Az Ujság, 1920. április (18. évfolyam, 79-104. szám)
1920-04-01 / 79. szám
■ ROVÁS. A bolsevista hullám ime a semleges Dánia partjait is nyaldossa. Nincs ott szó bolsevizmusról, de a szoczialista demokratizmus szembehelyezkedik a királysággal, a politikai radikalizmus gazdasági puskák után nyúl ott is s ami ma nincsen, az holnap lehet, úgy látszik, ennek a járványnak végig kell szaladnia egész Európán, mint a spanyol náthának." S mi voltaképpen szerencsések vagyunk, mert Európában elsőkot estünk túl a betegségen, aránylag gyorsan, aránylag olcsón s ha fel tudjuk fogni a helyzetet és ki tudnék használni, minden szegénység és minden külső megnyomorgattatás mellett rendbe tudnánk jutni, fölébe tudnánk kerekedni mindazoknak, akik most még rettegnek a járványtól, holott mi már ffittyet hányhatunk neki. M V A VU mérsékeltek fogjanak össze, — ez a legújabb belpolitikai jelszó. Fonák jelszó, szerintünk. Ha a szélsőségeket kiválasztják magukból, akkor már nem is kell összefogniuk a mérsékelteknek, ezek nélkül nincs egymással bajuk. De a szélsőségek eliminálásak éppen ez a bajos. A mérsékeltek nem mernek és nem tudnak szembeszállni velük, mert szélsőséges voltuk csak azt jelenti, hogy erősebben akarják azt, amit a mérsékeltek akarnak. A mérsékelteket konkurrenseziára hajtja a szélsőség, nem szembeszállásra. A mérsékelt szoczialisták így konkurráltak Károlyi alatt a szélsőséges polgári radikálisokkal s végül azzal főzték le ezeket, hogy bolsevistákká váltak. A mérsékelteknek őszintéknek kellene lenniök és nem mérsékelteknek. Be kellene vallaniok, hogy nem kevésbé akarják azt, amit a szélsők, hanem mást.A Kár örökbe oldalt pislantani s az egész politikai bajban azt érezni a legnagyobb bajnak, hogy a törpe minoritások, a régi politika hívei és érdekeltjei örülnek a bajoknak. Ha igazuk is van, az mellékes. A politikának nem az a feladata, hogy rosszkedvűvé tegye ellenfeleit, hanem megelégedetté híveit. Márpedig a hívek nincsenek megelégedve. A hívek semmit sem látnak az új politika különb voltából és különb eredményeiből. S a híveket nem lehet azzal leszerelni: ne légy elégedetlen, különben örül a zsidó és Lukács László. Csak azért, hogy Lukács László pukkadjon, a hívek nem hajlandók beérni azzal, amivel elvégre a csi ti-,tök maguk sem érik be. (yetiín és fél milliárd. Az indemnitás kapcsán kimutatott kiadás-bevétel szerint az államnak három és fél milliárdnyi deficitje van, amit ennyiben hagyni természetszerűen nem lehet. S természetszerűen a kormány gondol a bevételek növelésére és a kiadások apasztására, hogy ezt a rengeteg deficitet eliminálja. Ami egyikében helyes, az állam szem-,pontjából természetszerű, az a gyakorlatban, sajnos, nem mindig kívánatos, még kevésbé czélhoz vezető. Rá kell mutatnunk erre, mert a szanálásból esetleg a bajnál nagyobb baj állhat elő. Az ország helyzete ma nem természetszerű, ennélfogva a természetszerű megoldások nem logikusak, nem czélhoz vezetők. Az állam és a társadalom érdeke ma alig érintkezik. Csak ott, ahol a társadalom az államtól kapni akar, nem pedig ahol adnia kell. Az állam pénzügyi konszolidáltsága nagy érdeke a társadalomnak, de nem hajlandó ennek a konszolidálásnak a költségeit viselni. Ingyen akar hozzájutni, márpedig ez lehetetlen. Mit jelent a mai viszonyok mellett az állami bevételek emelése, mit az állami kiadások nagy redukálása ? Az előbbi : adóemelést, állami szolgáltatások és állami áruczikkek áremelését. Mi a kiadások apasztása ? Tisztviselők, alkalmazottak elbocsátása, munkák, amik nem égetőek, mellőzése. Normális viszonyok között mind a kettő lehetséges. A nagyobb adókat a termelés eddig is hajlandó volt a fogyasztóra áthárítani, de ennek mértéke limitálva volt a külföldi verseny által. Mihelyt az áthárítás a verseny árait elérte, lehetetlenné vált s az uj teher valóban a termelés huszitában részesítette az államot. Ma azonban 1 külföldi verseny nincsen. A háromszáz koronás magyar búzának nem verseng a kétezer koronás idegen búza, a magyar iparczikk pedig, amennyiben van, a valutadifferenczia által hasonló mértékben meg van védve a külföldi verseny ellen. Ilyen körülmények között ki van zárva, hogy a termelésre rótt adót valóban, a termelés viselje. Abban a pillanatban, amelyben ezt nagy adók érik, menten belekalkulálja az árba s tapasztalás szerint haszonnal áttolja az ő terhét a fogyasztóra, akinél megreked. Ma nagy adóval éppen csak a tisztán fogyasztót lehet sújtani: a fix fizetésű embert. Ez az agyongyötört réteg volna hivatva megadni az államnak a három és fél milliárdot. Ez fizetné a búza árát, melyet terheli a nagyobb földművesadó és a drágább csizmája árát is, ez fizetné az ipari termelésre rótt adót és a nagyobb munkabért is, melyet a búza áremelkedése okoz. Ez a szerencsétlen, lehetetlen és magával tehetetlen fix fizetésű osztály, mely ma is éhenhal! S az állami kiadások redukálása ? Megint csak ennek az osztálynak a rovására történhetik meg. A fölösleges munkaerők elbocsátása az állami takarékosság szempontjából kétségkívül megokolt. De mit tehet ez a tisztviselőosztály arról, hogy az államnak a munkája kevesebb lett ! S mi legyen vele ? Hol helyezkedjék el, hol kapjon ma fölösleges munkát ? Látni való, hogy a botnak mind a két vége az országnak legértékesebb s egyszersmind legszegényebb osztályait veri. Végeredményben minden baj az államtól a termelőosztályok csatornáján át a szegény alkalmazottakra szakad -út. Az eddigi mellett három és fél milliárdot fizessenek azok, akiknek nincs elégpénzük elég főzelékre? Tartunk tőle, ha a rendezkedés bölcsesége ennél a’ kézzelfogható megadóztatás és takarékossági gondolatnál megáll,"az állam pénzügyi rendbejutása a pauperizmus egyetemes kifejlesztését fogja eredményezni. Az adókivetés mellett gondoskodni kell az áthárítás megakadályozásáról is. A termelőknél rekedjen meg az az adó, melyet a termelőkre vetnek ki és a takarékosság ne vesse az utczára az áldozatokat, hanem gondoskodjék róla, hogy a munkaerők legyenek haszonhozók és ne fölöslegesek. Mind a kettőre van mód, csak utána kell nézni. ----------------------- ^ — Ííagrárpárt új orientálódása. (Rubinek összeköttetést keres Hadikkal. — Az agrárpárt bízik Klebelsberg akcziójában.) — Az Újság tudósítójától,— Egyik vezérpolitikus ajkáról hallottuk ma este, hogy az agrárpárt semmi körülmények között sem használ majd hangfogót és a húsvéti szünet után teljes erővel lát hozzá a helyzet tisztázásához. — Tisztítótűzre van szükség, — mondotta informátorunk — hogy végleg leszerelhessük a szélsőséges elemeket és olyan termékeny talajt teremtsünk, amelyen egészséges középirányzat alakulhat ki a homogén politikusokból. Szmrecsányi, György, Bartos János és még több kereszténypárti képviselő fog átmenni elsősorban ezen a tisztítótűzön. Nem sajnáljuk majd a fáradságot, hogy szőnyegre hoztuk azokat az ügyeket, amelyek panama-ízüknél fogva nagy akadályai az együttműködésnek. Ezzel tartozunk az országnak, tartozunk az új kurzusnak, amely nem i fűrhet ilyen politikai kelevényeket. Ma tehát az a perspektíva, hogy az agrárpárt a húsvéti szünet után harczias sorokban vonul majd fel a testvérpárt ellen és erélyes kézzel végrehajtja az operációt, amelyek maga a kereszténypárt nem tudott a saját körében végrehajtani . Jellemző, hogy a keresztény párt szamosi képviselőtagja szintén a mellett foglal állást, hogy ezek a politikai feszültséget okozó ügyek végre teljesen lekerüljenek a napirendről. Ők is úgy vélik, hogy ha tényleg történtek panamák, ha tényleg súlyos milliókkal károsult az ország, akkor csak egy mód van: feltárni őszintén az összes kulisszatitkokat és méltó megtorlással élni azok ellen, a kik megégették a kezüket. Feltűnést keltett Hadik János grófnak egyik czikke, a melyben élesen foglalt állást a jelszó-politika ellen és azt hangoztatta, hogy Magyarországnak végre be kell illeszkednie az európai szociális és gazdasági alakulásba. Csak általánosságban jelölte meg az irányt, amelyen haladnunk kell, de ezzel a kísérletével is méltó visszhangot keltett a komolyabb politikai körökben. Főleg az agrárpárt méltányolja súlya szerint Hadik lépését. Kitűnő helyről arról értesülünk, hogy Rubinek Gyula miniszter már huzamosabb idő óta komoly alapon tárgyal Hadik János gróffal abban az irányban, hogyan, volna lehetséges középpárti alapon új mesgyót szabni a politikának. Talán nem követünk el indiszkrécziót, ha eláruljuk, hogy Rubinek Gyula helyet szánt a kormányban Hadik János grófnak. Hadik kísérletével kapcsolatos Klebelsberg Kuno gróf fáradozása is. Érdekes, hogy Rubinek Gyula jelentősnek tekinti Klebelsberg akczióját és egyáltalán nem tartja lehetetlennek, hogy rövid időn belül tényleg létre fog jönni amolyan közép párt, amely a mostani képviselőkön kívül a régi politikusok színe-javát is a magáénak mondhatja. Az agrárpártban szerzett informeziónk szerint Rubinek Gyula miniszter ebben az új irányban orientálódik. Az agrárpárt, biztosan számit arra, hogy a kereszténypárt három töredékre fog bomlani s az egyik frakczió felttétlenül a középpárthoz fog csatlakozni. Ebben a frakczióban Klebelsberg Kuno gróf és Sleyer Jakab dr. miniszter hívei vannak bent. A másik frakció, Friedrich Istváncsoporttá, külön csoportként fog kiválni és mint harczias ellenzék, az intranzigens politika zászlaja, alatt fog küzdeni. A harmadik töredék, Huszár Károly és Roller István csoportja, mint keresztény szoczialista, alakulat ve ke részt a parlamenti életben. Az alakulóban levő czentrum pártnak az agrárpárt lesz a bázisa. Jellemző, hogy az agrárpárt egyik vezére ma úgy nyilatkozott munkatársunk előtt, hogy az agrárpárt politikai Lapunk mai száma 8 oldal — Lövés példány ára 80 fillér. 'MM. Budapest, 1920._________________XVIII. évfolyam, ?9. szám. Csütörtök, április 1. ~ ^ SZERKESZTŐSÉG! Egész évre___ 280 Kf _____ . ___ ... W _ Budapest, Rákóczi ut 54.«. \ Félévre——— 110 » —» ISNM JS§i|j|f|f fpj Telefon:József 13-36, József 122-W F^'Srr: “of» fft Jgr I mm ET kiadóhivatal: ttfipssi I / III ^ 114 — fli 111 Ili iLe raLrJP lE FIÓKKIADÓHIVATAL: BS m —BE m m ^BBB Budapest, Erzsébet-körút43. ---------------------------- ----- -----SJ............. .........- --------------- l ■ ■