Az Ujság, 1920. augusztus (18. évfolyam, 182-206. szám)
1920-08-08 / 188. szám
2 1920. AZ ÚJSÁG VIII. 8 bevándorolt zsidók kitolonczolandók és vagyonuk megváltás nélkül elkobzandó. Követeli az oktatás terén a numerus clausust ; zsidók nem tarthatnak fenn iskolákat ; zsidó kézen levő orfeumok szigorúan ellenőrzendők; színházak élén zsidók nem állhatnak. Zsidók semmiféle közszállítást nem kaphatnak; ipari nyersanyagok elsősorban keresztényeknek adandók. Zsidók nem tarthatnak személyes szolgálatra keresztény alkalmazottat. Napilapok vagy folyóiratok főszerkesztői, lapvezérei, felelős szerkesztői és főmunkatársai zsidók vagy szabadkőművesek nem tehetnek le az újságírók esküt, tartoznak tenni a magyar alkotmányra, törvényekre és a hazához való hűségre. Hébernyelvű újságok nem jelenhetnek meg. A héber czímtáblák eltávolítandók. Az összes állami kedvezményeket és jogosítványokat revízió alá kell venni. Zsidók köztisztviselők nem lehetnek, politikai jogokat nem gyakorolhatnak és végül azok, akik a kommunizmusban vétkesek vagy külföldön agitálnak, vagy valakit keresztény meggyőződéséért ócsárolnak, tettenérés esetén statáriális után halállal büntetendők. Budaváry általános derültség közben jelenti ki, hogy javaslata nem tökéletes. A közélelmezési miniszter erre kijelenti, hogy ő nem ért ugyan egyet az indítványminden részével, de kívánja, hogy tárgyalják azt, de a nemzetgyűlés bízza az elnökre, hogy mikor tűzzék napirendre. Orbók Attila szólal fel ezután személyes kérdésben és keményen megleckézteti Budaváryt, aki egy kétértelmű megjegyzéssel úgy aposztrofálta őt, mintha legalább is zsidó volna. Kijelenti, hogy ősnemes székely családból származik, de ha véletlenül zsidó volna, azt se szégyelné, mert igm sok derék zsidó embert ismer. * 4 . /Tisza István gyilkosai. (ICihaLLgatsák Radvánsszky Béla bőrét.) — Az Újság tudósítójától. — A főtárgyaiig mai, hatodik napján Radvánszky Béla báró dr., boldogemlék ii Tisza István unokaöccsének kihallgatására került a sor, akihez Tisza nagyon ragaszkodott, végtelenül szerette és a kivel szomorú elmúlása előtt egy órával még megállapodott abban, hogy a báró az éjszakát a Villában tölti. Mély megindultság volt érezhető Radvánszky hangjában, amikor nagybátyja utolsó napjáról beszélt és ez a hatás átterjedt a hallgatóságra is. A többi tanuk a merénylet utáni epizódokról tettek vallomást. A mai tárgyaláson egyébként Sztanykovszky mérrendfokozat nélkül, egyterű tábori zöld zubbonyban jelent meg. Sztanykovszkyra vonatkozóan kérte kihallgatását Fritsch Ottó őrnagy, akit a vádlott szökése okozójának smondott. Az első tanú Hazslinszky Hugó dr. rendőrfőorvos volt, aki a rendőri bizottsággal vett részt a gyilkosság napján megtartott helyszíni szemlén. Mikor kiérkezett, — vallja— Tisza már kiterítve feküdt, a kötések még rajta voltak. Nem tudta megállapítani, hogy a lövések hogyan érték Tiszát, hanem valószínű, hogy az a lövés, amely a mellkasát érte, a jobb vállán ment be és a bal felkaron jött ki. Ez volt a halálos sérülés. A hason talált lősöb valószínűleg csak a bőr alatt ment keresztül. Ez utóbbi lövéssel Tisza, aki erős ember volt, még sokáig elélhetett volna. A tanút megesettek. . (Tisza unokaöccse.) Radvánszky Béla dr. báró lutyingatása következett ezután. Elmondja, hogy a forradalom reggelén röpezédulákat mutattak neki és az volt az impressziója, hogy a nagybátyjának talán baja is lehet. Látta, hogy a lakása közelében lévőkaszárnyában fegyvereket osztogatnak és ezért ő is puskát ■próbált szerezni, de már elkésett. Nehéz vadászbotot vett magához és láment Tiszához, útközben egy ismerőse, BorossGyula dr. figyelmeztette, hogy a városban elterjedt hírek szerint a nemzeti tanács letartóztatta Tiszát. Kérte nagybátyját, hogy jöjjön a lakására, de Tisza határozott hangon mondotta v flam, sohasem bujkáltam, most sem fogok.« Ebéd után Sándor János is ott volt, négy óra tájban Tisza a feleségének mondotta, hogy be kellene mennie a klubba, mert politikai barátaival kellene megbeszélni a teendőket. Sándor János mondta, hogy majd ő bemegy helyette és a válaszszal majd a tanú visszajön. Gyalog mentek be a klubba. Ő rövid ideig még a Nemzeti Kaszinóban is volt ,a amikor felért az alkotmánypártba, Sándor Jánost nagyon ideges reszketéssel találta. Mindjárt rosszat sejtett, odament hozzá és ezt kérdezte "Meggyilkolták ?« »Nem, még él« — válaszolta Sándor. Telefonon kérdezősködött, és azt a választ kapta, hogy Tisza már némi ül. A mentőknél, a rendőrségnél automobilt igyekezett szerezni, de nem kapott. Erre gyalog ment ki. Mikor Sándor Jánossal a villa közelébe ért, egygolyó süvített el a füle mellett, de azt hiszi, hogy ez a golyónem nekik volt szánva. Mikor nyitotta prhall ajtaját, ott találta a halott nagybátyját. (A kantroálók szerepe.) A Tiszát levetkőztették és azrgyra fektették és rögtönjelentették, hogy egy főhadnagy akar beszélni vele. Egy egycsillagos tiszt mutatkozott be, de főhadnagynak mondotta magát, a nevét nem jegyezte meg, csak később hallotta, hogy Sasénak hívják. Azt mondta, hogy a hadügyminiszter szárnysegéde. A hadnagy mögött egy közkatona állt. Mondada dr. : Voltak ott újságírók ? Radvánszky : Nem tudok erre felelni. Mikor a hadnagyelment, már volt ott újságíró. A hadnagy azt mondta, hogy a hadügyminiszter megbízásából jön, Linder küldte, hogy a családtól megkérdezze, segítségére lehet-e. Bosszúsan mondottam, hogy igazán nincs már mit segíteni, jött volna előbb.Erre a hadnagy azt mondta, hogy a kormány és a miniszterek nevében kéri, adjam elő a dolgot, hogyan történt. Pár szóval elmondottam, a hadnagy nagy zavarban volt, ötölt-hatolt, el is pirult és azt mondotta, hogy még egy megbízása van : meg kell néznie, hogy tényleg meghalt-e Tisza. Ez a kifejezés örökre megmarad emlékezetemben. Kellőtapintatot kértem tőle, megmutattam neki a halott Tiszát, mire ő az egész kormány nevében részvétét tolmácsolta. Erre kitört belőlem az indulat és kissé kiabálva mondtam : »Ebből pedig nem kérek !♦ A bárót a lyróág megseskette. (A többi tanú.) . Ezután Lux Sándor orvost hallgattak ki, íróit legelőször hívtak Tisza holttestéhez. Az orvos elmondta, hogy a holttestet hanyattfekve találta. Teljesen ki volt vérezve, márványfehér volt az arcz és bőrszínű. Két lövés nyomát vette észre és két sebet talált. Almássy Deni se sebesüléséről előadja, hogy az orr végén felületes bőrhorzsolást talált és a halántékon 13. Arcza teljesen véres volt és a vér már meg is aludt. A következő tanú Klein Rezső 18 éves műszerész, aki a Roheim-villában lakik és október 31-én végignézte a csendőrök leszerelését. Mondada dr. : Hány katona volt ? Klein Rezső : Négy katona volt és nyolcz csendőr. .. Mondada dr.: Látta e négy katona arczát ? Felismerné őket ? — Klein: Nem emlékszem már rájuk , csak a vezető arcrám emlékszem, aki velem beszélt. Alacsony, középtermetű ember, széken vállal és szőke, stucczolt bajuszszal. — Mondada dr. : Nézze meg a vádlottakat, nincsen köztük ? — Klein: Egyik sem. — Sztanykovszky: Sír a személyreirás egy Rex nevű törzsőrmesterre illik rá. Az is alacsony termetű, szőke, nyílott bajuszu ember volt. Csak ebből következteti, hogy Rexről van dió. — Hüttner : Rexnek kellett volna előzetesen elvégezni a gyilkosságot. — Sztanykovszky: Rex, Török és Horvát- Sánovics voltak először kiszemelve. Ez volt az első előkészítés. — Mondada dr.Miért nem ezek hajtották végre a gyilkosságot ? — Sztanykovszky: Erről nincs tudomásom. — Barta Anna szobaleány volt a Roheim-villában. Délelőtt látott egy czivilt három katonával bejönni. Az felszólt az emeletre, hogy a kegyelmes úr fen lakik-e, vagy a földszinten. Akkor az a főlépcső felé ment, de hogy bementek-e a szobába, nem látta. A merénylet idejében a konyhában volt. Nem látta, mikor a katonák bejöttek, csak akkor jött ki a hallban levőgalériára, amikor a katonák már beszéltek a kegyelmes toral. A kegyelmes úr kérdezte, hogy,mit akarnak. Az egyik azt felelte, hogy azért jöttek, mert a kegyelmes urnak ütött a végórája. Vallomása további részében a legnagyobb,határozatlansággal mondja el a pártbeszédet és a gyilkosság lefolyását. Több ízben ellentmondásba keveredik önmagával. (Szentkirályi Béla a nyomozásról.) Utána Záahy Lajos f hírlapiót, majd Szentkirályi Béla volt főkapitányhelyettest hallgatták ki. Mondada dr. : Mi történt később a nyomozással ? — Szentkirályi : A nyomozati iratok egy része az előadónál volt, a fontosabb része nálam. A proletárdiktatúra első napján megtagadtam a szolgálatot. Az iratok ottmaradtak a fiókomban. Április másodikán letartóztattak ellenforradalmi ténykedés miatt. Két nap múlva szabadon bocsátottak. Tizenkettedikén újra letartóztattak, ekkor hivatali fiókokat féltettek. Ott voltak benne a Tisza-iratok, mellette René pármai herczegnek a székesfehérvári ellenforradalomra vonatkozó iratai. Ezt a két iratot egyéb tárgyaimmal együtt elvették. — Mondada dr. : A proletárdiktatúra bukása után kapott-e a rendőrség valami utasítást a további nyomozásra ? — Szentkirályi : Nem tudom. Én hat hónapig szolgáltam, azután fölfüggesztettek. Annak idején nem kaptam utasítást senkitől, mert hivatalból üldözendő bűncselekmény lévén, arra külön utasítás nem kelt. Batthyány Tivadar gróf belügyminiszter korában igen élénken érdeklődött az ügy állása iránt és sajnálattal vette tudomásul, hogy nemtudunk egy lépéssel sem előbbre menni. Ennek a körülménynek pszichikai voltak. Tanú nem jelentkezett egyetlen egy sem. — Mondada dr. : Azt szeretném tudni, várjon szoritották-e felülről a" rendőrséget, hogy a tettesek" után nyomozzon ? — Szentkirályi : Senki se szorította. A kormány részére ilyen lépés nem történt. Csak kérdezősködés volt. Kottra őrnagy : Mi oka lehetett annak, hogy a rendőrség nem forszírozta megszokott energiájával tavaly szeptemberben az ügyet, amikor aktuálissá vált. — Szentkirályi : Úgy látszik magasabb személyiségek jártak közbe. Ez az impreszszióm. Friedrich személyét láttam a háttérben. — Mondada dr. : Ezt csak a tárgyalás eddigi adataiból látja ? — Szentkirályi : Csak most. Egy alkalommal a függetlenségi és 48-as pártkörben egy detektív közölte velem, hogy borzasztó gazság történik. Azt mondotta, hogy Hüttnert, aki vad és aki Fridrichet nevezi meg felbujtóként, hamis vallomásra akarják rábírni a rendőrségen. Kérdeztem, honnan tudja ezt, mire azt felelte, Paksi detektivtól. Azt mondottam erre a detektivnek, mondja meg Paksinak, hogy menjen fel a miniszterelnökségre és tegyen személyesen jelentést arról, ami történt. (Megszavazzák a tárgyalásra tűzést.) Ezután ahemjergyűlés nagy többsége megszavazza az indítvány térgyalásra tűzését. Körülbelül tizen szavaznak ellene, köztük a nemzetgyűlés két legnagyobbja, Apponyi Albert gróf és Andrássy Gyula gróf, valamint Giesswein Sándor, Pallavicini György őrgróf, Bernolák Nándor, Szilágyi Lajos és Orbánt Attila. (Buktassák meg a kormányt!) Huszár Elemér indítványának folytatólagos tárgyalása következik"s ezután, melynek során Huszár javasolja, hogy közélelmezési adót vessenek ki. Szabó István miniszter válaszol ezután Huszárnak és a vita során felszólaló többi képviselőnek és kijelenti, hogy hallatlan eset az, amikor a kormányzópárt egyik tagja az illetékes stk Miniszter megkérdezése nélkül ilyen javaslatot lép a nemzetgyűlés elé. Ha nincsenek megelégedve a kormánynyal, buktas e úársék meg! (Osztrák aknamunka.) Az interpellácziók során különösen Sigray Antal gróf mondott figyelemreméltó szavakat arról az agitáczióról, melyet Sopronban az entente-misszióhoz beosztott osztrák megbízottak fejtenek ki az Ausztriához való csatlakozás érdekében. A miniszterelnök válaszában kijelenti, hogy nem tartja lehetetlennek, hogy az osztrák delegátusok visszaélnek megbízatásukkal. Mindenesetre vizsgálatot indít. Különböző más interpellácziók elhangzása után az ülés délután három órakor ért véget. — Mondada : Huszár Károly volt akkor a miniszterelnök. — Sztupka őrnagy: Az első kihallgatások alkalmával, Friedrich neve nem került szóba* ? — Szentkirályi : Szóba került. — Sztupka őrnagy : Méltóztatik-e arról tudni, hogy 1918 október 31-én Friedrich Budapesten volt-e vagy sem ? — Szentkirályi: Úgy hallottam, hogy igen. Beszéltem erről egy társaságban, ahol azt mondották, hogy valami katonai plakátok jelentek meg 31-én reggel és hogy Friedrich intézkedett volna e plakátok kiragasztása és terjesztése iránt.) Igaz-e ez a dolog vagy sem, azt nem tudom. Perényi Zsigmond báró kihallgatása után a főtárgyaid*! folytatását vasárnap délelőtt 9 órára halasztották. / * A királ ügyészség vádirata Tisza meg* y gyiSk® rása Ügyében. \Si_v/A királyi ügyészség múlt hó 31-én elkészítette Tisza István gróf ügyében a vádiratát. A királyi ügyészség tiz egyén ellen emel vádat. A gyilkosság tettesei gyanánt Dobó István, Sztanykovszky Tibor, Horvát-Sanovics Tivadar és Pogány József szerepelnek, akik közül az utóbbi kettő szökésben van. A gyilkosság felbujtói Kéri Pál, Fényes László és a szökésben lévő Csernyák Imre. Mint bűnsegédek szerepelnek Gartner Marczell vegyészmérnök, Lengyel László gyógyszerész és Vágó- Waheim Jenő ügynök. Külön foglalkozik az ügyészség vádirata Friedrich István személyével. E szerint Friedrich István neve Hüttner vallomása alapján került bele a bűnügybe. Ez a vallomásazonban a vád emelésére részben elegendő alapot nem nyújt, részben pedig valótlannak bizonyult . Hüttner szerint a két napon áttartó előzetes megbeszélés során Tisza meggyilkolásának kérdését Kéri tárgyalta, Hock Jánosellenezte, Fényes helyeselte, de hogy Friedrich is nyiatkozott volna,, azt Hüttner nem mondja. Egy ilyen beszélgetésnél való jelenléte bűnvádi eljárásra elegendő alapot nem nyújt. Hüttner vallomásának másik része, amelylyel a lánczhidi események után, tehát október 29-én történt eseményekkel terheli Friedrichet, valótlannak bizonyult, mert Friedrich bebizonyította ,hogy október 29-én és 30-én nem volt Budapesten és csak október 31-én délután tért újra a fővárosba. Megjegyzi a vádirat, hogy a hadbíróságnál folyamatban,, lévő bűnügy irataiba nem tekinthetett be, s így az ott összegyűjtött anyagot a vádirat elkészítésénél sem használhattak fel. Jelzi végül a vádirat, hogy Dobó, Sztanykovszky és Vágó polgári egyének, felettük való bíráskodás a polgári büntetőbíróság alá tartozik. . .£ 2ul!h?eek-Betürejtvény: — Budaéi ? / | főügyész • ............... in ....................... wmmmmmmmmmmmm flktuáljé’ rigmusok. / (Itt.a'ezen zűr a 9 sort töröl.) II. Angliába... Alegy a gőzös, megy a gőzös Angliába, Vele megy sokunk kis fia, Kis leánya. Bizony gyengék, csenevészek, Szivem fáj, ha rájuk nézek, És a szemem könybe lábad. Valamennyi olyan sápadt. Tovaszálló csacska fecskék, Drága, magyar kis szivecskék Elbocsátunk féltő gonddal, S kik elmentek húsz kilóval, — Térjetek meg ezer — fonttal. Zojjji, Telefonbeszélgetésünk bécsi szerkesztőségünkkel. — Éjfélkor megindult a forgalom. — Hét heti szünetelés után ma éjjel 12 órakor ismét megindult a telefonösszeköttetés Budapest és Bécs között. Fél egykor jelentkezett a telefonnál Fülöp Réné. Az Újság bécsi szerkesztője és a bojkott utolsó perceiről és a forgalom megindulásáról a következőket mondotta nekünk: — A bojkott miatt már-már katasztrofálissá) vált az osztrák államvasutak helyzete. Az egész külföldről állandóan érkeztek szállítmányok Magyarország részére és a vagyonhiány miatt nagy gondot okozott az osztrák államvasutak igazgatóságának, hová helyezze el a rengeteg, feltartóztatott árut. Németországból egymás érittek a Magyarországnak szánt szénszállítmányok, úgy hogy Bruckban, Bécsújhelyen és Linzben nagy vagyontorlódás támadt. A torlódás megszüntetése nem fog nagy nehézséggel járni, mert Ausztriának sok felesleges mozdonya van. , . Nagy könnyebbséget jelent a kereskedőés pénzügyi világnak a bojkott megszüntetése, mert eddig külön kurír járatokkal kellett a forgalmat lebonyolítaniuk. —. Most az első teendő annak a kompenzácziós szerződésnek realizálása lesz, amelyet közvetlenül a bojkott életbeléptetése előtt kötöttek meg. Magyarország élőmarhát, nyersbőrt és gyapjút fog szárítani Ausztriának, amiért viszont szódát, réz, vitriolt és stájer vasipari termékeket kap. A bécsi lakosság nagy örömmel fogadta a bojkott megszűnésének hírét. Remélik, hogy egy automatice elmarad a magyar ellenbojkott és jobbra fordulnak Bécs keserves élelmezési vi-' szonyai,. A?'*- -i''*