Az Ujság, 1920. augusztus (18. évfolyam, 182-206. szám)

1920-08-01 / 182. szám

t 1920, "V %­xj JS A G VIII. 1. Hogyan lehet megoldani a zsidókérdést? — Ujváry Géza indítványa. — Teleki nem a zsidókat tartjja megbiz­iatal­­lanoknak. — Nilnevics a zsidó­k­iesés ellen. (Az Újság tudósítójától.) Az ülés még elhangzik négy felszólalás a m­iniztorsiínk expozéjához, a Milosevics Jánosé, Bodor­­Györgyei Budavár­y Lászlóé és Ujváry Gézáé. •f - • •' - -(Becsüljük meg a hazafias zsidót!) ' flilcsyi­tt János szerint a­kik az átkos bolsevizmus alani (Mulános zsidóüldözést és munkásüldözést inszcre­­rálnak, azok hóbortos agyvelők. Becsüljük meg a zsi­­dót, a­ki a magyar hazát szereti és vérét ontotta érte, felolvassa a szocziáldemokrata pártnak egy levelét, a­melylyel kijelenti, hogy a­­ szocziáldem­okrata munká­tok magyarok és még a megszállott területen is ma­­gyarok­ maradtak. Nem igen engedik beszélni, nyilvánvalóan nem tetszik a baloldal fiataljainak az, a­mit mond. • Utána Budaváry László megállapítja, hogy a zsidók el merészelnek szisszenni azon a csekélységen, ha valakit közülük leütnek, ők azonban tűkkel gyilkolják fáinkat. . x x x x x x x x x x x (A zsidókérdés egyszerű megoldása.) Ujváry Gö dr beszédéből különösen az a kedvesen ViimoMS^jsISzIot keltett hatást, melyben a zsidókérdést úgy vfliT megoldani, mondják ki törvényben, hogy minden zsidó férfi csak keresztény nőt vehet el, zsidó nő pedig csak keresztényhez mehet nőül. Miután meg­állapítottuk azt az Örvendetes tényt, hogy ebben a szo­morú országban egyetlenegy helyen még van játszi derű és gyermekded humor és ez az egyetlen hely a nemzetgyűlés ülésterme, az elnök zárt ülést rendelt el. (A miniszterelnök záróbeszéde.) X X x x x x x x x . Ezután a minisz­terelnök záróbeszéde következett. Reflektált azokra a felszólalásokra, a­melyek a vita során elhangzottak. Nyilatkozott a bojkottról, a francziákkal folytatott tár­gyalásról, majd beszélt a Lipót-körúti gyilkosságról és végre megmagyarázta azt, hogy mit értett ő „megbízha­tatlan“ megfiatárítás alatt. Jf^1' (Ki a megbízhatatlan !) ff n­eapán zsidój­at értette, de megbízhatatlannak a kormisdtflfizmus alatt aktív, vagy passzív szerepet betöl­tött egyéneket érti. Senkit se vallása, se faja, se nemze­tisége miatt megbízhatatlannak bélyegezni nem szabad és ezt az államnak semmiféle közege sem-, fogja meg­tenni. A megbízhatatlanságot vidéken a jegyző és két képviselőtestületi tag,­ városokban a rendőrség fogja megállapítani. A földreformról szólva azt mondja, hogy igen hosszú időre akarják megoldani a földkérdést. (Az Interpellácziók.) Az interpelláltak során Meskó Zoltán eláll az in­­terpelláczió ágától, de kéri az ügyvéd-képviselőket, hogy Nifo­rorágizók és lánczkereskedők védelmét ne vál­lalják. Vasadi-Balogh György az ellátatlanok lisztszük­séglete ügyében interpellál és a közélelmezési miniszter azonnal válaszol is neki. Budaváry László a vasutasok, postások és általában a közlekedési alkalmazottak ügyé­ben mond interpellácziót. Az ülés fél háromkor ért véget, morti a derű és A Házfeloszla­tás Ügye. A nemzetgyűlés közjogi bizottsága ma­ tárgyalta a kormányzó jogkörét kibővítő törvényjavaslatot. Mint érte­sülünk, a bizottság ■heves vita után változatlanul fogadta el a­ javaslatot, a­mely rövidesen a kormányzópárt értekezlete elé kerül döntés­ végett. A pártban nagy ellenzéke van a javas­latnak és így attól kell tartani, hogy újra kritikus teherpróbá­­nak néz elébe az egységes párt.. Komoly politikusok attól tartanak, hogy a javaslat­ súlyos komplikác­iókat fog elő­idézni, könnyen megrendítheti a Teleki-kormányunk a helyzetét. Hencz vagy Teri!z Tegnap Tégsz Béla államtitkár állt az előtérben, ma­­Hencz Károlynaat van több esélye arra, hogy ő lesz az új köz­­élelmezési m­iniszter. A keresztény párt a kabinetalakítás ide­jén ugyanis ígéretet kapott arra, hogy­ Frencz Károly kerül ennek a minisztériumnak az élére. A keeresztény párt csak ezzel a feltétellel egyezett bele Ferdinándy Gyula belügyminiszter­­ségébe. A közélelmezési állam­titká­r a volt kisgazdapárt tagjai sorából fog kikerülni. valósa hideg Zeöke Antal dr.­ szemé­­l­yében.­­jár LymbaCnincs veszedelemben Wrll­tfn­aitserege egyesült az ukránokkal. London, julius 31. A­ lengyel és bolsevista meghatal­mazottak tegnap este hat órakor Baranovicsiban első­­ízben találkoztak a fegyverszüneti feltételek megbe­szélésére. ■­­., Bécs, július­ 31.. A Lembergből és Varsóból érkező legújabb hírek, szerint szó sincs róla, hogy Lemberg városát a szovjet csapatok közvetlenül fenyegetnék. A lengyel parancsnokság mindent megtett, hogy a várost bolsevista betörés ellenében megvédelmezze. Lemberg lakossága körében a hangulat rendkívül szilárd és ha­tározott. A város polgárai egyhangú lelkesedéssel ki­jelentették, hogy készek fegyvert ragadni és minden erejük latbavetésével képesek lesznek a haza földjét a bolsevista veszedelemtől megoltalmazni. Krakóból teg­nap önkéntes osztagok utaztak el Lemberg megsegí­tésére..­^' Wransel tábornok győzelme. Bécs, julius 31. A Sechfuhrblatt jelenti Baselból : rA Reuter-ügynöksé is jelenti, hogy Wrangel tábornok hadserege újabb nagy sikereket ért el. Csapatai egye­sültek az ukrán felkelőkkel. A vörös hadsereg nagy g^tedd­efliben­­van. .—— Bankvezérek i ^tőzsdei lanyhaság okairól. (Madalassy-Beck Marczell báró, Éber Antal, Horváth Lipót és Kónyi Hugó nyilatkozatai.) — 4-1 Újság tudósítójától. — #A tőprfín forgalom hetek óta stagnál, a kö­­zöt­ség­ meglehetősen tartózkodik a tőzsdei ak­­c­ióktól és a spekuláczió is mindvégig rezervál­­tan viselkedett az utóbbi időben. A kereskedelmi élet is megérzi természetesen a tőzsde stagnálá­sát, a­mely kifejezésre jutott a kurzusok kiala­kulásban is. Megkérdeztük pénzügyi életünk ve­zetőit a tőzsdei lanyhaság okairól. Véleményü­ket alább közöljük: Madarassy*Beck Marcell báró,­­a L3Má*moló Bank vezérigazgatója. — ArnTa kérdésre hogy miért lanyha a tőzsde, azt vála­szolhatom, hogy szerintem még csak nem is lanyha a tőzsde. A viszonyokhoz képest a kurzusok aránylag jól tartják magukat. Mondhatom, a bankok a maguk részéről a lombardo­­kat előzékenyen folyósítják és azt hiszem, általában meg­állapítható, hogy e téren a közönség kívánságát minden­képpen honorálják. -1"5* Éber Antal dr., a Magyar­ Olasz Bank vezérigazgatója : —4 A tőzsdei árhanyatlás kiinduló pontja kétségkívül a korona megjavulása volt,,úgy a­mint annak idején az ár­folyamok óriási, sok esetben szinte esztelen emelkedésének oka a korona zuhanásában rejlett. Igaz ugyan, hogy most egy idő óta a korona árfolyama újból stagnál, a közönség azonban számít az export lehetőségei folytán beállott korona­javulásra és ezért tartózkodó azokkal az értékpapírokkal szemben, a­melyek anyagot és árukat jelentenek és a korona árjavulása esetén természetszerűleg csökkennének értékük­ben. Ezen az alapokon kívül azonban k­étségkívül vannak még mellékkörülmények is, a­melyek a tőzsde kedvetlenségét előidézik ■■■­, — ^y^mellékük az erős vagyonadótól való félelem és illetve az az aggodalom, hogy a nagy vagyonadónál könnyeb­ben lesznek az értékpapírok megfoghatók, mint a készpénz. Ennek az aggodalomnak ugyan kevés konkrét alapja van, mert­ hiszen alig képzelhető, hogy nagy vagyonadó behozassék a­nélkül, hogy egyidejűleg annak 11 hatálya a forgalomban levő készpénzre is kiterjedjen. Végül pedig kétségkívül hatással van a tőzsdére az általános üzlettelenség, a­mely nemcsak ná­lunk, hanem egész. Európában éreztet­ hatását az értékpapír­­árfolyamokra. Az utóbbi években az emberek sokat keres­tek és nagy keresményüknek megtakarított részéből siettek értékpapírokat vásárolni, hogy valamely tőkebefektetést­­ létesítsenek. Most éppen ennek az ellenkezője állott be. Az em­berek nagy keresete megszűnt és így életfentartásuk érdeké­ben realizálják értékpapírjuk egy részét. Ezzel természetesen lenyomják az árfolyamok színvonalát. Hozzájárul ehhez, hogy 1. a legtöbb részvény­társaság,­tőkét is emel, az elővételi jogok­­ újabb tőkebefektetést igényelnek, a­mi újból fokozza az érték-­­ papírokban való kínálatot és így szintén csökkentőleg hat az­­ árfolyamokra. Azt hiszem, h­ogy a tőzsde jelenlegi helyzetében a lényeges változás csak akkor­ fog beállani, ha egyrészt a tér- e­melési és kereseti viszonyok újból megjavulnak, másrészt, ha a­­ valuta árfolyamok bizonyos ponton stabilizálódnak és ezáltal­­­ a folytonos ingadozásoktól való félelem nem fogja a között^é'-t, get elrias^tetth az értgjfpapirr.vásárlástól. A A' fi Lipót dr., r ra MagpS^MtalanoS- Ikferékpénzt$r. vezérigazgatója:­­ $ — A tőzsde lanyhaságát a következő okokra vezetem vissza: Elsősorban a gab­ona- és őrlési campagnera nagy pénzösszegeket kellett a pénzintézeteknek rezerválni. Másod­sorban a nyári szünet igen sok spekulánst elvon a tőzsdétől, mig a készpénzért váradó vidéki felek most az arató­i és egyéb gazdasági munkálatokkal vannnak elfoglalva és igy nem érnek rá értékpapírt­­vásárolni. Harmadsorban a tőzsde lanyhasága a bizonytalan politikai helyzettel is összefügg. Végül negyedszer az osztrák vagyonadó-törvény rendkívüli ridegsége és a r­észvény­társaságokkal szemben való kíméletlen rendelkezései a bécsi tőzsdét, erősen lehangolta. A bécsi tőzsdének lanyhasága visszahatással van a budapesti tőzsdére is. Meg vagyok győződve róla, hogy­ az osztrák törvény ebben a rideg formájában nem fog életbe lépni, a­mint hogy általában nem hiszek sem Ausztriában, sem nálunk az annyiszor be­­ígért­ nagy vagyondézsma megvalósításában sem, egyszerűen azért, mert ezek a kíméletlen vagyonadó-törvények sem gyakorlatilag meg nem valósíthatók, sem azt a hatást maguk után nem vonják, a­melyet tőlük remélnek. A­mint az illeté­kes körök ennek tudatára jönnek és a közönség megnyugszik, úgyszintén a mint a politikai helyzet — a­mely remélhetőleg a folytonos konszolidálás felé fog fejlődni — megszilárdul és a­mint az őszi gazdasági munkák befejeződtek és a gazdák újból jelentékeny pénzforrásokhoz jutnak, a­melyet meg­felelő módon nem tudnak levezetni, nézetem szerint a tő­zsdei helyzetben is javulásnak kell mutatkozni. --Ír­r Kónyi Hugó, AjHazavabank ügyvezető­ igazgatója : -— A tőzss mai gyengesége — nézetem szerint — kizá­rólag a tartós bizonytalanságra vezethető vissza. Politikai események a tőzsdét csakis addig szokták irritálni, a­míg ezeknek aktualitása fennáll. A mai bizonytalan kül- és bel­politikai helyzetben van egyedüli magyarázata a tőzsde üzlet­­telenségének és ezzel kapcsolatos erőtlenségének. Ebben a szituác­ióban keresem az okát annak, hogy nem mutatkoznak­­ vásárlók, viszont abban, hogy eladók sem jelentkeznek, a tőzsde közönségének a jövőbe vetett bizakodását látom. A publi-­i­kum nem ad el értékpapírokat, mert úgy látja, hogy minden­­ momentumnak éppen ellenkező hatást kellene kiváltania,­­ mint a­milyent tapasztalunk. A koronának oly sok oldalról­­ várt, de eddig egyrészt a termés középszerűsége, másrészt a bojkott és egyéb közismert körülmények folytán be nem kö-­­ vetkezett javulása, valamint azon körülmény, hogy a termés­­ lebonyolítására a vártnál sokkal kisebb pénzösszegek vétet-­­ nek a bankoknál igénybe , Így a bankok nagy pénzfeleslegek-­­ kel rendelkeznek, a mellett szólnak, hogy a reül- és belpolitikai­­ helyzet konszolidálása esetén jobb tőzsdéket és jobb árfolyamokat­­ várhatunk, ^■ r“ ^ j Döczögés a húszszoros 7411-oson. —-Jdi Újság tudósítójától, — £ép^Cota úgy néznek arra, a­ki bérkocsin utazik, mint az uj T­apura. Mert húszszoros taxi mellett konflison vagy trakkeren csak nagyon gazdag emberek utazhatnak, vagy a­kiknek igen könnyű a pénzük. Az első napon megcsináltuk a próli utazást. Az Újság szerkesztőségétől konflison behajtot­tunk a főkapitányságra, a legrövidebb utat tettük és harminczör koronát fizettünk a taxi szerint. A 746-os konflis vitt bennünket és már az első kétszáz méter után konstatál­tuk, hogy a bérkocsinak nincs rendben a taksamérője. Az alapdíjnak ugyanis az első hatszáz méter után további három­száz méterenként tíz-tíz fillérrel kell emelkednie. A kocsit a Rákóczi-út és Csokonai-utcza­ sarkán fogadták fel és a taxi a Blaha Lujza-téren, Tinódy szobra előtt már ugrott, holott ez az út nincs több kétszáz méternél. A többi négyszáz méter a taxiban maradt, hogy hogyan került oda, annak csak a ko­csis a megmondhatója, a­kinek valószínűen tudnia kell, hogy a taksamérője rossz, vagy erőszakkal lett elrontva. A további háromszáz métereket kétszáz méterenként ugrotta a taxi s ha ezeket az apró csalásokat nem fogják idejében megakadá­lyozni, nem húszszoros, hanem harmincz-negyvenszeres vitel­díjat kell majd a közönségnek kiizzadnia. Igaz, hogy a kocsis nem kért borravalót, de a­mikor megkérdeztük, tőle, hogy el­képzelheti-e, hogy egy ilyen nyolc­-tíz perczes után a közön­ségnek módjában lesz harminczör koronát fizetni, azt mon­dotta, hogy a zabjára íg­y.100 korona, azt miből fizessék a bérkocsisok.­­Ezzel szemben a Nemzeti Színház előtt álló 417-es azámvedretfogatú kocsija, már csak 800 koronával fizeti a zabot saját elmondása szerint, pedig a kocsija is gondozottabb és lovai is sokkal jobb állapotban vannak, mint a 746-os gebéje. Persze a fiakkeresekre még inkább rájár a rúd, a kö­zönség bojkott alá vette a bérkocsisokat és ma csak az jár fiakkeren vagy konflison, a­kinek nagyon sürgős az Ügy. Tegnap jöttek ki az utczára hosszú szünet után az autó­­taxik is, de nem igen száguldanak a városban. Ott állnak a »géperejű kocsik állomásai czifka bádogtáblánál és lesik a fuvart, a­mi azonban nagyon gyéren akad. Az egyik soffőrt megkérdeztük, hogy tegnap hány utat tett. Azt mondta,­­hogy összesen négyet és borravalót alig kap, pedig napi fizetése mindössze 35 korona. A Rákóczi­ út és Körút sarkától a nyugati pályaudvarig az autótaxi harminc­szoros viteldíj mellett 150 koronába kerül. Ilyen magas díjszabás mellett nagyon kevesen hásznált­ék a gépkocsikat és noha egyre több benzin junt Budapestre, az autótaxiknak nem nagy szűk süllik ho­rzá. A sfákapitány sem jósol hosszú életet a húszszoros taxinakl és nagyon valószínű, hogy a bérkocsi-bojkottnak az lesz az eredménye, hogy maguk a bérkocsisok kérik majd a viteldíj leszállítását. Mert a­míg a főváros fogja­ ezt elhatá­rozni, addig a sok állásba és várásba belefáradnak a gebék. V l' (»•«■) - Térfi a lisztellátásról. 1 ’ £ '­.Munkatársunk kérdést intézett Térfi Béla közélelmezési államtitkárhoz arra nézve,­ hogy milyen helyzetet teremt a gyakorlatban az uj természetlelet. Térfi államtitkár ezeket vol ééíves mondani: őír'A —! Sajnos, MJ^W remények, a­melyeket az aratáshoz fűz­tünk, raj,i násztikoe. A búza és rozs még az átlagos hat méter­­mázsát sémnéri el katasztrális holdanként. Ennélfogva a ter­mésrendelet végrehajtása nagy nehézségekbe ütközik. Magik százával jönnek a köt­vények a gazdaközönségtől. A termelők azt kérik, hogy szállítsuk le a beszolgáltatás czéljaira meg­állapított átlag-termésmennyiséget. Ezeket a fellebbezéseket a helyszínen gazdasági szakértőkkel felül fogjuk li­óltatni. Ha a panasz alaposnak bizonyul, az átlagtermés kivetési kul­csát kénytelenek leszünk leszállítani. Ha azonban a kiküldött szakközeg azt állapítaná meg, hogy az átlagtermés magasabb az előzetesen megállapítottnál, úgy természetszerűleg a ma­gasabb átlagtermés után fogjuk a gazdákat megterhelni. -Az Egyes előj­éróságok ugyanis tévesen értelmezik a ren­­deletet és azt idézzik, hogy­ ha a gazdák jelentékeny csoportjá­nak a tényéte nem éri el az átlagtermést, ez már jogczim a fellebbezésre. Pedig már a szó, hogy átlagtermés, kifejezi, hogy ez a községbeli gazdák jó és rossz termésének a közép­­arányosa. Szükségképpen tehát minden községben a termelők egy nagy részének kisebb ,a termése az átlagnál, más részé­nek a termése viszont meghaladja az átlagot. Ennek a ren­deletnek az alkalmazásával tehát a község lakosságának egy része jól, sőt nagyon jól jár, más része viszont méltánytalanul lesz sújtva. Ez azonban a rendszernek természetes következ­ménye. yf Z" - -r~ - - ' - -- 1,1__ — 1 Ezt^t szempontot ügyelemet veve, » alkalmazhy^Tendszer, vagyis az elszámoláson alapuló rekvi­­rálás sokkal igazságosabb volt, mert az az egyéni termésből és az egyéni szükségletből indult ki s a tényleges felesleget foglalta le. Ezt az eljárást azonban éppen a gazdaközönség éveken keresztül hangoztatott óhajára töröltük el s léptettük életbe az új rendszert, mely — ha termésünk csak kissé is jobb lett volna — simán és akadálytalanul lett volna le­bonyolítható. Most azonban nincs más tennivalónk, mint az, hogy a fellebbezések elbírálása után a rendeletet a leg­nagyobb szigorúsággal végrehajtsuk. Mindazokat, a­kik bevetett területeiket nem vallották be helyesen, az eltitkolt területre eső termésmennyiség kétszeresével fogjuk sújtani és annak a felerészét téristai ár nélkül fogjuk átvenni.­­ Az elimagnak legszigorúbb alkalmazását föltétlenül megkövet­ni­ ce­folyamvrtós­ millióinak érdeke, a­kiknek így is sok gondot fog okozni, hogy mi­ből fedezzék a hatósági liszt aránylag magas árát. Hogy a hiányt fedezzük, vagy le fog kelleni mondani ** úgyis minimálisnak ígérkező exportról, — a­mi viszont az állam pénzügyi helyzetére óriási hátránynyal járna — vagy le kell foglalni a kutehiczatermésnek egy megfelelő részét, a­mi másrészt a zsirgunik kialakulására lehet hátrányos befolyással. --­Ak**,mány arra fog törekedni, hogy az összegyűjtött készletekből a közszolgálati alkalmazottaknak és az ipari munk­ásságnak lehetőség szerint megfelelő fejadagot juttasson. Hogy azonban ez a fejadag milyen nagyitok lesz megállapít­­ható, arra nézve véglegesen csak egy két hónap múlva lehet nyilatkozni, a­mikor már inkább tisztában lehetüjik azzal hogy az összegyűjtött készlet mennyit fog kitenni. Annyi SfflagBggg&e.teftE is biztosítottnak látszik, hogy a múlt

Next