Az Ujság, 1920. május (18. évfolyam, 105-129. szám)
1920-05-01 / 105. szám
? M20* AZ ÚJSÁG V. l. V*Angol-Magyar Bank r.-t. Az alábbi kommüniké hírt ad erről az alapításról, de nem ad képet ennekjelentőségéről. Az benyomásunk, hogy ezzel az alapítással jórészt megszűnt az a fázisa a pénzügyi tranzakczióknak, mely gazdasági inferioritásunknak minden hátrányát eszkomptálta. Ezúttal olyan alakulás létesült, mely a magyar érdeknek segítségére szövetkezik a külföldi érdekkel, ezzel erősíteni, de nem átengedni másoknak, ami nekünk kívánatos. Az Angol-Magyar Bank angol érdekké teszi, hogy a magyar pénzügyek rendeződjenek s a magyar ipar kifejlődjön. Nyersanyagot jelent, összeköttetéseket teremt, forgalmi könnyebbségeket hoz és egyszerre hathatós érintkezést az angol közgazdasággal, melynek látható szerve tudomásunk szerint az új banknak egy angliai fiókintézete lesz. Nem érezzük magunkat túlzóknak, mikor az Angol-Magyar Bank alakulása után az ország gazdasági helyzetének jobbra fordulását üdvözöljük. Hivatalosan közük : Azok a tárgyalások, amelyek a Magyar Bank és Kereskedelmi r t. vezetőség© és egy elsőrendű angol pénzcsoport között huzamosabb idő óta folytak, teljes eredménynyel végződtek. A létrejött megállapodásokhoz képest a Magyar Bank igazgatósága a mai napon elhatározta, hogy folvó évi május 15-ére, szombat déli 12 órára rendkívüli közgyűlést hív egybe, amelynek tárgya: a Magyar Bank és Kereskedelmi rt. cégének megváltoztatása a Angol-Magyar Bank Részvénytársaságra. (British (iilt Iitngariust Bank LUI) és egyúttal az intézet alaptőkéjének 250.000 darab új részvény kibocsátása utján 120 millióról 220 millió karaim névértékre való felemelem. Az angolcsoport által biztosított átvételi árfolyam alapján megállapítható, hogy a bank kimutatott saját tőkéi a látható tartalékokkal együtt az új kibocsátás után 390,000,100 koronára fognak emelkedni. Értesülésünk szerint az angol érdekeltség képviselőinek az Angol-Magyar Bank igazgatóságába való beválasztása a legközelebb megtartandó idei rendes közgyűlésen fog megtörténni. Jaringben A PhIEPSWIT NAPJÁN, ÍrSng, hogy költői szóval kezdjem e karczolatot, * turf boszorkánykonyhája. A közgazdászok azt mondanák, hogy a versenyüzem tőzsdéje. Valójában pedig az a hely, hol a bookmakerek, azaz könyvesek körítéssel körülkerítve tanyáznak. A formája négyréegzetes, ezért hívják ring-nek, vagyis gyűrűnek. Magyar hivatalos neve a Különfogadási helye, a minek értelmét pedig semmiképpen se lehet megmagyarázni. A könyvesek padba val a ring három fala mellett állnak. Mindegyik előtt kótatartó: ezen nyugszik a könyv, melybe a büki Segédje a tételeket jegyzi. A főnöknek nyakában lóg a táska, ebbe szedi be a pénzt és Isten ments’ néha innen is fizeti ki. A hogy az ember végignéz rajtuk a kótatartóikkal úgy festenek, mint valami katonabanda térzene alkalmából. Éppen csakhogy a zenészek itt nem olyan csinosak, mint a bandában, de viszont a muzsikálások valamivel jövedelmezőbb. Az összjáték azonban mind a két helyen egyformán pompás. Mikor kiteszik a számokat, megindul a piacz.A bukik kínálják az oddsokat, mint, a piaczon hajdan a zöldséget, sztárom a mezőny !« Ez azt jelenti, óh jámbor olvasóm, hogy ha valamelyik lovat megfogadod és az véletlenül bejön, úgy a könyves a téted háromszorosát fizeti vissza. Természetesen a busás adó levonásával. De az egyforma adókok csak egy pillanatig tartanak. Hamarosan kialakul a favorit, ezekre difi a sok pénz, a könyvesek pedig nyerés esetére mind kevesebbet és kevesebbet ígérnek. A végén mikor már maguk is azt hiszik, hogy tényleg nyer a favorit, akkor szörlik.* Ez azt, jelenti, hogy nem fogadnak el rá tétet. Mindez pedig nem megy csendben, hanem hangos kiabálás, alkudozási,mellett. Ara is, a Prezdswit előtt, mit a Frocdenauban futottak eddig valamelyik kora áprilisi napon. ’ »Másfél a favorit". Másfél az Eclipsée, » Adja hosszabban«, »Nem lehet ! Másfél ! Más se adja jobbam és már kapja el a pénzt és dugja a jámbor játékosnak a tikettet. "Öt a Nemzeti, tíz a Döfény* hangzik innen. »Három a Gandhi, tiz a Lóriján« csendül fel amonnan. »Legyen há■Tom és fél a Gmuthh. *Én nem félek, három.« »Hát a Nemzeti, hogy csend legyen* kiált közbe Talay, a kgsnájdigabb büki. És erre egyszerre mind hattal kínálják a Nemzetit. Áll a, vásár, zsibong a nép. Izgatottan szaladgálnak ide-oda az emberek. Titkolódzva súgják egymás fülébe a biztos tippeket. Strosemannok kötik le a nagy pitin..,sokét, hogy az istállók titkai ki ne derüljenek. A korláton kívül pedig szorongva figyelnek , kevésbé boldogok. Hátha ők is megtudnának valami »nagy betörést.« Eclipse a favorit, Pretznerrel a nyergében, bár a *fakezű« már elvesztett ma egy versenyt. Nem baj, ezáltal holtbiztos »Másfél a favorit*. »Husz a 81. Bernhard,« de ha valaki fogadni akarja, harminchárom*. »Alasszolgája gróf úr,parancsol valamit !« » De lassan ürül a ring. Mire megszólal a starter evengetyüje, már csak egy-egy megkésett fogadó vesztegeti a pénzét. A bukikelszaladnak kis emelvényükre és figyelik a versenyt. És amig a gyepen rugaszkodnak a telivérek, a pálya fölött a levegőben megindul a harcz a fogadók és a könyvesek kívánságai között. Csaba vitézei nem küzdöttek oly hevesen a fellegeken. A kis összetartó csoport pedig rendesen leveri a tömeget. A bukik győznek, Zug felénk a Pnedswit mezőnye. Szinte együtt a tizenhat testvér. Közelednek, repülnek befelé, de egy favorit színe se világít felénk. Miéin Favorit gerriant*, sikoltja egy önfeledt büki. És igaza volt. Sári-feri, Snyosz és Ninuska. »Gyerünk fizetnie — mondják és mennek katatartóik mellé. De pénzért senki se jelentkezik. És még a könyvesek istene is - ‘ ’ ö -■* — Hiába — mondom — tizenhét ló kityfi találhatom el a nyerőt. Honnan tudjam, hogy mit állít a tulajdonos ; mit mond a managernek; milyen utasítást ad ez a trainernek ; hogyan rendelkezik a trainer a zsával, akar-e nyerni a zsoké , végül pedig jó kedve van-e a lónak ? És ha mást van is. Mit szól ehhez a többi telivér. Nem is játszom Többet. És dühösen tépem össze a tikettet.— De azért bookmaker uram, hogy adja a Csíkszeredát a következőre '! " Síró György. mn ajmna—m—r.T...»|||l| » |—Itw mi II ! HÍREK. — Kibírjuk-e a májust házbéremelés nélkül ? | Jjrrtuális rigmusok. .. A tizenkettedik óra. Budán, Hosszú hónapok után. Ágyúszóra jár ismét az óra. Pontosan délben — Tizenegykor, ha nyár van. Tizenkettőkor, télen — Eldördül az ágyú. Bárgyú Emberek, ne higyjelek neki, Nem a pontos időt hirdeti Nektek az ágyú. Tört szárnyú . Madár az idő, csak át is nem száll. S arkunk ha most nyílik panaszos szóra, Azért van, mert nálunk. Több, mint egy éve itt a tizenkettedik óra. Zomi. Az in Sffikfeészesatlelet. (Holnap teszik közzé. — Csak augusztus 1-étől fogva lesz béremelés. ( A budapestiek már május 1-étől 20%-os közüzemi pótlékot fizetnek.) A hivatalos lap holnapi száma közli az új lakbérrendeletet. A rendelet Budapestre nézve különválasztja a házbéremelés kérdését az úgynevezett közüzemi pótlék, vagyis a víz- és szemétfuvarozási díj felemelésétől. A fővárosban kivétel nélkül minden bérlő a jelenlegi házbér húsz százalékát kitevő külön közüzemi pótlékot tartozik a háztulajdonos kezéhez 1920. május 1-től kezdve fizetni és pedig az első negyedévi részletet legkésőbb május hó végéig. A közüzemi pótlék sem az adózás, sem a béremelés, sem a házmesterpénz szempontjából házbérnek nem számít. Béremelést csak 1920 augusztus 1-től kezdve enged a rendelet, de négyezer koronát meg nem haladó ági bérösszegű kislakásoknál csak 30 százalék erejéig és ebbe is bele kell számítani az 1917 november 1-je óta esetleg történt emeléseket. Négyezer koronánál nagyobb bérű lakásoknál és üzlethelyiségeknél a felek szabadon állapodhatnak meg, de ha a bérlő a béremelést indokolatlannak, vagy túl magasnak tartja, bérreszámítást kérhet a lakásügyi hatóságtól és e miatt nem lehet neki felmondani. A vidékre a közüzemi pótlékra vonatkozó rendelkezés egyelőre nem terjed ki. Vidéken a legfeljebb négy szobából álló lakásokat kell kislakásoknak tekinteni, ezen kívül az 1920. évi harmadik bérévnegyedtől, vagyis augusztus vagy esetleg már július 1-től kezdve 35 százalékos béremelésnek van helye, míg nagy lakásoknál és üzlethelyiségnél a bérösszeg szabad egyezkedés tárgya. Egyáltalán ki van zárva a béremelés az olyan kislakásnál, melyet polgári vagy katonai nyugdíjas, vagy polgári vagy katonai közalkalmazott özvegye bérel, de a fővárosban a 20 százalékos közüzemi pótlékot ezek is tartoznak fizetni. Mérsékelten magasabb béremelésnek van helye, ha a lakásbérek tíz év óta nem emelkedtek, vagy ha az üzlethelyiségnek 1917 november 1-e előtt legalább öt évre kötött olyan bérletéről van szó, amely az eredetileg kikötött bér most már a változott viszonyok folytán aránytalanul csekély. A rendelet ezen kívül részletesen szabályozza a bútorozott szobák, nem gyógyfürdőkön levő nyári lakások, az úgynevezett főbérletek bérét. A bérbeadó a béremelést a bérlővel előre írásban köteles közölni és pedig ha augusztus 1-ére vagy vidéken esetleg már július 1-ére akarja a bért emelni, akkor a közlésnek május 14-ig meg kell történnie. Ezzel kapcsolatban felemelték az állami, vármegyei, államvasúti és katonai közszolgálati alkalmazottak, nyugdíjasok ás özvegyek lakpénzét és lakbérnyugdíját. Az erre vonatkozó rendeleteket a hivatalos lap május 4-én, kedden megjelenő száma fogja közölni. — Olvasóinkhoz! Miután a nomfedsózseárájus 1-én általános munkaszünetet tartanak és e kényszer hatása alatt a lapok nem jelenhetnek meg, az elmaradó lappéldány révén megtakarított újságpapirosból az esti lapok pénteken és hétfőn délben és a reggeli lapok szombaton, illetve kedden reggel 2—2 oldalt felhasználnak, tehát 6 oldalon jelennek meg. Valamennyi budapesti napilap. [■ ] 1920. május hó 1-ével új előfizetést nyitunk idő atíjság“-ra. Előfizetési árak: egy hónapra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 140 K, egész évre 280 K. Tisztelettel kérjük mindazokat az előfizetőket, akiknek előfizetése április hó végén lejár, hogy a pontos szétküldés érdekében az előfizetési összeget minél előbb beküldeni szíveskedjenek. Gajári Ödön végső nyugvóhelyén. Elbúcsúztunk újságunk megalapítójának, szellemi vezérének haló poraitól. Gajári Ödön: megtette az utolsó utat, mely budapesti ideiglenes sírjából elhunyt szerettei közé vitte a kalocsai családi sírboltba. Csütörtökön helyezték örök nyugalomra Kalocsán. A szertartást Huber Lipót dr. kanonok-plébános czelebrálta nagy papi segédlettel. A temetésen a családi kriptánál Az Újság szerkesztősége nevében Bagyó János dr., Az Újság munkatársa mondott beszédet, a kalocsai Stefanaeum nevében Csávossy László báró prefektus, Öregcsertő község nevében Farkas Lajos plébános, Homoknégy község nevében Tóth István báró és Hajdú Ferencz jezsuita atya mondottak beszédet. A gyengélkedő Várady érseket Horváth György pusfüllt képviselte. Graziani búcsúlátogatása a miniszterelnöknél. Simon Mc Semadam Sándor miniszterelnök tegnap délelőtt fogadta a Budapesten székelő franczia katonai misszió búcsúzó vezetőjét, Graziani tábornokot, aki a miniszterelnöknek ez alkalommal bemutatta utódját, Hamelin tábornokot. A miniszterelnök meleg szavakkal búcsúzott Graziani tábornoktól, aki köszönetet mondott a miniszterelnöknek azért a lovagias, tárgyilagos és jóindulatú, támogatásért, amelyben budapesti működése alatt a magyar kormány részesítetté. —Május, elseje. Csöndesnek és nyugalmasnak igéritkezik a holnapi május elseje, amely tavaly még a fővárosi polgár rémnapja volt, tele izgalommal, félelemmel és vörösbe borult utálattal. Holnap, hála istennek, nyoma sem lesz a vérszinti papírrongyoknak, amikre milliókat pocsékoltak, az embergyilkos, ormótlan díszeknek, a mikkel az utczáinkat éktelenítették el s a vörös téboly egyéb csúf hajtásainak. Se felvonulás, se gyülekezés, se lázitó szóbeszéd. A szocziáldemokrata párt még a szervezetekben tervezett összejöveteleket is lemondta, hogy még csak alkalmat se adjon mindeneknek visszatetsző összetűzésekre. — Sajnos, a régi, polgári május elseje se tért meg vissza, jókedvű hajnali kirándulásaival, vidám majálisaival. A napot is elrontották, a mulatói kedvet is. — Tagnis holdfogyatkozás. A budapesti asztronó rutai intézettől szerzett, értesülésünk szerint május 3-án, hajnalban, teljes holdfogyatkozás lesz. Az érdekes és nálunk régóta nem látott tünemény kulmináns időpontjarengd 41 óra 51 pszerkor lesz. Ullmann Adolf, Hladamussy Beck Marczell és Irzs érkeztek Londonból. Mint Az Újság értesül, tegnap este hazaérkeztek a fővárosba Ullmann Adolf báró, Madarassy-Beck Marczell báró és Domony Móricz, akik fontos pénzügyi megbeszélések ügyében Londonba utaztak. A bankvezérek hosszabb ideig tartózkodtak Londonban, ahonnan Paksba utaztak és Becsén keresztül érkeztek meg Budapestre. A mai nap folyamán mindhárman londoni tárgyalásaik és megbeszéléseik eredményeiről számoltak be. Alkalmunk volt beszélni Madarassy-Beck Marczell báróval, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank vezérigazgatójával, aki a londoni tárgyalásokról és impresszióiról többek között a következőket mondotta: — Londonban a régi üzleti összeköttetéseket elevenítettük, fól és tájékozódtunk több fontos ügyben, így a Magyar Folyam- és Tengerhajózási R.T. ügyében is. Londonban egészen békebeli az élet, mindenütt bőség és jólét. Anglia nem érezte meg a háborút, legalább is most már nyomát sem látni a Szigetországban az ötéves háborúnak. A vasúti összeköttetés elsőrangú. Szénhiányról természetesen szó sincs Angliában. Korlátozó rendeletek még érvényben vannak, így 10 óra után a mulatókban limonádét isznak, mert tilos az alkoholfogyasztás. Parisban is kellemes és szép az élet, ott talán inkább megérezni a háborút, mint Londonban, mert Parisban a drágaság inkább érezhető. Ez különben,tekintve a franczia frank árhullámzását, természetes is. Örömmel láttam, hogy Francziaországban határozottan érdeklődés mutatkozik magyarországi vállalkozások iránt. Megszűnnek a zálogházi fiókok. Tömegesen szedik ki az értéktárgyakat a zálogházaikból. Mint az Újság értesül, a Magyar Országos Bank zálogházi fiókjai minden valószínűségszerint már rövid időn belül meg fognakszűnni. Ez persze nem azt jelenti, hogy olyan gazdagok lettünk, hogy Budapesten nem volna szükség zálogházakra. Az állami zálogházi fiókok azért továbbra is fenmaradnak, az Országos Bank azonban, amely most beleolvadt a Magyar-Olasz Bankba, a zálogházakat bankfiókokká fogja átalakítani. Egyébként a zálogházi forgalom nagyon élénk, de csak kivét forgalom van. A fiókokból és a központi intézetekből is tömegesen viszik el az ügyfelek a letéteket, mert a 200—300 koronára elzálogosított órákért, a 100—200 koronával megterhelt felöltekért ma horribilis árakat kapnak a zálogtárgyak tulajdonosai. A zálogházi fiókok és a központi zálogház előtt is egész börze van, mert a kijövőket valósággal megrohanják az üzérek, hogy az előző pillanatban kiváltott, értéktárgyaikat sokszoros áron összevásárolják.