sürgős-forrtáás támadt, rendőrök, katonák helyezkedtekek, autók gyülekeztek, ezúttal a miniszteri idjáló előtt, hogy a kormányzó távozásánáti rmdelkezésre legyenek. A közönség a park szélén gyülekezett. Az Alkotmány-utczában sok ezer ember állt sorfalat, az utazni formalapit néhány perezre megállították a rendőr(Vírnogy a feldíszített, utczákon át zavartalan útja legyen az eskütételről távozó kormányzónak. Nyalka huszártisztek jönnek le a miniszteri kapun, felkapnak az autókra, megjelenik a főkapitány, majd Horthy Miklós kormányzó Magasházy László százados szárnysegéd kíséretében. Ezúttal még hatalmasabb éljenzés hangzik fel, a hölgyek kendőjüket lobogtatják Horthy Miklós felé, aki alig győzi az ovácziót megköszönni. A gépkocsik elindulnak, ezúttal már a szabályos utón át, éljen népről visszhangzik az Alkotmány-utcza, a Vilmos isászár-út és a távozó hat-hét gépkocsinyomában összecsap az utcza népe, szokatlanul eleven a Váczi-körút, az ablakokban kiváncsi fejek s a tavaszi napsütésben szinte megkönnyebbülve veszi tudomásul a közönség, hogy Magyarországnak immár megválasztott kormányzója van! Ji választás törvénybeiktatása. Negyedreettőkor az elnök ismét megnyitja az ülését és a miniszterelnök beterjeszti a vetkező törvényjavaslatot, íír Törvényjavaslat a kormányzó megválasztásáról. A nemzetgyűlés méltányolván azokat a nagy érdemeket, amelyeket nagyijfányai Horthy Miklós úr, volt cs. és kir. a Hengerügy, a magyar nemzeti hadsereg fővezére, a II. osztályú katonai érdemkereszt tulajdonosa, a Lipót-rend és a 10. osztályú vaskoronzt-rend lovagja, a sjt. ostalvú katonai érdemkereszt, a bronz katonai kérditínérem, a Károly-csapat,kereszt és a sebesülési sérlem tulajdonosa, a háború nehéz küzdelmei között, a haza védelmében, majd a nemzeti hadsereg megszervezésével a belső rend és biztonság helyreállításában és fentartásában és így a pusztulás és végenyészet szélére jutott ország megmentésében szerzett, s áthatva attól a bizalomtól, hogy a nemzetet súlyos megpróbáltatások között a nemzetgyűléssel egyetértésben az alkotmányosság ösvényén megerősödés, fejlődés felé fogja vezetni, őt titkos szavazással 141 szavazatból 131 szavazattal Magyarország kormányzójává választotta s miután Horthy Miklós úr a kormányzói esküt a nemzetgyűlés ünnepélyes ülésében 1920. évi márczius hó 1. napján letette, a nemzetgyűlés őt a kormányzói tisztbe beiktatta. Ennélfogva a nemzetgyűlés a következőképpen ..határozott: 1. §. A nemzetgyűlés nagybányai Horthy Miklós urnak Magyarország , kormányzójává történt megválasztását ezennel törvénybe iktatja. 1. §. A nemzetgyűlés a főméltóságú kormányzó úr részére évi három millió korona tiszteletdíjat álla- lát meg. A megszálló csapatok kivonulása nyomán ujongva tér vissza a másik lakosság hosszú hónapok rabsága után a magyar hazához. A felszabadulás azonban még erősebben érezteti velünk, hogy a megszállott területeken a magyarság milliói szenvednek. Az ő mártírságuk még az entente-ot is megszóllalásra birja, mérsékletre intve az erőszakoskodó kis országokat. De egyúttal intő mementó is. Lehellé béke az a béke, mely ilyen uradtaaknak szolgáltatja ki a védtelen magyar nyillókatff A román kivonulás, f A román kivonulás lássa térszákban, de folyamatban van. f. js A magyar nemzeti hadsereg csapsrfsrészei megszállották 28-án Kunhegyest , Etyeket. A Karczag—Kőrös torkolat-volttártól a románok csak márczius másodikén vonulnak vissza, így saját csapataink előnyomulása addig a napig szünetel. A kivonulással kapcsolatban Lippich István szolnoki kormánybiztos a következő nyilatkozatot tette : A Tiszántúlon a románok kivonulásával automatikusan helyreáll a rend. A közigazgatás emberei ismét elfoglalták a helyüket. A csendőrség felfegyverzését is folyamatba tették. A politikai szervezkedés is megindult már a Tisza vidékén és két kerületnek már jelöltje is van. Az egyik Tóth János volt államtitkár, a másik Andrássy Imre gróf. A románok által okozott károkat, pillanatnyilag felbecsülni nehezen lehet. A Tisza-vonal lezárását a katonai parancsnoksággal egyetértőleg végrehajtották, de sajnos, hogy a megszállás megszűnése előtt a lánczkereskedők egy része felhajtotta az árakat. A távozó román csapatok, Kenderesről jött híradás szerint, Horthy kormányzó gazdaságát teljesen elpusztították és kirabolták. A románok rettegnek Horthy nevétől és boszuból követték el a barbarizmust. A román atrocitásokról a nagykövetek tanácskozása is tárgyalt s a New York Herald jelentése szerint a magyar tisztek és polgári egyének ügyében hozott halálos ítéletekkel szemben mérsékletre i hívta fel a román kormányt. A l’Humanité borzalmas adatokat közöl a román reakció garázdálkodásáról s kijelenti, hogy a politikai elítéltek száma meghaladja a százezret. A haditörvényszékek ezerszámra ítélnek el ártatlan gyermekeket. A magyar foglyok ezerszámra pusztulnak el a hóban és fagyban. Felsőbb körök forradalom kitörésétől tartanak. A román lapok megállapítják, hogy Vaida- Vojvodának nemsikerült semmi eredményt elérnie Londonban. A magyar-román határ még nincs véglegesen megállapítva s az egyetlen tény az, hogy a raffiánok tartoznak visszavonulni a Vourenceau-vonalra. A Vajda-Vojvoda által remélt határkiigazítás, mely Gyulánál és a Maros torkolatánál respektálta volna a román igényeket, minden alapját elvesztette. Éppen így a pénzügyi kérdésekben is a romániai igények elvesztették alapjukat. A felszabadult tiszántúli területek nem rendelkeznek nagy liszt- és gabonafélénlgel, ellenben pár ezer vagyon burgonya Budapestre szállítását remélni lehet. A feleslegeket kizárólag a közélelmezési minisztérium fogja Budapestre számtani. Az összegyűjtést egyelőre polgári bizottságok végzik és katonai karhatalmat nem vesznek igénybe. A kiütéssel kapcsolatban Lehár bárónyilatkozott és kijelentette, hogy a vallási és egyéb atroczitásokat minden eszközzel megakadályozza. Szeged magyar imperium alatt* De Tournadre tábornok Szeged fia nézi a város kormányzója Raymond vezérkari őrnagy kíséretében felkereste Waschek Ernő dr. szegedi főispán-kormánybiztost és közölte vele, hogy a france/ia megszálló csapatok hétfőn a magyar hatóságoknak adják át az impériumot. A tábornok távozása alkalmával köszönetét fejezte ki az összes magyar hatóságoknak, amiért .. segítségére voltak abban, hogy a szegénység leküzdéséért sikereen küzdhessen és a zavargásoknak lehetőleg elejét, vegye. Meg akarta kímélni a \ '.rost úgy a bolsevista, mint azon elemeknek a megszállásától, kiknek érdekei a magyar aspirációkkal közvetlen® ellentétesek. Kérte a hatásfokát, hogy vegyék elejét a bűnös egyéni üzsirheknek. A városkormányzó bucsuhatábnja-Kijelenti: jfA — Ez az ország még tulszerencsétlen, semhogy gddeg vérrel gondolkodhatnék, de majd idők múltán rá fog jönni arra, hogy mik voltak az elhibázott kezdő# lépések és meg fogja sziválni a, nagy Deák Ferencinek Ferincz Józsefhez intézett szavait: n Nem háboruskkodásban, hanem alattvalóinak békés egyesülésében és megelégedettségében rejlik egy ország boldogulása.« De Tournadre táboritok, ki melegen érdeklődött a magyar kulturális viszonyok iránt, nyolcvanhét darab értékes könyvvel ajándékozta meg a szegedi Somogyi-m Muzeumot. Az entense a magyar tárgyalások halogatása ellen. A magyar jegyzékre adandó válasz lassúságát a Newyork Herald is kifogásolja. Ezzel a Versailles békeszerződésnek egyes rendelkezéseit és főleg a Dunára vonatkozó intézkedések életbeléptetését, késleltetik. Igaz, hogy a magyar válaszjegyzetűek hatalmas tömeget alkotnak, a melyekre érdemlegesen válaszolni egy hónapnál hamarabb csaknem lehetetlen nána. A magyar ellenjavalatokról ftipponyi Albert gróf is nyilatkozik a Jaurnál de Génévé-ben. Nyilatkozatában kifejti hogy a területi kérdésekről népszavazásnak kell döntenie. A magyar kormány a népszavazásnak bármilyen módozatát elfogadja. Népszavazás nélkül azonban sohase nyughatunk bele az erőszakos területcsonkításba. A magyar kormánynak nincs oka félni a népszavazástól. A magyar békedelegáczió különben adott válaszaiban kijelentette, hogy lehetetlen Ausztria élelmezését vállalnia, miután ez csal folytatása lenne a háborús nyomorúságoknak. Magyarország anyagilag annyira legyengült, hogy az élelmiszerek szabad forgalmával kell hogy a valutáris nehézségekkel megküzdjön. A magyar békedelegáczió különben legalább öt évre szabad forgalmat követel az elszakítandó területekkel, de hozzáteszi, hogy még így is csak nehezen lehet Magyarország normális életét helyreállítani. Felszabadul Szeged és a Tiszántúl. (Tournadre tábornok a magyar hatóságoknak adta át az impériumot. — Szeged megszállása a magyarság érdekében történt. — A Tiszántúl márczius 2-áig szünetel az előnyomulásunk. — Lezárták a Tisza-vonalat. — Kirabolták Horthy kormányzó birtokát. — Apponyi a népszavazásról. — Romániát mérsékletre inti az entente.) 3. §. Ez a törvény kihirdetésének napján azonnal életbe lép. Huszár Károly s. k. Majd jelenti a miniszterelnök, hogy a kormány lemondott, de az új kormány megalakulásáig az ügyeket tovább vezeti. Fél kettő van, mire a nemzetgyűlés történelmi jelentőségű ülése véget ért. — Kibővítik a kormányzó jogkörét. (Holnap zárt Ülés lesz. — Revízió alá veszik az alkotmányjogi törvényt. — Ha Appony nem vállalkozik, csak Teleki Pál grófról vagy Bethlen István grófról lehet szó.) — Az Újság tudósítójától. — A keresztény biok két pártját ma elsősorban a kormányzóválasztásnak jelentősége, eseménye foglalkoztatta. A keresztény pártban és az agrárpártban egyaránt, értekezletet tartottak. Megbeszélték a kormányzó választással bekövetkezett új helyzetet és az új kormány megalakításának , személyi és tárgyi feltételeit. Mind a két pártban az a hangulat alakult ki, hogy Horthy Miklós kormányzót a pártoknak vállvetett munkával kell támogatniuk országmentő súlyos hivatásában. Sok szó esett annak a lehetőségéről, hogy az alkotmányjogi törvény a kormányzó jogkörének kibővítése végett hamarosan reviaó alá kerül és főleg a házfeloszlatás és felelősségrevonás szempontjából lényeges módosításon megy keresztül Ez a jelentős lépés arra irányul, hogy a nemzetgyűlés feltétlen házfeloszlatási jogot adjon a kormányzónak, ahogyan azt Andrássy Gyula gróf is ismételten sürgette. Az a felfogás, hogy Horthy Miklós kormányzó csak akkor töltheti be igazán történelmi hivatását, ha ebben a tekintetben sem kötik meg kezét. Ezzel kapcsolatosan a nemzetgyűlés holnap délelőtt tíz órakor zárt ülést fog tartani. „Mindenki jöhet, csak Ráday nem.Iőt Horthy Miklós kormányzónak tudvalevőleg teljesen szabad keze van az új miniszterelnök dezignálására. A keresztény biok pártjai-